Felszólalás adatai

Felszólalások:   208-221   222-235   236-243      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Rig Lajos képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A döntésre a holnapi ülésnapon kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP képviselőcsoportja indítványozta, hogy az Országgyűlés döntsön a helyi önkormányzatok pénzügyi függetlenségének helyreállítása érdekében egyes központi költségvetésről szóló törvények módosításáról szóló T/7575. számú törvényjavaslat tárgysorozatba vételéről. A tárgysorozatba vételt a Költségvetési bizottság elutasította.

Tisztelt Országgyűlés! Elsőként megadom a szót az előterjesztők nevében Szabó Sándor MSZP-s képviselő úrnak, jegyző úrnak, ötperces időkeretben.

SZABÓ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A helyi autonómia, az önkormányzatiság már csak azt jelenti, hogy a településeken az ott élők, a helyben élők maguk hozzák meg, legyen szó akár hosszú távú stratégiai célokról, legyen szó akár a mindennapi életükről, de mégiscsak maguk hozzák meg a döntéseiket, és ha már meghozzák a döntéseket a települések, akkor pedig természetesen erre pénzre, forrásokra van szükség. Ez egy nagyon jó konstrukció, hiszen egészen 2011-ig a települések nagy része meghozta a saját döntéseit, legyen szó  még egyszer mondom  hosszú távú döntésekről vagy mindennapi kérdésekről, majd egyébként ehhez forrásokat rendelt. De 2011-től egy óriási változás történt az önkormányzatok életében, történetesen az, hogy az önkormányzatiság mint olyan, a helyi autonómia csorbítása, az önkormányzatiság leépítése a Fidesz-kormány által hozott törvénymódosítás kapcsán elindult. Az történt ugyanis, hogy az állam a településektől, az önkormányzatoktól feladatokat vállalt át, és ezzel együtt a forrásokat is elvonta a településektől.

(18.10)

Minden évben a költségvetési vitában Banai Péter szokta képviselni a kormányt ezekben a vitákban, mindig elmondjuk, és most is elmondom, képviselőtársaim is, gondolom, el fogják mondani, a baj ott van, hogy azt mondjuk és azt gondoljuk, és ez a valóság is, hogy lényegesen több forrást vont el a településektől az állam, mint amennyi feladatot átvállalt. Ez pedig azt jelenti, hogy nagyon sok önkormányzat, 3 ezer településről van szó, forráshiányos. A kötelező feladatainak a nagy részét sem tudja ellátni. Nyilván vannak olyan önkormányzatok kivételes esetekben, amelyeknél jól működő helyi ipar van, jól működő szolgáltatószektor van, ezek az önkormányzatok nyilván nagyobb mértékű saját bevételre tudnak szert tenni, de a települések döntő többségére ez nem igaz.

Különösen igaz ez abban az esetben, ha kistelepülésekről, falvakról beszélünk. Ha csak a saját településeimet megnézem, sokszor problémát jelent egy főút mentén, a 43-as főút mentén az önkormányzat kötelező feladatainak ellátása  lásd például a közvilágítás kifizetése , sokszor nem tudják megoldani, ezért fordulniuk kell a kormányzathoz, hogy segítse őket ebben a kérdésben. Nyilván megszűnt az önhiki rendszere most már, a Belügyminisztériumhoz persze lehet benyújtani pályázatokat, hogy az önkormányzatok mégiscsak el tudják látni a kötelező feladataikat. De hát itt meg majd egy újabb szeletet vagy pardont lehetne nyitni, ami arról szól, hogy ki a kedves önkormányzat, meg ki a kicsit nem kedves önkormányzat, mert aki kedves önkormányzat, az természetesen ezeket a forrásokat maradéktalanul megkapja. De azok az önkormányzatok, amelyek egyébként nem feltétlenül úgy viselkednek, ahogy azt a kormányzat tőlük elvárja, bizony-bizony nem vagy nagyon keveset kapnak meg azokból a forrásigénylésekből, amit egyébként saját kötelező feladataik ellátására kellene fordítaniuk.

És nem lett jó azáltal az önkormányzatok helyzete, hogy egyébként olyan feladatokat központosítottak, mint az oktatás vagy a hulladékgazdálkodás, mert az is látszik, hogy egyébként a létrehozott nagy rendszerek, az ilyen gigarendszerek a helyi önkormányzatok autonómiáját nem segítették. Ki is gondolhatta volna egyébként a helyi önkormányzatok szerepében, ahol a szülők, a tanárok és egyébként a helyi közösség meghozza a mindennapi kérdéseket, hogy majd egy nagy központból tudják ezt irányítani, és megmondani, hogy hogyan kell ezeket a feladatokat ellátni? Látszott is egyébként, másfél év múlva ez a gigarendszer, a KLIK rendszere össze is omlott, most pedig eljutottunk addig ma már, hogy bizony látjuk, hogy az iskolák állapota egyre rosszabb. Forrásokat kellene erre csoportosítani, és ahol erre uniós források nincsenek vagy nem álltak rendelkezésre, ott bizony látszódik, hogy az iskolák rossz állapotban vannak, és miután most már az önkormányzatoknak joga és lehetősége sincs arra, hogy ezekkel az iskolákkal foglalkozzon, majd kíváncsian várom, hogy az állam hogyan fogja megoldani ezt a kérdést.

Igaz ez a hulladékgazdálkodás területére is, ahol egyébként önkormányzati szolgáltató cégek napi szinten likviditási problémákkal szenvednek, mert bár a feladatot el kell látniuk, de majd csak utólag kapják meg, vagy megkapják, vagy nem teljes egészében azokat a forrásokat, amelyeket a hulladékgazdálkodásra kell fordítani.

És az önkormányzatiság rombolása pedig nem állt meg, hiszen pontosan látjuk és tapasztaljuk, lásd akár a helyi iparűzési adó kapcsán, hogy mire kell majd költeniük az önkormányzatoknak, vagy például az építési hatósági ügyek elvételével.

Az MSZP javaslata az, amit majd a végén szeretnék elmondani, bízom benne, hogy képviselőtársaim támogatnak ebben a dologban, hogy a forrásokat kell bevonni az önkormányzatok számára. Köszönöm. (Taps az LMP és az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! Most képviselőcsoportonként egy-egy képviselő két-két perces időkeretben, valamint az elsőként szólásra jelentkező független képviselő szintén kétperces időkeretben ismertetheti álláspontját. Elsőként megadom a szót Potocskáné Kőrösi Anita jobbikos képviselő asszonynak.

POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Elolvasva ezt a javaslatot, maximálisan támogathatónak tartom, attól függetlenül, hogy tárgysorozatba vegyük és vitázzunk róla, azért is, mert a javaslat olyan konkrétumokat fogalmaz meg, amelyek egyébként korábban működtek, ahogy ezt képviselőtársam is elmondta. Ugyanis mi történt? 1988-ban, amikor a személyi jövedelemadót bevezették, volt benne egy olyan rendelkezés, hogy a helyben lakó állampolgárok befizetett adójának az 50 százalékát visszajuttatták a településekre. Ezt a 2000-es évek elejére levitték 8 százalékra, és 2013-ban, amikor változott a finanszírozás, a normatív támogatásból feladatalapú finanszírozásra váltottak az önkormányzatoknál, akkor pedig teljesen kivezették a rendszerből ezt a személyijövedelemadó-visszajuttatást. Miért is volt jó ez a rendszernek? Azért, mert a helyi önkormányzatok, a településvezetők érdekeltek voltak abban, hogy olyan vállalkozások érkezzenek a településre, amelyek helyben foglalkoztatott lakosokat alkalmaznak, és azok olyan bérért dolgozzanak, aminek minél magasabb a személyijövedelemadó-összege, hogy a település minél több saját forráshoz jusson.

A javaslat egyébként a gépjárműadóra is tesz javaslatot, ugye a gépjárműadó visszatérítésére, amely jelen esetben a mai napon hatályos szerint 50 százalékban megy vissza az önkormányzatokhoz, függetlenül attól, hogy azok a gépjárművek a település úthálózatát használják, ami, lássuk be, olyan megterhelést jelent az önkormányzatoknak, amelyet nem tudnak saját forrásból finanszírozni. És az már tényleg egy agyrém, ami ment itt a mai napon is az azonnali kérdéseknél, ahol miniszterelnök úr azt mondta, hogy elsősorban a helyi közlekedésre. Látjuk az utat, látjuk, hogy ki akarják véreztetni az önkormányzatokat, ahhoz pedig nem tudjuk adni a szavazatunkat. Természetesen támogatjuk ennek a tárgysorozatba vételét. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Mesterházy Attila képviselő urat illeti a szó.

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Amint a második Orbán-kormány hatalomra került, elindított egy teljesen világos és kitapintható folyamatot, ez a centralizáció volt. Erre utalt Szabó Sándor képviselőtársam, hogy egyre több mindent von saját hatáskörbe az állam, egyre több mindent centralizál, és valóban ez történt, amiről Szabó képviselő úr is beszélt, hogy forrásokat vontak el feladatokkal együtt, de még mindig azért több feladat maradt források nélkül az önkormányzatoknál, mint amit a kormány eredetileg okként vagy indoklásként megfogalmazott. Éppen ezért az az irány szerintem nem helyes, hiszen a szubszidiaritás elve azt kívánná meg, ami az Európai Uniónak az egyik legfontosabb alapelve, hogy a problémákhoz legközelebb szükséges dönteni. Tehát ahol a probléma megfogalmazódik, az ahhoz legközelebbi helyen és közösségben kell erről döntést hozni. Tehát ha komolyan vesszük azt, amit az Európai Unió mond, állít és amit elfogadtunk, akkor a kormánynak is e szerint az alapelv szerint kellene szerveznie a működését.De mivel manapság sokat hivatkoznak és kritizálják az Európai Unió működését, ezért hadd mondjam azt, hogy a kereszténydemokráciának is az egyik fontos alappillére a szubszidiaritás, hiszen XI. Piusz pápa fogalmazta meg ennek az alapelvnek a lényegét 1931-ben egy enciklikában. Tehát ha mondjuk, az Európai Unió annyira nem fontos önöknek, akkor utalhatnék önöknek XI. Piusz pápára, aki szintén azt mondta, hogy egy társadalomszervezési vagy akár hatalomtechnikai vagy éppen erkölcsi normaként is tekinteni kell erre az alapelvre. Éppen ezért én arra biztatom a kormányt, hogy a kereszténydemokrácia egyik legfontosabb alappillérének a figyelembevételével térjenek vissza erre az útra, és hagyják meg az önkormányzatiságot Magyarországnak, hagyják meg a magyar közösségeknek. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Két percre Hohn Krisztina képviselő asszonyt illeti a szó.

HOHN KRISZTINA (LMP): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint volt polgármester, minden olyan javaslatnak nagyon örülök, amely az önkormányzatok helyzetén javít, vagy amely az önkormányzatokat megerősíti az önkormányzatiságukban. A rendszerváltás egyik legnagyobb vívmánya volt az önkormányzatiság, és én úgy gondolom, hogy az elmúlt években azért sok olyan intézkedés történt, amely ezt az önkormányzatiságot ingatja. Szerencsére még áll a lábán az önkormányzatiság, és az önkormányzatok is még megvannak, de aggodalommal figyeljük a folyamatokat, ugye lásd iparűzési adó megcímkézése és minden olyan korlátozás, akár az önálló hivatalok megszüntetésével kapcsolatban, amely az elmúlt években történt, az rengeti ezt az önkormányzatiságot. Ezért lenne jó egy ilyen törvényjavaslat, ha ez átmenne, hiszen itt van például a gépjárműadó; ugye, Potocskáné Kőrösi Anita képviselőtársam beszélt itt személyi jövedelemadóról, én a gépjárműadóra térnék ki egy pillanatra. Ugye, 60 százalékát be kell fizetni az államkasszába most már ennek az adónak, ez régen teljesen helyben maradt, viszont az összes költségét az önkormányzatok viselik, kezdve a csekknyomtatástól a postázáson át, minden egyebet. Abból sajnos 60 százalékot nem vállal át az állam.

(18.20)

Jó lenne, ha mind a száz százalék a településeknél maradna, hiszen biztosan tudnák mire költeni. Köszönöm szépen. (Taps az LMP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. A következő kétperces vélemény: Hajdu László képviselő úr, DK.

HAJDU LÁSZLÓ (DK): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztést a Demokratikus Koalíció tudja támogatni. Néhány indoklást is tennék hozzá, hogy miért. Az egyik az, ami a legnagyobb probléma, hogy a közigazgatást, a helybeni közigazgatást megosztotta az Mötv. módosításával a kormány, létrejött a kormányhivatal és az önkormányzatiság, és helyben egy verseny folyik, mégpedig egy egészségtelen verseny, aminek a szolgáltatást igénybe vevő lakosság a szenvedője. A nagyobb városokban, mint ahol én is vagyok képviselő, ott azt jelenti, hogy az ügyfelek nem tudják, hogy ezt kormányhivatalban intézik, azt az önkormányzatnál, olyan sűrűn változnak, évente mindig van valami, ami átkerül a kormányhivatalhoz, tavaly még itt intézték, ma már a másik helyen intézik. Azt gondolom, hogy ez az egyik alapja, ami miatt nagyon is indokolt ez a javaslat, amelyet itt most vitatunk.A másik az, hogy nem normatív módon jönnek, nem kiszámítható módon kapják az önkormányzatok a finanszírozást, hanem nem lehet tudni, hogy milyen alapon kap az egyik önkormányzat, és milyen alapon a másik önkormányzat. A korábbi időkben, a cél- és címzett támogatások időszakában az infrastruktúra egyenletes fejlesztése azért tudott menni, mert volt normatív alapja ennek az infrastruktúra-fejlesztésnek. Most pedig azért vannak kátyús utak minden területen és településen, beleértve Budapestet is, merthogy ez a helyzet alakult ki.

A feladatfinanszírozásra való hivatkozás sem működik pillanatnyilag, a bölcsődének, az óvodának, a szociális ellátásnak, a közétkeztetésnek 25-30 százalékát adja az állam normatív módon, mert az adóerő-képesség bevezetése kapcsán ez jön ki, hogy bizonyos települések 60-70 százalékkal állami feladatot látnak el, és nem feladatfinanszírozást.

Köszönöm szépen, támogatjuk. (Taps az LMP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Bősz Anett független képviselő asszony.

BŐSZ ANETT (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy rendkívül gyakorlatias és egy nagyon tapasztalt, hosszú polgármesteri múlttal rendelkező képviselői felszólalás után én az elvek szintjéről is szeretnék önökkel beszélni, ugyanis rendkívül fontos az, ami a ma már szintén hivatkozott szubszidiaritás elve. Egyáltalán nem véletlenül lett az Európai Unió egyik alapelve. A helyi közösségek nagyon pontosan ismerik a saját problémáikat, nagyon pontosan fel tudják mérni azokat a kihívásokat, amelyekkel szembenéznek, és nagyon sokszor releváns válaszokat képesek adni anélkül, hogy akár a központi kormányzat, akár az Országgyűlés beleszólna ezekbe a feladatmegoldásokba.Ugyanakkor a jelentős forráskivonás azt eredményezi, hogy béna kacsaként ott tipegnek ezek az önkormányzatok. Nem tudnak előrelépni olyan helyzetekben, amelyek egyébként jól finanszírozott rendszerekben megoldhatók lennének, úgyhogy mindenféleképpen támogatandónak tartom ezt a javaslatot. Azt gondolom, nekünk is el kell mozdulni a decentralizáció irányába, el kell mozdulni abba az irányba, amikor megbízunk a településvezetésekben, megbízunk a helyi önkormányzatokban, megbízunk azokban az emberekben, akik a lehető legközelebb vannak a problémák felmerüléséhez. Ők azok, akik még személyesen is tudnak találkozni az érintettekkel és azokkal, akik meg tudják fogalmazni feléjük az elvárásaikat.

Kérem önöket is, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy támogassák ezt a javaslatot. Köszönöm. (Taps az MSZP és az LMP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, Bősz Anett képviselő asszony. Megkérdezem az előterjesztőt, kíváne válaszolni. (Jelzésre:) Igen, látom, kíván. Öné a szó, jegyző úr, képviselő úr.

SZABÓ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm ellenzéki képviselőtársaimnak a törvényjavaslat tárgysorozatba vételét és támogatását. Bízom benne, hogy kormánypárti képviselők is hasonló módon fogják ezt tenni a holnapi napi szavazás folyamán. A törvényjavaslat tehát  mint mondtuk  nem szól másról, mint arról, hogy nagyobb pénzügyi függetlenséget és nagyobb mozgásteret tudjon biztosítani a települési önkormányzatoknak, ezt pedig teszi úgy, hogy több forrást biztosít. A forrást pedig úgy próbálja megoldani a törvényjavaslat, hogy a személyi jövedelemadó helyben maradó részének a 10 százalékát, teljes egészében a gépjárműadót, illetve az ebből befolyó közterheket, illetve az illetékbevételek 50 százalékát kívánja a településeknél hagyni. Egyébként majdnem hasonló javaslattal van a Települési Önkormányzatok Szövetsége is. Ők is korábban megfogalmazták egyébként ezeket a javaslatokat, amelyeket egyébként minden költségvetés során el is szoktak ők is mondani, mint ahogy egyébként itt mi az ellenzéki padsorokban megteszünk. Arra kérek mindenkit, hogy a holnapi nap folyamán szíveskedjen támogatni a javaslatot. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.)

Felszólalások:   208-221   222-235   236-243      Ülésnap adatai