Felszólalás adatai

CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Nem élnék vissza az idővel vagy a lehetőséggel, hiszen a vitában nekem is volt módom részt venni, több alkalommal is, csak a végén néhány dologra szeretném felhívni a figyelmet.

(17.50)

Az első az, hogy a kormánynak nem volt kötelessége ilyen előterjesztéssel élni az Országgyűlés elé, nem volt az Országgyűlésnek sem ilyen megrendelése, nem volt ilyen kötelességszabása sem, ezt a kormány saját elhatározásából, önmagától tette. Ezért szemére vetni, hogy ezt most idehozta, nem túl kulturált dolog, meg kell mondanom, főleg úgy, hogyha Babák képviselő úr nem akarja tudomásul venni, hogy van a dolognak előtörténete, nem 2007-ben kezdődött a világ, hanem 2004 és 2006 között már létezett egy program, ami megelőzte ezt, ami egy kormányzati program volt. Mi mégis azt gondoltuk, hogy egy olyan ügyről van szó, ami nemzeti ügy, át kell hogy lépjünk a politika egyszerű gondolkodásmódján, felül kell emelkedni a politikai pártok logikáján, és meg kéne kísérelni nemzeti ügyet csinálni a következő esztendőben a roma lakosság integrációjából. A mai vita alapján vannak némi kétségeim, hogy ezt a felelősséget a parlamenti patkóban minden politikai párt ugyanúgy gondolja-e.

Hála istennek, az ad optimizmusra okot, hogy a roma civil szervezetek, a roma önkormányzatok lassan túllépnek ezen. Túllépnek azon, hogy bedőljenek a politikai pártoknak, túllépnek azon, hogy belebonyolódjanak a politikai cirkuszokba, és valóban egymással összefogva, értékként kezelve az ügyet képesek együttműködni és egy ilyen program mögé állni. Ez az, ami optimizmusra ad okot, és erre szeretném ismételten felhívni képviselőtársaimat, hogy próbáljunk mi is túllépni azokon a szokásos politikai sémákon, amelyek, teljesen tökmindegy, hogy mi van napirenden, ugyanúgy jönnek elő, és próbáljuk az ügyet értékén, nemzeti programként kezelni.

Bencsik képviselő úr problémázott azon, hogy nehezen viseljük mi az ellenzéket akár a kormány, akár kormánypárti képviselők. Mi nagyon békésen és türelmesen hallgattuk volna bármilyen alternatív javaslatukat. Innen a kormánypárti oldalról az elmúlt 17 évben egyszer sem hangzott el, hogy ellenzék nélkül is működik az Országgyűlés. Ha jól emlékszem, az önök pártelnöke viszont tudott volna enélkül is létezni. Úgyhogy azt gondolom, hogy az ellenzékkel való együttműködés tekintetében mi nem szorulunk kioktatásra, nem szorul a kormányoldal e tekintetben jó tanácsadásra, szíveskedjék párton belül tanácsokat adni a saját elnökének.

Nagyon szépen köszönöm, hogy polgármesterek is részt vettek a vitában, és a saját élményeiket megosztották. Arra azonban kénytelen vagyok felhívni a figyelmet, hogy ez a program nemcsak a kormányt teszi felelőssé bizonyos feladatok megoldásában, hanem egy nemzeti program kíván lenni. Ezért tehát, kedves polgármester urak, kedves önkormányzati képviselők, ha olyan fontosnak tartják a dolgot, mint ahogy a hozzászólásaikban ezt elmondták - nem kételkedem abban, hogy olyan fontosnak tartják -, akkor nosza, saját városukban, saját településükön lehet javaslatokat tenni, lehet olyan projekteket indítani, amikkel az európai uniós forrásokat meg lehet nyerni, lehet átcsoportosítani a költségvetést, lehet felszámolási programot indítani olyan városrészben, ahol ez szükséges, lehet mindazokat a nagyon kitűnő javaslatokat megcsinálni a gyakorlatban Tatabányán és máshol, nem pedig a kormánytól várni el, hogy mindent megoldjon ott, ahol egyébként önöknek van felelőssége.

Valószínűleg félreértés van néhány képviselőtársam részéről, legalábbis Bencsik képviselő úr hozzászólása erre utalt, hogy a 35 térség fejlesztésével kapcsolatos dolog hogy is néz ki forrásban. Szeretném világossá tenni, hogy a 35 leghátrányosabb helyzetű térség - ami egyébként Magyarország egytizedét érinti, egymillió embert - számára ez a 140 milliárdos különprogram egy elkülönített keret, hogy ezért a 140 milliárdért csak ez a 35 térség versenyezzen, és ne tudja elvinni más. Ez nem jelenti azt, hogy ez a 35 térség és az idetartozó települések ne pályázhatnának sok más pályázaton, ami nem számukra elkülönített, hanem az egész országra vagy egy régióra, vagy egy megyére szól. Tehát arról szól a történet, hogy ez egy plusz-, elkülönített keret erre a 35 térségre azért, hogy a nagyon erős és nagyon jó háttérintézménnyel, jobb szakértői hálózattal rendelkező pályázók ne tudják éppen a gyengék elől elvinni a forrásokat. Ez a direkt támogatás lényege, ez a 35 térséges logika lényege. Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy aki nincs a 35 térségben, de problémái vannak, annak ne lehetne megoldást találni a következő esztendőkben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tekintettel arra, hogy nagyon sokan kifejezték egyetértésüket a vitában a program mellett, és - még egyszer mondom - építve arra, hogy maguknak az érintetteknek a szervezetei írásban is kifejezték támogatásukat, bízom abban, hogy a beadott módosító indítványok után az Országgyűlés egyhangú vagy ahhoz közeli döntést tud hozni, hogy a következő években a legfontosabb tennivalókat el tudjuk végezni.

Köszönöm figyelmüket, elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypárti oldalon.)