Felszólalás adatai

BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Dübörög a gazdaság, a pannon puma ugrani készül, illetve a miniszterelnök úr azt mondta a múltkor, hogy ilyen bőséges agrárköltségvetés még nem volt ebben az országban, mint amilyen a 2006. esztendőben lesz.

Én az agrárium egy kisebb szeletéről, kedvenc vesszőparipámról, az erdőgazdálkodásról szeretnék beszélni, amely ugyan a nemzeti össztermékből kis részt képvisel, de az ország területének mintegy 20 százalékát, közel 2 millió hektárt kezel. Ebből 1,1 millió hektár az állami erdő, 750-800 ezer hektár a magánerdő, az erdővel borított terület. Különösen jelentős ez az ágazat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, hiszen az erdőgazdálkodás, pontosabban az erdőtelepítés mintegy 25 százalékát, évi 2000-2500-3000 hektárt - melyik évben mennyit - ebben a megyében valósítanak meg.

Az erdőgazdálkodás egyébként is az ott élők számára a gyümölcstermesztés mellett régebben is és a közeljövőben is az egyik legfontosabb megélhetési forrás volt, illetve lehet.

A 2006. évi költségvetésben erdészeti jogcím alatt több helyen találunk forrásokat, amelyek sorsa meglehetősen vitatható. Az egyik az európai uniós társfinanszírozott erdőtelepítés, amely, hála az Európai Uniónak és a 80 százalékos uniós forrásoknak, reményeink szerint, bár nem olyan ütemben, ahogyan azt szerettük volna, hiszen a 2001-2002. esztendőben az éves erdőtelepítési teljesítmény körülbelül 15 ezer hektár körül volt, ebben az évben, illetve a jövő évben is ez lecsökkent, 9,5-10 ezer hektár körül lesz. Tehát meglehetősen rosszak a számok, de a program megy, és reményeink szerint a következő NVT-ben talán bővíthető az erre szánt forrás, ennek révén az erdőtelepítés is újra lábra fog kapni.

Egy másik jogcím a folyamatban lévő és még nemzeti forrásból elindított erdőtelepítések kérdése, amelyben 3,5 milliárd forint van a 2006. évi költségvetésben, amely, ha nagyon szűkösen is, és nem egészen olyan fokon, mint ahogyan szeretnénk, de a nemzeti forrásból indított erdőtelepítések ápolását, azok befejezését reményeink szerint lehetővé fogja tenni.

Ami igazán nagy probléma, az a szakigazgatási intézmények fejezetben található erdészeti szakigazgatás fenntartására fordítható források nagysága, amely a 2005. évihez, ehhez az évhez képest igen jelentős visszalépést jelent, elsősorban is a dologi kiadások vonatkozásában, amely azt a meglehetősen nehéz helyzetet vetíti előre, hogy az erdészeti szolgálat működése veszélybe kerül. A dologi kiadások révén az erdészeti szolgálat működése az első félévben, az első öt hónapban válik lehetségessé a jelenlegi állapot szerint.

Azért is fájdalmas ez a dolog, mert az agráriumban az európai uniós források lehívásában talán az erdészet az, amelyik a legjobb pozícióban van. A társfinanszírozott programok közül az erdőtelepítési támogatások azok, amelyek a legjobban adminisztráltak, amelyeknek a kifizetése, bár még nem elégséges, de jó ütemben beindult és halad. Igaz, hogy azok a gazdálkodók, akik becsületesek voltak, és valami változást jelentettek be az erdőtelepítések kapcsán - kisebb lett a kerítés, vagy valamely ok miatt a területben valami változás következett be, és ezt jelezték -, rendre lemaradnak a soron következő kifizetésekből.

Tehát az erdészeti szakigazgatás a jövő évben válságba kerülhet a dologi kiadások nagyon szűkös jóváhagyása miatt. Az előző évinek durván a felét, ha kapják ezekre a költségekre, holott mondom, nagyon fontos lenne, hogy a munkájukat el tudják végezni, ráadásul akkorra válhat az erdészeti szolgálat működésképtelenné, amikor a munka dandárja van, tehát a nyár második felére, amikor az úgynevezett műszaki átvételek megkezdődnek, amikor az európai források igénybevételéhez az erdőtelepítéseket meg kellene tekinteni, át kellene venni, meg kellene nézni azok műszaki állapotát, a növények fejlettségét. Ebben a vonatkozásban módosító javaslatokat adtunk be, és kérem, önök is támogassák ezeket.

A legjelentősebb probléma egyébként az ágazatban az úgynevezett erdészeti feladatok jogcímnél van, amely a már meglévő közel 2 millió hektár erdő fenntartását érinti. Ez alatt a jogcím alatt van minden olyan forrás, amely a már meglévő erdőkhöz kapcsolódó költségeket kellene hogy fedezze. Tehát amikor egy erdőterületet véghasználnak, levágják, tarra vágják, annak a felújítási költségei ebben az előirányzatban vannak, de ebben szerepelnek az összes magánerdő-támogatások is. Ebben a jogcímben szerepelne az erdészeti integráció finanszírozása, ebben a jogcímben van az úgynevezett közjóléti erdőgazdálkodás minden pénze, pontosabban lenne, ha ezekre a fontos feladatokra a jövő évi költségvetés egy fillért is szánna.

(14.30)

Tudniillik 4 milliárd 240 millió forint szerepel ennél a jogcímnél ebben a 2006. évi költségvetésben, amely 10 millió forinttal kevesebb egyébként, mint amennyit az erdőgazdálkodók erdőfenntartási járulék, illetve erdővédelmi bírság címen a költségvetésbe befizetnek.

Tehát nyugodtan állíthatjuk azt, hogy a magyar kormány, a magyar költségvetés azt a pénzt se adja vissza az erdőgazdálkodóknak, amennyit tőlük beszed.

Ha így marad ez a költségvetés, és a módosító javaslatainkat nem akceptálja a kormányzat, akkor a jövő évben a magán-erdőgazdálkodásra egyetlen fillér nem jut. Nem jut az erdészeti integrátoroknak, amelyek a magánerdő-gazdálkodást szervezik, adminisztrációs dolgaikat intézik, egyáltalán az erdőgazdálkodás fenntartásához hozzájárulnak, egy fillér sem. Nem jut egyetlen fillér a közjóléti erdőgazdálkodásra, a parkerdők fenntartására, nem jut a Budapest környéki pilisi hegyekben, illetve a Buda környéki erdőkben a parkerdők fenntartására. De nem jut Debrecenben az Erdős-pusztára, nem jut Nyíregyházán a Sóstói-erdőre, nem jut Nagykállóban a Harangodi-parkerdőre egyetlen fillér sem.

Nem jut az igen jelentős idegenforgalmi vonzerőt jelentő erdei kisvasutakra egyetlen fillér sem. Nem jut a börzsönyi, nem jut a pálházi kisvasútra.

Arra kérem kormánypárti képviselőtársainkat, hogy az erdőgazdálkodáshoz benyújtott módosító javaslatainkat támogassák, hiszen ha ez a költségvetés így marad, akkor az agráriumból 2 millió hektárt kitevő, meglévő erdők fenntartására, fejlesztésére egyetlen fillér nem fog jutni.

Végezetül még egyetlen dolgot szeretnék önöknek megemlíteni, ez pedig az erdészeti kutatás. A múlt század elején, az 1900-as években Darányi Ignác alapította azokat az agrár-kutatóhelyeket, amelyek sorába az erdészeti kutatóhely, az ERTI, az Erdészeti Tudományos Intézet is tartozik. A jövő évi költségvetésüket a felére tervezi csökkenteni a minisztérium; azt gondolom, hogy ezzel a halálos ítéletét is aláírják. Arra kérek mindenkit, hogy ebben a mészárlásban ne legyen partner, a módosító javaslatainkat támogassa, ezzel mentse meg a magyar erdőgazdálkodás évszázados kutatóhelyét.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)