Felszólalás adatai

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Vidoven Árpád Képviselő Úr!

Egyrészt talán az ön észrevétele valóban nem volt ügyrendi jellegű, de ettől függetlenül szeretnék öntől elnézést kérni, mert a más által elmondottakat tévedésből az ön neve mellett tüntettük fel mint elhangzott véleményt, és önnek tulajdonítottuk. A dolog érdemén ez nem változtat, a véleményünkön ez nem változtat, de önnek igaza van, ezt nem ön mondta el, valóban, és ezért elnézést kérek. Azt hiszem, hogy talán azzal, amit elmondtam, önt megsérteni vagy megbántani mégsem bántottam meg - egyrészt.

Másrészt, visszatérve a csődeljárásról szóló törvényjavaslathoz, itt is mindenképpen szeretném megköszönni az értékes hozzászólásokat, az elmúlt héten, illetve az elmúlt ülésen, üléseken érdekes és tartalmas vita folyt ebben a tekintetben is. Ezért ismét el tudom azt mondani, hogy vannak olyan javaslatok, amelyeket a kormány szívesen támogat a benyújtott módosító javaslatok közül. Azt azonban szeretném hangsúlyozni, hogy nem értek egyet azzal a véleménnyel, amely szerint kizárólag egy jövendő új csődtörvényben kellene vagy lehetne megoldani a felszámoláshoz kapcsolódó kérdéseket. Egyrészt ezek egy része szorosan összefügg az új gazdasági társasági és csődjogi szabályozással, így azok egyidejű hatályba léptetése feltétlenül szükséges.

A módosítások másik része pedig olyan, hogy indokolt már most, az új törvény előkészítésének időszakában a bevezetésük, éppen az új törvényre való felkészülés érdekében. Ezek a rendelkezések a készülő új csődtörvény elfogadott és az 1094/2005. számú kormányhatározattal nyilvánosságra hozott tézisek alapján készültek.

Tisztelt Országgyűlés! Jelentős előrelépés, hogy a törvényjavaslat rendezi a felszámolási kérelem elbírálásának kritériumait, az előzetes felszólításra és az adós vitatási jogára vonatkozó kérdéseket. Ez az adós és a hitelezők számára egyaránt garanciát jelent. Az Igazságügyi Minisztérium egyetért azokkal a javaslatokkal, amelyek ezen a koncepción belül az eljárás gyorsítása érdekében rövidebb határidőket indítványoznak, illetve postai kézbesítés esetén a gazdasági társasági törvényhez hasonló kézbesítési vélelem beiktatására irányulnak.

Nem tartjuk támogathatónak viszont azt a módosító javaslatot, amely a tartozás kiegyenlítését tartozáselismerésnek, valamint teljesítésigazolásnak minősítené, és csak kivételesen, alapos indokkal tenné lehetővé a visszakövetelést. Az elismert vagy korábban nem vitatott követeléssel kapcsolatban ugyanis az adós egyedüli lehetősége fizetésképtelenség megállapítása ellen a teljesítés. Ha erre sor kerül, akkor meg kell engedni számára, hogy külön perben visszakövetelje az esetleges tartozatlan fizetést.

Tisztelt Országgyűlés! Az ideiglenes vagyonfelügyelő jogkörével kapcsolatos jelenlegi szabályozás következetlen, így nem tudom támogatni a visszaállítását célzó módosító javaslatot. A hatályos rendelkezés az adós minden ügyletéhez megköveteli a vagyonfelügyelői hozzájárulást, de csak kirívó esetekben teszi lehetővé annak megtagadását. Emellett ezek olyan ügyek, amelyek megítélése a bíróság feladata. A törvényjavaslat abból kiindulva, hogy az ideiglenes vagyonfelügyelőnek a rendes napi működésbe beleszólása szükségtelen, csak a rendes gazdálkodás körét meghaladó ügyleteknél követeli meg a vagyonfelügyelő hozzájárulását, de előírja azt is, hogy a vagyonkimentő szerződésekről, nyilatkozatokról tájékoztatnia kell a bíróságot.

Egyetértek viszont azzal a javaslattal, hogy a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedése és közzététele közötti, szándékaink szerint egyre rövidülő időben a felszámolót illessék meg az ideiglenes vagyonfelügyelő jogosítványai az adósi visszaélések elkerülése érdekében.

A törvényjavaslat garanciális jellegű szabályai azok, amelyek a felszámolókkal kapcsolatos szakmai követelményeket, feltételeket és összeférhetetlenségi szabályokat állapítják meg. Álláspontom szerint ezért nem támogatható ezen rendelkezések kormányrendeletbe, illetve etikai szabályokba utalása. Egyetértek viszont azzal a szigorító jellegű módosító javaslattal, amely nemcsak akkor nem teszi lehetővé a felszámolók névjegyzékébe való felvételt, ha az adott gazdasági társaságnak lejárt köztartozása van, hanem akkor sem, ha azt folyamatosan, meghatározott részletekben teljesíti.

Ugyancsak fontos része a törvényjavaslatnak, hogy a társasági jog rekodifikációjával összhangban megteremti a gazdasági társaságok vezetőinek a hitelezőkkel szembeni, magánvagyonukra is kiterjedő polgári jogi felelősségét. E felelősség megállapítására akkor kerülhet sor, ha a fizetésképtelenség bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el, és emiatt a társasági vagyon csökkent. E körben külön is hangsúlyozandónak tartom, hogy a törvényjavaslat vezető tisztségviselőnek minősíti az úgynevezett árnyékvezetőt, vagyis azt a személyt is, aki jogi értelemben ugyan nem volt vezető tisztségviselő, de ténylegesen meghatározta a gazdasági társaság vezetését.

Megint csak köszönöm Kovács László képviselő úrnak az eljárást pontosító módosító javaslatait, amelyek arra irányulnak, hogy egyértelmű legyen, mely szerint a felelősség megállapítása iránti pert a felszámolás ideje alatt lehet megindítani, a marasztalási perre vonatkozóan pedig az eljárás során vagy annak lezárását követő 90 napos határidőn belül lehet keresetlevelet benyújtani. Ha a megállapítási perben nincs jogerős döntés a felszámolási eljárás lezárásáig, akkor a határidő számítása a jogerős döntéstől kezdődik.

A törvényjavaslat leginkább vitát kiváltó rendelkezése a zálogjogosult hitelezők helyzetét érinti. A hatályos szabályozás ugyanis csak a zálogtárgy értékesítéséből befolyt és az értékesítés költségeivel is csökkentett vételár 50 százalékára biztosít külön kielégítési jogot a zálogjogosult hitelezőnek. Ezzel aránytalanul korlátozza jogaikat, lerontva a zálogjog dologi jellegét. A hitelezők a zálogjog igénybevételekor elsősorban éppen az adós fizetésképtelensége esetére kívánnak kedvező pozíciót biztosítani maguknak. Ha a zálogjog alapján külön kielégítési joguk korlátozott, akkor túlbiztosítást követelnek meg, például 200 százalékos fedezetet, vagy a zálogjog helyett más jogi megoldásokat - tulajdonjog fenntartása, óvadék és a többi - alkalmaznak. Ezek nehezítik a hitelhez jutást, és rontják az adós jogi pozícióját.

A módosítás célja a zálogjogosultak felszámolási eljáráson belüli, meghatározott költségekre tekintettel korlátozott külön kielégítési jogának megteremtése. Ennek nyomán kedvezőbb hitelnyújtási feltételekre, olcsóbb hitelre számíthatnak a vállalkozások. Ne felejtsük el, hogy nem az a cél, hogy a sikeres felszámolási eljárások számát növeljük, hanem az, hogy az életképes gazdálkodó szervezetek például hitel igénybevételével lehetőséget kapjanak a további működésre.

Egyetértek az előterjesztő képviselőjeként azokkal az észrevételekkel, amelyek jelzik, hogy ha vagyont terhelő zálogjogot létesítettek az adós vagyonára, akkor a törvényjavaslat szerinti szabályozás lényegében azt eredményezné, hogy az egész vagyon a zálogjogosult hitelező kielégítését tenné csak lehetővé. Ezt elkerülendő támogatandónak tartom azt a javaslatot, hogy ha az adós vagyonát vagyonterhelő zálogjog terheli, akkor arra a törvény jelenleg hatályos rendelkezéseinek megfelelő 50 százalékos szabály vonatkozzék. Egyéb esetekben viszont a zálogjogosult hitelezőkre a törvényjavaslat szerinti szabályok bevezetése szükséges annak érdekében, hogy megfeleljenek az európai szabályozási gyakorlatnak is és az úgynevezett Basel II-elvárásoknak is.

Kétségtelen azonban, hogy az átállás ezekre a rendelkezésekre hosszabb felkészülési időt igényel. Támogatandónak tartom ezért azt a javaslatot, amely a törvényjavaslat hatálybalépésénél későbbi időpontot állapítana meg e rendelkezések hatályba léptetésére. Így a piaci szereplők kellő alkalmazkodási ideje is biztosítható úgy, hogy ez egyúttal felkészítés az új csődtörvény ugyanilyen jellegű szabályaira is.

Végezetül köszönöm az értékes hozzászólásokat és a módosító javaslatok benyújtása során megmutatkozó aktivitást és együttműködési szándékot.

Expozém végén ígéretet tettem arra, hogy minden jó módosító javaslatot megvizsgálunk, és az arra érdemeseket be is építjük a törvényjavaslatba, ahogyan ezt általában is szoktuk tenni. A javaslat előkészítése során folyamatosan együttműködtünk a gazdasági forgalom legfontosabb szereplőit képviselő szervezetekkel, és végül az elmúlt napokban sikerült olyan megoldásra jutnunk, amely egyaránt elfogadható például a Bankszövetség, valamint a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete számára.

Mindezek alapján, bár a vita során többször is érte támadás e törvényjavaslatot, őszintén remélem, hogy a későbbiek során majd mindkét oldal a szavazataival is támogatni fogja a javaslat elfogadását.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Korózs Lajos tapsol.)

(18.30)