Felszólalás adatai

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A nyugdíjak korrekciós célú emeléséről szóló törvényjavaslat parlamenti vitájának értékelésem szerint legfőbb eredménye az, hogy ez a nyugdíjprogram minden oldalról támogatást kapott. A szakbizottsági vitákban is csupán egyetlen tartózkodó szavazat született.

Végighallgatva azonban az ügy súlyának megfelelően hosszúra elnyúlt vitát, az a benyomásom, hogy az egységes támogató álláspontot bizonyos oldalakról olyan felhangok kísérték, amelyek méltatlanok a nyugdíjas-társadalommal szemben. Én azonban a tényektől többszörösen elrugaszkodott megállapításokkal - mint például hogy ki vezette be a 13. havi nyugdíjat, ki törölte el és állította vissza a méltányossági nyugdíjemelés intézményét - nem kívánok foglalkozni. Azt gondolom, az érintett képviselők jól tudják, hogy mikor és milyen törvényeket hozott a tisztelt Ház. A nyugdíjasok pedig nem szenvednek memóriazavarban, ők konkrét tapasztalataik révén élik meg a tényeket.

Tisztelt Ház! A vitában lényegében egyetlen konkrét nyugdíjszakmai kérdés merült fel, de örvendetes, hogy jó néhány hozzászólás tágabb aspektusból közelítve a demográfiai öregedés, a generációk közötti egyensúly, a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának stratégiai kérdéseibe ágyazva üdvözölte az Idősügyi Tanács által egyhangúlag támogatott nyugdíjkorrekciós javaslatokat, azok ütemezését. Az özvegyi nyugdíjrendszer ellentmondásait feszegető konkrét szakkérdéseknek - amelyeket Béki Gabriella képviselő asszony vetett fel, és szakmai érveivel valóban nehezen lehet vitatkozni, hiszen biztosítási rendszerről van szó - és a valóban koherens özvegyi rendszernek az elhunyt személy biztosítási teljesítményén kellene alapulnia, és egységes mértékűnek kellene lennie. De az özvegyi rendszerben a mi viszonyaink között még a tiszta biztosítási szempontok mellett is a szolidaritási elvet is kénytelenek vagyunk figyelembe venni, hiszen az 50 százalékos, igen alacsony özvegyi nyugdíjban részesülők túlnyomó többsége nagyon idős, több gyermeket felnevelő nő, aki emiatt más ellátással nem is rendelkezik. Jelezni szeretném, hogy az özvegyi nyugdíjrendszer komplex korszerűsítése még nem fejeződött be, ezt az egységesség irányába folytatnunk kell. Ez azonban a korrekciós csomagon túlmutató kérdés.

Tisztelt Ház! Röviden szeretnék reflektálni a több képviselő által felvetett vitakérdésre is. Sokan számon kérték, hogy miért csak most foglalkozunk a nyugdíjarányok korrekciójával, miért nem tettük ezt meg az elmúlt években, és miért nem valósítjuk meg 2006-ban egy ütemben, miért toljuk át az egyes lépéseket az elkövetkezendő évekre. Éppen erről szólt az előző felszólaló is. Szeretném jelezni, hogy már évek óta elemezzük a nyugdíjakban felhalmozódott belső aránytalanságokat, többféle intézkedési javaslat kidolgozására került már sor korábban is.

Az Országgyűlés az uniós csatlakozási folyamatban a 78/2003. számú országgyűlési határozatában kérte fel a kormányt a nyugdíjak belső aránytalanságait korrigáló javaslatok kidolgozására. A korrekció a legnehezebb szakmai feladat, mert azt egyénekre lebontva nem lehet kivitelezni, az eltérő csoportátlagok pedig elfedik az egyéni aránytalanságokat. Ezek részletes elemzése időigényes, és ebben a kérdésben a legérintettebbekkel, magukkal a nyugdíjas-szervezetekkel, azok képviselőivel, az Idősügyi Tanáccsal is többször egyeztetéseket folytattunk, mert csak konszenzuson alapuló javaslatot kívántunk a tisztelt Ház elé terjeszteni.

(19.20)

A másik ok, hogy a Medgyessy-Gyurcsány-kormányok eredeti programjának megvalósítására, illetve a többletjuttatások finanszírozhatóságára is tekintettel kellett lennünk. A jelenlegi ciklus alatt az éves nyugdíjemeléseken túl a 20 százalékos özvegyi nyugdíjmérték emelésével, a négyéves ütemezésben végrehajtott 13. havi nyugdíj bevezetésével és a méltányossági nyugdíjemelés visszaállításával évente átlagban mintegy 40 ezer millió forint többletjuttatást nyújtottunk az idős embereknek.

Ezen külön intézkedések 2006. évi forrásszükséglete együtt meghaladja a 200 milliárd forintot. Az intézkedések reális megvalósíthatósága éppen a kifogásolt fokozatos végrehajtásban, azaz az ütemezésben rejlik. 2006-ban a szokásos nyugdíjemelésen túl - hangsúlyozom, a rendes, januári nyugdíjemelésen túl - a korrekció első lépéseként végrehajtandó özvegyi nyugdíjemelés és a 13. havi nyugdíj utolsó részletének növekményével együtt a többletjuttatás évi 50 milliárd forintot tesz ki. Az önök által is ismert feszített költségvetési helyzetben felelőtlenség lenne ennél nagyobb államháztartási többletkiadást vállalni, a több mint 130 milliárd forintos nyugdíjcsomagot 2006-ban egyszerre a költségvetésre hárítani.

Ezért Mátrai Márta képviselő asszony és társai erre vonatkozó indítványát nem tudjuk támogatni. Éppen ezért ütemezzük öt évre a szervesen egymásra épülő korrekciós lépéseket, hogy a megvalósítás forrásoldalról is megalapozott legyen.

Néhányan azt is kifogásolták, hogy túl távoli a 2010-es lépés. Szeretném hangsúlyozni, hogy az e nyolc lépésben érintett rokkantsági nyugdíjasok az előző lépések valamelyikében, a nyugdíjazásuk évétől függően a 2007-2009. években is részesülni fognak korrekciós nyugdíjemelésben, hiszen ezek az emelések minden saját jogú nyugdíjra, így a rokkantsági nyugdíjakra is kiterjednek.

Tisztelt Ház! Megértjük azokat a szándékokat is, amelyek tovább javasolják gazdagítani a nyugdíjkorrekciós lépéseket. Ezt indítványozza Béki Gabriella képviselő asszony is, aki a 2009-re ütemezett 7. és 8. lépést javasolja kiegészíteni a szolgálati idő szerinti differenciált emeléssel is. Egyes csoportoknál a kétszeres szolgálati idő szerinti korrekció újabb aránytalanságot okozna a többi évjárattal szemben. Ezt a mintegy 20 milliárd forintot kitevő javaslatot azért sem tudjuk támogatni, mert figyelmen kívül hagyja, hogy az 1992-95-ös évjáratok már az előző évben részesülnek a szolgálati idő szerinti korrekcióban, az 1997-98-as évjáratokra pedig már az új, a hosszú szolgálati időt jobban elismerő nyugdíjskála vonatkozott. De ahogyan képviselő asszony kifejtette, azt is megértettem, és azt hiszem, itt egyet is értünk ezzel az indokolással.

Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Úgy gondolom, az ötéves nyugdíjkorrekciós program nyugodt szívvel vállalható; az érintett 1,3 millió öregségi, a közel 800 ezer rokkantsági és a mintegy 200 ezer özvegyi nyugdíjasunk számára érdemleges, arányaiban is igazságosabb, összességében a jelenlegi nyugdíjszinten számítva több mint 130 milliárd forint többletnyugdíjat biztosít oly módon, hogy jelentősen tompítja a nyugdíjak igazságtalan belső aránytalanságait.

Kérem, hogy a tisztelt Ház fogadja el a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)