Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SELMECZI GABRIELLA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Először is szeretném megköszönni Ungár Péter képviselő úrnak ezt a kiváló expozét, és szeretném üdvözölni azt is, hogy lehet, hogy csak ezen napirendi pont erejéig, de úgy tűnik, hogy visszatért a magyar Országgyűlés falai közé az intelligens, magas szintű vita, vagyis annak a lehetősége.

Képviselőtársam beszélt arról, hogy milyen pontokon érthetünk egyet, tehát milyen pontokon, milyen értékrendi pontokon érthet egyet a kormánypárt és az ellenzék, de beszélt arról is, hogy vannak olyan értékrendi kérdések, ahol másképp látjuk a helyzetet. A vitának pontosan ez a lényege, hogy értelmes indokokkal, különböző szempontrendszerrel ezeket megvilágítsuk. Tehát ilyen vitára mindig szívesen állunk készen.

Amikor képviselőtársunk benyújtotta ezt a javaslatot, hogy a Nemzeti Szociálpolitikai Intézetnek adjunk egy nevet, amit a kormány hozott létre  és olyat még nem tettünk, ha jól tudom, hogy a kormány létrehoz egy intézményt, és a parlament, illetve az Országgyűlés pedig ad neki egy nevet , mi úgy gondoltuk, hogy érdemes megfontolni ezt a javaslatot. Megfontoltuk, és úgy döntöttünk, hogy támogatjuk ezt a javaslatot. Méghozzá előterjesztőként csatlakoztunk a javaslathoz, amire a házszabály LMP-s képviselőtársaink egyetértéséhez kötve lehetőséget ad. Ennyit egy kicsit arról a politikaikultúra-vitáról, ami most, remélem, hogy elindult, és tartós is marad.

Fülöp Attila államtitkár úr már mondott egypár szót arról, hogy a Nemzeti Szociálpolitikai Intézet miért is jött létre, milyen céllal jött létre. Én ezt most nem részletezném, de abban, ugye, egyetértünk mindannyian, hogy az a feladatkör, amit felvállal ez az intézet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi területen, az egy kiemelkedően fontos terület. Fontosnak tartjuk azt is, hogy az ezekkel kapcsolatos döntések felgyorsuljanak és precízebbek legyenek.

Itt az a helyzet, hogy elő kell hoznunk azt is, hogy 2020 márciusa óta tart a járvány, a Covid-járvány, és ezen keresztül azt is látjuk, hogy azokon a kritikus területeken, ahol a veszélyeztetettek száma kiemelkedően magas, szükség van, és tényleg elengedhetetlen egy ilyen jó gyorsan reagáló intézmény, amely a fenntartókkal egy jó kapcsolatot tud tartani, és tudnak oda-vissza segíteni egymásnak, és meg tudják támogatni akár szaktudással is ezeket a partnereket az intézetből.

Képviselőtársam már beszélt arról, hogy ki volt Slachta Margit. Én fontosnak tartom azt, hogy a plenáris ülésen beszéljünk, igen, az életútjáról, mert akárhányszor elolvassa az ember akár az interneten, akár szakmai könyvekben, hogy ki is volt Slachta Margit, és mi mindent sikerült elérnie, akkor tényleg csodálattal tudunk adózni neki.

Tehát ki is volt Slachta Margit? Szerzetesnő, a XX. századi magyar politikai élet kimagasló személyisége. Az első női nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselő. 1945 előtt náciellenes, zsidómentő, majd 1945 után kommunistaellenes politikus volt (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.  Az elnök csenget.), a Világ Igaza, mondhatjuk. Slachta Margit  a két totális diktatúra modern nőalakja  hős volt. Egy bátor nő egy embert próbáló világban, ahol oly sokan részegültek meg az új ideológiáktól. Slachta Margit azonban mélyen élte meg hitét. Szilárd értékrenddel rendelkezett, a több mint kétezer éves kereszténység volt az ő életének zsinórmértéke. Felszólalásai, tettei, műveltsége, nyitottsága az első pillanattól kezdve tekintélyt vívott ki az ország házában. Slachta Margit konzervatív elveket valló, legitimista beállítottságú politikus volt, aki korát megelőzve szervezte meg Magyarországon a nő- és családvédelmet, valósította meg a szociális gondozók képzését és nevelését.

A második világháború idején egyébként tiltakozásra buzdította egyházi feletteseit az üldözésekkel, a kegyetlenkedésekkel szemben. Katolikus volt, komolyan vette a felebaráti szeretet kötelezettségét. Hitt a keresztény univerzalizmus tanításaiban, tudta, hogy a fajgyűlölet és az antiszemitizmus ugyanúgy nem torpan meg az országhatárok előtt, ahogy a szeretet hirdető kereszténység sem.

1947 után a Kommunista Párt fokozatos térnyerésével egyre inkább kezdett ellehetetlenülni politikusi pályájának folytatása Magyarországon. Letartóztatástól tartva 1949 januárjától a Domonkos-nővérek zárdájában rejtőzködött, majd Ausztriába, onnan pedig az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. A kommunista gépezet mindent megtett a bemocskolásáért és az ellehetetlenítéséért.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem beszélünk, nem beszéltünk róla eleget. Hiányzik a szobra a magyar és a pozsonyi terekről, mert ugye, az akkori Szlovákiában is nagyon sokakat megmentett a náciktól. (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.) Nem avatták még boldoggá a Vatikánban. Tanulnunk kell tőle, a legmodernebb magyar nőtől, aki egész életében példát mutatott emberségből.

Az elhangzottak tükrében vezérszónokként, valamint a javaslat benyújtójaként, miután csatlakoztunk a javaslathoz, úgy gondolom, hogy ezt támogatni kell, és ezzel a magyar Országgyűlés lehetőséget kap az első magyar képviselőnő önfeláldozó, példamutató és emberséges munkássága utólagos elismerésére, ezzel adózva Slachta Margit emlékének. Engedjék meg, hogy még egy idézetet mondjak Slachta Margittól: „Nem a dinamit, nem az ekrazit, nem a bomba rombol, pusztít, hanem az ezeket irányító lelkület, a gyűlölet.” Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)