Felszólalás adatai

ELNÖK: Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Schiffer András frakcióvezető úr, az LMP részéről: "Meghekkelt jogállam" címmel. Parancsoljon!

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Idén májusban a legtöbbünk úgy jött ide ebbe az Országgyűlésbe, hogy az a feladat, ami ránk vár itt az ország Házában, nem több és nem kevesebb, mint hogy begyógyítsuk azokat a sebeket, amelyeket az elmúlt évek ejtettek a magyar demokratikus jogállamon. A legtöbben azért jöttünk ide, hogy helyreállítsuk a magyar alkotmányosság, a magyar demokrácia tekintélyét.

(13.20)

Azért jöttünk ide, hogy Magyarországon ne fordulhasson elő még egyszer olyan, hogy egy kormányzati többség azzal szórakozik, hogy az egyszer már alkotmányellenesnek nyilvánított törvényeket újra meg újra előterjeszti. Ezt láttuk az elmúlt években.

Már akkor, amikor önök az elmúlt hónapokban zsákmányszerzésbe kezdtek a független pozíciók tekintetében, úgy tűnt, mintha ez a fogadalom sokak számára feledésbe merült volna. Nagyon hamar fölsejlett az, hogy a nemzeti együttműködés rendszere az új beszédben a nemzeti együtt nem működés rendszerét jelenti. Önök fajsúlyos kérdésekben nemcsak hogy nem keresték a megállapodás, a konszenzus lehetőségét az ellenzéki pártokkal, de még a meglévő idevonatkozó alkotmányos szabályokat is kidobták az ablakon. Most már ezt odáig fejlesztették, hogy fajsúlyos közjogi kérdésekben nemcsak az ellenzékkel, de a saját szövetségesükkel, a Kereszténydemokrata Néppárttal sem egyeztetnek.

Önök folyamatosan arra hivatkoznak, hogy Európában példa nélküli felhatalmazást kaptak a választásokon. Ez nem igaz. Természetesen ez sem igaz. 1981-ben Franciaországban az akkori baloldal kapott 68 százalékos többséget a francia nemzetgyűlésben. 1993-ban a francia jobboldal úgy szerzett 84 százalékos parlamenti többséget, hogy ott volt a nyakán Európa legnagyobb hatáskörrel rendelkező államfője, aki történetesen ellenoldali államfő volt. Sem Balladur, sem Juppé kormánya nem vetemedett arra, hogy a példátlan felhatalmazással élve kikiáltsa a hatodik köztársaságot, esetleg arrébb tegye a nyakán ülő köztársasági elnököt.

Önök folyamatosan hivatkoznak arra, hogy mi mindenre kaptak felhatalmazást a kormányprogramba beemelt választási programjukban. Ebben a programban nem szerepel például az egykulcsos adórendszer. Ebben a dokumentumban - amire előszeretettel hivatkoznak - szerepel viszont egy olyan mondat, hogy "nem engedjük, hogy az állami nyugdíjak mellett szolgáltatást biztosító magán-nyugdíjpénztári rendszer megtakarításai veszélybe kerüljenek". Erre szavaztak az önök választói. (Zaj a Fidesz soraiban.) Ebben a dokumentumban szerepel a következő mondat: "Mindennek kiindulópontja, hogy maga az állam is törvénytisztelő legyen, a normakövetés nemcsak az állampolgároktól elvárt kötelesség, hanem a hatalomgyakorlókkal szemben is alapvető követelmény.

Jogállami keretek között elfogadhatatlan, hogy parlamenti többsége birtokában a kormány alkotmánysértő törvények sorával bizonytalanítsa el állampolgárait, sodorja veszélybe a jogbiztonság elvét." Amikor önök beleütköznek egy másik hatalmi ágba, nem tesznek mást, mint hogy az első esetben meghekkelik a jogállamot, alkotmányos válságot idéznek elő. Arról valóban volt szó az önök kampányában, hogy az adóbevallás el fog férni egy söralátéten, arról viszont nem volt szó az önök kampányában, hogy az alkotmányt is egy söralátéten fogják elénk tálalni. (Taps az LMP soraiban.)

Az önök miniszterelnöke akkor, amikor az Alkotmánybíróság a vizitdíj kérdésében és más kérdésekben zöld utat adott a népszavazásnak, így beszélt: "A népszavazás azt jelenti, hogy Magyarországon senkinek sincs joga az emberek megkérdezése nélkül és az emberek ellenére reformokat bevezetni." Tehát nem azt mondta, hogy reformokat nem lehet. "Úgy nem működik a dolog, ahogy a kommunista rendszer örökségeként itt maradt szocialista reflexek diktálják. Ez a politika legyengíti Magyarországot. A reform útja: egyeztetés, konzultáció, a döntésekbe való bevonás. Ezek a kulcsszavak." Ezt mondta Orbán Viktor ellenzékben.

Ehhez képest önök most a népszavazás intézményét is legyengítik. Ehhez képest Kósa és Tarlós képviselőtársaink beterjesztettek egy olyan törvényjavaslatot, amely elvonja az emberektől, az állampolgári közösségektől a jogot, hogy ha - mondjuk - a falu végében egy cementgyárat építenek, akkor föl tudjanak szólalni a saját életviláguk védelmében. Önök egy olyan költségvetést terjesztettek elő, amelyben a társadalmi mozgalmak, a civil szervezetek finanszírozására szánt NCA büdzséjét megfelezik. Önöknek az emberek addig kellenek, amíg hivatkozási alapot jelentenek a saját rendszerük kiépítésére.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr válaszol.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! A Lehet Más a Politika zöldpártként érkezett a parlamentbe, de ahogy elnézem, mára sárga színre váltottak. (Az LMP képviselői sárga pólót viselnek, amelyen piros szív mellett "AB" felirat látható.) Bízom benne, hogy mire beérik ez a párt, addigra nem a piros színt fogja magára ölteni (Taps a kormánypártok soraiban.), bár a retorika sok tekintetben pont azokra hajazott, akiket ön is korholt az előzőekben.

Nagyon örülök annak, hogy ön a kormány választási programjából és a kormányprogramból indul ki, és azt olvassa. Csak arra hívom fel a figyelmét, hogy olvassa el annak a legelső fejezetét is, amely a közérdekről, a közérdek újbóli érvényesítéséről, a közérdeknek a magánérdekkel szembeni érvényesítéséről szól. A 98 százalékos különadó pont erről szól, ami ott az I. fejezetben hosszú oldalakon keresztül van citálva, nevezetesen hogy nem azoknak az embereknek a privát 20, 30 vagy 40 milliója számít, hanem a közérdek, az, hogy az emberek szemét nagyon élesen szúró végkielégítések ne lehessenek a közszférában. A 98 százalékos különadóra való utalás ott volt a kormányprogramban is. Kérem, hogy ezt a részt is olvassa el. Jó, hogy a másik részét olvassa, természetesen annak is igyekszünk majd megfelelni a négyéves munkánk során, de arra kérem, hogy erre is legyen figyelemmel.

Ön azt mondja, hogy a népszavazás tárgyköreit szűkítjük. No de ön is tudja, hogy 2007-ben vált az Alkotmánybíróság döntései nyomán teljesen egyértelművé, hogy a járulékkérdések ugyanúgy tilalom alá esnek. Csak egy jogértelmező, jogbiztonságot növelő lépés a mostani, ön által is idézett, Lázár János frakcióvezető úr által előterjesztett javaslatban, hogy ezek között konkrétan meg is nevezzük a járulékkérdéseket.

Számunkra nagyon fontos a szavahihetőség, ezért is fontos, hogy ön is olvassa a programunkat. Mi ezt a választások során is nemegyszer előhoztuk. A BKV-ügy robbantotta ki a végkielégítéssel kapcsolatos botrányhullámot. S láttuk, hogy nemcsak a BKV-nál, hanem a MÁV-nál, a Fejlesztési Banknál vagy az Állami Autópálya Kezelőnél is hányféle ilyen juttatás van. Elmondom önnek, hogy egy szakértő 10 379 772 forintos végkielégítéssel hagyja ott a MÁV-ot, egy koordinátor pedig 5 815 000 forinttal. De ezek csak a kisebb összegek, ezek azok az emberek, akik alsóbb részen dolgoznak. Nyilván vannak ennél sokkal magasabbak is. Például egy számviteli vezető 30 395 599 forinttal hagyja el a céget, míg egy 2005-ben érkezett tanácsadó 25 millió forintot vihet el, ennyi a búcsúpénze, a bánatpénze.

Szerintem ezek a dolgok mindannyiunk számára vállalhatatlanok. Ahogy önt megismertem a parlamenti felszólalásaiból, biztos vagyok benne, hogy az ön számára is vállalhatatlanok. Éppen ezért szerintem az önök számára is az lenne a legigazságosabb megoldás, ha ezeket a javaslatokat támogatnák, a közérdeket a magánérdek fölé helyeznék.

Azokat a szólamokat, amiket arról mondott, hogy hova került a jogállam, mi a helyzet Magyarországon a demokráciával, már nem először hallom itt. Amikor alkotmánybírákat választottunk, ugyanez hangzott el: a Fidesz beülteti a kádereit az Alkotmánybíróságba, vége az alkotmányos kontrollnak, mert a Fidesz pártkatonákkal tölti fel az Alkotmánybíróságot. Szinte szóról szóra ugyanezek a mondatok hangzottak el az LMP-től és más pártok részéről is itt a Parlament falai között. Most pedig arról, amit korábban pártkatonákkal föltöltött Alkotmánybíróságnak nevezett, hirtelen 180 fokkal megváltoztatta a véleményét, és a demokrácia utolsó bástyájaként emlegeti az Alkotmánybíróságot, amelyet a Fidesszel szemben kell megvédeni. (Taps a kormánypártok soraiban.) Mint utólag kiderült, akkor nem kellett volna a demokráciát védenie, mert a demokrácia köszöni szépen, jól van, és most sem kell védeni, mert abban biztos vagyok, hogy Magyarország e javaslat elfogadása után is demokratikus jogállam marad.

Arra pedig felhívnám a figyelmét - mivel nemzetközi példákat, európai uniós joggyakorlatot említett -, az Európai Unió igencsak megosztott abban a kérdésben, hogy az alkotmánybíróságok, az alkotmánytanácsok vagy az észak-atlanti térségben, Amerikában a legfelsőbb bíróság hogyan gyakorolhatja a különböző kasszációs jogköreit. Van köztük olyan, amelyik csak alapjogi kérdésben nézheti és vitathatja meg a törvényeket, csak ilyen szempontból vizsgálhatja. Ön is tudja, hogy van olyan volt köztársasági elnökünk, aki az alapjogi bíráskodást tartotta célravezetőnek a magyar Alkotmánybíróság számára is, s nem ad hoc, egyedi adójogi vagy más kérdések vizsgálatát, hanem az alapjogi bíráskodást. Éppen ezért vannak olyan alkotmánybíróságok Európában fejlett demokratikus jogállamokban is, ahol ez nem lehetséges, vagy az alkotmánybíróságok önmaguk gyakorolnak önmérsékletet, és nem foglalkoznak ilyen kérdésekkel.

Bízom benne, hogy ebben a kérdésben talán önök is meg tudják változtatni az álláspontjukat, és nem fújnak egy követ a szocialistákkal.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)