Felszólalás adatai

Azért mondom így, hogy későn, mert ez a törvényjavaslat az új polgári törvénykönyv végrehajtásához szorosan kapcsolódik. A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény viszont jövő év március 15-i hatállyal vezeti be a bizalmi vagyonkezelési szerződés jogintézményét a magyar jogrendszerbe. Tehát mondhatni, az utolsó pillanatban van az Országgyűlés, hogy ezt a lépést megtegye.

A bizalmi vagyonkezelői jogintézmény szabályozási előzményekkel tehát nem igazán rendelkezik Magyarországon. Bár a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján sem volt teljesen kizárt, hogy vagyonkezelési célra megbízási szerződés alapján tulajdonátruházással ilyen ügylet jöjjön létre, de a részletszabályok akkor nem születtek meg. Ezek a részletszabályok csak most kerülnek kialakításra.

Tisztelt Kormányoldali Képviselőtársaim! - az a néhány, aki megtiszteli ezt az ülést. Emlékeztetnem kell önöket arra, különösen államtitkár urat, hogy már az új polgári törvénykönyvet is késve, ez év február 11-én fogadta el az Országgyűlés. Ehhez képest is további csúszással 2013. november 7-i határidővel bocsátotta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre a jelen előterjesztés tárgyát képező törvényjavaslat tervezetét. További, csaknem egy hónap múlva, mivel az ülésszaknak lassan vége, tehát az utolsó pillanatban került a Ház elé a törvényjavaslat. Egy olyan törvényjavaslat, amely egy vadonatúj jogintézményt kereken 70 paragrafusban szabályoz, ebben rakja le az alapjait. Ez mint cseppben a tenger, mutatja a Fidesz-KDNP törvényalkotásának komolyságát vagy komolytalanságát, és azt, hogy milyen felelősséggel, illetve határidőérzékkel vagy anélkül végzi a kormány a munkáját.

Tehát a bevezető lényege: elkéstek. Ha kellő idő állna a képviselők rendelkezésére ahhoz, hogy alaposan áttekintsék és kivitassák ezt a törvényjavaslatot, lehetséges lenne, hogy több elemében is üdvözölni tudnánk a benyújtását.

A bizalmi vagyonkezelői jogintézmény célja a tulajdonosi pozíció és a tulajdon tárgyának hasznosításával, valamint az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos döntéshozatal szétválasztása, az erre irányuló gazdasági igény kielégítése. Ez helyes. Hiszen a jogalkotásnak nem csupán lehetősége, hanem a vele szemben támasztott követelmény is, hogy képezze le a társadalmi-gazdasági folyamatok, viszonyok változását, és arra jó megoldásokat adjon, arra reagáljon. Különösen, hogy ennek az előfutára a polgári törvénykönyvben már mint jogintézmény szép kifejezéssel megképződött, önök megképezték ezt a jogintézményt. (Dr. Répássy Róbert: Megalkottuk.)

Képviselőtársaim! A jelen törvényjavaslat egyfajta megoldást kínál az üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelők tevékenységének engedélyezésére és nyilvántartására, a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelői tevékenységnek a bejelentésére, továbbá a bejelentett jogviszonyok lényeges adatainak nyilvántartására, tehát egyfajta transzparenciára is, az üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő tevékenységére és jogutód nélküli megszűnése esetén alkalmazandó eljárások szabályozására. Tehát keretet ad ennek a tevékenységnek. Az "üzletszerűen" szó ebben a bizalmi vagyonkezelésben teljesen helyénvaló, mert biztos, hogy a garanciákat egy jogszabály tudja megadni, és ennek a lehetősége talán benne van ebben a törvényben.

Az, hogy a kormányzat által választott megoldás működőképes lesz-e, ezt a rövid időre való tekintettel ma még nehéz megítélni. Ami viszont most felkelti már a figyelmet, az annak a hatóságnak a helyzete, amely az engedélyezési, nyilvántartási és felügyeleti feladatokat fogja ellátni e tekintetben, mármint a bizalmi vagyonkezelők esetében. Ezt a hivatalt a kormány rendeletben jelöli majd ki. Ez a hivatal, megismétlem, amelyről kijelölés hiányában még semmit sem tudhatunk, komoly hatáskörrel rendelkezik majd. A törvényjavaslat többek között differenciált felügyeleti eljárást vezet be, a jogsértéshez jelentős pénzbírságmaximumokat is kapcsol.

(16.50)

Ha például a hivatal a bizalmi vagyonkezelési jogviszony nyilvántartásába való bejegyzés feltételeinek hiányát vagy arra utaló körülményeket észlel, a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett felhívja az érintettet, most jelen esetben a bizalmi vagyonkezelőt a megfelelő működés helyreállítására, és erre határidőt is tűz. Ha ez a határidő eredménytelenül telik el, a felügyeleti intézkedésre okot adó bizalmi vagyonkezelőt terhelő egyszerű vagy ismételt bírság 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedő felügyeleti bírság lehet, ilyen mértékben lehet sújtani. Tapasztalat hiányában most még nehezen ítélhető meg, hogy az intézkedések és a szankciók vajon arányosnak minősülnek-e a szabályozni kívánt feladatokkal.

Képviselőtársaim! Jó lenne azt is látni, hogy a beterjesztett törvényjavaslat elfogadása esetén vajon a kijelölt hivatal számára rendelkezésre állnak-e majd a végrehajtás feltételei. Bár a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet előzetes hatásvizsgálati lapja elismeri: az előterjesztés teljesen újonnan hozza létre a nyilvántartásokat, így az ezt működtető, kormány által rendeletben kijelölt hatóságnak meg kell teremtenie az új nyilvántartások és a felügyeleti tevékenység szervezeti, személyi, technikai, infrastrukturális és egyéb tárgyi feltételeit.

A hatásvizsgálati lap szerint tehát a törvényjavaslat elfogadása érdekes mód semmiféle költségvetési hatással nem jár; rengeteg feladattal, költségvetési hatás vagy fedezet biztosítása nélkül. Azt persze jó tudni, hogy a kormányzat számára semmibe sem kerül több vadonatúj nyilvántartás létrehozása, de azért ez elég valószínűtlennek tűnik. Ennek titkát jó lenne, ha elárulnák, államtitkár úr, hogy hogyan gondolták, hogy ezt létrehozzák semmi ráfordítással vagy költségvetési fedezet nélkül. (Dr. Répássy Róbert: Díjat fognak fizetni.) Az illusztrációt félretéve, a törvényjavaslat két új közhiteles nyilvántartást hoz létre, így a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások nyilvántartását és a bizalmi vagyonkezelési jogviszony nyilvántartását. Azon túl, hogy ez a kormány szerint ingyen megvalósulhat, kérdésként merül még fel, hogy a személyes adatok védelme kellően biztosított tud-e lenni. Erről keveset találunk. Szeretnénk tudni, hogy a törvényjavaslat tartalmával a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke és az alapvető jogok biztosa egyetértett-e, mi a véleményük erről az adatvédelemről. Az is megválaszolatlan kérdés, hogy biztosan elegendő lesz-e 2014. március 15-éig a felkészülési idő.

Tisztelt Ház! Végezetül egy, az országgyűlési képviselői jogállást is érintő kérdést szeretnék felvetni a témával kapcsolatban. Legalábbis különös, hogy a bizalmi vagyonkezelő, vagyonrendelő és kedvezményezett tevékenysége az országgyűlési képviselői tevékenységgel összefüggésben pusztán bejelentési kötelezettség alá esne, nem pedig összeférhetetlen az országgyűlési képviselői tevékenységgel. A vagyonkezelés körébe tartozik ugyanis többek között készpénz- és portfóliókezelés, mindenfajta kollektív befektetés kezelése, nyugdíjalap-kezelés, értékpapírok kezelése, értékpapírletét kezelése. Tehát ilyeténformán a bennfentes kereskedés lehetősége is felmerülhet a bizalmi vagyonkezelő részéről, ezért vetem fel az országgyűlési képviselői összeférhetetlenséget.

Az Országgyűlésről szóló törvény 84. § h) pontja szerint összeférhetetlen a képviselői megbízatással a tőkepiacról szóló törvény szerinti pénzügyi ágazatban működő pénzügyi szervezet kizárólagos vagy többségi tulajdonosa, vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, tehát akinek döntése lehet a gyors üzleti folyamatokra. Ezért álláspontunk szerint tehát a bizalmi vagyonkezelés szereplőit szintén az országgyűlési képviselői megbízatással összeférhetetlen körben kellene szabályozni, az országgyűlési törvény 84. §-át egy új ponttal, sorban a k) ponttal kellene kiegészíteni. Kérem, hogy ezt a módosító indítványunkat, ezt a javaslatot fontolják meg és támogassák, ugyanis kár lenne mindjárt az elején egy új jogintézményt ilyen súlyos bizalmi aggályokkal terhelni még a beindulása előtt.

Ha a kérdéseinkre, felvetéseinkre, aggályainkra megnyugtató válasszal szolgál az előterjesztő és a tárgyalás további folyamata, akkor adódhat olyan helyzet, hogy változtatunk a jelenlegi elutasító álláspontunkon. Most úgy gondoljuk, hogy egy helyes, szükséges jogintézménynek az elégtelen szabályozása került a Ház elé.

Köszönöm, elnök úr, a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)