Készült: 2024.04.27.12:59:33 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

93. ülésnap (2011.05.23.), 74. felszólalás
Felszólaló Halász János (Fidesz)
Beosztás nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka interpelláció szóban megválaszolva
Videó/Felszólalás ideje 3:57


Felszólalások:  Előző  74  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Hóman Bálint tudományos pályafutását és eredményeit ma már a történelemtudomány ismét elismeri, műveit újra kiadják, tanítják. Politikai pályafutása azonban a magyar történelem egyik legtragikusabb korszakával is összekötődik. A Hóman Bálint születésének évfordulójára emlékezve tartott tudományos konferencián is általános vélemény volt, hogy indokolt Hóman tudósi és politikai megítélését elválasztani egymástól. Hóman Bálint mint vallás- és közoktatásügyi miniszter mélyreható reformokat valósított meg, az óvónőképzők ügyében hatáskörét megosztotta a belügyminiszterrel, a népoktatási intézmények felügyelői érdekében rendszeresítette az iskolalátogatók intézményét, a népiskolát, a gyökeresen átszervezett középiskolák számára új tanterveket és utasításokat adott ki, a tanítóképzők alsó tagozata számára új típusként a líceumot létesítette, a tanügyi közigazgatás terén kiszélesített hatáskörrel újjászervezte a tankerületi főigazgatóságokat.

A történettudós Hóman tudományos teljesítményének megítélése nem a kormány feladata. Az alkotmány szerint tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak. Ezért a tudományos közösség dolga, hogy megvizsgálja, és ha indokolt, újraértékelje Hóman tudományos életművének jelentőségét.

Hasonló a helyzet Orsós Ferenc patológus professzor esetében is, akinek megítélésében a tudományos munkássága mellett a politikai tevékenysége szintén nem mellőzhető mozzanat. A katyni tömegmészárlás feltárásában való részvétele mellett a Magyar Orvosi Kamara elnökeként, akadémikusként, felsőházi tagként a cigányok sterilizációját szorgalmazó álláspontja is történelmi tény.

Tisztelt Képviselő Úr! Orsós Ferenc professzort 1945. július 20-án zárta ki az Akadémia a tagjai sorából. Fontos szempont, hogy ez a kizárás tehát nem az Akadémia 1949. évi átszervezése és a tisztogatások alkalmával történt. Az elfogadott kizárási javaslat indokolása szerint Orsós Ferenc végzetes szerepet játszott a nemzetiszocialista Németországot támogató magyar irányzat szellemi vezetésében.

Tisztelt Képviselő Úr! A politikusi teljesítmény megítélése maga is történelemtudományi kérdés, azonban Hóman és Orsós politikai vagy politikai indíttatású tevékenységével összefüggésben kiszabott népbírósági ítélet törvényességi jogi megítélést igényel. Ez pedig egyrészt a konkrét peranyag kérdése, másrészt pedig hatásköri kérdés.

Büntetőítélet felülvizsgálatára a büntetőbíróság jogosult, amelyet a büntetőeljárásról szóló törvény szerint az elhunyt elítélt javára az ügyészség vagy a hozzátartozók kezdeményezhetnek. Az a kérdés tehát, hogy indokolt lehet-e a jogi rehabilitáció megindítása, olyan jogi kérdés, amely nem tartozik a kormány feladatkörébe, és amire a népbírósági periratok ismerete nélkül nem is lehet érdemben válaszolni. Ezért csak alapos feltárás, jogi elemző munka alapján lehet eldönteni, hogy történt-e olyan törvénysértés a népbírósági eljárás során, amely az ítéletet megalapozatlanná teszi. Ilyen elemző munka elvégzésére az ügyészségnek van lehetősége vagy a hozzátartozók által felkért ügyvédnek, és ezekre a kormánynak nincs befolyása.

Az akadémiai rehabilitáció, a kizárás eltörlése pedig a Tudományos Akadémia hatáskörébe tartozik, amiben nyilvánvalóan a tudományos teljesítmény mellett az életút más lényeges elemei is jelentősek lehetnek, de ebben sem foglalhat állást a kormány.

1991. április 23-án egy határozatot terjesztettek a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése elé, ebben Hóman Bálint tudományos rehabilitációjának ügyét vizsgálták. Személyét, tudományos munkáját méltányosnak tartották arra, hogy az Akadémia a rendes tagjai közé visszafogadja.

Végül ebben a kérdésben akkor nem foglaltak állást. Üdvözöljük a Magyar Tudományos Akadémia elnökének azon szándékét, hogy alakuljon egy új bizottság, amely ezt a kérdést újabb nézőpontból vizsgálja.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  74  Következő    Ülésnap adatai