Felszólalás adatai

LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az agrárköltségvetés több alkalommal PR-rendezvényekkel összekötve nagyon szépen be lett harangozva az elmúlt hónapokban, hogy milyen sok pénz is jut a mezőgazdaságra. A költségvetés részleteit átnézve rá kellett jöjjünk, hogy ennek a pénznek jelentős része már el van költve, csak a 2006. évi költségvetésnek a terhére, és ez a szám valójában ezért ilyen nagy.

Elhangzott a minisztérium éves mozgástere is, ami még jó szándékú becslések alapján sem éri el az 5 milliárd forintot. (Gőgös Zoltán: A módosítót mondd, hogy melyik!) Igen, Gőgös képviselő úr, köszönöm szépen, adtunk be módosító javaslatot. Természetesen átgondolva, reálisan és… (Gőgös Zoltán: Ismerjük!) Köszönöm a véleményt, képviselő úr. Csodálkoztam volna, ha nem kiabálnak be a szocialista frakcióból hasonló dolgokat. Néhány dolgot viszont szeretnék kiemelni, amivel kapcsolatban adtunk be módosító javaslatokat is, ha a Gőgös képviselő úr foglakozott a költségvetéssel, akkor ezekkel a módosító javaslatokkal találkozhatott is.

Nevezetesen, például minden termelőt érint a vízi társulatokhoz kötődő befizetési kötelezettség, amit úgy hívunk, hogy érdekeltségi hozzájárulás. Nem is lenne baj, ezt a gazdák fizetnék is, ha a vízlevezető árkok rendben lennének tartva, ha ez a belvízlevezetésben segítségünkre lenne, és ha ez a határ kultúrállapotán javítana valamelyest is. Minden munkának van ellenértéke, amit pénzben szoktak kifejezni, ez egy természetes dolog.

Igen ám, de mi van akkor, amikor a tulajdonos nem fizet, az a tulajdonos nem fizet, akinek példát kellene mutatni, nevezetesen pedig az állam? Az állam, amely évek óta nem hajlandó fizetni az állami tulajdonban lévő vízfolyások karbantartását és javítását, az állami tulajdonban lévő szivattyútelepek állagmegőrzését, javítását és az üzemeltetési költségét, hanem ezt egyszerűen ráhárítja azokra a gazdákra, akik ott vannak, aztán van, akinek szerencséje van, van, akinek kevésbé van szerencséje. Akinek szerencséje van, annak a területén, az érdekeltségi hozzájárulási körzetében kevesebb állami tulajdon van, és az állam helyett kevesebb pénzt kell az ott lakó embereknek, az ott dolgozó gazdáknak megfizetni. Más rosszabbul jár, ahol nagyobb az állami tulajdonban lévő vízfolyások mértéke.

Ez nemcsak nem illendő dolog, hanem nem is becsületes dolog, az állami tulajdont a gazdákkal karbantartatni. Hiszen mindannyiunk érdeke az, hogy a vízi társulatok jól működjenek és megőrizzék a működőképességüket. Korábban volt erre lehetőség, megkapták ezt a pénzt a gazdák, illetve a vízi társulatok, most pedig, ha pályázat útján esetleg még pénzhez hozzá is jutnak, azt is késedelmesen fizetik ki nekik, mindenféle további hitelköltségekkel terhelten.

Találtunk egy másik érdekes részt a költségvetésben, ez pedig az “Igyál tejetö program költségvetési fedezete. Nagyon sokszor szó volt itt a Házban arról, hogy milyen fontos ez a dolog. Ez egy kiemelt európai uniós terület, ami egyrészt a tejfogyasztást ösztönözné, másrészről pedig a tejtermelőkön is segítene, minekutána több tejnek lenne piaca. Ezt az Európai Unióban minden óvodába, iskolába járó gyermekre kiterjesztik, minden óvodába, iskolába járó gyermekre föl lehetne venni az európai uniós támogatást is. Természetesen ehhez hozzá kell tenni a nemzeti részt. Az Európai Unió még azt is megengedi, hogy az önkormányzatok számára az állam megelőlegezze az iskolatej árát, ami Magyarországon nem történik meg.

Adtunk be egy módosító javaslatot annak érdekében, hogy szélesebb körben lehessen alkalmazni az iskolatejet, hogy azok az önkormányzatok, amelyek nem tudnak élni ezzel a lehetőséggel, ők is bevezethessék, hiszen az Európai Unióban minden iskolásnak, minden óvodásnak jár az iskolatej, illetve egy mellékletben felsoroltan egyéb tejtermék. Ez a melléklet egyébként eléggé széles skálát biztosít, mert körülbelül egy oldalon keresztül sorolja fel azokat a sajtokat és egyéb tejtermékeket, amivel ez kiváltható.

(14.10)

Adtunk be módosító javaslatot a méltán híres magyar génállomány megmentésére is, mert a génállományokat megőrző szervezetek működésére a költségvetési javaslat nem nyújt elegendő fedezetet.

Nos, folytatva a sort, nagyon fontosnak tartjuk a fiatal szakemberek képzését. Nagyon fontosnak tartjuk az agráriumban dolgozó szakemberek képzését is. Jelenleg minisztériumi kezelésben vannak szakközépiskolák, amelyek fenntartására a 2006-os költségvetésben nincs fedezet. Információink szerint ezeket a szakközépiskolákat át akarják adni helyi önkormányzatoknak. A minisztérium kivonul a szakképzésnek ebből a formájából, és feladja azokat a bázisokat, amelyeken keresztül egyébként a gazdák folyamatos képzése megoldható lenne.

Sajnos, a sort még mindig nem fejezhetjük be. Egy másik nagy ígéret, amiről itt a Házban beszélünk hosszú ideje, amire kötelezettséget vállalt maga Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is 2005 tavaszán, nevezetesen: a gazdák korai nyugdíjazásának kérdésköre. A törvényt a parlament megalkotta, és, tisztelt képviselőtársaim, ezt a törvényt nem lehet alkalmazni, mert a kapcsolódó jogszabályokat a parlament nem módosította megfelelőképpen. De minekutána szemmel látható, hogy a kormánypártok ezt nem veszik komolyan, a költségvetésben ennek működtetésére nem is biztosítottak elegendő fedezetet, ezért módosító javaslatot adtunk be, hogy a gazdák korai nyugdíjazása működőképes legyen, és ösztönözzük a kormánypárti képviselőket, hogy mihamarabb hozzuk működőképes állapotba. Hiszen hatalmas összegeket nem veszünk igénybe az uniós csatlakozásunk óta, ami a magyar vidéken realizálódhatott volna. (Gőgös Zoltán: Ne mondjál már ilyet, ez nem igaz!) Igen, képviselő úr, mondom, mert sokkal több pénzt kap európai uniós támogatásra a gazda a korai nyugdíjazásból, mint amennyi a normál nyugdíja lenne.

Az idei évből okulva látszik, hogy gondokat okozhat a gázüzemű szárítók üzemeltetése. Ezért javaslatot teszünk arra a 2006-os költségvetésben is, hogy gázár-kompenzációban részesülhessenek azok, akik földgázüzemű szárítókat működtetnek.

Végül, de nem utolsósorban a szocialista-szabad demokrata kormány nagyon nagy hangsúlyt fektet az érdek-képviseleti szervezetek működőképességére, és nagyon nagy hangsúlyt fektet a civil szférára - legalábbis retorikailag. A 2006-os költségvetésben ismét nem találjuk a szakmai szervezetek megfelelő mértékű támogatását. Hiszen önök is elismerik, hogy rettentően fontos, hogy naprakész információval rendelkezzenek. Ezek a szakmai szervezetek tagjai európai uniós társszervezeteknek vagy pedig gyűjtőszervezeteknek. Ezekben érdemi munkát kell és lehet végezni, ezekben a szervezetekben érdemi lobbitevékenységet lehet kifejteni a magyar mezőgazdaság érdekében.

A Magyar Köztársaság kormánya nem méltatja őket arra, hogy a működésükhöz és brüsszeli képviseletükhöz megfelelő mértékű támogatást kaphassanak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Azt szeretnénk, hogy ezeket a pontokat gondolják át, és a költségvetés végszavazása előtt ezekre a kiemelt feladatokra biztosítsanak megfelelő forrást.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az ellenzéki oldalon.)