Készült: 2024.09.22.05:18:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

259. ülésnap (2005.11.02.), 130. felszólalás
Felszólaló Dr. Veres János (MSZP)
Beosztás pénzügyminiszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka interpelláció szóban megválaszolva
Videó/Felszólalás ideje 4:16


Felszólalások:  Előző  130  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ha megengedi, két pontosítással szeretném kezdeni. Az Európai Unió biztosa, Almunia úr, az ön által hivatkozott kijelentést sohasem tette, ezért ha lehet, akkor kerülje az erre való hivatkozást, mert Almunia úr azt nem mondta, amire ön most hivatkozott.

A második: ön hivatkozik egy olyan európai uniós kiadványra, nevezetesen munkaerő-piaci körképre, amelyben Magyarországot a “legalacsonyabb bérek az iparban, szolgáltató ágazatbanö kategóriába sorolják, csak elfelejti a képviselő úr mondani, hogy a bizonyos európai uniós kiadvány mérési éve 2002. Tehát a 2002-ig terjedő időszakban sorolták be Magyarországot ebbe a kategóriába. (Derültség és taps a kormánypártok padsoraiban.) Szerencsére azóta Magyarországon elég jelentős jövedelemnövekedés következett be. Ma már semmiképpen nem valós az az állítás, amire a képviselő úr ez alapján itt most hivatkozott.

Ezenkívül szeretnék mondani néhány számot is, képviselő úr. Ha csak nagy számokban gondolkodunk, akkor ebben a periódusban autópálya-építésre mintegy 600 milliárd forinttal költöttünk többet, lakástámogatásra mintegy 800 milliárd forinttal költöttünk többet; az adósság utáni szolgálatra mintegy 800 milliárd forinttal költöttünk többet, nyugdíj- és bérfelzárkóztatásra szintén mintegy 800 milliárd forinttal költöttünk többet ebben a periódusban.

Ha tehát a képviselő úr eredeti kérdését nézem, és meg akarjuk válaszolni, akkor azt gondolom, ezeket a számokat érdemes figyelembe venni. Érdemes azt is figyelembe venni, hogy amikor Magyarország az autópálya-elszámolás nem csak költségvetésből történő finanszírozására tett javaslatot - egy évvel ezelőtt itt a parlamenti vitában a költségvetés tárgyalásánál ez mindenki számára nyilvános és ismert javaslat volt -, akkor természetesen tudta azt, hogy az Európai Unióban nincs teljesen kialakult módszere ezen elszámolásoknak, így áprilisban kezdeményezte Magyarország az Európai Unió Statisztikai Hivatalának az állásfoglalását. Mindez természetesen nem születhetett meg, hiszen a Statisztikai Hivatal már csak úgy működik, hogy mindig utólagosan minősít folyamatokat és nem előre.

Egy kikényszerített döntéshozatallal ez a döntés ez év szeptemberében megtörtént, mi pedig, noha azt mondjuk, hogy Magyarországnak valószínűleg az érdeke az lenne - és itt országos és nemzeti érdekről beszélek -, hogy a felzárkózás folyamatában az ilyen jellegű kiadásokat másként számoljuk el, mint egyébként az Európai Unió infrastrukturális fejlesztéseit már befejező országokban azt elszámolják manapság, ennek ellenére azt mondtuk, hogy nem érdemes ezt a vitát fölvállalni, és nem érdemes ezt a vitát folytatni. Ennek a vitának a rendezésére ilyen értelemben Magyarország elfogadta az Európai Statisztikai Hivatal álláspontját.

Azt gondolom tehát, hogy a kérdéseire konkrétan a válaszunk, figyelembe véve az imént elmondottakat: senki nem állította azt, hogy a nyugdíjasok miatt nőtt meg ez a bizonyos adósságállomány, noha nyilván az adósságállomány növekedésében a kifizetett, az önök időszakából ránk maradt 19 ezer forintos kiegészítés értelemszerűen része ennek a szakasznak.

Senki nem gondolja azt, hogy a brüsszeli kritika csak azért illette Magyarországot, mert statikusan gondolkodtak volna Brüsszelben. Azért is értelemszerű, mert nem veszik azt figyelembe, hogy egy felzárkózó gazdaságban a kelet-európai országok mindegyike hasonló jellegű infrastrukturális, extra ráfordításokkal kell hogy megbirkózzon, és természetesnek gondolom azt is, képviselő úr, mindezek alapján, hogy ha ön azt kérdezi, hogy nekem ebben személyesen mi a felelősségem, akkor a személyes felelősségem ebben természetesen az, hogy miután átvettem a minisztérium vezetését, mindent megtettem annak érdekében, hogy az Európai Unió elfogadja Magyarország eme speciális helyzetét. Az Európai Unió ilyen mértékben nem fogadta el ezt a helyzetet. Azt gondolom, hogy valamennyiünknek érdekében állt volna az, hogy elfogadja az Európai Unió. Egy tény: Magyarországon ettől a statisztikai elszámolástól függetlenül ebben az évben nem lesz nagyobb pénzköltés, mint ami be volt tervezve a költségvetésbe.

A mi felelősségünk az, hogy ezt biztosítsuk. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  130  Következő    Ülésnap adatai