Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Répássy képviselő úr felszólalására reagálnék. Maximálisan egyetértek vele; az, hogy a bírák nem kapnak normális, értékelhető fizetésemelést, ez nem az elnök asszony felelőssége, hanem Orbán Viktor személyes felelőssége, aki nem engedi a béremelést azért, mert kifejezetten utálja, rühelli a bírói kart. Ez az igazság.

Én mindössze annyit mondtam elnök asszonynak, annyit kértem tőle, rengetegszer fogalmaztuk meg kritikaként, amikor önt kinevezték, elnök asszony, hogy rendkívül jó kapcsolat fűzi önt a miniszterelnökhöz. Én ezért gondoltam azt, és gondolom most is, hogy egy olyan személyt kellett volna szerintem kinevezni bírósági első számú vezetőnek, akinek ilyen kapcsolata a végrehajtó hatalom fejéhez nincsen. Ez így esett. Az ön kinevezése, megválasztása megtörtént. De ha már ez így van, ha már így lett, így alakult, akkor én annyit kértem öntől, és e tekintetben fordulok csak önhöz, hogy ezt a jó kapcsolatát akkor vesse latba most, és legalább ez szolgáljon a bírói kar előnyére, hogy önök között van egy ilyen bizalmi kapcsolat és viszony, hogy a fizetés dolgában próbálja meg a miniszterelnököt jobb belátásra bírni. Én mindösszesen ezért fordultam önhöz. Ebben látom az ön felelősségét ebben a körben. Nyilvánvalóan ebben önt a bírói kar, a bírói egyesület mellszélességgel tudja támogatni, tehát ön mögött áll, ez egészen biztos. Én ennyit kértem öntől; de a felelősség vonatkozásában maximálisan osztom Répássy képviselő úr álláspontját, ez a miniszterelnök egyszemélyi felelőssége.

A reálbércsökkenés vonatkozásában tudok nagyon rövid lenni, mert Gyüre képviselőtársam elmondta, amit én szerettem volna. Valóban így van, hogy ez megtörtént, és hogy ez milyen mérvű és mértékű, azt épp az OBH tudja kimutatni. Nekünk ebben semmiféle önálló statisztikát nem kell produkálnunk vagy érvelést nem kell kifejtenünk, hanem egyszerűen hagyatkoznunk kell arra, amit a bírói szervezet maga állapított meg. Ha pedig ez így van, akkor úgy hiszem, hogy legalább a 2003-as szintre illene felhozni a bírák reálbérét a kormánynak a mostani fizetésemeléssel.

Megjegyzem, hogy 2003-ban is azért volt szükség ilyen mérvű béremelésre, mert olyan alacsony volt akkor is az akkori viszonyokhoz képest a bírák fizetése, ami szégyenteljes volt. Akkor egy normális szintre sikerült felhozni. Jó lett volna valóban, ha a kö­vetkező kormányok is szisztematikusan ezt az eme­lést végrehajtják, akár legyen szocialista, akár fi­de­szes kormányzat. Megjegyzem, hogy ezt a 2003-as béremelést is a Medgyessy-kormánynak sikerült végrehajtania. De hogy 13 év után eltolva háromszor 5 százalékot emelnek, ez elképesztő. Nem tudok egy­sze­rűen mást mondani rá jelen felszólalásomban sem.

Arra sem tudok mit mondani, és nem nagyon van szavam, államtitkár úr, hogy ön ezután sem hajlandó ebbe a vitába beszállni, hogy semmit nem mond, hogy egy szava nincsen azokhoz az emberekhez, akikről itt most tárgyalunk. Ez közel tízezer ember. Az Igazságügyi Minisztériumnak az egyik legfontosabb feladata, ha úgy tetszik, ez a szektor. Nem gondolom azt, hogy helyes az, ha erről a vitában az igazságügyi államtitkár, a miniszter nem nyilvánít véleményt. Azt is mondom, államtitkár úr, és e tekintetben higgye el, tényleg félre ne értse az ön személyével kapcsolatban, én önt tisztelem mint szakembert, mint kollégámat, de itt a miniszternek kéne ülnie. A miniszternek személyesen kéne most ezekre a kérdésekre válaszolnia, mert ő ebben az első számú döntéshozó, leszámítva a miniszterelnököt. Neki kéne számot adnia arról, hogy ezekben a kérdésekben egyébként a miniszterelnökkel milyen megbeszéléseket folytatott.

Úgyhogy, tisztelt képviselőtársaim, azt gondolom, hogy azok a kritikák, amelyek a béremeléssel kapcsolatosak voltak, még akkor is, ha néhol egyébként sikerül reálbéremelést kimutatni, Répássy képviselő úrnak megjegyzem még egyszer, ugyanúgy, mint bárhol máshol és bármilyen más szektorban, ahol egyébként évente, vagy azt mondom, hogy az elmúlt 13 évben több alkalommal kaptak egyébként nominálisan béremelést, ettől függetlenül a bírák fizetésének az értéke a 2003-as szinthez képest valami hihetetlen, hogy mekkorát zuhant.

Szeretném mondani, hogy itt nemcsak a bíráknak, nem találok jó szót rá, mert ha azt mondanám, hogy kiemelt fizetéséről van szó, akkor úgy tűnne, mintha ez egy magas fizetés lenne, a többiekhez képest kiemelt fizetéséről van szó az igazságügyi szektorban, hanem azoknak az alkalmazottaknak a béréről is, akik egyébként egy bizonyos százalékát, töredékét kapják a bírói fizetésnek. Tehát itt nemcsak a bíróról beszélünk, aki megkapja azt az illetményalapot, amiről Répássy képviselő úr beszélt, hanem beszélünk a bírósági fogalmazóról is, aki annak a 40 százalékát kapja, és beszélünk arról a leíróról vagy fizikai alkalmazottról, aki ennél még szerényebb százalékát kapja meg a bírói fizetésnek. Ha ezt vesszük alapul, akkor azt gondolom, szembetűnő és látható, hogy milyen elképesztően nagy a baj.

Higgyék el nekem, hogy ez nem egy ellenzéki gumicsont, amin most rágódunk, hanem minden államban, nyugati államban felismerték azt, hogy az igazságszolgáltatás kiegyensúlyozott működése egy olyan állami érdek, ami nem lehet pénz kérdése. Minden államban, Magyarországon is ez a költségvetésnek egy icipici részét teszi ki, az összköltségvetésnek. Ha ezt összehasonlítom, mondjuk, akár az egyébként rendkívül fontos, ne értse senki félre, egészségüggyel, rendészeti dolgozók bérével vagy bármi mással, ami nagy rendszer, azt fogjuk látni, hogy ez elenyészően pici, szinte semmi a költségvetésben. Azok a számok, azok az összegek, amiket most mi számonkérünk a kormányon, a költségvetésben szinte nagyítóval sem láthatók, viszont a jelentőségük annál nagyobb. Az igazságszolgáltatás kiegyensúlyozott működése, az, hogy az igazságszolgáltatásban dolgozó emberek között ne fluktuáció legyen, hanem stabilitás, hogy ott életpályamodell legyen; hogyha ott egy leíró, aki valójában egy igazságügyi alkalmazott, egy kisegítő embere egy bírónak, hibázik, Gyüre képviselőtársam mondott talán egy jó példát erre, akkor lehet, hogy valakit bent tartanak a börtönben még három napig úgy, hogy nem kéne, vagy tovább, ha egy igazságügyi alkalmazott hibázik. Óriási felelősséggel dolgoznak ezek az emberek, hihetetlen kevés pénzért.

Úgy hiszem, az államnak kutya kötelessége megbecsülni ezt a munkát, sőt mi több, azt kell hogy mondjam, megéri megbecsülni ezt a munkát. Megéri azért is megbecsülni ezt a munkát, mert nem akarok odáig sem elmenni, hogy mondjuk, egy strasbourgi ítélet kapcsán mennyi pénzt kell utána kifizetni, ha ez a munka nem megfelelő, de a társadalom hangulatát, a társadalom biztonságérzetét alapvetően határozza meg az, hogy mondjuk, az egymás közti peres jogviták hogy intéződnek, hogy egy büntetőügynek milyen a lefolyása, hogy megbízhatnak-e az emberek a bíróságokban, hogy a bíróságok egyébként jó minőségű munkát végeznek-e, időszerűen végzik-e. Ezek az államnak hallatlanul fontosak. Kevés olyan terület van, ahol ilyen kicsi befektetéssel ennyire jó eredményt lehet elérni. Ezt a kicsi befektetést kérjük most a kormánytól azért, hogy az eredmény jó legyen, hogy azok az egyébként sokat próbált és tapasztalt munkatársai az igazságszolgáltatásnak, akik most azon gondolkodnak, hogy kénytelenek elmenni, azok maradjanak ott, azokat bírjuk rá arra, hogy maradjanak. Nem a bírókkal lesz a probléma. A bírók ott fognak maradni. Nagyon kicsi lesz az eláramlás a bíróságokról. Sokkal nagyobb probléma lesz az igazságügyi alkalmazottak elvándorlása. És tudja mit, államtitkár úr, amit elnök asszony mondott, Gyüre képviselőtársam megerősítette, és tökéletesen igazuk van.

(16.20)

Az, hogy jó minőségű embereket vegyünk fel a bíróságainkra, alapvető érdek. Ha valami, az rendkívül hosszú távon fogja meghatározni azt, hogy milyen lesz az igazságszolgáltatás színvonala. Mert ha ma egy végzős, egy egyetemet elvégzett diák azt mondja, hogy gondolkodom azon, hol helyezkedjek el, akkor meglátja azt, hogy talán, talán, ha a kompenzáció jól sikerül önöknek, akkor a minimálbért el fogja majd érni a fizetése három éven keresztül, mint bírósági fogalmazónak. Ha ezt megnézi, és ugyanez a diák, mondjuk, nyelveket beszél, beiratkozott már egy PhD-tanfolyamra, egy Erasmus-ösztöndíjat elvégzett, tudja, mi van külföldön, és summa cum laude eredménnyel végezte el az egyetemet, akkor azt mondja, hogy kérem szépen, elmegyek egy nagy nemzetközi irodához, és hihetetlen sok pénzt fogok keresni. Márpedig vannak olyan diákok ‑ tudom, mert annyira még nem rég végeztem, bár most már lassan mondhatom, hogy igen ‑, akik elhivatottak a bírói pálya iránt, és el szeretnének menni bírónak, ha csak egy mód van rá. Olyan fizetést úgy sem fog tudni az állami szektor kínálni természetesen, mint egy multi, de tisztes megélhetéshez szükséges fizetést igen. Ha azonban azt látja, hogy egyébként van egy bírói életpálya, amelyen végig tud haladni, és ha mondjuk, eléri azt a szintet, hogy törvényszéki tanácselnök lesz, egy olyan tisztességes fizetést fog kapni, amely Magyarországon akár a közszférában egy kiemelt fizetésnek minősül, akkor lehet, hogy szívesebben választja ezt az életpályát; mert szakmailag neki ez a kihívás, és azt mondja, hogy egyébként még a családom is el tudom tartani mellette.

Szóval, ezek azok a kérdések, amelyeket most mi meg tudunk válaszolni, és meg tudunk nagyon könnyedén oldani, ha akarunk. Ezzel az igazságszolgáltatás színvonalát hosszú évekre, évtizedekre tudjuk meghatározni. Meg tudjuk határozni, hogy kikből legyenek majd bírók; jó minőségű, okos, felkészült, tehetséges emberekből, vagy, ha úgy tetszik, a resztliből.

A másik, amit szerettem volna mondani és e tekintetben Gyüre képviselőtársam felszólalása indított arra, hogy gombot nyomjak: teljesen igaza van képviselő úrnak abban, hogy a pluszpontok rendszerét érdemes lenne átgondolni. Elnök asszony, tudom, hogy ez önnek fontos. Tudja mit? Nekem is. Mert én úgy hiszem, hogy egy kúriai bírónál például az, hogy legyen PhD-je vagy akár habilitációja, vagy akár egy MTA-doktorija, az rendkívül fontos. Mert ott már egy bíró a gyakorlat és a tudomány határán dolgozik. Egy jogegységi határozat meghozatala meglátásom szerint inkább tudományos munka, mint bírói gyakorlati munka, egyetértünk. De ez nem igaz egy járásbíróságon. Ott meg sokkal inkább a gyakorlat az, aminek meghatározónak kell lennie.

Éppen ezért azt mondom, hogy én akár még azt is el tudom fogadni, hogy tanulja meg, mi volt ott, és egy kétéves bírói gyakorlat után valakit kinevezzenek a Kúriára egy jogegységi tanácsba úgy, hogy két évig volt bíró, de egyébként egyetemi tanár és a szakma egyik legelismertebbje. Mert ott azt a típusú munkát kell végezni. Ott hihetetlen sokat ér az, hogy tudományos munkája van, vagy publikációi vannak. Megjegyzem azt is, hogy maximálják, ha jól emlékszem, két publikációban, tehát két publikációnál hiába van több, akkor is ugyanannyi pontot fog kapni egy bíró, ha jól tudom vagy jól emlékszem. Ez megint, azt mondom, butaság, mert két publikációt annyira nem nehéz megoldani, leszervezni. Ha van valakinek kis affinitása hozzá, megírja gyorsan. De egy komoly tudományos hátteret teremteni, mondjuk, több tucat publikációval, idegen nyelvűvel, külföldi folyóiratokban megjelenővel, az már más. Az már egy tudományos életpályát tükröz, egy tudományos irányultságot; nem azt, hogy valaki ezt így összeszedte, mert volt két ismerőse a különböző tudományos lapoknál. Tudom, hogy így megy, én is látom.

Ezt a szempontrendszert és ezt a pontrendszert, azt gondolom, érdemes lenne felülvizsgálni. És míg járásbíróságokon vagy törvényszéken lényegesen kisebb jelentőséget lehet tulajdonítani egy ilyen szempontnak, akár tudományos, akár más jellegű külföldi előadást értek ezalatt vagy valami hasonlót, addig, ahogy feljebb megyünk a hierarchiában a bíróságokon, egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítani ennek. Ezt érdemes átgondolni és azért ebben a vitában mondom el és nem egy másikban, mert úgy hiszem, hogy ezt az OBH-val való egyeztetés és egyetértés nélkül nem érdemes a törvényalkotónak módosítani.

Ebben, azt gondolom, szükség lenne egy konzultációra, és bizony ebben szükség volna változásokra, még akkor is, ha egyébként azzal, hogy ezek a szempontok bejöttek a rendszerbe, alapvetően egyet tudok érteni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)