Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Képviselő úr, képviselő úr (Kikapcsolják Novák Előd mikrofonját.), a válaszát várom, nem a kommentet. Köszönöm. (Novák Előd: …hogy végre kiálljon ide és válaszoljon.) Tájékoztatom képviselő urat, hogy miniszter úrnak a második soron következő kérdések órájában kell válaszolnia.

Tisztelt Országgyűlés! Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a nemzetgazdasági miniszternek: „120 ezer bedőlt hitelszerződés?” címmel. Miniszter úr halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt a válaszadásra Tállai András államtitkár urat jelölte ki. Kérdezem képviselő urat, elfogadja-e a válaszadó személyét, vagy miniszter úrtól személyesen kéri a választ.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Elfogadom.

ELNÖK: Igen, megadom a szót, képviselő úr.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Számos család, túlzás nélkül: több tízezer család igen nehéz karácsony elé néz, ahol nagyon ki kell számolni a családfőnek, hogy mi kerül a fa alá, és bizony sok helyütt az ételben és egyéb alapvető szükségletekben is hiányt szenvednek az érintett családtagok. Látható, hogy miközben az úgynevezett devizahitelesnek nevezett rendezés kapcsán kialakult ez a helyzet, miszerint éveken, sőt volt, akit évtizeden keresztül indokolatlanul foszthatott ki bank vagy pénzintézet, még mindig van 120 ezerre tehető olyan, nem pont szakmailag, de bedőltnek nevezhető szerződés, amelyek mögött álló tulajdonosokkal, emberekkel lényegében semmit nem tervez a kormányzat, legalábbis cselekvési tervében nem látszik, hogy ezen, egyébként hatalmas létszámúra tehető társadalmi csoporttal kapcsolatban milyen megoldást kínál, milyen javaslatot kínál.

Ugye, 2010-es kampányígéretként már elhangzott a magáncsőd intézményének felvetése, ami aztán 2012-es ígéret is volt, majd 2014-es is. Most eljutottak oda, hogy a KDNP bejelentése szerint már van esély arra, hogy erről legalább vitatkozzon a Ház, de nyilvánvaló módon választ igényelne az, hogy mi tartott négy évig ezen. És az is egyértelmű módon választ igényelne, hogy mi lesz azokkal az emberekkel, akiknek bedőlt a szerződésük, akik adott esetben már elvesztették az otthonukat, akiket még részben véd a kilakoltatási moratórium az első csoportból gondolva, de ott is kérdéses, hogy ezt meddig kívánja fenntartani a kormányzat, és a kilakoltatási moratórium lejárta után milyen sorsot szán azoknak az embereknek ‑ még egyszer mondom: több mint százezer szerződésről és a mögötte álló sokkal több családtagról van szó ‑, akiknek sajnálatos módon semmilyen segítséget nem tudott vagy nem akart eddig nyújtani.

Összességében tehát adódik a kérdés: megengedhető-e egy Európa szívében elhelyezkedő országban az, hogy több mint százezer állampolgárról látszólag vagy akármilyen úton-módon lemondjon az aktuálisan regnáló kormányzat? Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Tállai András államtitkár úrnak.

Parancsoljon!

(16.30)

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Kérdésében egyszer több tízezer családról beszél, aztán 120 ezer családról beszél (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Az több tízezer! ‑ Közbeszólás az MSZP soraiból: Jaj, ne már!), valahol el kellene dönteni, hogy az ön véleménye, álláspontja szerint akkor igazából mennyi családról és milyen jogi helyzetben lévő családról van szó. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Azért csak próbálj meg válaszolni!)

Egy biztos: az Országgyűlés által elfogadott négy törvény, amely rendezi a devizahitelesek sorsát jövő év első félévében most már véglegesen, az minden hatályos szerződésben lévő ügyfélre vonatkozik. Mi nem tudunk olyanról, hogy 120 ezer ember esett volna ki ebből a jogi szerződési kategóriából. Tehát mindenkinek, akinek a pénzintézettel szemben akár felmondott, de jogilag még érvényes szerződése van, rá az elszámoltatás és a forintosítás vonatkozik. (Dr. Staudt Gábor: Elszámolás.) Az elszámolás. Aki pedig ezen túl már kiesett ebből a rendszerből, annak teljesen más megoldást ajánlottunk ‑ ezt ön is tudja ‑, például a Nemzeti Eszközkezelő rendszerét, ahol 25 ezer ingatlan megvásárlásáról döntött már a Nemzeti Eszközkezelő.

Én azt gondolom, hogy fontos szempont a végleges megoldásnál, hogy ne legyenek perek tízezrei vagy százezrei, és a rendezés ‑ mert 2010-re is visszautalt ‑ azért tartott ennyi ideig. Egy bizonyos, hogy a következő évben, amikor megtörténik az elszámolás és a forintosítás, minden devizahiteles csökkentett törlesztőrészletet fog fizetni, és mentesül az árfolyamkockázattól, és visszatérítik a bankok által tisztességtelenül elvett összegeket. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Viszonválaszra megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeretném a legnagyobb visszafogottsággal felvilágosítani államtitkár urat, hogy a 120 ezer bizony több tízezer, az tizenkétszer tízezer egészen pontosan.

Olyan emberekről beszélünk, akik vagy már egyáltalán nem tudják törleszteni az állítólagos tartozásuk után kiszabott törlesztőrészleteket, vagy komoly gondjaik, komoly elmaradásaik vannak e tekintetben. Tehát az önök forintosítási akcióterve, amit a bankokkal összejátszva kitaláltak, nem rendezi ezeknek az embereknek a helyzetét, és a moratórium lejárta után a legnagyobb eséllyel a pénzintézetek az önök felhatalmazásával közülük fogják kijelölni az utcára dobandó, százalékokban mért embereket. De itt emberekről, magyar emberekről, családokról van szó, kutya kötelességük lenne tehát legalább ilyenkor érdemi válaszokat adni egy olyan ünnep előtt, ami nagyon nehéz lesz ennek a sok tízezer embernek; több tízezer, még egyszer mondom, ennyiről van szó.

És nagyon fontos azt is kiemelnem, hogy ha már ilyen flegma, lekezelő válaszokkal illetnek minket, legalább a magáncsőd-, családi csődvédelem intézményével vagy bármilyen gesztusértékű megoldással egy ilyet legalább a fa alá téve könnyítsék meg ezeknek az embereknek a helyzetét, hiszen tarthatatlan az, hogy így kelljen a karácsonyfa mellé állni bármelyik magyar család tagjainak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), kiszámíthatatlan és a jövőbe vetett hit nélkül, ilyen közegben és egyáltalán ilyen államtitkári hozzáállással.

Tehát nagyon kérem arra, hogy egy kis önmérsékletet követően (Az elnök ismét csenget.) valódi megoldásokat szavatoljon a károsultaknak. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Képviselő úr, egy perc áll rendelkezésre. Tisztelt Országgyűlés! Viszonválasz illeti meg államtitkár urat.

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm. Tisztelt Képviselő Úr! Én nem akarom önt meggyőzni. Ha nem sikerült az elmúlt négy és fél évben meggyőzni arról e kormány bármely tagjának… ‑ egyébként hozzáteszem, hogy például a devizahitelesekkel kapcsolatos törvényi előkészítés az Igazságügyi Minisztériumhoz tartozik, a Nemzeti Eszközkezelő a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, az elszámoltatás pedig a Magyar Nemzeti Bankhoz. Ahhoz képest engem kérdez ‑ csak úgy a tájékozottságáról. Tehát nem kívánom önt meggyőzni, mert nem önt kell meggyőzni, hanem az érintett embereket kell a kormánynak meggyőzni, és úgy gondolom, hogy azokkal a lépésekkel, amelyeket 2010-től tett a kormány, ezt bármikor vállalhatja.

A kérdés össztársadalmi problémát jelzett, és azt gondolom, hogy a kormány mégis megtalálta azt a megoldást, hogy végül jövő év első felében valamikor kimondhatja azt, hogy véglegesen rendeződött Magyarországon a devizahitelesek sorsa. (Taps a Fidesz soraiból.)

Felszólalások:   160-163   164-173   174-181      Ülésnap adatai