Felszólalás adatai

Az egyik a már sokat előhozott probléma, a felhatalmazás kérdése. Szerintem eléggé egyértelmű, hogy hogyan működik a magyar alkotmányos rendszer. Ha a választók egy pártnak 5 százaléknál több szavazatot adnak, akkor felhatalmazzák arra, hogy a parlamenti munkában részt vegyen, parlamenti pártként működjön. Ha 50 százaléknál többet adnak egy pártnak, arra hatalmazzák föl, hogy az országot irányítsa kormánytöbbségként. Ha pedig kétharmados többséget adnak a választópolgárok egy kormányzatnak, arra hatalmazzák föl, hogy az alkotmányt megváltoztathassa, és minden más sarkalatos, organikus, kétharmados törvényt - ki hogy akarja, úgy nevezze - megváltoztathasson, nyilvánvalóan a jó erkölcs és a demokratikus játékszabályok, a jogállamiság keretein belül. Erre adnak az állampolgárok egyértelmű felhatalmazást.

Ami a másik kérdést illeti, amit fölvetett, az átívelő alkotmányjogi sértések, ahogy ön mondta, tehát a régi törvény korszakából az új törvény korszakába, először is föl szeretném hívni a figyelmét, hogy maga az Alkotmánybíróság, az Alkotmánybíróság elnöke egyetértett és támogatta ezt a javaslatot. Ezt a problémát ő nem artikulálta így, ahogy ön tette volna, pedig ők azok, akik őrzik az eddigi joggyakorlatát az Alkotmánybíróságnak. A másik pedig, hogy nyilvánvalóan, ha az ön által mondott jogsérelem valós, és egy valós alkotmányjogi panasszal valaki az új Alkotmánybírósághoz fordul, akkor sokkal gyorsabban fogja tudni azt az Alkotmánybíróság letárgyalni, megvitatni, hiszen nem lesz ott az az óriási ügyhátralék, ami most egy-egy eljárásnak a lefolytatását lelassítja.

Tehát úgy gondolom, ha magának az Alkotmánybíróságnak nem volt problémája ezzel a javaslattal és ezzel a részkérdéssel sem, akkor a Jobbik számára sem lehet ez egy olyan kérdés, ami miatt az egész törvényjavaslatot el kellene utasítani.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(15.00)