Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Gúr Nándor képviselő úr, az MSZP képviselője, az Országgyűlés jegyzője interpellációt nyújtott be a nemzetgazdasági miniszterhez: „Év végével a korkedvezményes nyugdíj is végleg eltűnik?” címmel. Gúr Nándor képviselő urat illeti a szó.

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Azt hiszem, a Parlament falai között százszor is elmondhatjuk, önöknek nem számít, önöket nem hatja meg az, hogy mi van a korkedvezményes nyugdíjasokkal és minden más emberi problémával küzdők sokaságával ‑ nem hatja meg. Példa volt erre az elmúlt időszakban az, amikor szóltunk, amikor mondtuk mindezt, igen, Magyarországon, itt önöknek Magyarországon, hogy miért is kell a korkedvezmény nyugdíjrendszerével foglalkozni.

Nézzék, azért, mert az első parlamenti 2010-es váltás utáni napokban önök 40 év szolgálati idő utáni nyugdíjat ígértek a hölgyeknek. Belehazudtak a szemükbe, majd utána jogosultsági idő szerint mehetnek csak el a hölgyek nyugdíjba 40 év után. A szolgálati idő mellett a korkedvezmény rendszerét is úgy változtatták, hogy 2012-ben elsöpörték a korkedvezményes nyugdíj rendszerét, korhatár előtti ellátást vezettek be. Most meg, 2015-ben azt a helyzetet állítják elő szégyenteljesen, ami arról szól, hogy már kedvezményezettségi jogosultságot az emberek nem szerezhetnek. Ez ma Magyarország. Ez ma Magyarország!

Tisztelt Hölgyek, Urak! Képviselőtársaim! Az a legnagyobb baj, hogy tudják, azokkal a buszvezetőkkel, vonatvezetőkkel, melegüzemi dolgozókkal, bányászokkal, sugárveszély keretei között dolgozó emberekkel, paksiakkal és nem paksiakkal bánnak el önök tisztességtelenül, akik olyan munkafeltételek mellett végzik évtizedek óta a munkatevékenységüket, ami után joggal elvárhatják a kedvezményeket.

Az a baj, hogy önök nem veszik számításba az egészségkárosodást, az a baj, hogy önök nem veszik számításba a pszichikai terheléseket, ennek a következményeit sem, amelyek bajt, balesetet okozhatnak az emberek életében. Akkor majd nem tudom, hogy számolnak el önmagukkal, ha mindez bekövetkezik. De az sem számít önöknek, ha az utca mondja ezt, és nem a Parlament falai között beszélünk erről.

Nem számít, ha az autóbuszvezetők aláírást gyűjtenek, ha a szakszervezetek, érdekképviseletek demonstrálnak, ha a mozdonyvezetők Orbánnak írnak levelet, semmi nem számít. Önök eldöntötték, nem lesz korkedvezmény, büntetik az embereket. Büntetik mindenféleképpen, e tekintetben is és egyéb más utakon is.

Azt gondolom, nagyon rossz utat járnak. Alapvetően kérdezni szeretnék, de már azt sem nagyon. De azért felteszem kérdéseimet. Akkor azt szeretném kérdezni, hogy miért teszik mindezt. Miért teszik mindezt, amikor a munkaadók megfizetik azt a 13 százalékos pluszjárulékot egy összegben, előre? Miért? Miért?! Az államháztartásnak sem érdeke. De nem az államháztartás érdekel engem, hanem azoknak az embereknek a tízezrei, százezrei, akiket így a falhoz szorítanak. Miért teszik? Mi ennek az értelme?

Hogy fognak önök szembenézni ezekkel az emberekkel és családjaikkal, ha majd balesetek sokaságát szenvedik el ezek az emberek abból fakadóan, hogy önök ezt hívták életre. Elnök úr! (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A választ Tállai András államtitkár úrtól hallhatjuk.

Parancsoljon!

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, a korkedvezményes rendszer 2012. január 1-je óta nem a nyugdíjrendszer része, tekintettel arra, hogy fő szabályként csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehet öregségi nyugdíjat megállapítani. A korhatár előtti nyugdíjak, így a korkedvezményes nyugdíjak is 2012-től korhatár előtti ellátássá alakultak át. A jelenlegi korkedvezményes ellátásra jogosító munkaköröket több évtizede határozták meg, ezek megítélése tudományosan megalapozatlan, és nem állnak rendelkezésre olyan vizsgálatok sem, amelyek a működtetett rendszer eredményességét bizonyítanák, így az egészség megőrzése, az életkor meghosszabbodása, az életminőség fenntarthatósága.

Elég csak arra utalni, hogy a munkakörülmények jelentősen megváltoztak, szakmák megszűntek, új szakmák jelentek meg a gyakorlatban. A korkedvezményes ellátás rendszere nem szolgálja a prevenciót, nem jelenti az egyes munkakörökben foglalkoztatottak egészségének garantálását, sőt nem jelenti életkorok meghosszabbítását sem. Lényegében az érintett emberek egészségének, életéveinek pénzzel, néhány éves szabadsággal utólag történő megváltása. Miután a rendszer, ahogy említettem, nem tudományos alapon nyugszik, olyan mértékben szubjektív, hogy esetenként igazságtalan is lehet.

A munkavégzéshez kapcsolódóan esetlegesen elszenvedett egészségkárosodás mértéke különböző, amit a jelenlegi rendszer nem tükröz. Nem véletlen, hogy nyolc évvel ezelőtt az előző kormány által meghozott döntések, amelyek többek között hatályon kívül helyezték a munkaköri listát, és a rendszer terheit a munkáltatókra rakták, az érdekképviseletek és a foglalkoztatáspolitika hadszínterévé tették a korkedvezményt.

Ami bizonyos azonban, hogy a korkedvezmény fogalma és gyakorlata ellentétes a foglalkoztatás-egészségügy, a munkavédelem és a munkavédelmi törvény szellemével. A munka törvénykönyve és a munkavédelemről szóló törvény a munkáltatót kötelezi az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítására. Ennek érdekében minden munkáltatónak munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenység keretében rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles teljeskörűen értékelni a munkavállalók egészségét, biztonságát veszélyeztető kockázatokat. Mindezek figyelembevételével a korkedvezményes rendszert jelenlegi formájában fenntartani szakmailag, etikailag és gazdaságossági szempontból sem indokolt.

Tisztelt Képviselő Úr! Mindezek mellett hangsúlyozni kell, hogy a korkedvezményes ellátás nem szűnik meg, a jelenleg ellátásban részesülő mintegy 10 ezer fő jelenleg is megkapja a neki megállapított juttatást. A korhatár előtti ellátások kiadásainak forrása a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap, az ellátások folyósításához szükséges forrás a továbbiakban is biztosításra kerül a 2015. évi költségvetésben. Nem vesznek el a megszerzett jogosultságok sem, minden érintett, a jelenleg vagy korábban legalább a minimális jogosító időt a kedvezményezett munkakörökben ledolgozó munkavállaló a megszerzett kedvezményt korhatár előtti ellátás formájában, korlát nélkül továbbra is igénybe veheti.

Az elavult korkedvezményes nyugdíj megszűnését követően azonban a munkakörökben, ahol a munkavállalót érő, a szervezet fokozott elhasználódásával járó hatások nem küszöbölhetők ki teljes mértékben, a munkavédelmi, foglalkozás-egész­ségügyi intézkedésekkel elvi lehetőséget látunk egy rendszer kiala­kítására, amelyben akár munkaidő-kedvez­ménnyel, akár osztott munkakörrel megelőzhető a munkavállalók esetleges egészségügyi károsodása.

(15.50)

Fontos, hogy egy olyan rugalmas megoldás kerüljön kidolgozásra, amelynek fenntarthatósága hosszú távon is biztosított. A munkavállalók és a munkaadók számára (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ez kiszámítható legyen, és a felek egyetértésén alapuljon. Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kérdezem Gúr Nándor képviselő urat, elfogadja-e az államtitkári választ.

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Államtitkár úr, nem kellene minden badarságot felolvasnia. Legalábbis el kellene gondolkodnia azon, ha felolvassa, hogy mit olvas el. Egyszerűen azért, mert ön az emberek ellenében cselekszik azzal az olvasmánnyal is, amit az előbbiekben tett, nem pedig értük. Ez az önök alapvető politikai hibája az én értékrendem szerint.

Tudják, akkor, amikor korkedvezményes nyugdíjról beszélhetünk, beszélhetnénk a sarcolt M0-s autópálya díjáról, de beszélhetnénk a kafetériáról, beszélhetnénk az értékcsökkenő minimálbérről, sok minden egyéb másról, azokról a köztisztviselőkről, akik öt éve, az önök kormányzása időszakában egyetlenegy fillérnyi köztisztviselői illetményalap-eme­lésben nem részesültek, és beszélhetnénk még ezernyi más dologról, akár az internetadó kérdésköréről is.

Ez az önök filozófiája: megsarcolni az embereket, lehúzni róluk minden bőrt, és így önök és a klientúrájuk gazdagodjék. Tudja, államtitkár úr, ezért fogja önöket az utca úgy elseperni (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), mint a szél a szemetet. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban. ‑ Dr. Répássy Róbert: Az lehet, de ti nem!)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e azt.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 110 igen szavazattal, 34 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. (Dr. Répássy Róbert: Kicsit még várnod kell, Nándor!)

Szilágyi György képviselő úr, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a Miniszterelnökséget vezető miniszter úrhoz: „Mi az igazság a WELT 2000 Kft. megvásárlásáról?” címmel. Szilágyi György képviselő urat illeti a szó.

Felszólalások:   117-122   123-129   129-134      Ülésnap adatai