Felszólalás adatai

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Soron következik az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/18212. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/18212/2. és 3. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Csepeli György államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának.

DR. CSEPELI GYÖRGY informatikai és hírközlési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kereskedelem elválaszthatatlan az emberiség társadalomtörténetétől, de mint minden, ez a tevékenység is alá van vetve az idők változásának. Az új idők változását úgy hívják, hogy digitális korszak. Ennek következtében ez az évezredes múltú gazdasági ágazat meg kell hogy újuljon. Az internet ennek a digitális világnak a teremtő eszköze, megnyitotta a termékek és szolgáltatások világát. Ezzel természetesen olyan új utak keletkeztek, amelyeket eddig nem láthattunk. Adam Smith annak idején a piacot a láthatatlan kéz terepeként jellemezte, most egy olyan eszköz áll az emberiség rendelkezésére, amely ezt a kezet láthatóvá teszi.

Az információkat ugyanis könnyen meg lehet találni, így aztán néhány perc alatt minden terméknek minden más termékkel összevethetők az árai, a szállítási feltételei. Így válik a láthatatlan kéz láthatóvá, és a fogyasztó kiválaszthatja a számára optimális szolgáltatást, optimális terméket, optimális utat. Bill Gates, a Microsoft atyja nyilatkozta, hogy “a fogyasztónak igen előnyös lesz a hálózati életmód. A web a világ leghatalmasabb bevásárlóközpontja. Olyan kínálatot nyújt majd a vásárlóknak, amilyennel azelőtt nem találkozhattak. Megtalálják a keresett termék összes változatát, és sok esetben személyre is szabhatják a szolgáltatásokat. A végterméket pedig házhoz szállítják. Az internet, ez a világméretű hálózat lehetővé teszi azt, hogy helytől, eredettől teljesen függetlenül ott vásároljunk, ahol a legelőnyösebb feltételeket tapasztaljuk. Ráadásul mindezt úgy, hogy ki sem kell tennünk a lábunkat az otthonunkból. Nincs nyitvatartási idő, nincs hétköznap, nincs ünnepnap, 24 órás nyitva tartás az internet által teremtett piac nyitva tartása, így aztán bármikor bármit kívánságunk szerint beszerezhetünk.ö

Magyarországon is elkezdődött az elektronikus kereskedelem térhódítása. Jellemző, hogy 2005 végére 17 milliárd forint az az összeg, amelyet a vásárolók interneten keresztül szolgáltatások és termékek beszerzésére fordítottak. 2002-ben 4,5 milliárd forint volt ez az összeg. Természetesen ezek csak abszolút értelemben nagy számok, az arány tekintetében ezek nagyon kis számok. Hiszen az összes kiskereskedelmi forgalomnak még a nagyobb szám is csak 1 ezrelékével ér föl. Itt inkább arról van szó, hogy egy fantasztikus fejlődési potenciált mutat ez az internet által teremtett piaci tér, és nyilvánvaló, ha egyszer valami ekkora fejlődési lehetőségeket rejt magában, akkor ehhez viszonyulnunk kell a jog eszközeivel.

Mint ahogy a hagyományos, interneten kívüli kereskedelmet is nagyon fontos jogi eszközök segítségével szabályozzák annak érdekében, hogy a fogyasztók bizalma erősödjön, a termékek és a szolgáltatások minősége megfeleljen azon elvárásoknak, amelyek egy kereskedővel, egy szolgáltatóval szemben szokásszerűen elvárhatók.

Nyilvánvaló azonban, hogy ha a jogi szabályozásról gondolkozunk, akkor ez az új tér, amit az internet teremt, nem teljesen azonos szabályokat jelent, mint az interneten kívüli, szabvány fizikai térben zajló kereskedelmi tevékenység. Ezért a törvény, amelyről most beszélünk, sajátos jogi eszközöket kell hogy alkalmazzon. 2002 óta már van is egy hatályos elektronikus kereskedelmi törvényünk, és annak 2003-ban született egy módosítása. Ez a módosított törvény olyan jogi szabályozást jelent, amely a szolgáltatók és fogyasztók jogainak és kötelezettségeinek rögzítésével a hazai elektronikus kereskedelem fejlődését jó irányba terelte.

A módosítás szükségességére az Európai Unió bizottságának belső piaci szolgáltatások főigazgatósága levélben hívta fel hazánkat. Így tehát a jelenlegi törvénymódosítás célja a meglévő alapok továbbépítésével, hogy az Európai Közösség irányelveinek való megfelelés és a teljes jogharmonizáció jegyében az elektronikus kereskedelmet a Magyar Köztársaság határai között szabályozzuk. Nyilvánvalóan, mint itt utaltam is rá, egy olyan dinamikus fejlődésről van szó, amely lehetetlenné teszi az egyszer s mindenkorra történő szabályozást. Ezért a hatályos rendelkezéseket időről időre felül kell vizsgálnunk, ki kell értékelnünk, le kell vonnunk a megfelelő következtetéseket, és utána döntenünk kell arról, hogy mit változtatunk.

Az elektronikus kereskedelmi törvény módosításának legfontosabb célja éppen az, hogy az időközben összegyűjtött tapasztalatok alapján a fogyasztói bizalom növelése és a pozitív elektronikus kereskedelmi folyamatok előmozdítása érdekében a jogszabályi környezetet hozzáigazítsa a megváltozott körülményekhez. Így ez a törvényjavaslat, amely önök előtt fekszik, a hazai szabályozás és a közösségi irányelv összhangját is meg kívánja valósítani, túl azon, hogy figyelembe veszi az elmúlt időszak fontos változásait. A javaslat, amelyet tárgyalnak, módosítja, illetve kiegészíti a törvény fogalomrendszerét. Ez két, eddig nem kellően körülhatárolt területet jelent. Mivel a törvény elsődlegesen kereskedelmi jellegű tevékenységekre állapít meg rendelkezéseket, ezért nem közömbös, hogy élesen elkülöníti egymástól a kereskedelmi és nem kereskedelmi fogalmát, már ahogy az az elektronikus térben jelentkezik.

Ebből az következik, hogy magáncélú közlések, mint például az elektronikus levelezés, a magánjellegű honlapok, vagy éppen a csevegőklubokban való megjelenés semmiképpen sem tartozhat e szabályozás körébe, mivel nem kereskedelmi tevékenységet fedez. Másrészt a javaslat jelentős előrelépést jelent az e-mail üzenetnek álcázott, és oly sok bosszúságot okozó, kéretlen reklámlevelek, úgynevezett spamek elleni küzdelemben. Az elektronikus hirdetés fogalmának és az erre épülő felelősségi rendszernek a megalkotásával hazánk a közösségi normáknál szigorúbb szabályozást fog megvalósítani.

(15.30)

Az elektronikus hirdetés fogalma, néhány kivétellel, a törvény alkalmazása alá von majd minden olyan elektronikus úton tett közlést, amely népszerűsít egy vállalkozást, szervezetet, kereskedelmi vagy ipari tevékenységet folytató személyt, árujukat vagy szolgáltatásaikat, valamint azokat a közléseket is, amelyek valamilyen társadalmi cél megvalósításához kapcsolódó tájékoztatást tartalmaznak. Így tehát az elektronikus levelek tartalmáról a hangsúly át fog kerülni az elektronikus levelek kiéretlenségére, és a kiéretlen elektronikus levelek ellen fog ez a szabály, reményeink szerint, tartós védelmet biztosítani.

Külön ki kell emelnünk a törvényjavaslat azon nézetét, amely a fogyasztók érdekének védelmében bővíti és egyértelművé teszi a hatóságok rendelkezésére álló szankciórendszert. Nem sokat ér az a törvény, amelynek betartatására nem állnak rendelkezésre eszközök. Célunk az, hogy az elektronikus kereskedelmet hasonlóan biztonságossá tegyük, mint a hagyományos kereskedelmet, ugyanolyan garanciákat építsünk be a visszaélésekkel szemben, mint a hagyományos kereskedelemben létező garanciák.

Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő törvénymódosítási javaslat elfogadásának az a célja, hogy vállalt nemzetközi kötelezettségeinknek eleget téve megteremtsük az elektronikus kereskedelmi szektor teljes jogharmonizációját. Bízom abban, hogy a törvény új formájában még áttekinthetőbb, még több garanciát biztosító keretjellegű szabályozás lesz, amely segíti annak a hatalmas potenciálnak a kibontakozását, amelyről beszéltem, mely potenciál szoros összefüggésben van a gazdasági növekedéssel, a jóléttel, a mindennapjaink során elégedettségre okot adó kereskedelmi tevékenységgel.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot ennek megfelelően megvitatni, majd elfogadni szíveskedjék.

ELNÖK: Most az informatikai bizottság álláspontja és a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor a napirendi ajánlás szerint 5-5 perces időkeretben.

Megadom a szót Mécs Imre képviselő úrnak.

MÉCS IMRE, az informatikai és távközlési bizottság előadója: (A képviselő hangosítás nélkül kezdi meg hozzászólását.) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr!

ELNÖK: Egy pillanat, képviselő úr! Nem tudom, hogy a kártyája be van-e dugva.

MÉCS IMRE, az informatikai és távközlési bizottság előadója: Bedugtam, elnök úr.

ELNÖK: Rendben van. Most már öné a szó. Köszönöm szépen.

MÉCS IMRE, az informatikai és távközlési bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Azt szeretném jelenteni, hogy az informatikai bizottság jelenleg egy nagyon fontos ülést tart, amelyen az informatikai és hírközlési miniszter éves meghallgatását eszközöljük, valamint fontos EU-jogharmonizációs törvényjavaslatokat tárgyalunk.

Az előrejelzések szerint jóval 16 óra után került volna sor a törvényjavaslat tárgyalására. Mivel most még van tévéközvetítés, úgy gondolom, el kell mondani, hogy azért vagyunk itt ilyen kevesen, mert az informatikai bizottság tagjai mind ott vannak az informatikai és távközlési bizottság ülésén. Ezért Márfai Péter alelnök úr helyett én mondom el az informatikai és távközlési bizottság álláspontját.

Az elektronikus kereskedelemről szóló törvény módosítása kettős célt szolgál. Egyrészt reagál az Európai Unió Bizottsága által észrevételezett uniós jogalkotással kapcsolatban még fennálló implementációs hiányosságokra, másrészt a törvény alkalmazása során felgyűlt gyakorlati tapasztalatokat is hasznosítja, a hibákat orvosolja. Mindenekelőtt fontos megjegyezni, a törvény önök előtt fekvő módosítása a szabályozás jelenlegi módján alapvetően nem változtat, a módosító rendelkezések az Európai Bizottság döntően pontosító jellegű észrevételeit vezetik át. Ebből következően a törvény módosítása elsősorban technikai jellegű, és a Magyar Köztársaság Európai Unió felé fennálló jogalkotási kötelezettségeinek teljesítését szolgálja. A törvény mielőbbi módosítását, és ezzel együtt a parlamenti tárgyalás sürgősségét ez a tényező indokolja.

A módosítás részleteiről. A bizottság észrevételei alapján a javaslat módosítja, illetve kiegészíti a törvény értelmező rendelkezéseit. Módosul a magánjellegű közlés definíciója, meghatározásra kerül a letelepedett szolgáltató, a szabályozott terület, valamint az elektronikus hirdetés fogalma. Az elektronikus hirdetés új definíciójával összefüggésben módosulnak a kéretlen hirdetésekre, az úgynevezett spamekre vonatkozó szabályok is.

Szintén a bizottság észrevételei alapján a javaslat pontosítja a közösség területéről nyújtott szolgáltatásokra, illetve azok nyújtásának korlátozására vonatkozó szabályokat. A jogalkalmazás tapasztalatai alapján a javaslat az értesítéseltávolítási eljárás eddig szerzői jogi jogsértésekre vonatkozó szabályozását kiterjeszti a védjegyoltalomból eredő kizárólagos jogokat sértő információkra is. A módosítással egyszerűsödnek a szolgáltatókra előírt adatszolgáltatási kötelezettségek.

Mindezen túl a javaslat közigazgatási típusú különös szankciókat vezet be az elektronikus út igénybevételével összefüggő, információs társadalmi szolgáltatás nyújtásával elkövetett jogsértések esetére, továbbá újraszabályozná az elektronikus kereskedelmi jogsértések esetén eljáró hatóságok - Nemzeti Hírközlési Hatóság, Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség - önálló és szakhatósági hatáskörét.

Összességében a javaslat a törvény eredeti szabályozási rendszerét és elveit megtartva, a bizottság észrevételeinek megfelelően megvalósítja az elektronikus kereskedelem honi szabályozásának teljes EU-kompatibilitását, továbbá a gyakorlati tapasztalatok hasznosításával annak alkalmazását könnyíti meg.

Az informatikai és távközlési bizottság többsége általános vitára alkalmasnak találja a törvényjavaslatot, és támogatja azt. Köszönöm, elnök úr.

ELNÖK: Szabó István képviselő úr képviseli a kisebbségi véleményt.

(15.40)

SZABÓ ISTVÁN, az informatikai és távközlési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ott kezdeném, ahol a többségi vélemény előadója, Mécs Imre képviselőtársam befejezte a többségi vélemény ismertetését. Utolsó gondolatainak egyike az volt, hogy az előttünk fekvő módosítással, az új szabályozással egy olyan, az európai szabályozással kompatibilis új szabályozás jön létre, amely mindenben megfelel az Európai Unió elvárásainak.

A hozzávetőlegesen négyéves múltra visszatekintő eredeti szabályozásnak, illetve a területet érintőlegesen szabályozó kereskedelmi törvénynek pontosan az volt a legnagyobb problémája, hogy lehet, hogy számos vonatkozásában még az előttünk fekvő szabályozás nélkül is kompatibilis volt az Európai Uniónak a szabályozandó területre érvényes jogszabályaival. Ugyanakkor nem vette figyelembe azt, hogy egy kialakulófélben lévő, különösebb múlttal nem rendelkező kereskedelmi területet és a szolgáltatások piacát hivatott szabályozni, így egyebek között az elektronikus kereskedelemre vonatkozóan.

A gyakorlati tapasztalatok bebizonyították, hogy az elektronikus kereskedelem elterjedésének és térnyerésének éppen a honi szabályozás bizonyos elemei vetettek gátat. És ennek az lett a következménye, hogy több elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó cég felhagyott ez irányú tevékenységével.

A közelmúltban szintén az Országgyűlés elé terjesztett kereskedelmi törvény módosításával e tekintetben a legalapvetőbb szabályozási hiányosságokat, és mondhatnám szabályozási akadályt, a térnyerés előtt tornyosuló akadályt hárított el a kereskedelmi törvény.

Összességében az volt a tapasztalatunk, hogy a szabályozás legfőbb problémája az volt, hogy egy jelentős múltra vissza nem tekintő, kialakulóban lévő piac szabályozására született egy olyan jogszabályi környezet, amely nem volt életszerű, és nem vette figyelembe a hazai sajátosságot.

Éppen ezért elfogadhatatlan számunkra az a hivatkozás - és különösen a beterjesztés körülményeit figyelembe véve erre külön szeretnék kitérni -, hogy azért kell most ezt a jogszabályt megalkotni, hogy mindenben kompatibilis legyen az Európai Unió szabályozásával. Jelen helyzetben, a magyar speciális viszonyok figyelembevételével természetesen ez egy fontos szempont, de az elsődleges szempont az, hogy a magyar viszonyokra alkalmas, a magyar viszonyokra alkalmazható és majd az élet által bizonyítottan működőképes szabályozás szülessen.

Ennek a záloga pedig az, hogy minden, a szabályozással érintett piaci résztvevő, érdek-képviseleti szervezet, szakmai szervezet megfelelő módon, megfelelő nyilvánossággal véleményt nyilváníthasson a jogszabálytervezetről.

Megütközéssel fogadtuk azt, hogy egy pénteki napon beterjesztett törvényt, egy ilyen jelentőségű törvényjavaslatot a következő hét keddjén volt kénytelen sürgősséggel tárgyalni az informatikai bizottság, a szabályozási terület által érintett első számú bizottság, és a kérdéseinkre a kormány képviselője azt a választ adta, hogy az Európai Bizottság felé kívánt gesztust tenni a kormány.

Talán nem kell e falak között azt hangsúlyoznom, hogy mennyire nem áll arányban ez az érv azzal a ténnyel, hogy a szakmai szervezeteknek nem volt alkalmuk érdemben véleményt nyilvánítani, és ezt a véleményüket a parlament egészével, mindkét oldalával, a szakbizottsággal ismertetni, a döntéshozatal fontos szempontrendszeréhez hozzájárulni. Hogy milyen mértékben negatív gesztus ez a parlamenttel szemben, hogy egy ilyen jelentőségű, és egyébként az információs társadalom szempontjából ilyen nagy jelentőségű törvényjavaslatot ilyen méltatlan módon, és ilyen beterjesztési móddal kénytelen tárgyalni a parlament…

Arról pedig nem is beszélve, hogy ráadásul azt a bizonyos, az Európai Bizottság által a magyar kormányhoz eljuttatott, kritikai észrevételeket tartalmazó levelet a kérésünk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) ellenére sem volt hajlandó rendelkezésünkre bocsátani a kormány, annak ellenére, hogy a törvényjavaslat megítélése szempontjából első számú hivatkozási alapul szolgált. Mindezeket figyelembe véve általános vitára alkalmatlannak tartottuk a törvényjavaslatot. Ha ezt keresztülerőlteti a parlamenti (Az elnök újból csenget.) többség, akkor kénytelenek leszünk módosító javaslatokkal megpróbálni jobbítani ezen a törvényjavaslaton. Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Most az írásban előre jelentkezett képviselők következnek, 10-10 perces időkeretben. Mivel Szabó István képviselő úr most fejezte be, bár ő következne, akkor Mécs Imréé a szó. Utána Szabó István következik.

MÉCS IMRE (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A XXI. század küszöbén a fogyasztóvédelmi gondolat új kihívásokkal néz szembe. A változások középpontjában egy új technológiai újítás, az internet áll.

A számok elképesztőek. Világszerte közel 500 millió ember rendelkezik internetkapcsolattal. Magyarországon az internethez hozzáférők száma ma már meghaladja a 2 millió személyt. Az internet széles körű hozzáférhetősége, több más szolgáltatás megjelenése mellett, elősegítette az elektronikus kereskedelem számos formájának fejlődését is.

Hadd tegyem hozzá, hogy az internet egy olyan új, hatalmas fenoménná vált, amely izmosan fejlődik, és a saját önszerveződő rendszerében. A Műszaki Egyetem egyik tudós professzorát megkérdeztem, hogy milyen egyenletek és törvények alapján tervezik meg az internetkapcsolatokat, mert mi annak idején Shannon tétele, az Erlang-formula és mások alapján terveztük a távközlési hálózatokat. Erre meglepő volt a válasz: semmilyen törvény alapján - önfejlődő. És ebben van a hatalmas ereje, hogy mind a hardverrésze, mind a vezetékes része, mind pedig a szellemi része a sok millió résztvevővel és a sok ezer technikai szolgáltatóval együtt közösen fejlődik. És hadd tegyem hozzá, hogy a műszaki adatok is egyre növekednek. Ma már televíziós közvetítések, filmek, bármi az interneten keresztül lekérhető, nézhető, elvihető.

Hatalmas a jelentősége. Ne felejtsük el, hogy a kultúrtörténetben mindig a technológiai alapnak volt meghatározó jellege. Nyilvánvalóan a kőkorszakban másféle kultúrtörténetet írtak, mint a bronzkorban vagy a vaskorban, és folytathatnám tovább. Most az internet korába értünk el, és ennek megfelelően ez szinte az élet minden területén jelentős változásokat involvál.

Amint arra az expozéban is utalás történt, hazánkban ez a kereskedelmi forma még nem érte el a fejlett országok szintjét, pedig a vásárlók számára számos előnnyel jár, mint ahogy az államtitkár úr mondta, a 24 órás elérhetőség, az árak és a kínálat összehasonlításának lehetősége, az utánajárás és az ehhez kapcsolódó utazások megtakarítása, valamint az udvarias kiszolgálás.

Ugyanakkor igaz az is, hogy számos fenntartás él a fogyasztókban az új kereskedelmi formákkal szemben. Ilyen elsősorban: a személyes adatok kezelésével kapcsolatos bizonytalanság vagy bizalmatlanság, az esetleges reklamációk kezelése. Különösen igaz ez azért, mert ez a kereskedelmi forma tipikusan nemzetközi jellegű; az interneten keresztül bármely ország kereskedelmi kínálata is könnyen elérhető. Itt tehát a bizalom rendkívül fontos.

Sokszor találunk olyan site-okat, ahol nincs pontosan megnevezve a székhelye, az elérhetősége, vagy adott esetben hogy a reklamáció hol bonyolítható le. Éppen ezért üdvözlendő, hogy a törvényjavaslat különös szankciókat vezet be az információs társadalmi szolgáltatás nyújtásával elkövetett jogsértések pönalizálására.

Emellett újraszabályozza a Nemzeti Hírközlési Hatóság és a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség önálló és szakhatósági hatáskörét. A 2002 óta hatályos elektronikus kereskedelmi törvény megalkotásával, majd annak 2003. évi módosításával Magyarország már jelentős lépést tett az európai információs társadalomba való integrálódása felé.

(15.50)

Megszületett egy olyan jogszabály, amely a szolgáltatók és fogyasztók jogainak és kötelezettségeinek rögzítésével jogi kereteket teremtett a hazai elektronikus kereskedelemnek. Bár a jogalkotók már a törvény megalkotásakor is messzemenően figyelembe szerették volna venni a vonatkozó európai elvárásokat, mégis további pontosítások szükségességére hívta fel az Unió a magyar kormány figyelmét. Egyetértek Szabó képviselő úrral abban, hogy jó lenne ezt a felhívást, illetve az ezt tartalmazó szöveget megismerni legalább a szakbizottság számára, ebben az esetben sokkal jobban tudnánk értékelni a kormány gyors és határozott lépését, amellyel megkeresett bennünket, törvényhozókat. A bizottsági ülésen elhangzottak szerint a javaslatban foglalt fogalmi pontosítások megfelelnek ezeknek a követelményeknek.

Az elektronikus kereskedelmi törvény módosítása tehát két alapvető elvárásnak tesz eleget: teljessé teszi a jogharmonizációt, és az eddigi gyakorlati tapasztalatok alapján felmerült jogalkalmazási problémákra is megoldásokat kínál. Ugyanakkor meg kell említeni azt, hogy föl kell készülnünk arra, hogy az élet és az internet fejlődése további változásokat fog kívánni, és úgy gondolom, hogy ez nem is baj. A klasszikus eljárások és a klasszikus fogalmi rendszerek mind megváltoznak, adott esetben összezsugorodnak, gondoljunk csak a szabványosítás visszaszorulására általában. Ez vonatkozik a törvénykezésre is. Tehát nem hiba az, hogy tulajdonképpen harmadszor foglalkozunk ezzel a témával négy éven belül, hanem természetes velejárója a problémának, és a jövőben is készséggel állunk rendelkezésre, ha ez szükséges. El lehetne gondolkodni azon, hogy a kormány kellő felhatalmazást kap a törvényben arra, hogy az adott esetben specifikus kérdéseket saját hatáskörében szabályozza.

Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő törvénymódosítási javaslat elfogadásával megvalósul az elektronikus kereskedelmi szektor jelenlegi szinten teljes jogharmonizációja, és bízom abban, hogy a törvény új formájában még áttekinthetőbb, még több garanciát biztosító, keret jellegű szabályozással segíti majd a hazai elektronikus kereskedelmi piac fejlődését. A törvényjavaslat elfogadását mind a magam, mind a Szabad Demokraták Szövetsége nevében javaslom.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

ELNÖK: Megadom a szót Szabó István képviselő úrnak.

SZABÓ ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2001. évi CVIII. törvény alapjaiban gondolta át az információs társadalommal keletkező, új internetes jelenségek szabályozási környezetét. A hírközlés, a szerzői jogvédelem és a médiaszabályozás számára újszerű, sokszor értelmezhetetlen viszonyrendszereket és jogi helyzeteket kezelő szabályozást hozott létre, mely egyszerre igyekszik kiszolgálni az új társadalom szereplőit, és kodifikációs szempontból helyén kezelni az eddig védelmezett társadalmi alapértékeket.

A törvény előttünk fekvő módosítása láthatóan igyekszik a korábbi törvény elfogadása óta jelentkező problémák kiküszöbölésére, számos iparági jelenség a törvény 2001-es elfogadásakor még nem létezett. Ezt a jobbító szándékot nagy örömmel tapasztaltuk a tervezet olvasása során. Ugyanakkor sajnálattal állapítottuk meg, hogy néhány, a hatályos szövegezésben helyeselhető rendelkezés kimaradt, illetve az új szövegjavaslat számos helyen az indoklásban leírt szándékokkal nem egyező értelmezésre vezethet. Ezért hangsúlyozottan törekedni kell arra, hogy a jogszabály a lehető legkevesebb teret adjon az értelmezési eltéréseknek. Nem szükséges magyarázni és hangsúlyozni, hogy az ebből fakadó jogviták mennyire elkerülendők, és mennyire káros, ha egy olyan szabályozási területtel kapcsolatosan értelmezési viták miatt keletkeznek jogviták és nézeteltérések, bíróság előtt rendezendő nézeteltérések, amelyek fejlődését, fellendülését, urambocsá, amely területen egyfajta áttörést várunk.

Konkrét példákon keresztül szeretném mindezt megvilágítani. A közvetítő szolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettségének előírása a gyakorlati jogalkalmazásban nagyon sok problémához vezethet. Aggályosnak tartjuk abból a szempontból is, hogy a vétlen közvetítő szolgáltatót mint bitorlót vagy a szerzői jog megsértőjét kívánja adatok szolgáltatására kötelezni. Figyelembe kell venni, hogy az esetlegesen jogsértő tartalomszolgáltató adatait nem feltétlenül ismeri a közvetítő szolgáltató, és azt rendszerint nem is kezeli. Mivel az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése bírói ítélettel kényszeríthető ki, így a módosítás eredménye a közvetítő szolgáltatókkal szemben értelmetlen és eredménytelen perek számának növekedése lesz.

Másik probléma, hogy az értesítéseltávolítási eljárásnak a védjegyekre történő kiterjesztése jogértelmezési ellentmondásokat okoz majd. A védjegyoltalom ugyanis bár abszolút jogot jelent a jogosult számára, de azt a közismert védjegyek kivételével csak a megadott áruosztályba tartozó termékek vonatkozásában biztosítja. Az azon kívül eső termékek, szolgáltatások tekintetében, illetve a törvényben biztosított egyéb kivételek esetén a védjegy szabadon használható. Amíg a szerzői jog a szerzőt a szabad felhasználás körén kívül valamennyi más felhasználás esetében annak engedélyezésére jogosítja, addig a védjegyoltalom kiterjedése az említettek miatt már nem értelmezhető ilyen egyszerűen. Félő, hogy az eljárás kiterjesztése sok visszaélésre adhat okot.

Ugyancsak aggályokat okoz, hogy a tervezet rendelkezése a gyakorlatban oda vezet, hogy pusztán az adott oldal címében szereplő domain-név miatt kérik majd az eltávolítást a tárhelyszolgáltatótól annak ellenére, hogy a törvény hatálya nem terjed ki a domain-nevek regisztrációjára. A közvetítő szolgáltatói felelősséggel kapcsolatban sokszor felmerülő kérdés, hogy olyan előzetes elbírálást, szakértői, kvázi bírói szerepet vár el a szolgáltatótól, melyre az nyilvánvalóan nincs felkészülve, és amelyre nem alkalmas. A tervezet által javasolt kiterjesztés éppen az említett aggályok miatt lehetőséget biztosít olyan eljárások kezdeményezésére, amelyek pusztán a tárhelyszolgáltató szakmai járatlanságát kihasználva, adott esetben jogalap nélkül távolíttatnának el egyes weboldalakat.

Bár a normaszöveg minduntalan a vonatkozó EU-irányelvre hivatkozik, számos ponton azzal ellentétes joggyakorlat bevezetésére törekszik. A 2000/30. európai közösségi irányelv az úgynevezett hosting tárhelyszolgáltató felelősségét attól teszi függővé, hogy a szolgáltatónak nincs tudomása a törvénysértő tevékenységről vagy információról, és a kártérítési igény vonatkozásában nincs tudatában olyan ténynek vagy információnak, amelyből a törvénysértő tevékenység vagy információ nyilvánvalóvá válik. A szolgáltató felelősségét az irányelv nem érinti. Ezzel szemben az EKI hatályos, 10. és 11. §-a már az esetben is kötelezi a szolgáltatót az adott tartalomhoz való hozzáférés megakadályozására, vagy a tartalom eltávolítására, ha olyan tény vagy körülmény merül fel, amely csupán valószínűsíti a jogsértés tényét.

(16.00)

Az irányelv és a hatályos szöveg közötti eltérés igen komoly jogalkalmazási problémákhoz vezethet. Nem várható el a szolgáltatótól még az esetben sem, ha jogászt alkalmaz, hogy megállapítsa, hogy valószínű-e a jogsértés. A valószínűség egyébként sem alkalmas arra, hogy valamely információ jogsértő jellegét akár egy bírósági eljárásban hozott határozat kimondja. Így az irányelv szövegétől indokolatlanul eltérve szigorít a hatályos szöveg, és okoz ezzel komoly jogbizonytalanságot.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az információs társadalom építése közös ügyünk. Mindezért kiemelten fontos, hogy olyan jogszabályi környezetet biztosítsunk, ami egyértelmű és megfelelő garanciát biztosít az új iparág fejlődésének. Ezen cél elérése érdekében az előttünk fekvő tervezet jelentős átgondolására van szükség. Módosításaink azokat a pontokat érintik, amelyeket az említettek közül lényegesebbnek tartunk. Fontosnak tartjuk, hogy a normaszöveg a már létező és alkalmazott etikai kódexek mellett ne adja fel az önszabályozási elemeket.

A tervezet az önszabályozás kifejezést törli, és helyette konzekvensen magatartási kódexet használ. Bár az angol “code of conductö kifejezésnek ez valóban megfelelő szolgai fordítása, ám az önszabályozás ennél bővebb jelentéssel bír.

Nagyon helytelen és az információs társadalom önszabályozó tevékenysége ellen ható lenne, ha az “önszabályozásö kifejezés kiszorul a törvényből, különösen akkor, amikor ismét felmerülnek azok a nemkívánatos törekvések, hogy az állami szabályozás hatoljon be az információs társadalom önszabályozással jól lefedett területeire, például a domainregisztráció, illetve a tartalomszabályozás területére.

Emellett ki kell emelnünk, hogy számos helyen a normaszöveg és a részletes indokolás egymásnak ellentmondó. Erre legpregnánsabb példa az úgynevezett elektronikus hirdetésre vonatkozó közzétételi definíció. Az információs társadalom alkotmányos alapelve, hogy a közvetítő szolgáltatók nem kötelesek előzetesen ellenőrizni a közreműködésükkel továbbításra kerülő információ jogszerű vagy jogellenes jellegét. Ezzel ellentétes lenne, ha a közvetítő szolgáltatók - akár hozzáférés-szolgáltató, keresőszolgáltató, vagy akár a tárhelyszolgáltató - egy sorban, egyetemlegesen felelnének azzal, akinek érdekében az elektronikus hirdetés jogellenesen kerül közzétételre - elektronikus hirdető -, ezért az elektronikus hirdetés közzétevője fogalmi körből célszerű kivenni valamennyi közvetítő szolgáltatót, akik kizárólag azzal járulnak hozzá az elektronikus hirdetés megismerhetővé tételéhez, hogy az elektronikus úton közölt információ továbbításához járulnak hozzá a maguk speciális szolgáltatásával, de magára az információ tartalmára nincs semmilyen befolyásuk.

Nagyon komoly negatív hatást eredményezne az információs társadalom magyarországi fejlődésére egy olyan szabályozás, amely a vétlen közvetítő szolgáltató objektív felelősségének megállapítását, és ezzel bírságolásukat tenné lehetővé.

Mindezekre tekintettel a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselőcsoportja csak kiegészítésekkel és módosításokkal tartja alkalmasnak a tervezetet elfogadásra. Az említett és később benyújtandó módosító javaslataink elfogadása hiányában elutasítjuk a tervezetet.

Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Göndör Istváné a szó.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az informatika a szemünk előtt fejlődik rohamosan, mondhatnánk azt, hogy nem napról napra, hanem percről percre, és lopakodik be a mindennapi életünkbe, ezzel sok esetben és nyilván általában arról beszélünk, hogy számunkra milyen előnyös és milyen kedvező változásokat hoz, és sokkal ritkábban beszélünk arról, hogy milyen gondok és problémák kerülhetnek elő.

Ha csak a kereskedelemre gondolunk, azt mondjuk, hogy a kevés információ is gond, a kiszolgáltatottságunk nagyobb, ugyanakkor ezzel a technológiával ugyanígy manipulálhatók vagyunk. Tehát akkor, amikor jogalkotói minőségünkben járunk el, meg kell erősítenem azt, amit az államtitkár úr is elmondott, hogy egy ilyen gyorsan változó területen a változások függvényében, ha kell, akkor ilyen rövid időszakok alatt is indokolt, hogy igenis vizsgálat tárgyává tegyük a korábbi törvényjavaslatokat, és a felhalmozódott, összegyűjtött tapasztalatok alapján tegyünk kísérletet arra, hogy a törvényjavaslatot jobbá, pontosabbá tegyük, és a társadalmon belül egyébként is meglevő bizalmatlanságot ha lehet, akkor csökkentenünk kell, tehát erősítenünk kell a bizalmat.

Néhány mondat erejéig hadd térjek ki a közösségi irányelvekkel kapcsolatban akár bizottsági véleményként, akár a Fidesz szónoka, Szabó István által megfogalmazottakra. Amikor az Európai Unió tagjai lettünk, akkor azt is vállaltuk, hogy jogharmonizációt hajtunk végre, tehát időnként, miközben teljesen természetes, hogy a magyar viszonyokat vesszük figyelembe, célszerű figyelembe venni az uniós irányelveket is, sok esetben ezek is már meglevő problémákra irányítják a figyelmünket, és ösztönöznek bennünket arra, hogy hajtsunk végre bizonyos változtatásokat.

Az, hogy a kereskedelemben milyen szerepe van, ezt megint csak tökéletesen érzékelteti az államtitkár úr által elmondott adatsor, hogy rövid idő alatt, de hihetetlenül gyorsan terjed. Egyik oldalon van egy kényelmi szempont, hogy otthon, a lakásból lehet információhoz jutni és rendelni, és ez egyre inkább terjedni fog. Tehát egyre több családban ma is Magyarországon már elérhető az internet és az interneten keresztül mindenféle információ, így a kiszolgáltatottság a másik oldalról nő. Tehát teljesen természetes, hogy ebben a törvényjavaslatban nagyon fontos rész a fogalmi pontosítás, ahol akár a hirdetés kérdése, akár a magánjellegű közlés kérdése, vagy a szolgáltatás korlátozása kerül megfogalmazásra, és nagyon fontos a tartalmi követelmény is, ahol az adatszolgáltatás tartalmi elemeit sorolja fel a törvényjavaslat.

Megerősítem, amit Mécs képviselő úr mondott; fontosnak tartjuk, hogy a fogyasztóvédelmi feladatokkal kapcsolatos kérdéseket is rendezi a törvényjavaslat, hogy mi tartozik a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség hatáskörébe, és melyek azok a kérdések, amelyek a Nemzeti Hírközlési Hatóság feladatkörébe tartoznak.

Befejezésül még két dolgot: azt gondolom, fontos a jogsértések kérdésének a megfogalmazása, és az a magatartási kódexre vonatkozó rész, amely a bizonyos fokú szakmai önállóságot és az önszabályozást helyezi előtérbe. Ezzel együtt frakciónk ezt a törvényjavaslatot, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokról szóló törvényjavaslatot elfogadásra javasolja a tisztelt Háznak.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Kérdezem Csepeli György államtitkár urat, kíván-e válaszolni az elhangzottakra. (Jelzésre:) Öné a szó.

DR. CSEPELI GYÖRGY informatikai és hírközlési minisztériumi államtitkár: Voltaképpen megelégedéssel töltött el, hogy mindegyik fölszólaló az ellenzék és a kormánypártok oldaláról egyaránt elismerte, hogy egy olyan dinamikusan fejlődő területről van szó, amelynek igazi horizontját még nem is látjuk. Azt is elismerték, hogy ez a törvény nyilvánvalóan nem lesz végleges, további módosítások szükségesek lesznek, éppen a gyors változások függvényében.

És ha ezt a két tényezőt mérlegeljük, azt, hogy mekkora nemcsak gazdasági, hanem társadalmi potenciál van ebben az elektronikus térben zajló kereskedelemben, és azt, hogy az Országgyűlés igenis szemét és fülét rajta tartja ezeken a változásokon, akkor azt mondhatjuk, hogy jó irányban vagyunk. Annál is inkább jó irányban vagyunk, mert az Európai Bizottság elvárja tőlünk az ilyen típusú tevékenységet, és érzésem szerint a Magyar Országgyűlés helyesen fog eljárni akkor, ha ezt a módosítást elfogadja, még akkor is, ha tudván tudjuk, hogy további módosítások várnak ránk, hiszen az élet már csak ilyen, állandóan változik, és az a jó jogalkotás, amely a változásokat nyomon követi, rugalmasan reagál rájuk, és nem próbál Prokrusztész-ágyba kényszeríteni jelenségeket, amelyek egyébként ilyen szabályozás keretei között elsorvadnának.

Úgyhogy remélem, ez a módosítás egy hosszú útnak egy mérföldköve, és még további mérföldkövek vannak előttünk, de előreláthatóan mindenki jól fog járni ebben a tevékenységben, amit elektronikus kereskedelemnek neveznek.

Köszönöm a hozzászólásokat. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(16.10)

ELNÖK: Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, részletes vitára bocsátásra és magára a részletes vitára későbbi ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása. Az előterjesztést T/18096. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/18096/2., 3. 4. és 5. számokon kapták kézhez. Az írásban előre jelentkezett képviselői felszólalások következnek a napirendi ajánlás szerint, tízperces időkeretben.

Szabados Ákos képviselő úrnak adom meg a szót, MSZP.