Felszólalás adatai

Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik. Így rendelkezik az alaptörvény M. cikke, amely rendelkezés kifejezi a gazdaság két alapértékét, ugyanis a nemzet felemelkedéséhez az értékteremtő munka és a vállalkozás szabadsága egymást erősítve és feltételezve kell hogy hozzájáruljanak.

Az alaptörvény XII. cikke a munkához való jogot deklarálja, ugyanakkor jelentős újításként és előrelépésként ugyanezt a kötelesség oldaláról is kinyilvánítja a következőképpen: "Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához."

Az Alkotmánybíróság felfogása szerint a munkához való jog szoros kapcsolatban van a vállalkozáshoz való joggal, sőt határozatban kimondta, hogy az alanyi jogi értelemben vett munkához való jog, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog, illetőleg a vállalkozás joga között nincs hierarchikus viszony.

A munka és a foglalkozás szabad megválasztása olyan alapjog, amely érvényesülésének elősegítése érdekében az állam tevőleges magatartását kívánja meg, azaz minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson. A vállalkozás joga viszont gazdasági alapjog, ezért alapvető gazdasági megfontolások miatt részesül védelemben.

(Földesi Gyula elfoglalja a jegyzői széket.)

A törvényjavaslat a célját úgy határozza meg, hogy a tisztességes foglalkoztatás szabályait úgy állapítsa meg, hogy mindkét alapjog érvényesülését elősegítse. Kiemelendő a két alapjog mellett a tisztességes foglalkoztatás követelménye, amely a munkavállaló érdekeinek figyelembevételét jelenti. A törvényjavaslatban ez egyes intézményeknél külön megjelenik, amit garanciális szempontból rendkívül fontosnak tartok. A két említett alapjog mellett kiemelném a pihenéshez való jogot, illetve a szakszervezeti szervezkedés jogát, amely emberi jogokat a törvény kellőképpen biztosítja.

A törvényjavaslat rögzíti a személyhez fűződő jogok védelmének általános követelményét. A személyhez fűződő jogok védelme a munkajogban kiemelt jelentőségű, elsősorban a munkaviszony tartalmának alá- és fölérendeltsége miatt. Megnyugtató, hogy a törvényjavaslat kellő részletességgel szabályozza a kérdéskört, ezzel is elősegítve a munkavállalók emberi méltósághoz való jogának megőrzését.

Az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének rögzítését követően bízom benne, hogy ez a gyakorlatban is egyre inkább érvényesülni fog, továbbá, hogy az átlátható szabályok és a felelősségi viszonyok hozzájárulnak a kormány munkahely-teremtési elképzeléseihez. A munkavállalók védelmével pedig mindez egy élhető, emberbarát környezetben történhet, ahol büszkén vallhatjuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)