Felszólalás adatai

DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Előterjesztők! Tisztelt Képviselőtársaim! Az új alaptörvény elfogadása folytán és a világméretű gazdasági válság hatására kibontakozó nemzetközi és hazai változásokra tekintettel, az Állami Számvevőszékről szóló, 1989-ben elfogadott törvényt felváltó új törvény megalkotása vált szükségessé.

Az elfogadásra váró új törvény alapvetően a jelenleg hatályos, az Állami Számvevőszékről szóló törvény szerkezetét és szabályozási elveit követi. A módosításokat az alaptörvényhez való igazodás, a nemzetközi változások figyelembevétele és az Állami Számvevőszék több mint húszéves működése során felszínre került problémák kiküszöbölése indokolja.

Az alaptörvény 43. cikke alapján az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve. A közpénzek felhasználásának ellenőrzése szempontjából alapvető érdek, hogy az Állami Számvevőszék tevékenységét minden más szervtől függetlenül, kizárólag az Országgyűlésnek és a jogszabályoknak alárendelten végezze. E követelményt e törvényjavaslat az Állami Számvevőszék szervezeti és gazdasági függetlenségét biztosító rendelkezések útján garantálja.

Az Állami Számvevőszék gazdasági függetlensége tekintetében a törvényjavaslat, az Állami Számvevőszékről szóló, jelenleg hatályos törvényhez hasonlóan rögzíti, hogy az Állami Számvevőszék a költségvetésére vonatkozó javaslatát maga állítja össze, azt a kormány változatlan formában köteles az Országgyűlésnek benyújtani. E tekintetben az Állami Számvevőszékről szóló hatályos törvényhez képest a törvényjavaslat többletgaranciát is tartalmaz, mivel rögzíti, hogy az Állami Számvevőszék költségvetését úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet kevesebb az előző év központi költségvetésében meghatározott összegnél.

Előírja továbbá a javaslat azt is, hogy amennyiben törvény az Állami Számvevőszék számára a jelen törvényjavaslatban meghatározott feladatokhoz képest többletfeladatot ír elő, úgy a feladatot előíró jogszabályban az annak ellátásához szükséges pénzügyi fedezetről is gondoskodni kell.

Az Állami Számvevőszék a törvényjavaslat szerint ellenőrzést az elnöke által megállapított ellenőrzési terv alapján, az Országgyűlés döntésének megfelelően folytat, illetve a kormány felkérése alapján is lefolytathat. Emellett a NATO, az Európai Unió, illetve olyan nemzetközi szervezet felkérésére, amelynek Magyarország tagja, továbbá az Országgyűlés vagy a kormány által vállalt nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség teljesítésére ugyancsak ellenőrzést folytathat a Számvevőszék, valamint az ügykörébe tartozó szakértői tevékenységet is végezhet, de mindez az Állami Számvevőszék ellenőrzési tervének teljesítését nem veszélyeztetheti.

Tevékenységéről, ideértve az általa lefolytatott ellenőrzéseket, illetve az azok alapján tett intézkedéseket, valamint a szervezet önnön működését, gazdálkodását, évente beszámol az Országgyűlésnek. Az alaptörvény 43. cikke értelmében az Állami Számvevőszék törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését. Az ezen feladatkörök ellátásával kapcsolatos szabályokat, az alaptörvényből eredő fogalmi változások miatt szükségessé vált módosítások mellett, a törvényjavaslat, az Állami Számvevőszékről szóló törvény jelenleg hatályos rendelkezéseit alapul véve, ám azokat pontosítva és átláthatóbb formában újraalkotva határozza meg. Így például lényegét tekintve nem változik az Állami Számvevőszéknek a központi költségvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek működését, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok felhasználását, valamint a helyi önkormányzatokat és a kisebbségi önkormányzatokat érintő ellenőrzési feladatköre.

A törvényjavaslat egyértelműen rögzíti emellett, hogy a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok társulásai gazdálkodását is az Állami Számvevőszék vizsgálja. Az államháztartásból származó források felhasználásának keretében ellenőrzi a testület a központi költségvetésből gazdálkodó szervezeteket és intézményeket, valamint az államháztartásból nyújtott támogatás vagy az államháztartásból meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását a helyi önkormányzatoknál, az országos és helyi kisebbségi önkormányzatoknál, a közalapítványoknál, illetve a közalapítvány által alapított gazdasági társaságnál, a köztestületeknél, a közhasznú szervezeteknél, a gazdálkodó szervezeteknél, a társadalmi szervezeteknél, az alapítványoknál és az egyéb kedvezményezett szervezeteknél.

Az Állami Számvevőszék felülvizsgálja a nemzeti vagyon kezelését is, ennek keretében az állami tulajdonban vagy többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét, az államháztartás körébe tartozó vagyon elidegenítésére, illetve megterhelésére vonatkozó szabályok betartását; ellenőrizheti továbbá az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vagyongazdálkodását.

Az Állami Számvevőszék ellenőrizheti továbbá az államháztartás alrendszereiből finanszírozott beszerzéseket és az államháztartás alrendszereihez tartozó vagyont érintő szerződéseket a megrendelőnél, a megrendelő nevében vagy képviseletében eljáró természetes személynél és jogi személynél, továbbá mindazoknál a szerződő feleknél, akik, illetve amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek vagy a szerződés teljesítésében közreműködnek.

Az Állami Számvevőszék ellenőrzési feladatai természetesen a jövőben is kiterjednek a központi költségvetés végrehajtásáról, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok költségvetésének végrehajtásáról készített zárszámadásra, továbbá az állami adóhatóság és a helyi önkormányzatok adóztatási és egyéb bevételszerző tevékenységére, valamint a vámhatóság tevékenységére.

E szervezetek speciális jogállására tekintettel törvényességi szempontból vizsgálja továbbá az Állami Számvevőszék a Magyar Nemzeti Bank, a pártok, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatok gazdálkodását. Az Állami Számvevőszék szervezeti függetlenségének garantálása érdekében az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökét a törvényjavaslat alapján a jövőben is az Országgyűlés választja meg. Az Országgyűlés hatáskörébe tartoznak továbbá az elnök és az alelnök jogviszonyát érintő legfontosabb döntések, így például a mentelmi jog felfüggesztése, az összeférhetetlenség megállapítása, a felmentés és a kizárás meghozatala.

Azt, hogy az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, vezetői és számvevői feladatukat külső befolyástól mentesen lássák el, az ezen tisztségekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok garantálják. Ennek megfelelően az Állami Számvevőszék elnöki, alelnöki, vezetői és számvevői tisztsége összeegyeztethetetlen minden olyan szervezetnél betöltött tisztséggel, amely szervezet az államháztartás valamely alrendszeréből támogatásban részesül. Alkalmazásuk idején nem lehetnek továbbá tagjai az Országgyűlésnek, önkormányzati képviselő-testületnek, és nem tölthetnek be érdek-képviseleti szervezetnél vezető tisztséget.

Az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, vezetője és számvevője, a tudományos, oktatói, művészeti és más hasonló szellemi tevékenység kivételével, más megbízást sem láthat el, más kereső foglalkozást sem folytathat, díjazást más tevékenységéért nem fogadhat el. E személyek nem lehetnek sem egymással, sem a kormány tagjával, sem pedig az Országgyűlés számvevőszéki ügyekben illetékes bizottsága tisztségviselőjével vagy tagjával közeli hozzátartozók. Ezen összeférhetetlenségi szabályokat az ellenőrzés befolyástól mentessége érdekében az Állami Számvevőszék által az ellenőrzésben való részvételre felkért szakértőre és a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott más közreműködőre is megfelelően alkalmazni kell.

Az Állami Számvevőszék által lefolytatandó ellenőrzés tekintetében a törvényjavaslat a jelenleg hatályos törvény szabályozását követi, a módosítások az ellenőrzések hatékonyságának növelését szolgálják. Az ellenőrzést végző számvevő a jövőben is jogosult lesz az ellenőrzéshez szükséges adatok megismerésére, a releváns iratokba, adathordozókba történő betekintésre, meghatározott esetekben azok lefoglalására, az ellenőrzés alá vont szervezet helyiségeibe történő belépésre és az ellenőrzés alá vont szervezet munkavállalóitól és vezetőitől történő tájékoztatáskérésre.

(18.50)

Az ellenőrzés alá vont szervezetet e tekintetben közreműködési kötelezettség terheli, amelynek megszegése esetére a törvényjavaslat egy új büntetőjogi tényállást állapít meg.

A törvényjavaslat az Állami Számvevőszék által történő adatkezelés tekintetében további garanciális szabályokat határoz meg, mivel rögzíti, hogy egyes szenzitív adatok tekintetében az Állami Számvevőszék és az ellenőrzést végző számvevő csak betekintési joggal rendelkezik, így ilyen adatot tartalmazó iratot, adathordozót az ellenőrzés során a számvevő nem foglalhat le.

A törvényjavaslat továbbra is biztosítja, hogy az ellenőrzés megállapításaival összefüggésben az ellenőrzés alá vont szervezet vezetője észrevételeket tegyen, amelyeket - amennyiben azok nem kerülnek elfogadásra - az Állami Számvevőszék az ellenőrzésről készített jelentésben is feltüntet.

Annak ellenére a közpénzek felhasználása vonatkozásában a társadalmi kontroll érvényesüljön, az ellenőrzésről készített jelentést az Állami Számvevőszék nyilvánosságra hozza. Az ellenőrzésről készített jelentés a jövőben az ellenőrzés alá vont szervezetnek minden esetben megküldésre kerül, és az abban foglalt megállapítások alapján e szervezet intézkedési tervet köteles összeállítani. Amennyiben az intézkedési tervet az érintett nem vagy nem megfelelően küldi meg, és ezen kötelezettségének felszólításra sem tesz eleget, az Állami Számvevőszék az ellenőrzött szervezet vezetőjével szemben büntető vagy fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezheti. Amennyiben azt az ügy súlya vagy jellege szükségessé teszi, az Állami Számvevőszék elnöke kezdeményezheti azt is, hogy a jelentést az Országgyűlés illetékes bizottsága tárgyalja meg, és ennek keretében az ellenőrzés alá vont szervezet vezetőjét hallgassa meg.

A törvényjavaslat alapján bővül az állami vagyon megóvását biztosító, az Állami Számvevőszék rendelkezésére álló intézkedések köre. A törvényjavaslat elfogadása esetén ugyanis az Állami Számvevőszék a jövőben nem csupán az előirányzat-felhasználási keret zárolását, hanem az államháztartás valamelyik alrendszeréből nyújtott támogatások folyósításának és a személyi jövedelemadó egy százalékából történő felajánlásokból való részesedés lehetőségének felfüggesztését és az államháztartási vagyon körébe tartozó vagyonelem tekintetében intézkedés elrendelését is kezdeményezheti.

A törvényjavaslat tehát pontosítja az Állami Számvevőszékről szóló jelenleg hatályos törvényt, hatékonyabbá és átláthatóbbá teszi az ellenőrzéseket, jelentősen bővíti az Állami Számvevőszék eszköztárát, és tovább növeli annak függetlenségét, ezáltal biztosítja a közpénzek transzparens felhasználását és a költségvetési forrásból gazdálkodó szervezetek felelős, az állami és önkormányzati vagyon megóvását és gyarapítását garantáló gazdálkodását.

Mindezekre tekintettel a kormány támogatja a gazdasági és informatikai bizottság által benyújtott, az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot.

Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslat megtárgyalásához és elfogadásához hozzászólásaikkal, észrevételeikkel járuljanak hozzá; a tisztelt Országgyűlést pedig arra kérem, hogy a törvényjavaslatot annak vitáját követően fogadja el. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)