Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen. Hozzászólásra következik Tóth András képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából, kétperces időtartamban.

TÓTH ANDRÁS (MSZP, országos lista): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Babák Mihály úr felvetett egy új elemet, hogy az önkormányzatoknak kellene adni az ingatlanokat, és helyileg az önkormányzatok oldják meg a pártok elhelyezését.

Tisztelt Képviselő Úr! Ha az ön pártja ezt terjesztette volna be az Országgyűlés elé, akkor ezt tudnánk támogatni, és ez meg is oldaná a kérdést. Ehhez annak kellett volna teljesülnie, hogy valóban a Fidesz a megoldást keresse és ne a konfrontációt, illetve amiről itt az előttem szólók már részletesebben beszéltek. Tehát az előterjesztés, a beterjesztett törvényjavaslat visszavonását javaslom, és azon az úton kellene elindulni, amelyet Babák képviselő úr javasolt.

A történethez azért annyit szeretnék hozzáfűzni, mert elhangzott itt az is, hogy a többi párt hátrányosabb helyzetben van az egyes településeken, mint a Szocialista Párt: a tatai példát szeretném megemlíteni, ahol 1989-ben lehetőség volt arra, hogy az MSZMP irodaházában azonos minőségű, azonos négyzetméterű irodát kapjanak az új pártok. Akkor, 1989-ben a helyi pártok úgy döntöttek, hogy nincs jó szaga ennek az épületnek, magyarul: büdös volt, és nem fogadták el ezeket az irodákat. Ma már nem lenne az nyilvánvaló, és szeretnék újraosztani az irodákat. És ha csak ez lenne az egyetlen mód, amivel nehezíteni kívánja a jelenlegi kormányzat az ellenzéki pártok működését, akkor talán nem is kellett volna szót kérni. Van ma Magyarországon olyan fideszes polgármester (Az elnök jelzi az idő leteltét.), aki 11 évvel a rendszerváltás után a majálisért helypénzt kért a Szocialista Párttól.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Hozzászólásra következik Rubovszky György képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából, kétperces időtartamban. Öné a szó, képviselő úr.

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Hála a nemdohányzótörvény végrehajtásának, abban a helyzetben van egy képviselő, hogy amikor kimegy cigarettázni, a teremben elhangzottakat hallhatja, így hallottam Wiener képviselő úrnak és Géczi képviselő úrnak az én felszólalásommal kapcsolatos megjegyzéseit is, és ezekre szeretnék reagálni.

Elsősorban Géczi József Alajos képviselő úrnak mondanám azt, hogy ez egy rettenetes dolog, hogy a Fidesz a Szocialista Pártot hajléktalanná kívánja tenni. Itt a nagy nyilvánosság előtt azért hangsúlyozzuk ki, hogy ez a hajléktalanság arról szól, hogy a Szocialista Párt jelen pillanatban 200-nál több ingatlant használ, és csak az egyensúlyra szeretne... (Közbeszólások az MSZP soraiban: Ez nem igaz! Ez is egy hazugság!) Elnézést kérek, egy pillanat türelmet!

ELNÖK: Kérem a képviselőtársaimat, hogy türelemmel hallgassák végig a képviselő urat, lesz önöknek is módjuk reagálni. (Közbeszólás az MSZP soraiban: Mi türelmesek vagyunk!) Öné a szó, képviselő úr.

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen. Lehet, hogy a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kimutatása pontatlan. (Közbeszólás az MSZP soraiban: Így van!) Én ezt elfogadom. A törvény arra ad lehetőséget valamennyi parlamenti pártnak, hogy 30 darab ingatlant kérjen, és azt a 30 darab ingatlant használja; attól még, hogy a 30 felett 200-at, 15-öt vagy egyet sem kell visszaadni, egy egyensúly fog előállni.

(16.20)

De itt nem arról van szól, hogy a Szocialista Párttól, mert ellenzékben van, elvesszük az ingatlanait és hajléktalanná tesszük, hanem arról van szó, hogy egy kirívó többlethasználatból szeretnénk egy igazságos elosztást tenni. Tehát a törvény mindenféleképpen az igazságosság felé mozdul el, és itt - úgy érzem - ez az egész időhúzás az önkormányzattal meg mindennel egy mélységesen igazságtalan - és hála istennek, az alkotmányban megfogalmazottakkal is ellentétes - állapotot szeretne felszámolni.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz és az FKGP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Hozzászólásra következik Kiss Péter képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából, kétperces időtartamban. (Megszólal egy mobiltelefon-készülék.) Kérném a mobiltelefonokat kikapcsolni az ülésteremben, mert zavarja a hozzászólókat! Öné a szó, képviselő úr.

KISS PÉTER (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Tulajdonképpen önnek akkor, ha a pártoknak csak a Kincstártól származó ingatlana lenne, igaza volna, hiszen ha mindenkinek 30 kincstári ingatlana volna, az egy esélyegyenlőséget jelentene. De éppen az előbb mondtuk el, hogy az önkormányzatoktól több száz ilyen ingatlannal rendelkeznek a kormánypártok, míg mi alig néhánnyal. Ez a helyzet úgy alakult ki, hogy ott, amelyik városban kincstári ingatlanú pártszékháza vagy pártháza volt az MSZP-nek, és később létrejöttek pártok, és a Kincstárnak már nem volt több ilyen ingatlana, ott természetesen az önkormányzatoktól kaptak. Ez a folyamat vezetett el az arányossághoz. Éppen ez a folyamat garantálta azt, hogy mindenkinek ugyanannyi van a birtokban, csakhogy míg önök azt, amit az önkormányzatoktól kaptak ingyen, nem számolják össze, addig készek összeszámolni azt, amivel mi rendelkezünk, amit a Kincstártól kaptunk. Ez az oka annak a problémának, amit ön is említ.

Ilyen értelemben tehát, azt gondolom, egy korrekt összeszámolás lenne az alapja az esélyegyenlőségnek. Ha erre önök készek, akkor elhisszük és elfogadjuk, hogy egy korrekt rendezést kívánnak; ha nem készek, akkor nincs másról szó, mint hogy azt a több száz, mintegy 7-800, önkormányzatoktól kapott ingyenes ingatlant meg akarják tartani, és eközben tőlünk el akarják venni a Kincstár által biztosított ingatlanokat. Ez nem esélyegyenlőségre vezetne, ez ahhoz vezetne, hogy önök a továbbiakban is több száz, önkormányzatok által biztosított ingyenes ingatlant használnak, plusz még kapnának 30 kincstárit is, nekünk pedig összesen 30 kincstári volna és néhány tucat önkormányzati. Ez az a helyzet, amely ellen tiltakozunk. Ez az a helyzet, amely nem korrekt. Ez az a helyzet, amely az állampolgárok oldaláról sem korrekt helyzet.

Kiindulópontként azt is kifogásoljuk, hogy az a szám, amit a kincstári ingatlanok körére említettek, nagyságrendileg nem felel meg a valóságnak, olyan mértékben torzít, hogy ez már az MSZP lejáratására alkalmas. (Az elnök csenget.) Ennek a korrekcióját is kérjük. És javasoltam egy levélben azt is, hogy ennek természetesen ugyanazt a nyilvánosságát állítsa helyre Stumpf miniszter úr, mint ahogy a valótlan számokról is nyilatkozott a Fidesz.

Köszönöm. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Hozzászólásra következik Bauer Tamás képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából, kétperces időtartamban. Öné a szó.

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Én csak magyarázni szeretném Géczi képviselő úr szavait, ezt a "hajléktalanná tétel"-ét. Azt hiszem, tetszik, nem tetszik, igaza van. Hiszen Rubovszky képviselő úr pontosan tudja, hogy a Szocialista Párt szervezeteinek hajlékai nagyrészt ezek a kincstári ingatlanok és egy kisebb részt önkormányzati ingatlanok, és tudtommal van néhány saját tulajdonú is. Az SZDSZ, a Fidesz, a Kisgazdapárt, az MDF hajlékai nagyon nagy többségben önkormányzati ingatlanok. Ha a Szocialista Párt több mint 200 kincstári tulajdonú ingatlanából csak 30 maradhat, akkor a Szocialista Párt szervezetei, tetszik, nem tetszik, hajléktalanná válnak. Erről szól az önök törvényjavaslata. Hogy ez most helyes, nem helyes, hogyan ítéljük meg, ha módom lesz, akkor majd később fogok erről beszélni, most csak Géczi képviselő úr szavait kívántam Rubovszky képviselő úrnak elmagyarázni, hogy értse, miről is van.

Ennek a rendezésnek a következtében a Fidesz és az MKDSZ és a többiek szervezetei nem válnak hajléktalanná, mert tőlük nem elvesznek, hanem ők pluszt kapnak. Erről szól ez a törvényjavaslat.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ugyancsak két percben kért hozzászólási lehetőséget Juhászné Lévai Katalin képviselő asszony, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő asszony!

DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Azt gondolom, hogy nagyon megfontoltan konszenzusra kellene törekedni akkor, amikor a pártok ingatlanhelyzetéről beszélünk, hiszen azt gondolom, hogy az állampolgárok fülében - látják, hallják - nem jól cseng az, amikor ezen a helyzeten ilyen értelemben túl sokat vitatkozunk. A konszenzusra törekvésnek, azt gondolom, elsősorban a kormánypártok részéről kellene meglennie. És lehet-e valós vagy valóságon alapuló törvényt hozni akkor, amikor a kiindulási alap hamis? - ez a kérdésem.

Hajdú-Bihar megyét tekintve tíz év óta nem jutottunk el addig, hogy a Szocialista Párt által használt ingatlanoknál egy valós helyzetet teremtsünk, a kincstári vagyonkezelő ugyanis még ma is kilenc ingatlant tulajdonít a Hajdú-Bihar megyei MSZP-nek, miután csak háromban működünk, és az összes többi hat már régen rendőrségi és egyéb közcélokat szolgál az adott településen. Azt gondolom, ezek mutatják konkrétan, hogy egyébként milyen valós tényekből indul ki a törvény.

Szeretném még egy dologra felhívni a figyelmet: ahol virtuális pártok vannak, ott valószínűleg nem is igénylik igazán az önkormányzati és egyéb tulajdonokat sem. Ugyanakkor, amit Bauer Tamás mondott az előbb, nagyon nagy gondot okoz számunkra az, hogy abban a pillanatban, amikor állami eszközökkel törvényt hozunk arról, hogy a Szocialista Párt ingatlanjait elvegyük, ugyanakkor pedig kiszolgáltatottá tesszük... - az adott önkormányzat hatalomban lévőinek azt, hogy adnak-e ingatlant vagy sem. Debrecenben nagyon viccesen hangzott el a Szocialista Párt megyei székházával kapcsolatosan, hogy a kosárlabdacsapat működtetését egyébként meg lehetne oldani a Szocialista Párt önkormányzati tulajdonú székházának eladásából. (Az elnök csenget.) Azt gondolom, hogy ezt a helyzetet kellene megszüntetni a demokrácia érdekében.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ugyancsak két percben kért hozzászólási lehetőséget Babák Mihály képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Úgy gondolom, Kiss Péter képviselőtársam nem igazán a dolog lényegénél jár, amikor azt mondja, mert így értettem szavait, hogy a kincstári vagyon, amelyet törvény biztosított a pártoknak, helyesebben: akkor az MSZP-nek, az egyenrangú az önkormányzati szívességi használattal. Úgy gondolom, hogy teljesen nem egy dologról beszélünk. Elmondtam azt a példát, hogy van Szarvason egy Lengyel-palota, amelynek felét a Magyar Szocialista Párt használja, bérbe adja különböző tevékenységekre, és a másik felét az összes többi helyi párt, a Fidesz és a MIÉP kivételével, sőt helyi civil szervezetek használják. Hol van itt az igazságosság? Hol van itt a realitás? Önök arról beszélnek, hogy ingatlannélkülivé akarjuk tenni a szocialistákat. Szó nincs erről! A Számvevőszék is megállapította, hogy ezt rendezni kell, mert aránytalanságok vannak az ingatlanoknál.

Nem tudom, hogy mire gondolnak, mert itt tényleg reálisan kellene értékelni. Teljesen mindegy, hogy most jó-e a statisztikája a Kincstárnak vagy nem jó, és mennyit használnak az önkormányzatok és mennyit nem használnak; egy a lényeg, hogy lényegesen több ingatlannal rendelkeznek a szocialisták, mégpedig olyan ingatlanhasználattal, amelynek különböző jogosítványai vannak. (Kiss Péter: Nem igaz!) Dehogyisnem! Akkor miért tudja, és bele sem szólhat a helyi társadalom abba, hogy mire használja a Szocialista Párt az ingatlanát. Nem szólhat bele, mert bérbe adja. A másik oldalon pedig, mint mondtam, a többinek már a fele sem marad.

Úgy gondolom, az sem helyénvaló, amit Lévai képviselő asszony mondott, hogy ki akarjuk semmizni a pártokat, és virtuális pártokról van szó, és az önkormányzatoknál ez nem megoldható. Úgy gondolom, hogy helyben igazán demokratikusan meg lehet oldani, a helyi társadalomban, ezeket a problémákat. Én bízom a helyi társadalomban, hogy ezt mindenkor elrendezi.

Köszönöm szépen a szót. (Vincze László tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percben megadom a szót Géczi József Alajos képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő úr!

DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A felettünk való az imént már mennydörgéssel jelezte, hogy ezt a méltatlan vitát más mederbe kellene terelni, és remélem, hogy az államtitkár úrnál megszólaló mobiltelefon is ugyanonnan jött, és esetleg arra ösztönzi az égi sugallat a kormányt, hogy ezt a törvényjavaslatot vagy vonja vissza, vagy a Wiener György képviselőtársammal közös beadott indítványok mentén a magyar politikai pártok és parlamenti pártok által használt összes ingatlanra hozzunk törvényes megoldást.

(16.30)

Répássy Róbert képviselőtársamnak mondottam, aki szívesen emlegeti a törvényességet; itt az az egyetlenegy kis probléma van, hogy Magyarországon törvényes rendszerváltás történt, alkotmányos rendszerváltás. Ugyanis korábban az volt az alkotmányban - amennyiben a kommunista alkotmányt annak lehet nevezni -, hogy érvényesül az állampárt vezető szerepe. Ez most már megszűnt, és ezt nem tekintjük törvénytelennek, de ugyanakkor az a helyzet, hogy a többpártrendszer törvényes rendezése nem ment végig, mindmáig - erről az elmúlt vitán sokat beszéltünk - nem történt meg a többpártrendszer infrastruktúrájának, a pártok ingatlanhasználatának törvényes, alkotmányos rendezése. Ez nem azt jelenti, hogy a mostani állapot törvényellenes, csak nincs rá rendes törvényes szabályozás. Hogy az egyharmadára vagy egynegyedére, egyötödére hozunk törvényt, és a négyötödére meg nem hoznunk törvényt, az törvényellenes vagy áltörvényes szabályozásnak minősül.

Én is nagyon köszönöm Bauer Tamás képviselőtársam szavait, mert éppen azt is akartam mondani, hogy lesznek olyan városok, ahol a Szocialista Párt hajléktalan lesz, mert a többiek ott ülnek az önkormányzati tulajdonú ingatlanban, míg a szocialistáknak ilyen nem lesz, és akkor esetleg majd elindulnak szerencsét próbálni, hogy ők is szerezzenek ilyen ingatlant.

Egyetlenegy mondatot mondanék még; két pártnak vannak vidéki szervezetei: a kisgazdáknak - a kisvárosokban, falvakban nagyon sok van, valamikor az MDF-nek is voltak - és a szocialistáknak. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Az, hogy csak néhány nagyvárosra keresünk megoldást, azokat a pártokat sújtja, amelyek vidéken nagyobb gyökerekkel rendelkeznek.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Hozzászólásra következik Pozsgai Balázs képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából, ugyancsak kétperces időtartamban. Öné a szó.

POZSGAI BALÁZS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Nagyon röviden néhány gondolatban Babák képviselő úr hozzászólására kívánnék reagálni, és nem untatni a jelenlévőket a statisztikával. Ha Győr-Moson-Sopron megyéről elmondhatom, ott a pártok közül a Szocialista Párt négy állami tulajdonú ingatlannal rendelkezik, mellette két önkormányzatival, míg az összes többi párt tizenöt önkormányzati tulajdonú ingatlannal rendelkezik. Egy lóg ki ebből az egész sorból, egy győri városi pártingatlan, amely 400 négyzetméteres, mert van neki egy 30 négyzetméteres irodája, ami ketté van választva, van neki egy viszonylag hosszú folyosója, meg egy olyan előadóterme, ahova valójában befér százötven ember. Már jeleztem, ennek épp az a jelentősége, hogy ott lehet fórumokat tartani.

A másik: a képviselő úr is jól tudja, hogy a párttörvény a bérbeadást tiltja, ilyen jellegű tevékenységet az Állami Számvevőszék Szocialista Párttal szembeni vizsgálati anyagában tudomásom szerint nem tapasztaltak. Az, amit önök látnak, a pártnak az a tevékenysége, hogy nyílt a társadalmi szervezetek felé, nyílt a civil szféra felé, és részükre odaadja ezeket az intézményi lehetőségeket. Ezt nem hibának tartom, hanem előnynek és érdemének tartom.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ugyancsak kétperces hozzászólásra következik Szabados Tamás képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő úr!

SZABADOS TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Csendes derűvel figyelem itt ezt a vitát, és főleg azt, hogy egyes fideszes képviselőtársaim bájos módon tudatlannak tettetik magukat, és nem tesznek különbséget állami és önkormányzati tulajdon között. Látom, hogy önök döntöttek, el fogják venni.

Ettől kezdve például Sárbogárdon, ahol én lakom, a következő lesz a helyzet: minden pártnak lesz irodája, az MSZP-nek nem lesz irodája. Azt is tudják - mert megjelentették a helyi sajtóban -, hogy ezek a pártok, a többi helyi párt minimális egyforintos bérleti díjért birtokol irodát, nekünk pedig, akik eddig állami tulajdonban voltunk - egyébként egy 60 négyzetméteres irodában -, nem lesz irodánk.

Hogy azért ezt mennyire nem ilyen doktriner módon kell felfogni, kedves képviselőtársaim - Géczi Józsefhez kapcsolódnék -, a rendszerváltozás hajnalán, amikor mi reformköröztünk, ebből a reformkörből alakult meg Sárbogárdon az MDF is, ebből a Fidesz is, ebből a Kisgazdapárt is, ebben a mi kis irodánkban gyakran összejöttek ezek a pártok. Felajánlottuk valamennyi pártnak, hogy ülésezzetek ebben a helyiségben, és ameddig működtek ezek a szervezetek - például a Fidesz -, el is jöttek közénk. Miután a Fidesz aztán 1993-ban ott megszűnt, természetesen nem tudtak eljönni.

Az élet nem olyan, mint amilyennek önök elképzelik, ez egy kicsinyes bosszú az önök részéről, egy kicsinyes játék az önök részéről. Higgyék el, hogy a választópolgárok, főleg vidéken, ezt észre is fogják venni, hogy önök nem elvi magaslaton állva próbálnak a pártingatlanokban rendet vágni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hanem nagyon is önös pártérdekből.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ismételten kétperces hozzászólásra kért lehetőséget Kiss Péter képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő úr!

KISS PÉTER (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Azt gondolom, hogy a vita ezen szakaszában már valóban arról kell szólni, amiről Szabados képviselő úr is szólt, mert nyilvánvaló, hogy a Szocialista Párt sem fog megrokkanni ettől a törvénytől, és nem fog kétségbeesni attól, hogy önök ilyen eszközöket választanak, mert nem váratlan ez. Beleillik abba a sorba, amelyik sorban vitatkoznunk kellett az arányos parlamenti képviseletről, a médiatestületekről és sok mindenről; alapvető demokratikus intézményekről vallunk más felfogást, ez derül ki e kérdésben is. Ugyanis, ha nem gondolkoznának másképp, akkor úgy tennének, mint ahogy eddig az Antall-kormány idején vagy a megelőző Horn-kormány idején, amikor is ezekben a kérdésekben, az intézményrendszert érintő kérdésekben konszenzusra törekvő módon, konkrétan kétharmadossal születtek meg a döntések. Úgy születtek meg a döntések, hogy megelőzően harmadik fórum ellenőrizte a kiindulópontokat, igaz, tényeken alapultak ezek a kiindulópontok, majd pedig konszenzussal és nem erővel, nem többségi hatalommal, hanem megállapodásos módon próbáltunk a megegyezésnek törvényi végeredményt szabni.

Ezzel szemben most látható módon propagandisztikus céllal vetődik fel ez a kérdés, nem az ügy megoldása szempontjából, alapvetően erővel kívánják megoldani az ügyet, és természetesen hazug adatokból kiindulva. Igazából ez az igazi baj, ez az igazi dolog, ami bánt bennünket, ezért vitatkozunk ebben a kérdésben. Nemcsak arról van szó, hogy egy kérdést hazug módon kívánnak lezárni, hanem még a saját filozófiájukat is kívánják - amúgy elfogadhatatlan filozófiájukat - ezzel erősíteni, de megjegyzem, hogy nem tesznek mást, mint hogy ezt szemléltetik. Ennek az elfogadottságát nem fogják ilyen eszközökkel növelni. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tájékoztatom a tisztelt képviselőtársaimat, hogy a kétperces felszólalásoknak egyelőre a végéhez értünk. Megadom a szót Répássy Róbert képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából; őt követi majd Bauer Tamás képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából hozzászólásra. Öné a szó.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Normál hozzászólásra jelentkeztem még a vita elején. Így, hogy végighallgattam a kétpercesekben az önök álláspontját, talán megengedik nekem, hogy egy kicsit hosszabban reagáljak részben azokra, amik elhangzottak, részben pedig arra, ami a mai napirendünk tárgya, ugyanis ma a részletes vitánál járunk, tehát a módosító javaslatokról vitáznánk, ha nem tértünk volna vissza az alapokhoz.

Azon túlmenően, hogy az önök által elmondottak után magam sem tudtam, hogy nevessek vagy sírjak azokon, amik itt elhangzottak (Csige József: Nevessél!), semmiképpen sem tudok krokodilkönnyeket ejteni az önök törvény elfogadása utáni helyzetéről. Akármennyire is hiszik vagy nem hiszik, alaposan átgondoltuk, mérlegeltük, és valószínűleg a kormány is mérlegelte, amikor benyújtotta ezt a törvényjavaslatot. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Ez biztos! Ez így van! Ez igaz!) Megfelelő idő áll rendelkezésre ahhoz a törvényjavaslatban, hogy ezt a törvényt végrehajtsák. Ez a törvény körülbelül ez év őszére kerül olyan állapotba, hogy végre kell hajtani, addig az időpontig bőven lesz arra idő, hogy a Magyar Szocialista Párt az állami ingatlanjait felváltsa önkormányzati ingatlanokra, önkormányzati bérleményekre vagy máshonnan béreljen ingatlanokat, tehát bőven jut idő a törvény végrehajtására.

Nem is ez az alapvető kérdés, hanem az az alapvető kérdés, amit a patkó mindkét oldalán ülők, mind a ketten, önök is és mi is, nagyon jól tudunk.

(16.40)

Mégpedig önök is jól tudják és mi is jól tudjuk, hogy óriási különbség van az önkormányzati tulajdonban lévő bérlemények és az állami ingatlanok között. Ezt önök kiválóan tudják, kiváló jogászaik vannak.

Most térnék rá akkor a részletes vitára. Az ajánlás 5. pontjában Wiener György és Géczi József képviselő úr megfogalmazza azt a módosító indítványt, mely szerint a kincstári vagyonba visszakerülő ingatlanok után, a törvény eredeti szövege szerint, kártalanítás nélkül szűnne meg az ingatlanokkal kapcsolatos használati jog. Önök azt javasolják, hogy kártalanítás mellett szűnjön meg, tehát fizessen a magyar állam azért, hogy önöknek vissza kell adniuk az állami ingatlanokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez az a pont, ahol teljesen világos, hogy az önök érvelése, miszerint egy kalap alá kell venni az önkormányzati ingatlanokat az állami ingatlanokkal, teljesen semmivé foszlik. Önök eddig is, az általános vita során is bejelentették, még akár odáig is elmennek, hogy a magyar államot be fogják perelni azért, hogy kártalanítást fizessen az elvett ingatlanokért, pontosabban az ingatlanok használati jogáért. Ez a nagy különbség, szemben az önkormányzati bérleményekkel! Kinek jutna eszébe, mondjuk, egy bérleti szerződés felbontása után az önkormányzattól kártalanítást kérni azért, mert azt a bérleményt valaha egy párt használta? (Moraj az MSZP padsoraiból. - Dr. Wiener György felmutat egy dokumentumot.) Ezzel szemben önök úgy döntöttek, hogy kártalanítást kívánnak kérni az állami ingatlanok után. Ez az óriási nagy különbség egy törvény által adott ingyenes használati jog és egy önkormányzati bérlemény között, ezért nem lehet egyenlőségjelet tenni közéjük.

Pozsgai képviselő úr az előbb azt mondta, hogy itt az önkormányzat és az állami ingatlanok összemosása zajlik: bizony-bizony, ez az önök szándéka, hogy az önkormányzati és az állami ingatlanokat vegyük egy kalap alá, számoljunk úgy, mintha azok teljesen azonos mértékűek, azonos jogi feltételekkel kapott ingatlanok lennének. A saját érvelésükből, a kártalanítás iránti igényükből derül ki, hogy micsoda különbség van egy állami ingatlan, egy törvény által biztosított ingyenes használati jog és egy sima bérleti szerződés között - hát ez a nagy különbség!

Úgyhogy, tisztelt képviselőtársaim, Wiener képviselő úr és Géczi József képviselő urak módosító indítványát a magam részéről ezért nem támogatom, és remélem, a parlament se fogja támogatni azt, hogy a Magyar Szocialista Pártot kártalanítás illesse meg azok után az elvett, ingyenes használati jogú ingatlanok után, amelyeket most vissza kell adni a törvény alapján.

Szeretném hozzátenni, Kiss Péter körülbelül másfél órával ezelőtt azzal kezdte a hozzászólását, hogy nem értik, mi a probléma, hol az aránytalanság, már csak 69 állami ingatlant használ az MSZP - mondta Kiss Péter képviselő úr. Persze azért én olvastam az erre vonatkozó újsághírt, amely azt mondta, hogy 69-et fog használni akkor, ha a nyár folyamán visszaadják azt a 70-80 ingatlant, amelyet most még használnak. Tehát a saját bevallásuk szerint is jelenleg több mint 150-160 ingatlant használnak, csak ha majd visszaadják azokat az ingatlanokat, akkor marad a 69. Értem én ezt a logikát, de azért az a 69 vagy a 150 mégsem arányítható azzal, hogy más pártoknak 12, 15 vagy 26 állam által átadott ingatlana van. (Kiss Péter közbeszólása.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Csak azt tudom önöknek mondani, próbálják mérlegelni azt, hogy egy többpártrendszerű demokráciában az állam sokféleképpen viszonyulhat a pártokhoz, de azt nem teheti meg, hogy eltérő mércével mérjen a pártok között. Ha már az állam átad a pártoknak ingatlanokat pártiroda céljára, ezt csak azonos feltételekkel teheti meg. Azt nem teheti meg az állam, hogy válogat, s az egyik pártnak 69, 150, 386 ingatlant ad, míg egy másik pártnak 12 ingatlant - ezt nem teheti meg az állam. És az önök számára akármennyire is úgy tűnik, hogy az önkormányzati bérlemények azonosak az állami ingatlanokkal, az előbb bemutattam, hogy miért nem azonosak, de ennek sok más oka is van.

Önöknek is be kell látniuk, hogy az állam által biztosított ingatlanokon kívül, ahogyan más pártoknak, máshová kell fordulniuk, az önkormányzathoz vagy akár magánszemélyhez kell fordulniuk azért, hogy ha már nem elegendő az önök számára a 30 darab állami ingatlan, akkor az afölötti igényeiket bérleti szerződések alapján elégítsék ki.

Egyébként az Állami Számvevőszék egyértelmű állásfoglalása után, mely szerint a pártok nem kaphatnak az önkormányzatoktól ingyen ingatlant, világos, hogy minden párt egyforma helyzetbe fog kerülni az önkormányzati ingatlanok területén is, mert egyik párt sem kaphat ingatlant ingyen (Keller László közbeszólása.), minden pártnak bérelnie kell ezeket az önkormányzatoktól.

Nem hiszem, hogy önök túlságosan figyelték volna, hogy más pártok hogyan szereznek önkormányzati ingatlanokat; nem hiszem, hogy mondjuk, tíz évvel ezelőtt, '90-ben vagy '91-ben nagyon aggódtak volna azért, hogy más pártok vajon kapnak-e megfelelő bérleményeket az önkormányzatoktól, így feltételezem, nem várják el tőlünk, hogy most azon aggódjunk, az önkormányzatok milyen ingatlanokat fognak önöknek adni. Természetes dolog, hogy a kis településeken nincsen annyi önkormányzati ingatlan, mint amennyi a nagy településeken van, de ez más pártokat is ugyanúgy érint. (Csige József: Itt lóg ki a lóláb!)

Ha az önkormányzatok képviselő-testületei mérlegelni fogják a hozzájuk beérkezett kérelmet egy ingatlan bérleménye esetén, nem tehetik meg az önkormányzatok, hogy eltérő mércével mérnének a pártok között; ahogy az állam sem teheti meg, hogy eltérő mércével mér: ha az önkormányzatok elutasítanák az ingatlankérelmet, vagy legalábbis nem mérnének azonos mércével más pártokhoz képest, ugyanúgy alkotmányellenesen tennék ezt.

Ígérem önöknek, hogy a magunk részéről, a politikai súlyunknak megfelelően az önkormányzatokban azt fogjuk támogatni, hogy amilyen feltételekkel eddig más pártok önkormányzati ingatlant kaptak, önök ugyanolyan feltételekkel kapjanak. (Moraj az MSZP padsoraiban.) Ha tehát előfordul az, hogy önök önkormányzati ingatlant kívánnak bérelni, akkor egyetlenegy önkormányzat sem viszonyulhat másként önökhöz, mint ahogy hozzánk, a Független Kisgazdapárthoz vagy más párthoz viszonyult. Ez teljesen természetes dolog. Ha erre eddig lett volna példa, de természetesen nem volt példa, akkor az a polgármester vagy testület is alkotmányellenesen járt volna el, amelyik ilyen döntést hozott volna.

Tehát összefoglalva: az önök által benyújtott módosító indítványok ennek a törvényjavaslatnak két alapvető területét érintik. A módosító indítványok egyik csoportja az, amelyik szeretné, ha az állami ingatlanok mellett az önkormányzati ingatlanokat is ebben a törvényben szabályoznánk, ha ebbe a törvénybe beemelnénk. Megítélésünk szerint ezt az állam nem teheti meg. Nem teheti meg, hogy az önkormányzatokra nézve törvényben mond ki olyan kötelezettségeket, hogy milyen bérleti szerződéseket fognak kötni a pártokkal. Az önök módosító javaslatai között ilyen is van, amely alapján a pártokkal kötött bérleti szerződéseket az önkormányzatok mindenféle mérlegelés nélkül, automatikusan meg kellene hogy kössék, és utána benyújtják az Állami Számvevőszékhez.

Csak azt tudom mondani, hogy a törvényjavaslatnak ez a része arra irányul, hogy az önkormányzatok egyébként szabad mérlegelését, mely szerint kinek milyen feltételekkel adnak bérleti jog alapján ingatlant, elvonná az önkormányzatoktól. Nem állítottam, hogy az önkormányzatokat ebben a tekintetben nem kell azonos elbánásra, azonos elbírálásra rászorítani. Ahogy mondtam, az önkormányzatoknak igenis kötelessége ugyanúgy viszonyulni minden párthoz, azokhoz is, amelyek eddig kaptak, és azokhoz is, amelyek ezután fordulnak hozzá.

Az önkormányzatoknál egyébként az a gyakorlat, hogy általában egy kalap alá veszik az egyéb társadalmi szervezetekkel a pártokat, tehát a legtöbb önkormányzatnál a pártokra vonatkozó rendelkezésekben - rendeleti szinten - más társadalmi szervezettel azonos elbírálást írnak elő. Ebből adódott egyébként az a szerencsétlenség, hogy az önkormányzatok társadalmi szervezeteknek és köztük pártoknak is bizony ingyen adtak oda ingatlanokat. Azért mondom, hogy szerencsétlenség, mert végül is tény, hogy az Állami Számvevőszék ebben világosan kimondta, hogy nem lehet ingyen adni pártoknak; ezek után sem nekünk, sem önöknek nem lehet az önkormányzatoktól ingyenesen bérleményt szerezni.

A módosító javaslatok másik iránya, amelyet messzemenően elutasítok és a frakciómat is erre fogom biztatni, amiről már az előbb beszéltem, hogy valamifajta kártalanítás, ellenszolgáltatás járjon azokért az ingatlanokért, amelyeket önök majd kénytelenek lesznek visszaadni.

Tisztelt Szocialista Képviselőtársaim! Nem az önök jogérzékére szeretnék apellálni, mert abban lehetnek köztünk viták, hogy egy helyzetet jogi szempontból hogyan ítélünk meg.

(16.50)

De önök komolyan gondolják, hogy a saját választóik előtt vállalható álláspont az, hogy mondjuk, beperlik a magyar államot kártalanításért? Én tudom, hogy valószínűleg nem ugyanazokba a választási körzetekbe vagy nem ugyanazokba a választói közegekbe járunk, mint ahova önök, tehát felteszem, hogy az önök fogadóóráin más választópolgárok jelennek meg, mint a mi fogadóóráinkon, de azért én nem tapasztaltam, hogy ezt olyan kitörő lelkesedéssel fogadnák a választópolgárok. Elsősorban a választópolgárok minden pártoknak adott újabb pénzbeli juttatást nagyon nehezen fogadnának el, mert ők is tudják, hogy ez közpénzekből van. Tehát azt javaslom önöknek, hogy erről mondjanak le egyszer és mindenkorra. Természetesen megtehetik, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak, megtehetik, hogy bírósági pereket indítanak a magyar állam ellen, én azonban az önök helyében ezt nem tenném, és a saját választóik döntése alapján nem tenném. Szondázzák meg a saját választóikat, vajon mit mondanak arról, hogy közpénzekből kellene ezeket a pártingatlanokat utólag kárpótolni önöknek!

Tisztelt Képviselőtársaim! Tudom, hogy a vita meglehetősen elnyúlik, de ahhoz képest, hogy önök azt javasolták, ez a vita maradjon el, jól elvitatkozunk egymással. Azért hiszem, hogy szükség van arra, hogy a parlament folytassa le ennek a törvénynek a vitáját, mert a törvény végszavazására valószínűleg a nyári szünet előtti utolsó parlamenti napon kerülne sor; legalábbis az én részemre és minden képviselő részére megküldött várható menetrend szerint így alakulna. Ha elhalasztanánk ennek a törvényjavaslatnak a vitáját és egyetlenegy lépéssel arrébb tolnánk ezt a törvényjavaslatot, akkor legközelebb szeptemberben szavazhatna erről az Országgyűlés.

Én megértem az önök szándékát, hogy szeretnének még időt nyerni (Dr. Géczi József Alajos közbeszólása.), azonban a törvény biztosítja az önök számára, hogy a törvény kihirdetését követő, tehát nem az elfogadását, a törvény kihirdetését követő 15 napon belül lép hatályba és a hatálybalépéstől számított 90 napon belül kell végrehajtani a törvény döntéseit. Ahogyan utánaszámolunk, körülbelül szeptember, október lesz, mire ezt végre kell hajtani.

Az önök érdekében azt javaslom, hogy ne azon gondolkodjanak, hogyan lehet ezt a törvényt megakadályozni, hanem önkormányzati szinten próbáljuk meg közösen kezelni azt a kérdést, hogy önöknek utána önkormányzati ingatlanokat kell kapniuk. Lehet, hogy ez nem fog mindenütt megvalósulni, de ez nem a mi szándékunk szerint való. A mi szándékunk az, ezt szeretném leszögezni, hogy az önkormányzatoknál ugyanolyan elbánásban részesüljön az MSZP, mint ahogyan eddig a Fidesz, a Kisgazdapárt, az MDF, a Kereszténydemokrata Néppárt, más pártok részesültek ilyen elbánásban.

Még egyszer arra szeretném önöket kérni, hogy értsék meg, minden állításukkal szemben, a törvény igazságosabb elosztást, igazságos viszonyt kíván kialakítani az állam és a pártok között. Ha nem is így érzik önök, akkor is szeretném arra felhívni a figyelmüket, hogy az állam nem tehet különbséget a pártok között. Az önkormányzatok és az állam között ma már 1990 óta jó nagy különbség van, az önkormányzati tulajdon és az állami tulajdon nem mosható egybe, nem tekinthető olyannak, mintha az önkormányzatok az államnak valamiféle részét képeznék, legalábbis tulajdonjogi szempontból semmiképpen.

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Elnézést kérek, hogy hosszúra nyúlt a hozzászólásom, de bőven több időt beszéltek két percenként, mint én egyben, de talán ezt elnézik nekem. Még egyszer arra kérem önöket, hogy lássák be, ennek a törvényjavaslatnak a célja igazságos. Ha önök azt tervezik, hogy visszaadják az állami ingatlanjaikat és már csak 69-nél járnak, akkor már nem állunk olyan messze a törvény által javasolt 30-tól. (Kiss Péter: Nem mi állunk messze, hanem önök!) Kicsit tovább gondolkodjanak, hátha abból a 69-ből néhány hét múlva már csak 30 lesz, és akkor lehet, hogy már nincs is szükség a törvényre, mert visszaadják önök az ingatlanokat.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy eddig hét képviselőtársam jelezte kétperces hozzászólási szándékát, ezért türelmüket kérem a felszólalás sorrendjében.

Elsőként megadom a szót Göndör István képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Répássy Képviselő Úr! Kedves Képviselő Úr! Ön nem tesz mást most sem, mint amit tett eddig, ezen 5. ajánlási pont alapján, mint hideget és meleget fúj és hangulatot kelt egyfolytában. Megpróbálom megmondani, hogy hogyan. Azonos feltételekről beszél, miközben az azonos feltételekről szó sem esik, mert az önkormányzatról nem hajlandók beszélni, az önkormányzati ingatlanokról nem hajlandók beszélni. Az, amit itt többször közbekiabálással érzékeltettünk: igen, nem voltak hajlandók tudomásul venni, hogy maga a Kincstár beismerte, hogy a nyilvántartása nem jó, tehát hogy egy valós alapról kezdünk beszélni.

Aztán a következő: azt mondta, hogy jól meggondolták. Igen, ehhez én tapsolni is tudnék - önök jól meggondolták. Önök próbálnák a Szocialista Pártot az ellehetetlenülés irányába nyomni, ingatlantól megfosztani, a működési feltételtől megfosztani, és közben az önök által elég sokat ütött önkormányzatokon is ütnek még egyet, mert kísérletet sem tesznek arra, hogy számba vegyék, van-e lehetősége az önkormányzatnak arra, hogy adjon ingatlant helyette akár bérleti díj fejében is azoknak a pártoknak, akik most kimennének ezekből az ingatlanokból.

A kártalanítás kérdése. Ön, mint jogot végzett, tudja, hogy a kártalanítás nemcsak pénzről szól, ezt lehet természetben is. És nem véletlenül, módszeresen kerüli meg kedves képviselőtársam azt, hogy ingatlanért egy másik ingatlant. Ahogy sokszor elmondtam, bizony nagyon sok esetben cserélnénk azokkal az önkormányzati ingatlanokkal, ahol eddig nem fizettek bérleti díjat.

És azt mondja, hogy aggódtunk? Igen, nemcsak aggódtunk, olyan feltételeket teremtettünk, hogy a belvárosban hasonló feltételekkel kapjanak irodákat a pártok, mint mindenki, és nem volt diszkrimináció. Most pedig az jön, hogy valakinek el kell hagyni az irodáját, és valahol, majd talán... - és itt hadd fejezzem be!

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ugyancsak két percben megadom a szót Toller László képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő úr!

DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Hónapok óta hallgatom nagy tisztelettel Répássy Róbert alkotmányos tévelygéseit és a bérleti viszonnyal kapcsolatos tudatos ferdítéseit.

Az első mindenképpen az, hogy az állam és az önkormányzatok viszonyát rosszul fogalmazta meg, legalábbis nem az alkotmánynak megfelelően, a tulajdon tekintetében meg különösen.

A második tétel pedig az, hogy elfeledkezik arról, hogy a Fidesztől kezdve az összes keresztény-konzervatív párt 1990 óta ingyen lakik Magyarországon az önkormányzatok ingatlanaiban, és ha most csak a polgári jog szabályai szerint a pécsi Fidesz-szervezetnek benyújtanám épp a számlát, amit köteles lenne már régóta fizetni (Dr. Répássy Róbert: Ez a különbség!) - nem most, nem az ÁSZ-vizsgálattól, hanem korábban, hisz mindenki tudta, hogy az ingyenes használat párttámogatás, de volt legalább egy helyi konszenzus, amit most önök voltak olyan kedvesek felrúgni -, ha azt a számlát benyújtanánk, akkor éppen 10 millió forinttal tartozna most a Fidesz a pécsi önkormányzatnak. És mondhatnám azt, hogy a szegény emberek zsebéből és a segélyalapból kilopta a Fidesz a 10 millió forintot, mert nem fizetett eddig bérleti díjat. Vagy a három és fél darab KDNP-tag, aki éppen Pécsett van, teljesen ingyen egy 131 négyzetméteres kincstári ingatlanban lett elhelyezve, senki nem beszél róla - ugyanakkor befogadtak még három-négy szatellit szervezetet.

Önök, képviselő úr, összekeverik a szezont a fazonnal, nyilvánvalóan a volt székházügyüket próbálják egy újabb székházüggyel elhomályosítani. Az embereket - hozzáteszem, ön nagyot téved - alapvetően nem érdekli ez a történet. Az érdekli, hogy béke és normális viszony legyen a pártok között, amit önök nem hajlandók tudomásul venni. Jobb lenne, ha ez irányba gondolkodnának!

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Hozzászólásra következik Wiener György képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából, ugyancsak két percben. Öné a szó, képviselő úr.

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Felhívnám a figyelmét Répássy Róbert képviselőtársamnak a 4. számú módosító indítványra. Ezt szintén Géczi József képviselőtársammal együtt nyújtottam be. Ez a módosító indítvány kiterjeszti a törvényjavaslat hatályát az önkormányzati tulajdonban levő ingatlanokra is, valamint a használat módja tekintetében a névleges bérleti díjért bérelt ingatlanokra is. Ennek következtében, ha netán a Fidesztől is megvonnának ingatlanhasználati jogot a módosító indítványaink alapján - körülbelül 59-60 ingatlanról lenne szó -, akkor az előterjesztett módosító indítvány alapján önök is kapnának kártalanítást ezért, hiszen mi semmi mást nem tettünk, mint az Alkotmánybíróság 17/1992. számú határozata indoklásának 2/6. pontját vettük figyelembe.

(17.00)

Azt pedig már jeleztem a korábbi vita során, az általános vita második részében, Ecsődi László képviselőtársammal együtt, hogy amennyiben a Szocialista Párt megnyer pereket a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal vagy általában véve az állammal szemben, a megszerzett pénzösszegeket civil szervezeteknek, alapítványoknak és más intézményeknek kívánja felajánlani, azonban semmiképpen nem fogja elviselni azt, hogy jogellenesen, alkotmányellenesen megfosszák a használati jogtól. Azt javaslom Répássy Róbert képviselőtársamnak, hogy nagyon alaposan olvassa el a 4. számú módosító indítványt, mert abban az esetben az általa jelzett jogi problémák már nem léteznek, s valóban teljesen azonos nevezőre kerülnek az állami, illetve az önkormányzati ingatlanok.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces hozzászólásra következik Szabados Tamás képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő úr!

SZABADOS TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Répássy Róbert örökké visszatér ahhoz a gondolatához, hogy ezzel a Magyar Szocialista Pártot nem éri igazi hátrány, mert ott lesznek az önkormányzatok, és alig várják már, hogy adhassák neki az ingatlanokat.

Kedves képviselőtársam, tíz évvel ezelőtt elfogadták a szabályokat, és eldörrent a startpisztoly, elindult egy maratoni verseny. Ez a futóverseny ma is folyik, és nem sportszerű a szabályokat úgy megváltoztatni, hogy csak azért, mert piros a trikója, vagy Adidast használ és nem Nike-t, az egyik résztvevőt visszatesszük a startvonalra, önök pedig tovább futnak. Mi csak azt mondjuk, semmivel nem többet, hogy az összes résztvevő jöjjön vissza a startvonalra, mindenki, ha önkormányzati, ha állami tulajdonú ingatlanban van, adja át, adja vissza, és akkor valóban újra lehetne gondolni a pártok ingatlanosztását, akár úgy, ahogy Fenyvessy úr ezt elmondta. De úgy, hogy önök benne vannak a gyakorlatilag ingyenes önkormányzati ingatlanaikban, és kiebrudalják a Szocialista Pártot, mert ezek nem önkormányzatiban vannak, hanem államiban, ez, enyhén szólva, nemcsak hogy nem sportszerű, hanem még ráadásul nem is politikus. Higgyék el, hogy az állampolgár nem tesz ilyen finom disztinkciót, mondjuk, egy vidéki kisvárosban, hogy ez állami vagy önkormányzati, csak azt látják, hogy önök továbbra is ingyen fognak lakni, mi pedig kinn leszünk az utcán. Ilyen egyszerű ez a kérdés!

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Géczi József Alajos képviselő urat illeti a szó ugyancsak két percben, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő úr!

DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Répássy képviselőtársam figyelmébe ajánlanám, hogy természetesen mi sem gondoljuk, hogy a mi módosító csomagunknak a kártalanításra vonatkozó része a legfontosabb. Eddig minden hozzászólásunkból az derült ki, hogy a legfontosabb elemnek azt tartjuk, hogy a pártok által használt ingatlanokat egy közös mércével mérve - mert ezek egyben közösek: a magyar többpártrendszer parlamenti pártjai használják, abban különböznek, hogy különböző tulajdonokban, különböző kezelésekben vannak -, együtt hozzunk törvényt a magyar többpártrendszer ingatlanhasználati hátterére. Többek között, mint kiderült, az önök javaslata azért már jó volt arra, hogy kiderült, nincs mire alapozni, mert az eddigi felmérések pontatlanok. Tehát ezért ez már hasznos volt, ehhez várjuk az önök csatlakozó módosító indítványait, nem pedig a közös értetlenkedés további fokozását.

Az önök módosító javaslatának egyetlen mozzanatára hívnám még fel a figyelmet, amire többen utaltak. Nemcsak hamis és csúsztatós ez a törvényjavaslat, hanem veszélyes is, hiszen a magyar többpártrendszer társadalmi beágyazottsága egyáltalán nem olyan erős még, hogy az emberek feltétlenül rajonganának azért, hogy a magyar parlament a pártok finanszírozását és ingatlanhasználatát helyezze a figyelmének a középpontjába. Tehát ha a többpártrendszert le akarja valaki járatni, akkor ilyen típusú vitákat kell erőltetni, és ilyen típusú féloldalas megoldásokat kell erőltetni. Ezzel azonban nem azt érik el, hogy a Szocialista Pártot ingatlanai után esetleg a választóitól is megfosztják, hanem azt fogják elérni, hogy a többpártrendszer és a parlamenti demokrácia iránti maradék szimpátia is kiveszik az emberekből, az pedig kiszámíthatatlan folyamatokat indít el.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Hozzászólásra következik Csiha Judit képviselő asszony kétperces időtartamban, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő asszony!

DR. CSIHA JUDIT (MSZP). Köszönöm a szót, elnök asszony. Répássy úr felszólalásának két jogi vonatkozására szeretnék reflektálni. Az egyik az a kitétel, amely arról szól, hogy az önkormányzatok tulajdonjoga egy oly szentség, amelyhez az Országgyűlésnek nem lehet köze. Ez egy tévedés. Az önkormányzatok gazdálkodását is törvények szabályozzák, az önkormányzati törvény 44. §-a alapján az Országgyűlés joga az önkormányzatok gazdálkodását szabályozni. Ilyenképpen tehát semmi nem akadályozhatja meg az Országgyűlést a tekintetben, hogy például a pártok által használt önkormányzati tulajdonú ingatlanokat hogyan oszthatná el az önkormányzat, ilyen szabályozás ebbe a törvénybe beilleszthető lenne, ha a szándék meglenne.

A másik a kártalanítás kérdése. Az általános vitában már kifejtettem, reméltem, hogy nem kell még egyszer elmondanom, de ha igen, újra megteszem: a polgári törvénykönyvből és az Alkotmánybíróság határozatából világosan kitűnik, hogy az ingyenes használati jog egy olyan szelvényjog, amely kártalanítás nélkül nem vonható el, még törvénnyel sem. Lehet olyan törvényt hozni, hogy a kártalanítás mellett elvétetnek bizonyos használati jogok, és a használati jog jogosultjának joga azt eldönteni, hogy kártalanítást vagy milyen kártalanítást egyáltalán igényel-e. Nem gondolom, hogy Répássy úrnak kell megmondania azt a receptet, hogy a Szocialista Párt hogyan viselkedjék egy ilyen helyzetben, de ahhoz nem lenne helyes asszisztálnia még a kormánypártoknak sem, hogy egy törvénysértő törvényt alkossanak, amikor leírják a törvény szövegében, hogy kártalanítás nélkül szűnik meg.

Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Hozzászólásra következik kétperces időtartamban Répássy Róbert képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Képviselő úr!

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Meghallgatva az önök kétperces reakcióit, csak azt tudom mondani, hogy ha önök ezek után úgy ítélik meg, hogy ez a törvény alkotmányellenes, akkor forduljanak Alkotmánybírósághoz. Ha önök úgy ítélik meg, hogy a pártingatlanok után a magyar államnak kártalanítást kell fizetnie önök részére, akkor forduljanak rendes bíróságokhoz. Kíváncsi vagyok, hogy milyen hatással lesz ez az önök népszerűségi mutatóira. Nyilván tudják, hogy ez a választókban milyen érzéseket fog kiváltani. Ezzel jó, ha számolnak. Szerintem ebben az ügyben sem az Alkotmánybírósághoz való fordulás, sem a kártalanítási perek indítása a magyar állammal szemben nem fogja fokozni az önök népszerűségét. De ha úgy gondolják, tegyék meg! Ezt javaslom.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ugyancsak kétperces időtartamban Megadom a szót Kiss Péter képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő úr!

KISS PÉTER (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Répássy Képviselő Úr! A törvénytervezetük 1. §-ának (2) bekezdése úgy szól, hogy az "ingatlant a párt használatában állónak kell tekinteni akkor is, ha a párt annak használatát bármely jogcímen másnak átengedte".

Nos, a Kincstár már eleve így számolta össze ezeket az ingatlanokat. Magyarán, mi kimutattuk, hogy 215 olyan ingatlan van, amelyet társadalmi szervezetek, egyházak használnak, körülbelül 9-10 éve nincs hozzá viszonyunk, csak emiatt, mivel ez a szándékuk, már most is így számolta össze a Kincstár. Mi mit tettünk? Azt mondtuk, hogy ha nem mi használjuk, a törvény is azt mondja, hogy nem is számolható másként, csak ha lemondunk róla, akkor tehát lemondtunk. Lemondtunk, bár nagyon szeretnénk, ha továbbra is szeretetotthonra, egyházra, szociális otthonra és ilyen hasznos célokra fordítanák ezeket az ingatlanokat. Viszont azt gondoljuk, hogy ha már ezeket megszerzi a Kincstár, és a Fidesz-kormány rendelkezik ezek fölött, akkor ennek a hasznát ne a Fidesz-kormány lássa, hanem ezek a szervezetek. Tehát a nevükben és értük akarunk kárpótlást és kártérítést kérni.

Azt gondoljuk, méltatlan dolog, hogy ha ők tíz évig használhatták ezeket jogszerűen, mert itt azt írja a törvény, hogy bármely jogcímen hozzájuk került, akkor legalább a kártalanítás ne érinthesse őket, ha már kiebrudalják a szociális otthonokból és az egyéb hasznos létesítményekből az arra rászorulókat. Magyarán, nem magunknak kérjük a kártalanítást, hanem azok számára, akiknek átadtuk ezeket az ingatlanokat egyébként törvényes úton, és most önök, fenyegetve őket, a mi oldalunkon akarják ezeket az ingatlanokat is úgy elszámolni, hogy ráadásul kártalanítás nélkül akarják őket ezekből az ingatlanokból kiebrudalni.

(17.10)

No, ehhez nem vagyunk partnerek! Ebben az értelemben javaslom, hogy önök is forduljanak a választópolgárokhoz. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Répássy Róbert képviselő úrnak adom meg ugyancsak kétperces időtartamban a szót, a Fidesz képviselőcsoportjából. Öné a szó.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Kiss Péter Képviselőtársam! Az 1990. évi LXX. törvény, amely alapján önök az állami ingatlanokat használhatták, egyértelműen úgy rendelkezik, hogy másnak nem engedhető át az ingatlan - még akkor sem. Nem vitatom, hogy azok között az ingatlanok között, amelyeket önök átengedtek, vannak olyan szervezeteknek átengedett ingatlanok, amelyek bizonyos karitatív vagy közcélokra kerültek átengedésre.

Csakhogy pontosan az a probléma ezekkel az ingatlanokkal, hogy ezek nem az önök tulajdonában voltak, ha úgy tetszik, akkor önök más tulajdonával rendelkeztek. Ez pedig, inkább nem mondom, milyen büntetőjogi kategóriát jelent, mindenesetre önök az önök által használt állami ingatlannal sajátjukként rendelkeztek. Nem az önök belátásán, megítélésén múlik, hogy milyen karitatív szervezeteknek engedhetik át ezeket az ingatlanokat, ezek állami ingatlanok voltak. Ebből 76 állami ingatlan van; hetvenhat állami ingatlant engedtek át törvénytelenül más használónak. Hogy ezek között nem mindegyik karitatív, gondolom, abban egyetértünk, hogy például étteremnek, vendéglátóegységnek átengedni, kft.-nek átengedni, vagy esetleg más pártnak, mondjuk, a Munkáspártnak átengedni ingatlant, az nem tűnik túlságosan karitatív célnak. Ezek is benne vannak azokban az ingatlanokban, amelyeket önök átengedtek. Hetvenhat ilyen ingatlan van.

Megértem, hogy önök azt nem számolják hozzá a saját ingatlanjaikhoz, de az 1990. évi LXX. törvény alapján önök jogot szereztek ezen ingatlanok használatára. Hogy ezzel nem élnek, az ne legyen az önök kénye-kedve szerint való, hanem most azért születik ez a törvény, hogy megmondja a pártoknak azt, hogy mennyi ingatlant használhatnak, és a többit nem ők engedik át, hanem majd a Kincstári Vagyoni Igazgatóság valószínűleg ugyanolyan szempontok szerint közcélokra átengedi, esetleg értékesíti ezeket az ingatlanokat.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Bocsássák meg nekem, hogy csak és kizárólag a közös tudás érdekében a Házszabály 105. § (3) bekezdését megismételjem önöknek: a részletes vitában kizárólag a módosító javaslathoz vagy a módosító javaslattal érintett részhez lehet hozzászólni. Természetesen ezt minden megjegyzés nélkül teszem.

Kiss Péter képviselő úrnak adom meg ismételten kétperces időtartamban a szót, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Öné a szó.

KISS PÉTER (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Urak és Hölgyek! Azért is javasoljuk a módosító indítványainkban, hogy végre a Számvevőszék vizsgálja meg ezt a kérdést, mert a Kincstár minden egyes átengedéshez hozzájárult a mi esetünkben.

Répássy úr most vagy azt állítja, hogy a Kincstár tíz éven keresztül törvénytelen gyakorlatot folytatott, vagy azt állítja, hogy másnak nem engedhette át, és ez így volt korábban is. Akkor viszont fel kell tennem a kérdést, hogy most miért kell erről új törvényt hozni. Ha ez eddig is így volt, akkor mi szükség van arra a cikkelyre, hogy ha a párt annak a használatát bármilyen jogcímen másnak átengedte, akkor azt párthasználatban állónak kell tekinteni. Ha ez eddig így volt, akkor, úgy hiszem, itt egy szakmai hibáról van szó. Ha nem volt így, akkor pedig az ön felvetésének nincsen meg a törvényes alapja.

Rögtön megjegyzem, hogy a mi módosító javaslatunk tehát - ami a számvevőszéki áttekintésre vonatkozik - pont ennek a felemás helyzetnek a feloldására irányul. Mi ugyanis azt állítjuk, hogy nemhogy önhibánkon kívül, hanem kifejezetten jó szándékunkkal, az önkormányzatok egy nagyon jelentős részében, mintegy 215 helyen a korábbi kincstári ingatlan ma közcélokat szolgál, egyébként hasznosan és helyesen, mert ezt egyrészt a Kincstár, másrészt az átvevő önkormányzat - tudvalevő, hogy többpárti, és azóta is többször többpárti volt - jóváhagyta. Nos, ha ez így van, akkor ennek a célnak a kártalanítása érdekében mi nem léphetnénk fel joggal? Ha erre a célra, amit e törvénnyel most megszüntetni kívánnak, mi pénzt akarunk áldozni, az nem egy helyes tevékenység? Én úgy hiszem, hogy fenntartható a mi álláspontunk.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Hozzászólásra következik Csiha Judit képviselő asszony ismételten kétperces időtartamban, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő asszony!

DR. CSIHA JUDIT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Folytatva Kiss Péter úr felszólalását, mielőtt még az a látszat keletkezne, hogy a Szocialista Párt az utóbbi hetekben tette meg ezeket a lemondásokat szabályszerűen a 215 ingatlanára, szeretném leszögezni, hogy 1999-ben és a '92-es években tettük meg. Az előttem lévő papírok mind erről szólnak. Az egy más kérdés, hogy a Kincstárban az átvezetések hézagosan vagy egyáltalán nem történtek meg.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Ismételten a kétperces hozzászólások végéhez értünk. Egyelőre megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. Képviselő úr!

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Én a részletes vita szabályai szerint részben támogatólag szeretnék hozzászólni az ajánlás 1., 2., 4., 6., 8., 10., 11. és 13. pontjában szereplő módosító javaslatokhoz, illetve bírálólag a 6. pontban szereplő módosító javaslathoz. Mind a támogatott, mind a bírált módosító javaslatokat a szocialista képviselőtársaink nyújtották be.

Először is azzal szeretnék foglalkozni, hogy miért támogatom az 1-13. pontban felsorolt javaslatokat - nem valamennyit. Ebben a részben két alapvető érvet fogok említeni, hogy miért javaslom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy ezeket a módosító javaslatokat majdan támogassa a szavazásnál. Szeretném meggyőzni a fideszes képviselőtársaimat is arról, hogy miért helyes ezeket a módosító javaslatokat támogatni. Mondom, itt két érvem lesz, utána pedig szeretnék kitérni arra, hogy a 6. pontban szereplő módosító javaslatot ebben a formájában miért nem helyes támogatni, majd pedig a szocialista képviselőket, akik benyújtották, szeretném erről lebeszélni. Tehát körülbelül ez lesz a felszólalásom tartalma.

Kezdeném...

ELNÖK: Egy pillanat türelmét kérem! Tekintettel arra, hogy az előterjesztő nem tartózkodik az ülésteremben, intézkednem kell, hogy...

POKORNI ZOLTÁN oktatási miniszter: Elnök Asszony! Én képviselem a kormányt.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérem szépen, hogy ezt előre jelentsék be, mert ilyenkor nemcsak az elnök kerül kínos helyzetbe, hanem természetesen a képviselőtársaim is, akik a vitát folytatják. Kérem, hogy a jövőben ezt előre jelentsék be!

POKORNI ZOLTÁN oktatási miniszter: Meg fogjuk tenni.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Öné a szó, képviselő úr.

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Először is azt szeretném megindokolni, hogy a magam részéről miért tartanám helyesnek, ha az Országgyűlés támogatná azokat a módosító javaslatokat Wiener György és Géczi József Alajos részéről, amelyek összefognák az állami tulajdonú, illetve az önkormányzati tulajdonú ingatlanok kezelését a pártok ingatlanellátásánál.

E mellett az összevonás mellett alapjában véve az az érvem szól - ez lenne az első érvem -, hogy ez tekinthető egyedül méltányos megoldásnak. Pontosabban, ez az egyik lehetőség a méltányos megoldásra. Amennyiben ebből a törvényjavaslatból indulunk ki - mi a magunk részéről ezt nem tettük, és ezért nem is nyújtottunk be módosító javaslatot, tehát amennyiben valaki ebből a törvényjavaslatból indul ki -, abból a koncepcióból, amelyet a kormány, a Fidesz vezette kormány itt alkalmazott, akkor kétségkívül az állami tulajdonú és az önkormányzati tulajdonú ingatlanok összevont kezelése az egyedüli méltányos megoldás.

Volna más út is. Elképzelhető lenne az az út is, amelyet Babák képviselő úr javasolt, említett meg itt, és javasolt egy órával ezelőtt, nevezetesen, hogy az állami ingatlanokat át kell adni önkormányzati tulajdonba, akkor minden pártingatlan azonos tulajdonban van, és akkor az önkormányzatoknál megvalósítható egyfajta egyenlő elbánás, egyformán fizetnek egy névleges, alacsony bérleti díjat, és ki lehet alakítani egy arányosságot is. Ez egy lehetséges út, és mint hallottuk, az MSZP-s képviselőtársaink kifejezték a készségüket arra, hogy egy ilyen megoldást elfogadjanak, ha már a Magyar Országgyűlésnek ez a legfontosabb teendője, amiben én egyébként kételkedem. De ha a kormánytöbbségnek ez a véleménye, ám legyen.

Ha azonban nem ezt az utat választjuk, hanem azon az úton indulunk el, ahogy a Fidesz-kormány elindult, hogy megtartjuk az ingatlanok egy részének az állami tulajdonát, és ezekkel akarunk valamit kezdeni, akkor kétségkívül az a méltányos út, ha ezeket együtt kezeljük, egyidejűleg vesszük számba, egyidejűleg tekintjük át a helyzetet az önkormányzati tulajdonúakkal.

(17.20)

Miért? Hát azért, mert a rendszerváltás során egy olyan helyzet alakult ki, amikor a Szocialista Párt az általa használt állami tulajdonú ingatlanok egy részét leadta, egy részét megtartotta, a többi rendszerváltó párt ehhez hozzájárult, ezt tudomásul vette. Másfelől pedig az önkormányzatok szerte az országban minden olyan pártot, amelyik tevékenykedett, elláttak önkormányzati ingatlanokkal. Így egy olyan helyzet alakult ki valóban, hogy a Szocialista Párt szervezetei túlnyomórészt állami ingatlanokban tevékenykednek, míg a többi párt, a szabad demokraták is, a jelenlegi kormánypártok is, de parlamenten kívüli pártok is túlnyomórészt önkormányzati ingatlanokban tevékenykednek.

Teljesen nyilvánvaló, hogy ha azt tesszük, amit a kormány javasol, hogy a rendezés csak az állami ingatlanokra vonatkozik és állami ingatlanokat von el, illetve ad, akkor kétségkívül egy egyenlőtlen, de facto egyenlőtlen elbánás keletkezik, ami nyilvánvalóan ellentétes azzal az alkotmányos követelménnyel, amelyből pedig, azt mondanám, eléggé álságos módon a törvényjavaslat indoklása elindul, hogy az állam köteles azonosan viszonyulni a pártokhoz. Ha azt teszi, amit a kormány javasol, és ami mellett Répássy képviselő úr oly harcosan érvel, akkor az állam nem azonosan viszonyul a pártokhoz, hanem megkülönbözteti őket egymástól.

Azt gondolom tehát, még egyszer, hogy az a Rubovszky képviselő úr által hangoztatott érv, hogy az egyik esetben vásárolt, a másik esetben ajándék ingatlanokról van szó, ez nyilvánvalóan nem állja meg a helyét, hiszen olyan bérleti díjak mellett, amilyeneket az önkormányzatok fölszámítanak az ingatlanokért - ha egyáltalán fölszámítanak; most már majd föl fognak számítani -, olyan értelemben azok az önkormányzati ingatlanok ugyanúgy ajándéknak tekintendők, mint az állami ingatlanok. Ugyanaz a funkció, gyakorlatilag ugyanaz a díjazás, mert névlegesek azok a bérleti díjak.

Azt gondolom tehát, a méltányosság azt kívánja, hogy elfogadjuk a Wiener-Géczi-féle javaslatokat, és az állami és az önkormányzati ingatlanokat együtt kezeljük.

De van egy másik szempont is, ami arra késztet, hogy arra beszéljem rá a kormánypárti képviselőket, hogy mérlegeljék a Wiener-Géczi-féle javaslatcsomag elfogadását. A vitában számomra az első perctől kezdve egyértelművé vált, hogy a rendezéshez, a törvényjavaslat valamilyen elfogadásához a Szocialista Párt támogatása csak akkor szerezhető meg, ha ezt a javaslatcsomagot az Országgyűlés elfogadja. Enélkül nyilvánvaló, hogy a szocialisták támogatása nem kapható meg ehhez a törvényjavaslathoz.

Azt gondolom, a törvényjavaslat tárgya, nevezetesen a pártok ingatlanellátása olyan tárgy, ahol a magyar rendszerváltás tízéves gyakorlata szerint csak konszenzussal alkotható törvény. Nem tudom, Répássy képviselő úr, ön akkor nem ült a parlamentben '94 őszén, de nyilván figyelemmel kísérte a politika történéseit, amikor az akkori, 72 százalékos kormánytöbbség módosította az önkormányzati és az önkormányzati választási törvényt. Talán emlékszik még erre a történetre, és nyilván emlékszik arra is - de Pokorni miniszter úr biztosan emlékszik erre a történetre -, hogy a Fidesz akkor milyen hangerővel tiltakozott az ellen, hogy az akkori kormánytöbbség az önkormányzati választási törvényhez hozzányúlt. Azt kell mondanom - és ezt nem most mondom először, hiszen még akkor elmondták a szabad demokraták önkritikusan -, hogy bizony nem volt helyes, amit az akkori kormánytöbbség csinált. Elmondta ezt az SZDSZ küldöttgyűlésén Kis János, elmondta több nyilatkozatában Kuncze Gábor belügyminiszter, aki előterjesztője volt ennek a törvénynek - a kormányban alulmaradt ezzel az álláspontjával.

A Fidesz nem azt mondta, hogy az a baj, hogy kétharmados a törvény, hiszen ezt hiába mondta volna, mert a kormánytöbbségnek kétharmada volt. A Fidesz akkor azt mondta, hogy a választási törvényt, önkormányzati törvényt a kormánytöbbségnek módosítani, ez nem egyszerűen alkotmányt, hanem egy rendszerváltó tradíciót sért. Azt a tradíciót sérti, hogy az ilyen típusú törvényhozási tárgyakhoz csak a mindenkori kormánytöbbségnél szélesebb többséggel, lehetőleg konszenzussal vagy a konszenzushoz közeli állapottal szabad hozzányúlni. Ez volt a Fidesz álláspontja - igaz, Pokorni miniszter úr?, nyilván Répássy képviselő úr is emlékszik -, és azt kell mondanom, igaza volt ebben a Fidesznek. (Révész Máriusz: De nem így döntöttetek!) De akkor is megmondtuk, egyetértettünk. Önkritikusan elmondtuk, hogy helytelen volt. Belevittek minket egy utcába, az akkori nyári tárgyalásokon - talán még emlékeznek rá, volt egy hatpárti egyeztetés -, belevittek ebbe az utcába, és utána nem tudtunk belőle visszajönni. Van ilyen.

De visszatérek a tárgyhoz, mielőtt elnök asszony joggal figyelmeztet. Miről van itt szó, tisztelt fideszes képviselők? Arról van szó, hogy a pártok vagyonellátására, ingatlanellátására... Bocsánat, nem a saját vagyonellátására, hanem a pártok ingatlanellátására vonatkozó törvényt kívánják többségi alapon egy mindenesetre kétharmadnál kisebb többséggel - mert hiszen a szocialisták ezt biztosan nem fogják megszavazni, ez biztos -, egy ilyen alapon kívánják módosítani.

Mit mond az alkotmány 62. § (3) bekezdése? Azt mondja többek között, hogy a pártok gazdálkodásáról és működéséről szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Nyilván azt mondják a Fidesz jogászai, hogy az nem a párttörvény, nem a pártgazdálkodásról szóló törvény, hanem csak a pártok ingatlanhasználatáról szóló törvény, tehát erre ez nem vonatkozik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Miért mondja az alkotmány, hogy a pártok gazdálkodásáról és működéséről szóló törvény kétharmados? Azért mondja, hogy a mindenkori kormánytöbbségnek ne legyen módja arra, hogy úgy szabályozza a pártok gazdálkodását és működését, ami az éppen aktuális ellenzéknek hátrányos és a többségnek előnyös. Ezért van ez benne az alkotmányban, ez teljesen nyilvánvaló.

Amit önök most csinálni készülnek, az pont az, hogy a pártok ingatlanhasználatát úgy akarják értelmezni, ahogyan az a nagyobbik ellenzéki párt számára jelenleg hátrányos, és a többi párt számára előnyös. Ez pontosan az, amit az alkotmány megalkotói el akartak kerülni. Ez teljesen nyilvánvaló.

Azt gondolom tehát - félretéve azt a kérdést, amiről vita folyt az általános vita elején, hogy betű szerint az alkotmány eme rendelkezésébe belefér-e, ellentétes-e vele ez a törvényjavaslat, vagy sem -, az biztos, hogy azt a tíz- vagy tizenegy éves rendszerváltó hagyományt, hogy a pártok gazdálkodására, működésére mint törvényhozási tárgyra vonatkozó szabályozásnak konszenzussal kell megszületnie a Magyar Országgyűlésben, és ez tizenegy éven keresztül így működött, amíg a Fidesz hozzá nem jutott ahhoz, hogy többsége legyen a parlamentben, ezt önök fölrúgják. Ez egy sokkal súlyosabb dolog, mint az a bizonyos '94. őszi eset, mert a '94. őszi esetben, az önkormányzati választási törvénynél nem volt egyértelmű, hogy a dolog kinek előnyös, kinek hátrányos, és végül is a Fidesz nem járt a dologgal nagyon rosszul. A mostani esetnél teljesen egyértelmű, hogy kinek előnyös és kinek hátrányos.

Azt gondolom, tisztelt Országgyűlés, hogy ha van valami köze a mai Fidesznek nem az 1990-es meg '89-es, de akár csak a '94. őszi Fideszhez, akkor ezt a törvényjavaslatot ebben a formában nem szavazhatja meg, illetve akkor el kell fogadnia a szocialisták módosító javaslatait, azokat a módosító javaslatait, amelyekkel a szocialisták ezt a törvényt meg tudják szavazni. Úgyhogy ez az alapkérdés.

Szeretnék ebben az összefüggésben két megjegyzést tenni, két érvet felsorolni. Torgyán Józsefnek a mai napirend előtti válaszában volt egy nagyon érdekes hasonlata, tisztelt Országgyűlés. Azt mondta a miniszter úr, aki a kormány nevében válaszolt Kovács László frakcióvezető úrnak, hogy úgy kell vizsgálni a jelenlegi politikai viszonyokat, ahogyan István király annak idején a pogányokkal bánt - emlékeznek talán erre. Nos, azt gondolom, Torgyán miniszter úr jól jellemezte a jelenlegi kormánykoalíció hozzáállását az ellenzékhez. István király nagy király volt - de hogy nem volt alkotmányos jogállam az a berendezkedés, amelyben ő az országot kormányozta, ez bizonyos.

(17.30)

Annak, hogy felnégyeltette a politikai ellenfeleit, megvolt a politikai racionalitása ezer évvel ezelőtt, de hogy ma így bánjon a mindenkori kormánytöbbség az ellenzékkel, és ebben a törvényben is így bánjon - és törvények egész sorozatában -, azt hiszem, ez nem fér össze az alkotmányos jogállammal. Ez a törvényjavaslat sem fér össze az alkotmányos jogállammal.

Azt gondolom, Répássy képviselő úr, hogy azt, hogy egy kormánypárt hogyan viszonyul a demokráciához, mindig az ellenzékhez való viszonyán lehet lemérni. Ez így volt '90-ben, így volt '94-ben is, és így van most is.

Azt hiszem, kielégítően indokoltam, hogy miért javaslom elfogadásra azokat a módosító javaslatokat, amelyek 1-13. szám között arról szólnak, hogy miért kell az állami tulajdonú pártingatlanokat és az önkormányzati tulajdonú pártingatlanokat együtt kezelni.

Ezek után röviden arról szólnék - mert ez is egy fontos kérdés -, hogy miért van vitám Csiha Juditnak a 6. pont alatt szereplő javaslatával, amely az arányokon szeretne változtatni. Ez a javaslat arról szól, hogy a törvényjavaslat tartalmazza azt, mennyi ingatlant kell a legnagyobb, mármint a legnagyobb listás választási eredményt elért pártnak adni, és utána ebből a listás választási eredményből kell visszaszámolni, hogy mennyit kap a többi párt.

Azt gondolom, tisztelt Országgyűlés, hogy az eddigi vitákban két megoldási javaslat merült föl. Az egyik a kormányé, amelyik az összes pártnak ugyanannyi ingatlant adna, a másik a Csiha-féle javaslaté, amelyik pedig a listás választási eredmények alapján osztaná el az ingatlanokat. Én azt hiszem, egyik javaslat sincs összhangban a politikai rendszer működésének követelményeivel.

Mindenekelőtt azzal kezdeném, hogy abban persze egyetértek Csiha Judittal, hogy a kormány javaslata nem helyénvaló. Az indoklás arról szól, hogy az államnak - az alkotmányból vezeti le - azonosan kell viszonyulnia a pártokhoz, és ezért kell minden pártnak ugyanúgy 30 ingatlan, abból 10 a fővárosban. Répássy képviselő úr ma is hivatkozott erre az álláspontra, igaz? Akkor csak azt mondja meg nekem, Répássy képviselő úr, hogy a folyó költségvetési kiadásokban az állam ezt miért nem érvényesíti? Miért mondja az állam azt, hogy aki több szavazatot szerzett - például most a Fidesz a listás első fordulóban -, több pénzt kap, mint az SZDSZ vagy a Magyar Demokrata Fórum? Na miért? Megsérti azt az alkotmányos követelményt, hogy azonosan kell viszonyulni a pártokhoz? Nem sérti meg. Mert az azonos viszonyulásba belefér, hogy azonos elv alapján többet ad annak, aki jobb választási eredményt ér el, és kevesebbet ad annak, aki kevesebbet. De ezt nem arányosan teszi a mai gyakorlat, hanem a jelenlegi párttörvény úgy rendelkezik, hogy van egy alap, amit mindenki kap, és arra rátevődik egy szavazatarányos alap.

Ugyanez van a központi székháznál is, mármint amikor ezeket a központi székházakat először elosztották. Miért van ez így? Azért van így, mert nem indokolt az a követelmény, hogy akár a folyó kiadásokban, akár az ingatlanellátásban mandátumarányos legyen az ellátás; ez nem indokolt követelmény, mert akkor a kisebb pártok nem tudnának jelen lenni az egész országban. Ezt mi, szabad demokraták akkor is így gondoltuk, amikor mi voltunk a második legerősebb párt a választásokon, hiszen akkor alakult ki a jelenlegi szabályozás a folyó kiadások szabályozásában. Az a követelmény tehát, amit a Csiha-féle javaslat tartalmaz, szerintem nem helyes, tehát a mandátumarányos elosztás.

De nem helyes a kormány javaslata sem, a teljesen egységes elosztás. Egyszerűen azért, mert nyilvánvaló, hogy egy olyan nagy pártnak, mint amilyen jelenleg - ha úgy tetszik - a Fidesz, amilyen a Kisgazdapárt, amelynek állítólag a legtöbb tagja és a legtöbb szervezete van az országban - nem tudom, hogy ez tényleg így van-e -, amilyen a Szocialista Párt, nyilvánvalóan több ingatlanra van szüksége a normális működéséhez, mint egy olyan pártnak, amely elérte ugyan az 1 százalékot a választásokon vagy elérte a parlamenti küszöböt, de kevesebb szervezettel rendelkezik, kevésbé működik. Azt is hadd tegyem hozzá, hogy miután kevesebb folyó támogatást kap, nem is tudna annyi ingatlant működtetni abból a pénzéből, ami van - fűteni, világítani, ellátni -, mint egy olyan nagy párt, amelyik az állami költségvetésből több pénzt kap, több tagdíjat tud begyűjteni s a többi.

Tehát az egységes ellátás sem működik, az sem fogadható el, amit a Fidesz javasol, meg az arányos ellátás sem, amit Csiha Judit képviselőtársunk módosító javaslata javasolt, hanem ugyanúgy, mint a folyó támogatásban, itt is egy közbülső, kombinált megoldást kellene alkalmazni, ha valaki komolyan venné azt a törekvést, Répássy képviselő úr, hogy igazságos megoldást akar a pártok ingatlanellátásában, ha ez lenne a komoly cél - persze nyilvánvalóan nem ez.

Azt gondolom tehát, tisztelt Országgyűlés, hogy ebben a formájában ez a törvényjavaslat nyilvánvalóan nem elfogadható. A módosító javaslatok egy része - amelyeket benyújtottak - közelebb vinne a megoldáshoz, de én is azokkal értek egyet, akik azt mondják, hogy teljesen újra kellene gombolni ezt a kabátot, ezt az előterjesztést vissza kellene vonni, és közösen, hatpárti alapon új megoldást kellene keresni, ha éppen ez a legfontosabb teendője jelenleg a Magyar Országgyűlésnek - amiben én kételkedem.

Ezért, ismétlem: a Géczi-Wiener-féle csomagnak az összevonási elemeit javaslom elfogadni, a Csiha-féle javaslatot javaslom újragondolni, és azt gondolom - még egyszer -, hogy a magyar rendszerváltás tízegynéhány éves szabályai alapján csak olyan javaslat fogadható el, amiben széles konszenzus teremthető. Mert ha nem ez történik, akkor olyan precedens jön itt létre, hogy a mindenkori többség - legyen akár 51 százalékos is - olyan feltételeket teremt a politikai életben, amelyek a mindenkori kisebbséget ellehetetlenítik, vagy legalábbis megnehezítik az életét. Ez pedig az alkotmányos demokrácia alapelveivel ellentétes, és ezért számomra elfogadhatatlan.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces hozzászólásra megadom a szót Révész Máriusz képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából.

Öné a szó, képviselő úr.

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A rendszerváltó hagyományokat sajnálja Bauer Tamás képviselőtársam, és visszautalt a '94-es önkormányzati választójogi törvény módosítására, és azt mondja, hogy ez nem volt igazából annyira súlyos, és nem volt akkora jelentősége, mert nem lehetett tudni, hogy kinek kedvez.

Én azt hiszem, önök teljesen tudatosan hozták ezt a törvényt, mert teljesen egyértelmű volt, hogy ez a törvény abban a helyzetben, amikor ezt hozták, igenis az akkori kormánykoalíciónak kedvezett. Nem akarok belemenni nagyon a részletekbe, de az ellenzék szét volt aprózva, és azzal, hogy önök egyfordulóssá tették a választási rendszert, igazából csak be kívánták biztosítani a választási győzelmüket. Erről szólt az a dolog.

Ha valamikor felborultak a rendszerváltó hagyományok, amelyek szerint az ilyen fontos törvényeket konszenzussal kellett meghozni, akkor, kedves képviselő úr, itt borultak fel, és önök nagyon pontosan tudták, hogy ezt miért tették. Ön elmondta, hogy utólag különböző fórumokon többen kifejtették, hogy ezt sajnálták. Mi is sajnáltuk, de meg kellett tenni a szükséges lépéseket; szerencsére ez előmozdította az akkori ellenzék összefogását.

1990 óta - visszatérnék a pártingatlanokra - soha nem volt egység. El tudom mondani, hogy milyen körülmények között kellett a Fidesznek működnie éveken keresztül, miközben tulajdonképpen az akkor - '90 és '94 között - alig nagyobb MSZP dúskált az ingatlanokban.

Elhangzott egy futóversenyes hasonlat. Én is azt hiszem, hogy nem lehet futóversenyt rendezni egy féllábú, mankóval rendelkező futó és egy jól felkészült atléta között. Márpedig az ingatlanok tekintetében mind a mai napig ez a helyzet.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Hozzászólásra következik kétperces időtartamban Répássy Róbert képviselő úr, ugyancsak a Fidesz képviselőcsoportjából. Öné a szó.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Asszony! A Bauer képviselő úr által elmondottakra szeretnék reagálni. Természetesen, képviselő úr, sok mindenben igazat kell hogy adjak önnek, de abban azért nem kívánok igazat adni önnek, hogy az a megoldás, amit ez a törvényjavaslat tartalmaz, ne lenne a pártok és az állam közötti viszonyban egy azonos elveken alapuló kapcsolatnak a lényege.

Természetesen igaza van abban, hogy a költségvetési támogatást a pártok a választói legitimitás, a választók által leadott szavazatok arányában kapják. Ez is egy elosztási módja az állami támogatásnak, de hozzáteszem, hogy ezt a szabályt a pártok jól ismerik, az egész közvélemény jól ismeri, és a választások után számíthatnak arra, hogy a választási eredmények arányában kapnak költségvetési támogatást.

Ennél a törvényjavaslatnál teljesen más elv, de az azonos elbánásnak megfelelő elv kerül előtérbe: az, hogy az állam nem tudja a pártok összes ingatlanigényét kielégíteni, nem tudja a teljes infrastruktúráját biztosítani - de nem is biztos, hogy ez feladata az államnak.

(17.40)

Ezért azt teszi meg az állam, hogy egy minimális irodahálózatot, országosan 30 irodát biztosít minden párt számára, amelyek a parlamentbe jutottak. Tehát ez egy másik logika, de egyben, gondolom, egyetérthetünk: mind a két esetben arról van szó, hogy az állam azonos elvek alapján viszonyul a pártokhoz, azonos mércével mér, nincs különbségtétel a pártok között; míg a jelenlegi helyzet, amelyet az 1990. évi LXX. törvény alakított ki, semmiképpen sem azonos viszonyulás a pártokhoz. Egyébként az a törvény hivatkozott arra, hogy egy bizonyos határidőn belül, amelyet később módosítottak, meg kell alkotni a pártok ingatlanhasználatáról egy végleges törvényi rendezést - ez a mai napig nem született meg.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.)