Felszólalás adatai

DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által említett esetek, úgy gondolom, éppen arra utalnak, hogy a fogyasztóvédelem és az ellenőrzés egyre jobban működik. Egyfelől ez egy egyszerű és könnyen belátható statisztikai összefüggés, hogy ha több az ellenőrzés, akkor a korábbihoz képest gyakrabban hallhatunk, így a médiában is, élelmiszereket érintő visszaélésekről. Másfelől az ön által említett példák éppen azt mutatják, hogy a visszaélések nem maradnak feltáratlanul, és ez a legfontosabb. Mi mint fogyasztók, gondolom, ön is és én is, aligha tudnánk megállapítani, hogy például egy termékben rákkeltő, dioxinos guargumi van. Nincs ehhez képesítésünk. Ehhez megvannak a megfelelő intézmények.

Nézzük tehát a számokat: az élelmiszerlánc-felügyelet során a hatóság 2010-ben 67 573 létesítmény-ellenőrzést végzett. Ebből legnagyobb arányban az élelmiszer-forgalmazás területén történtek ellenőrzések, összesen 27 206 esetben. A hatósági ellenőrzéshez kapcsolódóan a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal élelmiszer- és takarmánybiztonsági igazgatóság irányítása alatt dolgozó laboratóriumi hálózat 2010-ben összesen 77 520 mintán 254 360 vizsgálatot végzett. Közülük is kiemelkednek a mikrobiológiai monitoringvizsgálatok, 33 215 minta, 42 838 vizsgálat, illetve az uniós jogszabályokban rögzített, közösségi kötelezettséget jelentő rezidium-toxikológiai vizsgálatok, 13 334 minta, 66 532 vizsgálat.

Nos, nem azért idéztem ezeket a nagy számokat, hogy egyben ki tudjam mondani, hanem azért, hogy ilyen magas számok mellett logikus, és ezt, gondolom, mindketten üdvözlendőnek tartjuk, hogy az élelmiszer-forgalmazási visszaélésekre fény derül. És ezek, szintén nagyon helyesen, komoly visszhangot is kapnak a médiában. Ön is a médiától veszi egyébként ezeket a híreket. Ám hozzátenném, hogy az esetek mögött az élelmiszer-ipari multinacionális láncok éppúgy megtalálhatók, mint a hazai kis- és középvállalkozások. Olyan, mint a multinacionális bűnözési forma, nem létezik, ez egy, most nem teszek hozzá jelzőt, mert a múltkor azt mondta, a "marhaság" kifejezést ne alkalmazzam ilyen esetben, de szerintem szintén ebbe a kategóriába tartozik. Ez ugyanúgy érinti egyébként a hazai kis- és középvállalkozásokat, ugyanúgy részt vesznek ebben, mint multinacionális láncok.

Az élelmiszer-forgalmazási visszaélések nem függnek össze sem a vállalat méretével, sem a tulajdonos nemzeti hovatartozásával. Azzal összefüggnek, hogy még ennél is lehetne természetesen nyilvánvalóan erősebb ellenőrzés, de azért ezek a számok azt mutatják, hogy egyre nagyobb számban történnek ellenőrzések, és egyre nagyobb számban derül fény arra, amit elkövetnek. És ez a lényeg. Úgy gondolom, hogy a hatóságok jól végzik a munkájukat ebben a tekintetben. Ami pedig a felvetését illeti, hogy vállalatoknál különféle, a társaságiadó-alapot csökkentő tényezőket tudnak elszámolni, mint például know-how-vásárlást vagy informatikai rendszer bérlését, a jogszabályok ezt nem tiltják, amennyiben ez értékarányos. És hozzátenném, hogy az adózásról szóló törvényben felhatalmazást kap az adóhivatal, hogy a háromezer kiemelt adózót, és idetartoznak a nagy élelmiszerláncok, köteles kiemelten és rendszeresen vizsgálni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket, kérem válaszom elfogadását. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)