Felszólalás adatai

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Ígérem, nem leszek nagyon hosszú, annak ellenére, hogy több jó hírrel is szolgálhatok.

Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Így, hogy vége felé tartunk a vitának, nagy örömömre szolgált, hogy a kormány által benyújtott törvényjavaslatot pozitívan fogadták. A fontos intézkedéssel kapcsolatban nem merült föl elvi kritika, sőt a javasolt rendszerszerű változások szükségességével még az ellenzéki képviselők is egyetértettek. Ezt támasztja alá, hogy a benyújtott módosító javaslatok elsősorban korrekciós jellegűek voltak, és nem érintették az átalakítás fő irányait. Összesen, ahogy itt a fölsorolásból is lehetett követni, 54 módosító indítvány került benyújtásra.

Egyöntetű véleményként fogalmazódott meg, hogy a rendszeres szociális segély családi segéllyé történő átalakítása igazságosabb támogatási rendszert jelent, mint a jelenlegi, hiszen az érintett családok jövedelmét azonos szintre egészíti ki, és figyelembe veszi az eltartott családtagok számát. A fogyasztási egység korrekcióját több képviselő is kezdeményezte. Ezen javaslatok közül - itt említem meg Csáky képviselő urat is többek között - a kormány elfogadta, hogy a fogyatékos szülők esetében is indokolt a nagyobb mérőszám alkalmazása, hiszen e családokban a megélhetési kiadások, ahogy itt többen említették, lényegesen magasabbak.

A vitában többször felmerült, hogy az új segélyezési rendszerben nyújtott magasabb összegű támogatás nem lesz-e munka ellen ösztönző, amikor mindannyiunk közös érdeke a foglalkoztatás növelése. Meggyőződésem, hogy nem, mert biztos vagyok benne, hogy a segélyből élő, tartósan munkanélküliek többsége, ha találna magának munkát, dolgozna. Ezt mutatja az is, hogy az elmúlt években többen szerettek volna közmunkát végezni, mint amennyit az önkormányzatok foglalkoztatni tudtak.

(19.40)

A kérdést meg kell fordítani: nem azt kell kérdezni, hogy a segély munka ellen ösztönöz-e vagy sem, hanem azt kell megvizsgálnunk, hogy tudunk-e megfelelő számú munkahelyet teremteni, és mit tehetünk annak érdekében, hogy érdemes legyen dolgozni.

Tisztelt Képviselők! Mint önök is tudják, a hamarosan szavazásra kerülő törvényjavaslat e téren is tartalmaz módosítást az alkalmi munkavállalás idején a segély továbbfolyósítása kapcsán, valamint a beilleszkedési programot kiterjeszti a képzésben való részvételre, aminek célja a foglalkoztatásra történő felkészítés. Itt vissza kell kanyarodnom az idén szeptemberben bevezetett új együttműködési kötelezettséghez, amelynek lényege a segélyezettel együtt kidolgozott beilleszkedési program. Az aktív korúak esetében a segély feltétele minden esetben az együttműködésben való részvétel, amelynek végső célja a munkába helyezés. Ehhez viszont nemcsak pénzbeli támogatás szükséges, hanem sok jól képzett szakember is. Az elkövetkezendő években így nem a pénzbeli ellátások továbbfejlesztésére kell a hangsúlyt helyezni - ez az elmúlt évben, illetve az idén megtörténik -, hanem a szolgáltatásokat, az intézményeket kell megerősíteni, létrehozni, ahol hiányoznak ezek az intézmények, ahol meg működnek, alkalmassá kell tenni őket a feladatok új szemléletű ellátására.

Nemcsak a szociális segélyezésben tudtunk előrelépni, hanem más pénzbeli ellátásoknál is, így az ápolási díjnál. Ennél az ellátásnál még fontosabb, hogy a hozzátartozó otthoni gondozását végző személyek ne csak megélhetésüket biztosító támogatást kapjanak, hanem mentális, fizikális segítséget is. De az sem elhanyagolható, hogy a jövőben azon fogyatékos személy gondozását végző hozzátartozók, akik ezen tevékenységet legalább tíz éve végzik, ha nyugdíjra lesznek jogosultak, nem fogják elveszíteni az ápolási díjukat. Ez utóbbi javaslatot is a képviselők kezdeményezték, amellyel a kormány egyetért.

A törvényjavaslat másik nagy horderejű módosítását, a közgyógyellátás átalakítását szintén szükségesnek tartották a képviselők, hiszen sokuk előtt ismertek a jelenlegi rendszer hibái, működésének diszfunkciói. Az új rendszerre való átállás biztos nem lesz könnyű feladat, de a gyógyszerkeret bevezetése mindenképpen az ellátásban részesülők érdekét szolgálja, hiszen jobban fog igazodni az egyéni szükségletekhez. A közgyógyellátás tekintetében is több módosító indítványt tudunk támogatni. A legjelentősebb az, hogy az önkormányzatok fizetési kötelezettsége jövőre nem emelkedik, nagyságrendileg a jelenlegi szinten marad.

Ellenzéki oldalról megfogalmazódtak olyan javaslatok, amelyek a családi segély és a közgyógyellátás új rendelkezését már január 1-jétől történő bevezetéssel tartották szükségesnek. Ez a kezdeményezés azért nem támogatható, mert mindkét intézkedés bevezetése hosszabb felkészülési időt igényel, amelyet a végrehajtók számára biztosítani kell.

A szociális szolgáltatások átalakítása a társadalmi befogadás kiemelkedően fontos intézményrendszerét teszi hatékonyabbá a társadalmi célok elérésében. A társadalmi összetartozást a hátrányos helyzetű rétegek számára a szociális szolgáltatások rendszere teszi valóságossá. A szolgáltatások szabályozásánál figyelembe vettük a következőket: a helyi szükségletekhez való rugalmas alkalmazkodást, a hozzáférés biztosítását mindenki számára, a foglalkoztathatóság szempontjait, a területi egyenlőtlenségeket, a szolgáltatások többszektorúságát, a fenntartható szolgáltatási háló kialakítását, a lakókörnyezetben való gondozás elsődlegességét, a gondozottak és a segítséget nyújtók érdekeit, az önkormányzati felelősség érvényesülését és a társadalmi, gazdasági feltételek számos dimenzióját.

A szabályozási változások hosszabb távú szakmai, politikai célkitűzések mentén jelentettek előrelépést, összességében elősegítik a minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférést az ország egész területén minden rászoruló társadalmi csoport számára. A törvény a szociális szolgáltatások biztosításában az önkormányzati felelősséget teszi hangsúlyosabbá. A két legalapvetőbb, az élethez és az emberi méltósághoz való jogot is érintő alapszolgáltatás, az étkeztetés és a házi segítségnyújtás vonatkozásában a törvény megteremti az önkormányzat háttérfelelősségét abban az esetben, ha az önkormányzat nem tudja a szolgáltatásokat nyújtani. Ezzel csökkenni fog az ellátásban nem részesülő, ugyanakkor rászoruló csoportok nagysága.

Az ellátottak védelme érdekében szabályozásra kerül a nem állami, egyházi intézményekben, hogy mely esetekben lehet a gondozási megállapodást felmondani. Az intézményekben dolgozók érdekeit védi a törvény, amikor a közalkalmazottakra vonatkozó vagy előnyösebb foglalkoztatási feltételek érvényesítését írja elő az állami támogatásban részesülő intézmények számára. A törvény lényeges és új eleme az ellátottak szociális intézményen belüli foglalkoztatásának szabályozása. A foglalkoztatás alkalmazkodik az ellátottak képességeihez, felkészít a munkaerő-piaci részvételre. A szabályozásváltozás megerősíti a szociális gondoskodás intézményes formáit, kiemelt figyelmet fordítva a hátrányos helyzetű térségekben élők ellátására.

Megköszönöm önöknek, hogy módosító javaslataikkal segítették a szociális törvényben szabályozott ellátásoknak a lakosság szükségleteihez még jobban igazodó átalakítását. Kérem a tisztelt Házat, hogy támogassák a kormány törekvéseit, és fogadják el előterjesztését.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti oldalon.)