Felszólalás adatai

Felszólalások:   40   41-87   88      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZŰCS LAJOS, a Költségvetési bizottság előadója: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A 2020. évi központi költségvetés törvényjavaslatának megtárgyalására idén is a tavaszi időszakban, a tavaszi ülésszakon került sor. A Költségvetési bizottságon kívül a parlament valamennyi állandó bizottsága és a Magyarországi nemzetiségek bizottsága is megtárgyalta, valamint lefolytatta a részletes vitát. Ezúton szeretném ismertetni a valamennyi bizottságban elhangzott többségi véleményt. A tárgyaló bizottságok mindegyike megállapította, hogy a törvényjavaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, tehát a törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, és illeszkedik a jogrendszer egységébe, megfelel a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek.

Először a Költségvetési bizottságban megfogalmazott többségi véleményt mondom el, utána pedig a tárgyaló bizottságokat említem.

A Költségvetési bizottság véleménye. A kormány által előterjesztett 2020-as költségvetés a fenntartható növekedés és a családok költségvetése. Kiemelt cél, hogy Magyarország családbarát hely legyen, ugyanis számunkra a gyermek az első. Ennek érdekében a jövő esztendőben 2200 milliárd forintnál is több forrás áll rendelkezésre a magyar családok támogatására. 2020-ban 300 milliárd forint áll rendelkezésre otthonteremtésre. Jövőre indul a négygyermekes édesanyák személyijövedelemadó-mentessége is. Annak érdekében, hogy a munka világába történő visszatérést segítsük, bölcsődefejlesztési célokra 40 milliárd forint áll majd rendelkezésre a költségvetésben.

Fontosnak tartjuk kiemelni azt a tényt, hogy amíg 2010-ben a családtámogatások 76 százaléka alanyi jogon járt, és csak 24 százaléka volt munkához kötve, addig most a munkaalapú támogatások vannak túlsúlyban. Ez is jól mutatja, hogy a jelenlegi kormányzat és a baloldali családpolitika között nagy különbség volt és van, szerencsére.

Örvendetes, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan az állam működése tekintetében jövőre is megvalósul a nullás egyenleg, vagyis a hiányt nem a működési költségek, hanem csak a beruházások és a fejlesztési kiadások jelentik.

A költségvetés fenntarthatóságát erősíti, hogy az előre nem látható kockázatok kezelésére, illetve az év közben felmerülő kormányzati intézkedések forrására a tartalékok rendszere szolgál. Az Országvédelmi Alap és a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatainak megemelésével összesen 488 milliárd forint áll rendelkezésre a költségvetésben, ami a nemzeti össztermék 1 százalékának felel meg. A fentiek alapján a bizottság úgy látja, hogy a gazdaság stabil fundamentumokkal bír, a költségvetési tervezet megalapozott és fenntartható növekedési trendet vetít előre.

A Külügyi bizottság véleménye. A Külgazdasági és Külügyminisztérium költségvetése az elmúlt években megszokotthoz hasonlóan 2020-ban is dinamikusan nő. A minisztérium központi szervezetének és a külképviseleti hálózatnak a működtetésére a 2019. évinél több forrás áll rendelkezésre.

A tárca gazdaságfejlesztési céljait szolgáló beruházásösztönzési célelőirányzat 50 milliárd forintról 80 milliárd forintra emelkedik, ami hozzájárul ahhoz, hogy jövőre is megdőljön a Magyarországra érkező nagyberuházások száma és a befektetések volumene.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium exportfejlesztési tevékenysége a beruházásösztönzéshez hasonlóan sikeres, az elmúlt években a magyar kivitel értéke meghaladta a 100 milliárd forintot, vagyis az egy főre eső 10 ezer eurót. Ez jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a magyar az egyik legdinamikusabban növekvő gazdaság az egész Európai Unióban.

(12.40)

A Fenntartható fejlődés bizottságának véleménye. Jelen javaslat kiemelt fontosságú, hiszen a kormány által előterjesztett 2020-as költségvetés központjában a családvédelmi akcióterv végrehajtása áll. Európában a nemzeti össztermékhez képest Magyarországon a legmagasabb a családtámogatások aránya, de további lépések szükségesek. Éppen ezért a következő évben közel 224 milliárd forinttal magasabb összegű támogatás áll majd a magyar családok rendelkezésre.

A javaslat szerint több mint 288 milliárd forintot biztosít a kormány kimondottan környezetvédelmi célokra. A falusi CSOK nyújtotta támogatás és kedvező hitellehetőség mellett adó-visszatérítési támogatást biztosít a kistelepüléseken az új lakóingatlant építők, valamint a használt lakóingatlant felújítók és bővítők esetében 5 millió forint összegig.

A Gazdasági bizottság véleménye. A Gazdasági bizottság részéről üdvözlendő, hogy a 2020-as költségvetés középpontjában a családvédelmi akcióterv, valamint a gazdaságvédelmi akcióterv áll, melyekkel a kormány a családok, illetve a magyar vállalkozások támogatására fekteti a hangsúlyt. A cél továbbra is a munkát terhelő adók, valamint a vállalkozások és családok adóterheinek csökkentése. Éppen ezért jövőre minden eddiginél nagyobb összeg, 380 milliárd forint jut a családi adó- és járulékkedvezményre, az első házasok kedvezményére és a négygyermekes anyák személyijövedelemadó-mentességére.

Közel 40 ezer vállalkozás számára fontos változás, hogy a kisvállalati adó, a kiva kulcsa 2020. január 1-jétől 12 százalékra fog csökkenni. A kormány intézkedéseinek és a piaci folyamatoknak köszönhetően a foglalkoztatottak száma megközelítette a 4,5 millió főt, a munkanélküliségi ráta pedig 3,5 százalékra csökkent. Az erőteljes munkaerő-kereslet eredményeként az elkövetkező időszakban is kedvező folyamatok érvényesülhetnek, folytatódhat a foglalkoztatás bővülése, a munkanélküliségi ráta csökkenése és a bérek dinamikus emelkedése, amelynek eredményeként a reálkeresetek 2018-ban 2010-hez képest már 41 százalékkal magasabb szinten álltak, így a háztartások jövedelmi helyzete tovább javulhat.

2010 óta Magyarország visszaszerezte gazdasági önrendelkezését, stabilizálta pénzügyi helyzetét, felelős költségvetési gazdálkodást folytat, tartósan alacsonyan tartja az államháztartás hiányát, valamint csökkenő pályára állította az államadósságot. A kormány következetes gazdaságpolitikája tartós növekedési pályára állította a magyar gazdaságot, és megteremtette az európai uniós átlagot érdemben meghaladó gazdasági teljesítmény alapjait.

A Nemzetbiztonsági bizottság véleménye. A bizottság megállapította, hogy a kormány tudatos gazdaságtervezésének és költségvetési politikájának köszönhetően a jövő évi költségvetés is hazánk gazdaságának stabil és kiszámítható növekedését, a családok kiemelt mértékű támogatását tartalmazza. Ugyanakkor hiábavaló minden gazdasági növekedés, ha egy ország lakossága nem érzi magát biztonságban. A magyar költségvetésről azonban bátran elmondhatjuk, hogy a jövő évi büdzsé is a biztonság és a növekedés költségvetése, hiszen a minél jobb gazdasági mutatók elérése mellett a kormány kiemelt figyelmet szentel a mindennapi biztonságunk megteremtésének is. Ehhez pedig kemény és áldozatos munkára van szükség nemcsak a kistelepüléseken, hanem a teljes déli határszakaszon is, hogy szavatolni lehessen a magyar emberek biztonságát.

A 2020. évi költségvetésben a rendőrség működésére közel 7,2 milliárd forinttal, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság működésére pedig 3,6 milliárd forinttal jut majd több. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat is közel 1,1 milliárd forinttal több forrásból gazdálkodhat. Magyarország Kormánya elkötelezett az európai keresztény kultúra megvédése iránt, így a Nemzetbiztonsági bizottság is kiemelkedően fontosnak tartja, hogy a rendvédelmi-honvédelmi szervek működésére a mindenkori költségvetés megfelelő összegű forrást különítsen el.

Összességében megállapítjuk tehát, hogy a 2020. évi költségvetésitörvény-javaslat nemcsak a családok támogatásához, hanem a polgári és katonai szolgálatokra vonatkozó előirányzatai is biztosítják a titkosszolgálatok törvényben meghatározott feladatainak maradéktalan ellátását. (Sic!) Így az ország képes lesz megvédeni határait az illegális migráció elleni küzdelemben, és időben fog tudni reagálni az Európában meglévő biztonsági kockázati tényezőkre is.

A Honvédelmi és rendészeti bizottság megvizsgálta a törvényjavaslatot, és megállapította, hogy az megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek.

A Népjóléti bizottság is hasonló véleményt nyújtott be a költségvetéshez.

A Kulturális bizottság is erről tájékoztatott bennünket, valamint a Magyarországi nemzetiségek bizottsága és az Igazságügyi bizottság is.

A Mezőgazdasági bizottság emellett arról számol be, hogy az elmúlt években a mezőgazdasági költségvetés megfelelő, folyamatos stabilitást mutatott, remélhetőleg ez 2020-ban is folytatódik. Ennek a stabilitásnak a következménye, hogy a mezőgazdaság az ország gazdasági teljesítményének a gerincét adja.

A nemzeti agrártámogatásokra a 2020. évi költségvetésben 77 milliárd 220 millió forint került betervezésre. A nemzeti agrártámogatások mellett és számos egyéb más támogatással együtt a nemzeti támogatások értéke a 2020. évi költségvetési tervezetben összesen 90,5 milliárd forint.

Külön kiemelendő, hogy új előirányzat is jött létre az agrárvállalkozások hitelgarancia-rendszerének erősítésére, 5 milliárd forintos kerettel.

A támogatásokon kívül fontos, hogy az agrár-célelőirányzatok költségvetési háttere a korábbi évekhez hasonlóan képes lesz biztosítani a különböző kutatási, védelmi és érdekképviseleti feladatok hátterét, az agrár-célelőirányzatokra fordítható összeg 3 milliárd 149,5 millió forinttal fog emelkedni. Az agrár-célelőirányzatoknál is jött létre új előirányzat, az öntözésfejlesztési feladatok támogatása 5 milliárd 530 millió forintos, valamint a Nemzeti Öntözési Központ támogatása 300 millió forintos kerettel. Szeretném itt kiemelni a tanyafejlesztési program támogatását is, amely közel 500 millió forinttal emelkedik.

Láthatjuk, a 2020. évi költségvetési tervezet az elmúlt évekhez képest, de leginkább a 2010 előtti költségvetésekhez viszonyítva jelentős többletforrásokat biztosít a magyar mezőgazdaság szereplői részére, és várhatóan továbbra is stabilitást tud nyújtani az ágazat számára. Megállapíthatjuk, hogy költségvetési oldalról a további növekedéshez a szükséges források rendelkezésre állnak.

A Nemzeti összetartozás bizottságának véleménye. A jövő évi költségvetésitörvény-javaslat támogatja a 2018-2022 közötti kormányzati célkitűzéseket. Fő szempontok: az identitáserősítés, a családok támogatása, a munkaalapú társadalom megteremtése. Ezen célkitűzések erősítése a határon túli magyarság számára is biztosított a 2020. évi költségvetés által.

Magyarország immáron évek óta költségvetésében szavatolja a külhoni magyar intézmények és szervezetek állandó működését és fejlesztését. Magyarország Kormányának évek óta egyik legfontosabb célja és szívügye a magyar családok támogatása, erősítése. Határainkon túl a magyarság fennmaradásának kulcsa egyértelműen az, ha biztos családi környezetben minél több magyar gyermek születik. A teljesség igénye nélkül szeretnék kiemelni néhány nemzetpolitikát támogató tételt a következő évi költségvetésből.

(12.50)

Elsőként említeném a Bethlen Gábor Alap támogatását, amely támogatja a határon túli magyaroknak a szülőföldjén való boldogulását, anyagi és szellemi gyarapodását, nyelvének és kultúrájának megőrzését és az anyaországgal történő sokoldalú kapcsolattartását. A 2020. évi költségvetési tervezetben a Bethlen Gábor Alap forrásai az idei évhez képest 26,6 milliárd forintról jövőre 38,9 milliárd forintra emelkednek. A növekedés azért is kiemelendő, mert a Bethlen Gábor Alap fejezetéhez került a nemzetpolitikai célú támogatások mellett a Rákóczi Szövetség támogatására elkülönített összeg is.

Évről évre megfigyelhető, hogy több szakterületen találhatunk olyan programot, amely a nemzetpolitika érdekeit szolgálja. Számos tárca visz olyan célterületet, amely az egységes nemzetben való gondolkodást segíti. Az agrártárca költségvetése továbbra is biztosít keretet a határon átnyúló agrár- és vidékfejlesztési feladatok támogatására. Az EMMI az előző évivel megegyező mértékben különített el forrást a határon túli kulturális és köznevelési feladatok támogatására, összesen 334 millió forintot, kiemelt figyelmet fordít a határon túli felsőoktatási feladatok finanszírozására. Idén tavasszal a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz került a csángó ügyek kezelése, a csángó-magyar együttműködési program. Az elmúlt évek támogatását jelentősen megnövelve 2020-ban 532 millió forintos összeget különítettek el a moldvai csángó gyerekek oktatási programjára.

Összességében a 2020. évi költségvetésitörvény-javaslatról elmondhatjuk, hogy nemzetpolitikai szempontból egy mértékletes, minden szakterületre kiterjedő, jól átgondolt tervezetet tartunk a kezünkben.

A Vállalkozásfejlesztési bizottság véleménye. 2010 óta Magyarország visszaszerezte gazdasági önrendelkezését, felelős költségvetési gazdálkodást folytat, tartósan alacsonyan tartja az államháztartási hiányt, csökkenő pályára állította az államadósságot, és tartós gazdasági növekedést ért el. Ezt az utat folytatva készült el Magyarország 2020. évi költségvetésitörvény-javaslata. Mint 2010 óta minden évben, ezúttal is kiemelt célja a kormánynak a foglalkoztatás bővítése, valamint a magyar vállalkozások versenyképességének javítása. A magyar gazdaság növekedési potenciálját erősíti a kormány kezdeményezésére 2016 végén megkötött béremelési és adócsökkentési megállapodás. Ez a munkaalapú társadalom létrehozására irányuló törekvésnek egyik legjelentősebb eszköze; nemcsak bérfelzárkóztatást jelent, hanem a vállalatok hatékonyságjavító törekvéseinek ösztönzését is.

A kormány céltudatos és határozott gazdaságpolitikájának eredményeként a magyar az egyik legdinamikusabban növekvő gazdaság egész Európában. Ennek fenntartása érdekében a kormány gazdaságvédelmi akciótervvel ösztönzi a hazai versenyképesség és termelékenység fokozását. Összességében tehát megállapítható, hogy a kormány által beterjesztett 2020. évi költségvetés egy stabil és egyre erősödő gazdaságot vetít elénk, megfelel a jogszabályi előírásoknak, jól szolgálja a nemzetgazdaság növekedését.

Az Európai ügyek bizottságának véleménye. A részletes vita során az Európai ügyek bizottsága az alábbi véleményt fogalmazta meg. A törvényjavaslat által vázolt fegyelmezett fiskális politika, különösen a nemzeti össztermék 1 százalékára tervezett államháztartási hiánnyal, az úgynevezett maastrichti kritériumoknak is megfelel. Továbbá kiemelte, hogy a nemzetiössztermék-arányos államadósság jövőre tovább csökken, a nemzeti össztermék 66 százaléka alá. Az uniós források tekintetében összességében mintegy 1929 milliárd forint jut Magyarországra jövőre, mind a beruházási és a strukturális alapok, mind pedig a közvetlen agrártámogatások révén.

Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Az elhangzott összegző vélemények alapján kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, Szűcs Lajos jegyző úr, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, amelyet négy képviselő ismertet, összesen 30 perces időkeretben: Potocskáné Kőrösi Anita, Varju László, Hohn Krisztina és Bősz Anett képviselők. Elsőként megadom a szót Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszonynak.

POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési bizottsági ülésen több témakörben fogalmaztunk meg kisebbségi véleményt, és magamra vállaltam, hogy ezekből párat önökkel ismertetni fogok a tisztelt Ház előtt, az Országgyűlés plenáris ülésén.El kívánom mondani, hogy a 2020. évi költségvetésből komplett társadalmi csoportok maradtak ki, az ő támogatásukra kevesebbet fordítanak. Ilyen az elvándorolt magyarok kérdése. Ugyan volt már a napirendi felszólalásban több olyan pont, amelyre azt mondták, hogy nincs is ilyen probléma, de jelezzük, hogy igenis van. Mert ezek az emberek, akik elmentek, azért mentek el, mert itt, Magyarországon nem látják a jövőt. Igen, pozitív lehet a családvédelmi akcióterv és a gazdaságvédelmi akcióterv, de ennél sokkal súlyosabb problémák megoldása szükséges.

Nem ad választ továbbá a 2020. évi költségvetés generációs problémákra, a nyugdíjasok helyzetére. Ezért mindenképpen el kívánom mondani, hogy a differenciált nyugdíjemelést kellene most már végre bevezetni, hogy azok a nyugdíjas honfitársaink többet kapjanak, akik esetleg 28 500 forintból tengetik mindennapjaikat. Egyszerűen vérlázító és elkeserítő, hogy ezekre nincs pénz, nincs annyi pénz, míg stadionok építésére bizony-bizony a költségvetésben több sor is van. Ezenkívül fontosnak tartjuk, hogy a férfiak is elvonulhassanak 40 év munkaviszony után nyugdíjba, hiszen nem lehet diszkriminációs megkülönböztetés a nők és a férfiak között. Tehát ez is egy olyan pont, amelyre nyújtottunk be egyébként költségvetési módosító indítványt, de azt a kormánypárti többség nem támogatta.

A vidékfejlesztés és a mezőgazdaság vonatkozásában is nagyon éles ellentét van. Önöknek semmi más nem számít, csak az a 10-15 ezer család, akik a mezőgazdasági támogatásokból, a földekből jól járnak, de könyörgöm, sokkal többen élnek mezőgazdaságból. Végre olyan vidékfejlesztési programot kellene elindítani, amelynek segítségével mindenki, aki a mezőgazdaságból kíván megélni, megélhessen. Hiszen tudjuk, a magyar termőföld csodálatos adottságokkal rendelkezik, sokkal jobban ki lehetne használni, de amíg önöknek csak az a kis százalék számít, addig nem fogunk tudni előrébb menni.

Ugyanebben a témában úgy gondoljuk, hogy a támogatások elosztásának, a pályázati rendszereknek helyi döntéseken kell alapulnia, helyben kell hasznosulnia ezeknek a döntéseknek és ezeknek a pályázati forrásoknak. Tehát ismételten kérem, hogy ne csak az a 10-15 ezer család számíthasson önökre, hanem számíthasson minden olyan család, amely az agrárgazdaságból kíván megélni. Még egy olyan témakör, amelyet szeretnék ismertetni, ez pedig a rendvédelmi dolgozók kérdésköre.

Látjuk, egyre többen szerelnek le. Ez a tendencia csak akkor tud megfordulni, ha az illetményalap, amely már sok-sok éve befagyasztásra került, végre megemelkedik. Hát, lássuk be, anélkül nem fog menni! Az, hogy a 2020-as költségvetésben még a rendőri túlmunka ellenértékére, a pénzben való megváltására is 0, azaz nulla forintot terveztek, ez egyszerűen felháborító, holott az előző években közel 3 milliárdos összeg volt ezen a soron. Úgy gondoljuk, hogy nem lehet, a rendőrszakma nem tudja csupán szabadságmegváltással és szabadidővel biztosítani a folyamatos jelenlétet, ezért rendkívül fontos, hogy anyagi megbecsülést adjunk ennek a hivatásnak, mert ugye, a haza védelme mindenekelőtt. Nagyon fontos tehát, hogy ez olyan díjazásban részesüljön, hogy vonzóvá váljon a fiataloknak és minél többen válasszák ezt a hivatást.

Hogy egy pozitív dolgot is mondjak, ezt a költségvetési bizottsági ülésen is elmondtam, ez pedig a kormánynak a nemzetpolitikai tárgyú költségvetési soraira tervezett összeg. Természetesen egyetértünk vele, hogy ez a 100 milliárd forint egy nagyon nagy támogatás, jó helyre fog menni, a külhoni magyarságnak nagyon fontos.

(13.00)

De azért arra vigyázzanak, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. a pályázati rendszerét egy kicsit dolgozza már át, mert azért előfordulnak olyan pályázatok, amelyeknél nem mindig az számít, hogy mi a cél, hanem az, hogy kinek adják.

Úgyhogy ezt szerettem volna én röviden ismertetni. Természetesen a Jobbik képviselőcsoportja a 2020. évi költségvetést nem tudja támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Megadom a szót Varju László képviselő úrnak.

VARJU LÁSZLÓ, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Mindaz, amit most teszünk, és kisebbségi véleményként most el fog hangozni, az a bizottságokban elhangzott véleményeket kell hogy visszatükrözze. Éppen ezért azt is hozzá kell hogy tegyem, hogy ezekben a véleményekben nemcsak a képviselők saját meggyőződése, hanem az is benne van, hogy egy ország hangját hallják viszont ebben a kisebbségi véleményben, egy ország hangját, amelyet egyébként kezelhet segélykiáltásként is, mondom így elöljáróban, amellett, hogy erről a költségvetésről, a 2020. évi költségvetésről milyen vélemény alakult ki. A kormánnyal a vitát lefolytattuk, és a kormánypárti képviselők a szavazataikkal a bizottságokban már éltek. Azt kell hogy mondjam összefoglalóan: Banai államtitkár úr a kormány nevében minden módosító indítványt elutasított, amely az ellenzék részéről érkezett, és ilyen módon befogadásra egy sem került. Éppen ezért azt hiszem, hogy az az utolsó lehetőség van, hogy a mai napon a pénteki végszavazás előtt lényegében a képviselők gondolják végig, hogy akarnake változtatni azon a helyzeten, ami itt lényegében a kormány kezdeményezésére ebben a törvényben kialakult, és tudnak-e, akarnake ezen a helyzeten bármilyen módon segíteni.

Mi az, amire szükség van a kisebbségben maradt vélemények tekintetében? Nyugodtan mondhatom azt, hogy ez a költségvetés a leszakadás költségvetése, sokak Magyarországának szegényítése, juttatások csökkentése. Mondom ezt azért, mert 2010 óta a jóléti kiadások GDP-hez viszonyított aránya a 31,1 százalékról 24,5 százalékra csökkent, a szociális támogatások aránya pedig  a családi juttatásokat ebből emeljük ki külön  17,5 százalékot ért el, mostanra pedig egyébként a 12 százalékot alig haladja meg.

Ez az egyik olyan fő kritika, amely, azt gondolom, hogy mindenképpen az önök szemére vethető, hiszen olyan kiadásokat terveznek lényegében a népjóléti kiadások helyett, amelyek az önök vagy egyes önökhöz tartozó csoportok számára fontosak, és a családok számára juttatható jóval nagyobb támogatásokat pedig megtagadják tőlük.

Ezt azért is mondom, mert arról beszélnek önök, hogy a családok támogatása, az összes kiadáson belül egyébként a családokra fordított összeg mára, tíz év után a kétharmadára csökkent, tehát ebből a szempontból, azt hiszem, hogy önöknek van mivel elszámolni.

Az egész, úgy, ahogy van, hűen tükrözi a kormány társadalompolitikáját. Amikor önöket megválasztották, akkor, én azt hiszem, tisztelt képviselőtársaim, önök nem erre kaptak felhatalmazást. Hogy egy példát is mondjak e tekintetben: Lázár János korábban azt mondta egy ígéretében, hogy képviselőtársaimhoz forduljak, hogy a sírhelymegújítási, -megváltási költségek megszüntetésére tesz javaslatot az első megszólalása, az első lehetősége tekintetében. Az emberek azóta is várnak arra, hogy a Fidesz az ígéreteit beváltsa. Várnak arra, hogy azokkal, amiket önök egyébként a szavazatok begyűjtésekor ígéretként megtettek, mi fog történni. De úgy tűnik, hogy ezek az ígéretek elmaradnak, ehelyett itt marad nekünk a Vár-építés, itt maradnak nekünk azok a haszontalan beruházások, amelyekre egyébként önök számolatlanul költik a pénzt.

Az világos, hogy népnyúzó, adóztató megoldásokban nincs olyan, amit ne tudnának kitalálni. Ennek a fő zászlóvivője továbbra is itt marad, ugyan kisebbségi véleményként, hogy az általános forgalmi adó magas értékén nem hajlandók csökkenteni. Ennek a bevételéből viszont nem hajlandók fordítani arra sem, és úgy tervezik a költségvetést, mint ahogy a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményében is elhangzott, hogy lényegében a 2,8 százalékos, nyugdíjat befagyasztó emelés  hívjuk nyugodtan így, és ezt ilyen módon tervezik  a béremelkedést figyelmen kívül hagyja. Tegyük hozzá, hogy ha azt figyelembe vennék, akkor ez a 7 százalékos nyugdíjemelést is elérhetné, illetve ezt a lehetőséget hozná magával.

Azt az egyszerű kérdést előbb-utóbb fel kell tenni: meddig akarják sanyargatni még az embereket?

Összefoglalva azt tudom mondani, hogy a 786 elutasított módosító indítvány, amelyet rokkantsági ügyben, otthonápolási ügyben, kórház, egészségügy megújítása ügyében elutasítottak, ezzel vesztessé tették az oktatást, vesztessé tették az egészségügyet ebben az ügyben. Szociális támogatásokban 70-80 ezer ember ügyét hagyták figyelmen kívül, amikor az évek óta, évtized óta változatlan 22 800 forintot úgy hagyják.

Összefoglalva: ennek a költségvetésnek magyar emberek a vesztesei, és önök lelkesen megadóztatják őket, aztán pedig ezzel a költségvetéssel is ott hagyják őket az út szélén. Ez a sokak Magyarországának a tapasztalata az önök költségvetés-politikájában. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a függetlenek, az LMP és a DK padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Most megadom a szót Hohn Krisztina képviselő asszonynak.

HOHN KRISZTINA, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: (Nem működik a mikrofon.) Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az LMP képviselőcsoportjának kisebbségi véleménye…

ELNÖK: Egy pillanat, képviselő asszony. A kártyája a helyén van?

HOHN KRISZTINA, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Igen. Most már hallatszik. Köszönöm a szót még egyszer.Az LMP képviselőcsoportjának kisebbségi véleményét fogom előterjeszteni.

Ez a költségvetés a jövő felélésének forgatókönyve. Kevesebb pénz jut a környezetünk védelmére, a klímaváltozás megfékezésére, kevesebb pénz az oktatásra, de több pénz a multiknak és a felső középosztálynak. A Fidesz-kormány minden évben szűkíti azok körét, akik jól járnak a költségvetéssel, és egyre bővül azoknak a száma, akiket a kormány az út szélén hagy.

A jövő évi költségvetés továbbra sem néz szembe a bérválsággal, a lakhatási válsággal és a klímaválsággal. Továbbra sem segíti hatékonyan az egyszülős családokat, a devizahiteleseket, az életkezdés nehézségeivel birkózó fiatalokat. Nem teszi működőképessé az egészségügyet, és nem fejleszti az oktatást. Nem teremt élhetőbb időskort a nyugdíjasoknak. Nem támogatja a hazai kis- és közepes vállalkozásokat megfelelően, nem állítja meg az elvándorlást.

De a költségvetésnek vannak nyertesei: a multinacionális cégek, a nagyvállalkozások és a bankok. Alig kell adózniuk, cserébe viszont számolatlanul kapják az állami támogatást. A kormány garantálja, hogy a magyar munkavállalók nyomott béren dolgozzanak, aztán ha fenyeget a munkaerőhiány, akkor kapnak egy rabszolgatörvényt. Ha az sem segít, akkor pedig jöhetnek a keleti országokból importált munkavállalók.

A költségvetés másik nyertese egy szűk kör. Idén a szálláshelyek áfája csökken 5 százalékra, amit a Balaton körüli idegenforgalmi érdekeltségeket felvásárló Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és többiek köszönnek szépen. Nádast, erdőt irtanak, szabadstrandokat felszámolnak.

A harmadik nyertes Kína és Oroszország, amelyeknek száz- és ezermilliárdokkal kedveskedünk; előbbiek a teljesen felesleges Budapest-Belgrád vasútvonalat kapják, utóbbiak a paksi bővítés pénzeit.

Mindezek helyett az LMP egy olyan költségvetést szeretne látni, és ezt jelzik módosító javaslataink is, amelyben az oktatás és az egészségügy forrásai bővülnek, az oktatásban dolgozók is rendes bért kapnak, amiben a fenyegető klímavészhelyzetnek megfelelően jelentős források állnak rendelkezésre a katasztrófaelhárításra és a felkészülésre, erőforrásaink megőrzésére, arra, hogy gazdaságunkat teljesen átalakítsuk és fenntarthatóvá tegyük.

(13.10)

Olyan költségvetést szeretnénk látni, amelyben a társadalmi szolidaritás, a társadalom szétszakadásának megakadályozása elsőrendű cél, és meg is nyilvánul a progresszív szja-rendszerben, az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésében, a szociális szféra béremelésében, a gondoskodás, például otthonápolás rendes anyagi elismerésében. Köszönöm szépen a szót. (Taps az LMP, az MSZP és a DK soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Most megadom a szót Bősz Anett képviselő asszonynak.

BŐSZ ANETT, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A költségvetési vita lefolytatását követően sem változott érdemben a véleményem, illetve a Magyar Liberális Párt álláspontja abban, hogy a közel 5 százalékos gazdasági növekedésből éppen azokra az ágazatokra nem jut elegendő forrás, amelyek a leginkább szomjazzák azt, ez pedig az oktatás, az egészségügy, illetve a szociális ágazatok, és a mellett az álláspontunk mellett is kitartunk az ellenzék többi pártjával együtt, hogy a népesedéspolitikát nem jól fogta meg ez a kormány.Az oktatási rendszer költségvetése ugyan 48 milliárd forinttal meghaladja az idei költségvetési tervezetét, ez azonban azt jelenti, hogy 0,3 százalékpontos csökkentés következik be  a költségvetés egészéhez mérten  a 2020-as költségvetésben a ’19-essel összehasonlítva, ez pedig nem mást jelent, mint hogy az önök kormányának, ahogyan halad előre az idő, úgy lesz egyre kevésbé fontos az oktatási rendszer, amely egyébként is évek óta szenved finanszírozási és strukturális problémáktól.

Az egészségügyi dolgozók és a közalkalmazottak bérrendezése ugyan folyamatban van, de ehhez hozzá kell tenni, hogy jelen pillanatban vannak olyan ápolók, akik a garantált bérminimumot sem keresik meg. Ez azt jelenti, hogy minimális korrekcióval ugyan illette őket a jelenlegi kormányzat, azonban nem véletlen az a nagyarányú elvándorlás, amit az egészségügyi dolgozóknál látunk. Az is jól látható, hogy homokóra alakúvá vált ezeknek az egészségügyi dolgozóknak a korfája. A szakma derékhada, tehát a 30-as, 40-es korosztály otthagyja azt a hivatást, amit egyébként nem véletlenül választott, hiszen hisznek ezek az emberek abban, hogy embertársaik egészségéért akár többet is kell áldozniuk, mint amennyit ők eredetileg terveztek, és az is látható az egészségügyi dolgozók magatartásából, hogy e mellett a hitük mellett kiállnak, annak ellenére, hogy a megbecsültségük igen alacsony.

Kérem a kormánypárti képviselőtársakat, hogy ezzel a jövőben foglalkozzanak, mert egyszerűen nem érthető, hogy amikor a családot tervező egészségügyi dolgozók, beszélek itt elsősorban az ápolókról, akik komplett kórházi osztályonként hagyják ott időnként a munkahelyeiket, és mennek át adott esetben egy élelmiszerüzlet pénztárába dolgozni, vagy akár árufeltöltőnek, mert már ott is jobban keresnek, akkor én azt gondolom, hogy ez több mint a vészcsengő rázása a szakma részéről. Éppen azok az ágazatok maradnak ki a jelenlegi gazdasági növekedésből, amelyekre önök büszkék, és azt gondolom, hogy méltán büszke egyébként erre Magyarország, amelyek hosszú ideje szomjazzák azt. Önöknek pont a kiművelt emberfők, illetve a társadalom egészségi állapota nem fontos.

Azt mondják, hogy vállaljanak az emberek több gyermeket, ugyanakkor nem figyelnek arra, hogy hogyan őrzik meg akár a felnőttek, akár a gyermekek egészségét. Láttuk azt, hogy gyakorlatilag több kórházban is összeomlott a sürgősségi ellátás, különösen azok körében, ahol halmozott volt a sérülés, és életveszélyes állapotban szállítanak ezért a mentők embereket egyik kórháztól a másikig. Nagyon sok ember halála azért következik be, mert jelen pillanatban ebben az országban többen szenvednek kórházi fertőzésektől, mint ahányan közúti balesetben elhaláloznak. Szerintem ez egy rémítő adat.

A kormány szerint ugyan kedvezményezettek a nyugdíjasok, ugyanakkor a költségvetési vitában elmondtam, az, hogy a minimumnyugdíj 28 500 forint, ez gyakorlatilag tömegek nyomorát eredményezi a nyugdíjasok között, és beszéltünk arról is, hogy egy jól látható társadalmi csoport a nyugdíjasok közül az afrikai szegénységi szinten tengeti az életét. Ez azt jelenti, hogy ezeknek az embereknek, ezeknek az idős embereknek, akik közül egyébként 40 éves szolgálati időt tudnak sokan maguk mögött, napi négydolláros jövedelemből kell gazdálkodniuk.

További probléma, és akkor itt áttérek a szociális ellátórendszerekre, illetve a családvédelmi akciótervre: többször hangsúlyoztam, nagyon rossz, hogy a családvédelmi akciótervből kimaradt a rászorultsági elv hangsúlyozása.

Ez azt jelenti, hogy éppen a rászorulók azok, akik nem tudnak hozzájutni nagyarányú támogatáshoz akár az otthonteremtésben, akár a gyermekvállalásban. A lengyel példa jól mutatja, hogy a piramis levágása egyszerűen azt eredményezte, hogy pont a szegényebb társadalmi csoportok azok, amelyek nagyobb arányban tudnak részesedni a költségvetési forrásokból akkor, amikor kisbabát terveznek. Nehezen érthető, hogy az önök kormánya ezzel miért nem akar foglalkozni.

Beszéltünk az ellátórendszerek elégtelenségéről. Jelen pillanatban 88 ezer ember, aki szeretne dolgozni, nem tud munkát vállalni, mert annyira elégtelen a bölcsődei férőhelyek száma, hogy messze elégtelen egyébként ehhez mérten azoknak a bölcsődei férőhelyeknek az ígérete, amit a miniszterelnök, illetve a Pénzügyminisztérium tett. Én egyébként a költségvetési vitában, a bizottsági vitában államtitkár úrtól megtudtam, hogy a bölcsődei férőhelyek bővítése azért korlátos, mert az építőipar kínálati oldala jelen pillanatban, ismert okokból nem tud vele lépést tartani. Én azt gondolom, hogy akkor itt az ideje, hogy adott esetben a magánszektort bevonjuk a bölcsődei férőhelyek bővítésébe, és a magánszféra megoldja azt, amit az állam jelen pillanatban képtelen volt és az elmúlt évek során is képtelen volt megoldani.

Úgyhogy összefoglalóan annyit szeretnék mondani, hogy az egészségügyben nem pusztán az eszközellátottság, hanem az ott szolgálatot teljesítő dolgozók életminősége is igen silány. Nem várható emberektől, hogy úgy teljesítsenek szolgálatot a betegeinkért, vagy akár, ha az oktatási rendszerre tekintek, a gyermekeinkért, hogy közben ők maguk képtelenek tisztes módon ellátni a saját fizetésükből a saját családjukat.

Én azt gondolom innentől kezdve, hogy nem tudunk a családok költségvetéséről beszélni, és nem tudunk arról beszélni, hogy ez a költségvetés széles társadalmi csoportokról szólna, és ez az, amiben elsősorban kritizáltuk az ellenzéki kollégákkal, illetve magam a Liberális Párt nevében ezt a költségvetést. Éppen ezért újra szeretném elmondani, hogy már csak a fentiek miatt is nem tudom azt elfogadni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett első felszólalói kör következik, elsőként Gelencsér Attila képviselő úr, Fidesz.

GELENCSÉR ATTILA (Fidesz): Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A 108 éves Kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskola Kaposvár belvárosában a város egyik meghatározó intézménye, amely a település egyik ékköve lehetne. Az ott folyó munka, a zenei oktatás és nevelés tekintetében már mindenképpen az jelenleg is, a több mint egy évszázados épület azonban a városhoz és az iskolához egyaránt méltatlan állapotban van. Az iskola épületének felújítása elodázhatatlan, ezért módosító javaslatot nyújtottam be az Országgyűléshez 100 millió forint támogatásra. Fontos ez, mert a zeneoktatás például a jelenlegi zeneiskolánál is idősebb, több mint 160 évvel ezelőttre vezethető vissza Kaposváron. Az itt dolgozók Kodály szelleméhez hűen: „Legyen a zene mindenkié!” a művészképzés mellett minden kisiskolás zenei nevelését tűzték ki elsődleges céljukként. Ez határozza meg napjainkban is a pedagógiai tevékenységüket. Ezt szem előtt tartva különösen nagy hangsúlyt fektetnek a pedagógusok nemzeti értékeink, gazdag népzenei örökségünk és hagyományaink ápolására, azokra az értékekre, melyek fontosak a polgári kormány számára, s melyek a balliberális politikusok számára semmit sem jelentenek. Ezt bizonyítja, hogy a kaposvári zeneiskola a Gyurcsány-kormány idején hiába kért többször is, nem kapott támogatást.

Az intézmény rendszeres közreműködője a város és Somogy megye kulturális életének, a tanulók és pedagógusok tanévenként átlagosan 180 alkalommal lépnek fel a város különféle rendezvényein, évente mintegy 60 hangversenyt bonyolítanak önállóan.

(13.20)

Háromévente országos fuvolaversenyt, évente regionális versenyeket rendeznek, melyekre várják az alapfokú művészeti iskolák vonós, fa- és rézfúvós, valamint zongoraszakos tanulóit. Ezekhez az eredményekhez elengedhetetlen, hogy professzionális hangszereken tanulhassanak a növendékek.

Tisztelt Ház! 2018-ban a Kodály-programban való részvétellel az iskola 8 millió forint értékben kapott lehetőséget új hangszerek beszerzésére, és közel 1,2 millió forintért a meglévő hangszerparkot újíthatta fel, ezzel is elősegítve a tehetségek felkutatását.

A Kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskolában zeneszeretetre nevelik a hozzájuk beiratkozó több mint ötszáz tanulót, lehetőséget biztosítva számukra, hogy a megszerzett tudásukat minél több alkalommal bemutathassák.

Fontos a tehetségek felkutatása és felkarolása. A polgári kormány az oktatáspolitikájában mindig is nagy hangsúlyt fektetett a tehetséggondozásra, ellentétben a Gyurcsány-kabinet oktatási elveivel, akik iskolákat zártak be, és a vidéki diákok csak másodrangú állampolgárnak érezhették magukat. Évente legalább két jótékonysági hangversenyt tart az intézmény, különböző szervezetek vagy rászoruló személyek támogatására.

A pedagógusok elhivatottsága és szakmaisága nyomán számos elismeréssel büszkélkedhet az iskola. Mentoráló intézmény, az Oktatási Hivatal bázisintézménye, és „Kiválóra akkreditált tehetségpont” megtisztelő címeket visel évek óta. Mindezek ellenére azonban a 108 éves épület szerkezetileg és energetikailag olyan rossz állapotban van, hogy felújítása az állagmegóvás szempontjából elengedhetetlen. A módosító javaslatom célja többletforrás biztosítása egy általános felújítás érdekében.

Az intézmény ahhoz keresett forrásokat, hogy méltó módon maradhasson a régió művészetoktatásának egyik meghatározó szereplője. A fejlesztéssel a szakmai programok a XXI. század elvárásainak megfelelő környezetben kerülnének megrendezésre, ezzel is hozzájárulva Kaposvár megyei jogú város kulturális életének fellendítéséhez. Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Gelencsér Attila képviselő úr. Amikor, tisztelt Országgyűlés, megadtam a szót Gelencsér Attilának, csodálkozva nézett rám, én meg csodálkozva néztem vissza; de most már tudom, hogy miért csodálkozott, mert előtte kellett volna, és ezt most megteszem: az előző, kormánypárti és ellenzéki vélemények ismertetése után megkérdezni az előterjesztőt, hogy kíváne szólni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy nem kíván. Akkor most a nemzetiségi bizottság által felkért szószóló felszólalására kerül sor, ötperces időkeretben. Megadom a szót Farkas Félix roma nemzetiségi szószólónak.

FARKAS FÉLIX nemzetiségi szószóló: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A Magyarországi nemzetiségek bizottsága az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. országgyűlési határozat 44-45. §-a alapján lefolytatta a Magyarország 2020. évi költségvetéséről szóló T/6322. számú törvényjavaslat részletes vitáját. A bizottság a törvényjavaslatnak a házszabályi rendelkezések 32. § (2) bekezdése szerint bejelentésével megjelölt rendelkezéseit, azaz a törvényjavaslat egészét megvizsgálva megállapította, hogy azok megfelelnek a házszabályi rendelkezések 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, azaz megfelelnek az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek. Illeszkednek a jogrendszer egységébe, megfelelnek a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek és a jogalkotás szakmai követelményeinek.A bizottság a 2019. június 24-ei ülésén megkezdte a törvényjavaslat részletes vitáját. Június 27-i ülésén pedig lefolytatta azt, és az ülésen döntött arról, hogy a törvényjavaslat részletes vitáját lezárja. A bizottság a törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról nem foglalt állást, és további módosításra irányuló szándékot sem fogalmazott meg.

A magyarországi nemzetiségi politikáért megosztott hatáskörben két minisztérium és két miniszter felelős. A tavalyi évhez képest változás, hogy 2019. május 1-jétől az Emberi Erőforrások Minisztériumától a Belügyminisztérium égisze alá került a romáknak a központi költségvetésből jutatott támogatás. A T/6322. számú törvényjavaslat 13 hazai nemzetiséget érintő részei már e változásnak megfelelően kerültek kidolgozásra. A törvényjavaslat a 2019-es költségvetéshez képest 768,9 millió forint többlettámogatást tartalmaz a nemzetiségipedagógus-pótlék emelésére, valamennyi nemzetiség vonatkozásában 681,1 millió forint többlettámogatást, a nemzetiségipedagógus-hallgatók ösztöndíjprogramjára szintén valamennyi nemzetiség vonatkozásában; 1 milliárd 640 millió forintot a 12 hazai nemzetiségi közösség céljait szolgáló projektek támogatására, valamint 360 millió forint többlettámogatást a roma nemzetiségi önkormányzatok, civil szervezetek pályázati támogatására, mégpedig beruházásra, felújításra, pályázati önrészre.

A 2020. évi költségvetésben 12 hazai nemzetiségi közösség céljait szolgáló projektek támogatására tervezett 1 milliárd 640 millió forint többlettámogatást, valamint a roma nemzetiségi önkormányzatok, civil szervezetek beruházásaira, felújításaira és pályázati önrészekre tervezett 300 millió forint mértékű többlettámogatások indokoltságát az adja, hogy a nemzetiségi önkormányzatok saját bevétellel nem rendelkeznek, így a nemzetiségiintézmény-fenntartási, -felújítási, -beruházási feladatok finanszírozása tekintetében ezek az önkormányzatok kizárólag az államra számíthatnak.

A 2019. évi támogatási igények már jelen törvényjavaslat tárgyalásának időpontjában is több milliárd forintot tesznek ki, ezért indokolt a többlettámogatás biztosítása a Miniszterelnökség és a Belügyminisztérium vonatkozó címeinél. Egyes intézményeknél, így például az Országos Roma Önkormányzat által fenntartott ciráki és tiszapüspöki iskolánál a felújításokat a további működés érdekében haladéktalanul szükséges megkezdeni.

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága tehát a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló T/6322. számú törvényjavaslattal a Költségvetési bizottság házszabályi rendelkezések 46. § szerinti eljárásának lefolytatását követően egyetért, és annak elfogadását javasolja. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, szószóló úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek tehát, a napirend szerinti időkeretben. A vita során kétperces hozzászólásra nincsen lehetőség. Gelencsér Attila képviselő úr már elmondta felszólalását. Hozzászólásra következik Zombor Gábor képviselő úr, Fidesz.

DR. ZOMBOR GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Mi is a Népjóléti bizottságban lefolytattuk a részletes vitát, és azt állapítottuk meg, a kormánytöbbség, hogy ismét lépni fog az egészségügy a következő évben mind a béremelések tekintetében, mind az infrastruktúra-fejlesztés tekintetében, és bízunk abban, hogy az a tendencia, ami az elmúlt években elindult, a jövőben töretlen lesz, és megfelelő bérek állnak rendelkezésre majd az egészségügyi dolgozók körében.

(13.30)

Egy ügy miatt szerettem volna, egy konkrét ügy miatt hozzászólni, hiszen többször beszéltünk egy bizonyos betegcsoport finanszírozásának a kérdéséről, és én úgy vettem észre, hogy abban konszenzus alakult ki a képviselők között, és a kormányzat is ezt az igényt támogatta. Itt a gerincvelőizom-sorvadásban szenvedő emberek finanszírozásáról van szó.

Egy picit olyan helyzetbe keveredtünk, amelyet nehezen tudunk feloldani, hiszen a javaslatban az szerepel, hogy a 18 év alattiak finanszírozására egy külön összeg kerül elkülönítésre, és az nagy öröm egyébként, hogy másfél milliárd forinttal több jut a ritka betegségek finanszírozására. Én azt szeretném kérni  hiszen valószínűleg az elkövetkezendő időszakban pontosan ki fog derülni, hogy mi mennyibe fog kerülni , hogy amennyiben a NEAK pluszigényt nyújt be ennek a betegségnek a kezelésével kapcsolatban, akkor azt a kormány méltányolja, és erre a finanszírozást biztosítsa. Orvosilag nagyon nehéz azt elfogadni, hogy bizonyos korosztályokat tudunk csak támogatni, bizonyos korosztályokat pedig nem. Én úgy gondolom, hogy több képviselőtársam nevében is mondhatom azt, hogy amellett, hogy a támogatás növekedése egyértelmű eredmény, és nagyon szépen köszönjük ezt a lehetőséget, ebben kérjük majd a kormány segítségét. S természetesen a költségvetés elfogadását támogatni fogom. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.  Dr. Lukács László György tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm, Zombor Gábor képviselő úr. Most megadom a szót Koncz Ferenc képviselő úrnak, Fidesz.

KONCZ FERENC (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány kiemelt célja, hogy az állam teljes mértékben hiány nélkül működjön, és a közszolgáltatások költségét a működési bevételekből tudja finanszírozni. A nullaszázalékos működési hiány elérése úgy valósul meg ráadásul, hogy megfelelő forrásokat biztosítunk a munkahelyek számának gyarapodását lehetővé tevő fejlesztésekre, ez garantálja a GDP további növekedését. A jelen javaslat kiemelt fontosságú, hiszen a kormány által előterjesztett 2020-as költségvetés középpontjában a családvédelmi akcióterv végrehajtása áll. Európában a nemzeti össztermékhez képest Magyarországon a legmagasabb a családtámogatások aránya, Varga Mihály miniszter úr ennek ellenére további lépéseket tart szükségesnek, éppen ezért a jövő évben közel 2228 milliárd forint áll majd rendelkezésre a magyar családok támogatására, ez közel 224 milliárd forinttal magasabb, több az idei összegnél.

2010-hez képest az oktatásra több mint 500 milliárd forinttal, az egészségügyre 740 milliárd forinttal, a nyugdíjakra 840 milliárd forinttal, az államháztartásban dolgozók bérére 1455 milliárddal, a rendvédelmi kiadásokra pedig a 2010-es költségvetés duplája, 723 milliárd forinttal magasabb összeg jut. Kimondottan környezetvédelmi célokra pedig több mint 288 milliárd forintot biztosít a kormány. A falusi CSOK nyújtotta támogatás és kedvező hitellehetőség mellett adóvisszatérítés-támogatást biztosít a kistelepüléseken az új lakóingatlant építők, valamint a használt lakóingatlant felújítók és bővítők esetében 5 millió forint összegig. A hazai turizmus versenyképességének erősítése érdekében a kereskedelmiszálláshely-szolgáltatás áfaszintje a jelenlegi 18 százalékról 5 százalékra csökken.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei képviselőként és volt polgármesterként kiemelt fontosságúnak tartom a vidéki önkormányzatok támogatását. 2020-ban 729 milliárd forintos támogatás helyett mintegy 753 milliárd forintra növekszik az elnyerhető támogatás összege. A javaslat szerint a települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatására mintegy 191 milliárd forintot lehet majd fordítani, az egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatására 164 milliárd forint jut, a települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatására pedig 82 milliárd forint fordítható.

Mint ahogy mondtam, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei képviselőként nagy örömömre szolgál, hogy a 26-os főútvonalat elkerülő úttal erősíti meg a kormány, a következő esztendőben erre is mintegy 3,5 milliárd forintot kell majd a 2020-as költségvetésből fordítani. És mint zempléni képviselőnek, volt szerencsi polgármesternek pedig nagy örömömre szolgál, hogy úgyszintén 3,5 milliárd forintos előkészítési költségekkel megkezdődik a 37-es útnak  amely Tokaj-Hegyaljára visz be Miskolc irányából  a további négysávosítása.

A fenti intézkedések alapja a gazdasági stabilitás. A magyar az egyik legdinamikusabban növekvő gazdaság egész Európában, ugyanakkor a magyar gazdaságnak is számos potenciális veszélyforrással kell szembenéznie. A kormány célja, hogy a magyar gazdaság növekedésének üteme legalább 2 százalékponttal haladja meg az európai növekedés átlagát. Szeretném hangsúlyozni, hogy továbbra is kiemelt jelentőségű a teljes foglalkoztatás elérése. A foglalkoztatottak száma ma már közel 4,5 millió fő, miközben a 3,5 százalékos munkanélküliségi arány a rendszerváltozás óta a legalacsonyabb. Ennek oka az, hogy Magyarország hét éve teljesíti a költségvetési hiánycélra vonatkozó kritériumokat, az államadósság folyamatosan csökken, a jövő esztendőben is ez a cél. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Most megadom a szót Gurmai Zita képviselő asszonynak, MSZP.

DR. GURMAI ZITA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! A Gazdaságkutató készített egy elemzést Magyarországról, amely nagyon világosan rámutat arra, hogy a szegények és a gazdagok között Magyarországon mekkora szakadék tátong, amikor az egészségügyről van szó. Ez elsősorban abban jelenik meg, hogy a szegények, a rossz anyagi helyzetben lévők nem tudnak hozzájutni minden egészségügyi ellátáshoz, amely a jobb anyagi helyzetben levőknek megadatott. Ez a különbségtétel ráadásul Magyarországon már nemcsak anyagi, hanem földrajzi alapokon is megjelenik. A jelenlegi adatok szerint Magyarországon több mint 500 ezer ember nem jut hozzá a megfelelő alapellátáshoz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kormánypárti Képviselők! Az az érzésem, hogy szerencsejátékká silányították a magyar egészségügyet, egészségügyi lottó, hogy ki milyen ellátást kap aszerint, hogy hol él, vane az adott városban, kórházban érsebész, vane elég védőnő, fogorvos vagy adott esetben háziorvos. Ez tulajdonképpen ma Magyarországon csak a szerencse kérdése. Mindez azzal jár, hogy a szerényebb anyagi körülmények között élő magyar nők nem kapnak megfelelő nőgyógyászati ellátást a terhességük idején, ezen belül is kiemelkedő veszélyt jelent a védőnők hiánya. Hogyan akarják önök növelni a népességszámot, ha nincs elég védőnő ahhoz, hogy segítse a várandós anyákat? A védőnők hiánya azt jelzi, hogy a fideszes állam nem ad segítséget a magyar kismamáknak, főleg azoknak a nőknek, akik kevésbé tehetősek.

Ezért nyújtott be a Magyar Szocialista Párt frakciója egy olyan költségvetési módosítót, amely megerősíti az alapellátást annak érdekében, hogy mindenki hozzájusson a neki járó ellátáshoz, mert nekünk minden magyar gyermek egészsége egyaránt fontos. Remélem, hogy ezt önök is így gondolják. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A következő hozzászóló Hörcsik Richárd képviselő úr, Fidesz.

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A jövő évi költségvetés kapcsán az általános és a részletes vitának ennél a stációjánál többször elhangzott a gazdasági stabilitásnak a jelentősége. Nos, ahogy Szűcs képviselőtársam elmondta, az Európai ügyek bizottsága például határozottan úgy vélekedett, hogy a fegyelmezett fiskális politika, különösen a GDP 1 százalékára tervezett államháztartási hiány az úgynevezett maastrichti kritériumoknak is megfelel, és a GDP-arányos államadósság jövőre a GDP 66 százaléka alá csökken.

(13.40)

Azért hangsúlyozom mindezeket a tényeket, mert úgy hiszem, hogy a stabilitás teremti meg a lehetőséget arra, hogy ezt a költségvetést a magyar családok költségvetésévé tegyük. Nemcsak a közös adósság csökken vagy az adósság szerkezete alakul át tehát, hanem ami ennél is fontosabb, tisztelt képviselőtársaim, a családok gyarapodnak, és a gyermekvállalást támogatjuk.

Tisztelt Képviselőtársaim! E vitában röviden a Gazdasági bizottság módosító javaslatára szeretném felhívni államtitkár úr és a képviselőtársaim figyelmét. Mint ismeretes, a turizmusfejlesztési hozzájárulásból származó bevételt kizárólag turisztikai fejlesztésre kell fordítani a turisztikai fejlesztési célelőirányzaton. Ennek tényleges megvalósítását könnyíti meg, úgy vélem, ez a javaslat, hogy az előirányzatot meghaladó bevétel esetén úgymond automatikusan megemelésre kerül a turisztikai fejlesztési célelőirányzat összege, amely automatizmus reményeink szerint jelentősen segíti a turizmus fejlesztését, amire nagyon nagy szükség van, és ami Magyarország, de kiemelten választókerületem, Abaúj és Zemplén számára nagy jelentőséggel bír. Meggyőződésem, hogy ez továbblendítheti mind Abaúj, mind Zemplén térségének a turisztikai fejlődését, ami hál’ istennek az elmúlt évek során elindult.

A fentiekre tekintettel kérem tehát képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslat és a módosító javaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Felszólalásra következik Z. Kárpát Dániel képviselő úr, Jobbik.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeretném elmondani, hogy a magyar jövendő nem lehet ellenzékben, úgy, ahogy az igazság sem lehet ellenzékben, ezért ezen vita záróakkordjaként a magyar jövendő nevében meg kell említenem azokat a magyar fiatalokat és azokat a társadalmi csoportokat, akiket egyszerű vonalkódoknak tekint ez a kormány, és akik vonalkódokként kimaradnak a költségvetési tervezésből, de az én világképemből semmiképpen sem, hiszen minden józan gondolkodású magyar polgár rájuk kívánja alapozni a jövőt, azon magyar fiatalokra, akiktől ez a kormány  egyébként joggal  a gyermekáldások számának szaporodását várja, és amely szándékában én támogatom Magyarország Kormányát. Hozzáteszem, a deviancia bizonyos formáinak háttérbe szorításával ehhez a szándékhoz közelebb kerülhetne Magyarország Kormánya; értetlenül állok az előtt, hogy miért nem tesz semmit ebben az ügyben vagy szinte semmit. Hozzá kell tennem, hogy arra a csoportra gondolok  egy példával megvilágítva , amely magyar társadalmi csoport most kezdené el az életét, fiatal, huszonéves párként saját otthonhoz jutna, családot alapítana, és példának okáért lakáscélú előtakarékosság állami támogatásával összeszedte pár év alatt az önrészt korábban a CSOK-hoz, és valahogy egy saját ingatlanra szert téve, hiteleket törlesztve, hosszú évek munkájával családot tudott alapítani, jövőt tudott építeni. Ezekre az emberekre nem gondol ez a költségvetési tervezet. Azok a magyar fiatalok, akik lakáscélú előtakarékosság állami támogatásával tudtak egyről a kettőre lépni, ma semmilyen lehetőséget nem kapnak ehelyett, a költségvetési tervezésből egyszerűen kimaradt az ő életük.

Azt mondja Magyarország Kormánya, hogy vegyenek fel CSOK-ot. De ha nem keresnek elegendő összeget ehhez, márpedig Magyarországon százezrek, milliók nem keresnek elegendő összeget ahhoz, hogy bármely bank leszerződjön velük CSOK-ra, akkor felteszem a kérdést, államtitkár úr, képviselőtársaim: milyen jövőt szánnak ezeknek a fiataloknak?

Lehet itt a parlamentben, a nagyon masszív és sokat halott, sokat kibíró kupola alatt azt mondani, hogy megfordult a nettó migrációs egyenleg önök szerint, tehát azt állítani, hogy többen térnek vissza Magyarországra, mint ahányan eltávoznak innen. Alá lehet ezt támasztani különböző statisztikai hamisítványokkal, mert mind a ketten tudjuk, önök is tudják, mi is tudjuk, hogy egyrészt a kivándoroltak közé sokkal kevesebb embert számítanak be, mint ahányan valóban kivándorolnak, hiszen csak azt számítja be ez a statisztika, aki feladta a társadalombiztosítási jogviszonyát, felszámolta az itteni lakhelyét, vonalait, leadta a papírjait, és eltávozott vélhetően végleg külföldre. Önök csak ezeket az embereket számolják be a távozók közé. A hazatérők közé viszont beszámítják azon határon túli testvéreinket is, akik adott esetben a kényszer okán itt a jelenlegi kisebb méretű Magyarországon kell hogy a boldogulásukat megtalálják, pedig a cél az lenne, hogy mindenki a szülőföldjén boldogulhasson az egész Kárpát-medencében.

Szeretném önöknek elmondani, hogy felelőtlenség és néminemű demagógia is a gyermekáldások számának növekményét várni azoktól, akiktől éppen elveszik ezeket az életlehetőségeket, akik a budapesti vagy nagyvárosi albérleti díjakkal szembesülve azt látják, hogy a kormányzat tötymörgéséből kifolyólag ezek az elképesztő, tarthatatlan állapotok fennmaradnak. Még Berlin is próbálkozik, szerintem egy rossz eszközzel egyébként, hiszen az albérleti díjaknak a hatósági plafonját, tehát egyfajta hatósági díjszabását én nem támogatnám Magyarországon, de lennének egyéb eszközök, példának okáért a Jobbik benyújtotta erre vonatkozó indítványait az utóbbi hónapokban többször. Egy olyan lakhatási támogatási rendszerre gondolok, államtitkár úr, amit a Jobbik „Mi várunk” programja kiterjesztett, és amely értelmében megvizsgálhatnánk azt adott esetben budapesti kerületenként, régiónként, városrészenként, hogy az adott albérleti díjak  átlagos kerületi albérleti díjak  és az érintett fiatal pár keresete között mekkora a tátongó szakadék, és ezen szakadék függvényében egy, akár az Erzsébet-utalványhoz hasonló utalványrendszerrel visszatérítést kaphatnának ezek a magyar fiatalok, ha csak 20-30 ezer forintot havonta, államtitkár úr, ez is egy gesztusértékű jelzés a magyarok számára, hogy érdemes itt maradni ebben az országban, érdemes itt keresni a boldogulást. Hiszen a munkabérek versenyében tízéves távlatban, bárki kerül kormányra Magyarországon, nem tudunk győzni, nem tudjuk a nyugat-európai átlagot még csak megközelíteni sem, főleg akkor, ha ezen kormány regnálása alatt az osztrák bérszínvonal értékétől még egy néhány százalékos távolodás is bekövetkezett, nemhogy közeledést tudtak volna felmutatni az utóbbi években.

Azt viszont elmondhatnánk, hogy egy bérlakásépítési programmal, egy lakhatási támogatási rendszerrel, a Jobbik által benyújtott, a lombikbébiprogram teljes körű támogatásának tervezetével, tehát úgy, hogy se háromszázezer forint körüli térítési díjak, se várólisták ne jöjjenek szembe és ne várják a magyar fiatalokat, ha ezt el tudnánk érni, előre lehetne lépni ezen a területen.

S még egy fontos becsípődésem van, ha így tetszik. Azért szegezem ennek az államtitkárnak ezeket a kérdéseket, mert ő szakmai, korrekt és pedáns válaszokat szokott és tud adni ezekre a kérdésekre. Szeretném tudni őszintén a véleményét mindenkinek, aki megszólalhat ebben a kérdésben: hogyan gondolnak demográfiai fordulatra egyáltalán a gyermeknevelési cikkek 27 százalékos áfakulcsának megtartása mellett? Ez egy európai uniós rekorderkulcs. Ha az összes gyermeknevelési cikk áfakulcsát 27-ről 5 százalékra csökkentem, és minden érintett magyar családot kedvezményezek ezzel, akkor sem hiszem, hogy százmilliárdos összeg összejöhetne, ennél vélhetően sokkal alacsonyabb fog kijönni, de egészen biztos, hogy ennek a költségvetésben a fedezete megvan, meglenne. S egészen biztos vagyok abban, hogy ezek a gesztusértékű üzenetek legalább annyit érnek a magyar fiatalok számára, mint azok az amúgy általam támogatott adókedvezmények, amelyek nem érintik a teljes kört, csak egy bizonyos kereseti szint fölött érintik a magyar állampolgárokat, és ez a bizonyos kereseti szint fölöttiség egy olyan furcsa kiválasztódást okozott, mintha csak számukra kívánna üzenni Magyarország Kormánya. Pedig a magyar jövendő ott van a szabolcsi falvakban, ott van az inaktív magyar fiatalokban, akik jelen pillanatban nem tudnak szakképzettséget szerezni, nem jutnak el egy kollégiumba, nem tudnak a tehetségüknek megfelelő munkahelyet találni Magyarországon. Hatszázezer ilyen emberről beszélünk. Hatszázezer magyar kényszerült a feketegazdaságba vagy tántorog a szürkegazdaság szélén, kapja a kiegészítést még zsebbe a tisztesnek nem mondható, mert nagyon alacsony keresete mellé. Ezeknek az embereknek kellene jövőképet, víziót kreálni Magyarországon, és akkor talán lassulna a kifelé vándorlás spirálja, egyáltalán a gondolata visszaszorulna, mert lenne életlehetőség Magyarországon.

A Jobbik frakciójának ez a célja, hogy ezt a víziót fel tudjuk festeni minden magyar fiatal, minden, a tisztességes jövendőjét kereső magyar állampolgár számára, és amíg nem látjuk ugyanezeket visszaköszönni a költségvetés tervezetében, addig nem tudjuk támogatni ezt a csomagot. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A következő hozzászóló az LMP képviselője, Keresztes László Lóránt úr.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a lehetőséget. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valóban, a költségvetési vitának itt a lezáró szakaszában már tulajdonképpen túl vagyunk azon, hogy minden frakció, minden bizottság ismertette a saját álláspontját, itt már  már csak a szűkös időkeret miatt is  bizonyos lezáró gondolatokra és megfelelő következtetésre vagy bizonyos következtetések levonására van lehetőség.

(13.50)

Mi is kivettük a részünket a vitából, és én is elismerem, hogy államtitkár úr végig itt volt a vitában, és igyekezett korrekt szakmai válaszokat adni, de azért hozzáteszem, hogy számos olyan kérdés volt, amire viszont nem tudott vagy nem kívánt választ adni államtitkár úr. Én ezek közül egyet-kettőt megpróbálok ismét a mostani vitában föltenni.

Azért rendkívül fontos a költségvetési vita minden évben, mert itt derülnek ki a számok, itt derül ki a valóság, itt derül ki az, hogy mi a különbség aközött, amit a kormány mond, és amit valójában tesz. Ha tehát megnézzük a költségvetés számait, akkor látjuk, hogy a kormánynak mi a valós politikája, mi az, amire költ a kormány, és mi az, amire nem. Mi ezek alapján mondtuk már a vita elején, látva a benyújtott költségvetést, hogy ez a jövő felélésének a költségvetése. Azt gondolom, ez sok mindent elmond róla. Azt olvashatjuk ki ebből a költségvetésből és az elmúlt hetek vitájából, hogy a kormány nem kíván szembenézni sem a globális kihívásokkal, sem azokkal a problémákkal, amelyek nemzeti szinten a legfontosabbak, és a legnagyobb kihívást jelentik.

Ha globális problémákra gondolunk, az éghajlatváltozás, klímaváltozás kérdésére, egy adatot elég erről mondani. Ebben a jövő évi költségvetésben 25 százalékkal kevesebbet kíván költeni környezetvédelemre a kormány az idei évi költségvetéshez képest.

Ha azt nézzük, hogy nemzeti szinten mi a legnagyobb probléma, képviselőtársam már beszélt róla, ez bizony a kényszerű elvándorlás, és a költségvetés alapján nem derül ki, hogy a kormány készülne arra az alapvető gazdaságpolitikai változásra, amire szükség volna ahhoz, hogy megállítsuk ezt a kivándorlást, és középtávon lehetőséget adjunk azoknak, akik kényszerűségből elmentek, hogy végre visszatérhessenek Magyarországra. Valóban, én is meg tudom erősíteni, hogy az a fajta kormányzati kommunikáció, ami arról beszélt, hogy megváltozott volna a trend, és többen tértek volna vissza, az egész egyszerűen hazugság.

És engedjék meg, hogy vidéki képviselőként alapvetően a vidék problémáiról ejtsek még néhány szót ebben a rövid felszólalásban. Itt is láthatjuk, hogy a kormány gyakorlatilag lemondott a vidékről, elárulta a vidéki térségeket, és tulajdonképpen egy faluromboló politikát hajt végre. Vannak olyan intézkedések, amiket mi is üdvözöltünk, mi is megszavaztunk, amelyek kifejezetten a „Magyar falvak” programhoz kapcsolódnak. Ugyanakkor azt a vitában is elmondtuk, és most is meg tudom erősíteni, hogy ha nem biztosítják a megfelelő, az alapvető közszolgáltatásokat a vidéki térségek számára, akkor ezek az intézkedések kommunikációs eszközként maradnak meg a politikatudomány emlékezetében, és ezek nem lesznek majd alkalmasak arra, hogy érdemi hatást gyakoroljanak a rendkívül nehéz helyzetű vidéki térségekre nézve.

Elmondtam én is személyesen nagyon sokszor ebben a hosszú, több hetes vitában, hogy alapvető rendszerproblémákkal nem kíván a kormány szembenézni. Nem kíván szembenézni azzal és nem kíván cselekedni, hogy a legfontosabb közszolgáltatások kerültek az összeomlás szélére. Néhány példát említve: a vidéki közlekedési infrastruktúra. Több körben vitatkoztunk erről államtitkár úrral. Látható, hogy a jövő évi költségvetésben mindössze 50 milliárdot kívánnak költeni a mellékutak felújítására, és ez kiolvasható, hogy 430 kilométer mellékút felújítására lesz mindössze elegendő. Ezzel szembe kell állítani azt a számot, ami 16 ezer kilométer, tehát ma Magyarországon 16 ezer kilométernyi mellékút van rendkívül rossz állapotban, és 16 ezer kilométernyi út várná az azonnali beavatkozást. Ezzel szemben jövő évben mindössze 430 kilométerre biztosít forrást a kormány. És szerintem abban egyetértünk, hogy ha az alapvető infrastruktúra, a közlekedés alapvető infrastruktúrája nem biztosított, akkor semmilyen érdemi vidékfejlesztésről nem lehet beszélni.

De említeni szeretném a vízi közművek rendszerét. Az is rengeteg szakmai jelzésből tudható, hogy több ezer milliárd forintra lenne szükség, hogy rendbe rakjuk a magyar vízi közműveknek, a legfontosabb közszolgáltatásnak az infrastruktúráját. Ehhez képest az idei költségvetéshez hasonlóan a jövő évi költségvetésbe is mindössze másfél milliárd forintos rekonstrukciós keretet tervezett be a kormány, ami gyakorlatilag semmire nem elegendő; hozzátéve, hogy a legnagyobb vidéki közszolgáltató cégek és vízszolgáltató cégek is az összeomlás szélére kerültek.

Képviselőtársaim konkrét példákat hoztak, alapvetően nyilvánvalóan a saját választókerületükből, ami önmagában nem probléma; Gelencsér képviselő úr is beszélt egy zeneiskoláról, és ez önmagában rendkívül pozitív. De akkor engedjék meg, hogy én is egy konkrét példát említsek, amivel alátámasztom azt, hogy óriási eltérés van a kormányzati sikerpropaganda és a magyar valóság között.

Én baranyai képviselő vagyok, de szándékosan nem egy baranyai, nem egy ormánsági példát hozok; ugye, az Ormánság az ország egyik legszegényebb térsége. Mondok önöknek egy, a magyar valóság alátámasztására egy másik példát, egy Tolna megyei kisváros, Tamási példáját. Ennek a városnak van egy olyan belterületi lakórésze, ahol a legalapvetőbb közszolgáltatást sem tudják biztosítani: nincs útnak nevezhető infrastruktúra. Akinek, néhány embernek van autója, az is tönkremegy az egészen borzalmas állapotú utak miatt. Nincs szemétszállítás. Idős embereknek adott esetben több kilométeren keresztül kell cipelniük a szemetüket, hogy a gyűjtőedényekig elvigyék. És ami a legnagyobb tragédia: itt, Tamásiban, konkrétan az Adorján-újtelepi részen nincs vezetékes ivóvízellátás 2019-ben, sőt az ivóvíz szállítása is rendkívül komoly kihívásokat jelent az illetékeseknek. Előfordult az elmúlt hetekben, hogy a legnagyobb kánikula közepette egy héten mindössze egyszer vittek egészséges ivóvizet, tiszta ivóvizet az ott élőknek. Ez egészen elképesztő.

És én azt gondolom, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, amíg ilyen helyzet van Magyarországon, ha még egy vidéki kisvárosban a legalapvetőbb infrastruktúrát sem tudják biztosítani, addig az önök kommunikációja a virtuális valóságban értelmezhető csak.

Utalva képviselőtársamra: el tudom mondani, hogy az ellenzék nem véletlenül nyújtott be 800 módosító javaslatot, és egészen elképesztő, hogy ezek közül önök semmit nem fogadtak el. Igenis meglenne a forrás a költségvetésben, hogy ezeket a módosításokat elvégezzék. Gondolhatunk itt a paksi bővítés több ezer milliárdos projektjére, ami a jövő évi költségvetésben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) már 70 milliárddal jelenik meg, vagy éppen a teljesen felesleges, önök által is már elismerten felesleges Budapest-Belgrád-vasútvonal ezermilliárdos projektjére, amit…

ELNÖK: Köszönöm szépen.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): … egy az egyben el kéne felejteni. Az LMP természetesen nemmel fog szavazni a költségvetésre. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm. A következő hozzászóló Varju László képviselő úr, DK.

VARJU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Elnök Úr! Államtitkár Úr! A kisebbségivélemény-nyilvánítási blokkban több olyan téma van, amit mint a Demokratikus Koalíció képviselője már elmondhattam, és erre felhívhattam a figyelmet. Viszont azzal, hogy a frakciónk részéről a módosító indítványainkat kikértük, és az Országgyűlés külön szavazását kérjük ezekről, ezek mellett szeretnék érvelni, és felhívni a figyelmet arra, hogy mennyire fontos volna ezek támogatása. Abban már nem bízom, hogy a kormány oldaláról sikerüle ehhez partnert találni, de azt hiszem, ahhoz, hogy emberek egyértelműen azt akarják, hogy az első és legnagyobb csomagot vegyem figyelembe, hogy azok az állam finanszírozásában dolgozó tanárok, egészségügyi rendszer, rendőrök, azok a közszolgák, akik egyébként erejüket megfeszítve sok esetben bizalmat szavazva annak, hogy előbb vagy utóbb a munkájukat bérezésben is elismerik, de ezt önök figyelmen kívül hagyják és nem teszik, a mi számunkra elfogadhatatlan. Az orvosok és ápolók, az egészségügyben meglévő több száz milliárd forintos hiány, illetve igény arra, hogy a magyar emberek számára normális egészségügyi szolgáltatást lehessen igénybe venni, ez ehhez nélkülözhetetlen, éppen ezért azok a módosító indítványok, amelyek egy kórház felújításához vagy működtetéséhez kapcsolódnak a VII. kerülettől kezdve Újpestig, azt hiszem, ezek mindegyike olyan kezdeményezés, amelyre önöknek reagálniuk kell, mégpedig nem elutasítással, hanem igenis támogatással.

Azok a kezdeményezések, amelyek zöldterületek védelmére vonatkoznak, vagy hogy az egészségügyre még egy pillanatig visszatekintsek, azzal, hogy a megelőzésre, így például a milliókat érintő parlagfű ártalmatlanítására és irtására vonatkozó kezdeményezésünket elutasították, ez önmagában számunkra érthetetlen és elfogadhatatlan.

Ebben a kategóriában tehát számos ilyen kezdeményezésünk van, amely a kórházhoz, az egészségügyhöz, az emberek mindennapi életéhez, a béremeléshez, a bérükhöz kapcsolódik. De idetartoznak a diákok is, akiknek a tankönyvtámogatására adtunk be kezdeményezést.

Végezetül engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy az nyújtana biztonságot és lehetőséget, az értékállóság, ha önök védelemről beszélnek, ha Magyarországon a forint helyett az euró fizetőeszköz nem a távoli, évtized múlva bekövetkező lehetőségről szólna, hanem sokkal inkább a mindennapokról, ami a nyugdíjak értékállósága mellett és valóban annak akár emelkedésével, mint ahogy korábban említettem, a vegyes indexálás figyelembevételével, a béremelkedést is figyelembe vevő nyugdíjemeléshez kapcsolódna.

Ez így önmagában az, ami miatt a módosítókat benyújtottuk, de amennyiben ezt nem tudják támogatni, akkor köszönjük szépen, mi a költségvetésből sem kérünk. Köszönöm szépen. (Taps a DK padsoraiban.)

(14.00)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Hajdu László képviselő úrnak, DK.

HAJDU LÁSZLÓ (DK): Tisztelt Államtitkár Úr! Elnök Úr! Nagyon picike időm maradt, az önkormányzatokhoz, a IX. fejezethez szeretnék pár szót  talán van módom még  hozzászólni.A költségvetésben 735,8 milliárd forint szerepel a települési önkormányzatok fejezetében. Ez azt jelenti, hogy a költségvetés tervezésekor 2,8 százalékos inflációval számoltak, ez 0,9 százalékos emelkedést jelent mindössze a 3800 településnek. Azt gondolom, hogy ez még a szinten tartáshoz sem elegendő. Ki lehet mondani egyébként, hogy az önkormányzatok számára kötelezően előírt feladatokat nem fedezi ez a 0,9 százalékos növekedés, ami kiolvasható ebből az anyagból.

Másrészt viszont benne van a már kvázi adóvá nőtt szolidaritási adó, amelyet a 167 önkormányzatnak kell fizetni, és ebből működtetik lényegében az államosított közoktatást, ami egy kerületi önkormányzat, mondjuk, az én választókerületem kerületének önkormányzata esetében 2017-ben még csak 280 millió forintot jelentett, ma most, ebben a költségvetésben már 700 millió forintot jelent. Ez az adó azért van, hogy működtetni lehessen az államosított iskolákat. Ez mind a 167 önkormányzatnál hasonló arányban, hasonló differenciával sújtja az önkormányzatokat.

Nagyon fontosnak tartom (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy fölhalmozási feladatokra olyan kevés pénz jut, ma erről a területről valaki szólt…

ELNÖK: Köszönöm szépen.

HAJDU LÁSZLÓ (DK): …sem a tömegközlekedésre, sem pedig a belterületi utak javítására, felújítására és a járdák felújítására…

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr.

HAJDU LÁSZLÓ (DK): Ja, letelt az időm?

ELNÖK: Lejárt az idő.

HAJDU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm. (Taps a DK soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Szabó Sándor képviselő úrnak, MSZP.

SZABÓ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési vitában elsősorban én is az önkormányzatok helyzetével foglalkoztam, ebben Banai államtitkár úrral évek óta vitánk van  ő nyilván makacsul ragaszkodik a számokhoz, én meg nyilván makacsul ragaszkodom a tényekhez. Én nagyon sok települést végigjárok, nemcsak a választókerületemben, hanem a megyében, és azt kell hogy mondjam önnek, államtitkár úr, hogy azért közel sem olyan jó a helyzet az önkormányzatok tekintetében, ahogyan azt ön, illetve az ön számai mutatják. Éppen ezért módosító javaslattal éltem a költségvetés kapcsán az önkormányzatok tekintetében, ami természetesen arról szól, amit a korábbi években is tettem, én kérem kormánypárti képviselőtársaimat, illetve önt is, államtitkár úr, támogassák ezt.

Ez nem szól másról, mint arról, hogy az önkormányzatok finanszírozását meg kell erősíteni. Ezt pedig meg lehetne úgy tenni, hogy a gépjárműadó jelenlegi 40 százaléka, ami helyben marad, az legyen 80 százalék, valamint azok az illetékek, bírságok, amik korábban az önkormányzatokat illették, azok szintén maradjanak az önkormányzatoknál, valamint a személyi jövedelemadó egy jelentős része, ami 10 százalék volt korábban, amit a központi kormányzat szintén elvett, azt adják vissza az önkormányzatoknak. Ezáltal vélhetően biztosítva lenne az önkormányzatok jobb finanszírozása, hiszen én korábban is elmondtam, az államtitkár úr ezzel nem ért egyet, de én továbbra is tartom, hogy lényegesen több forrást vontak el az önkormányzatoktól, mint amennyi feladatot az állam korábban átvállalt. (Folyamatos zaj.)

Engedjék meg, hogy még egy módosító javaslatomra fölhívjam a figyelmet, ami elsősorban Szeged várost, illetve a térséget érinti. Kérem érintett képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt, ez pedig nem más, mint a déli Tisza-híd, plusz az ehhez kapcsolódó vasúti híd, plusz a P+R parkoló megépülése. A „Modern városok” programjának keretein belül Orbán Viktor 2017 januárjában a polgármesterrel kötött megállapodás szerint első pontként ezt támogatta. Korábban is voltak előkészületek e tekintetben. A későbbiekben a kormány átcsoportosított 15,5 milliárd forintot a központi operatív programból a NIF Zrt. részére erre a megvalósítandó feladatra.

Én ebben a dologban többször tettem föl kérdést az államtitkár uraknak, az illetékes minisztériumokhoz, mindig elterelő választ kaptam. Itt a lehetőség, hogy a korábban megnyitott módosító javaslatom, ami arról szól, hogy a jövő évben 2 milliárd forinttal kezdődjön meg a déli Tisza-híd megépítésének előkészítése, megvalósuljon. Úgyhogy kérem kormánypárti képviselőtársaimat, támogassák ezt. Köszönöm. (Taps az MSZP és a DK soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A következő hozzászóló Szilágyi György képviselő úr, Jobbik.

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt fideszes Képviselőtársaim! Önökhöz szólok, hiszen önök voltak azok, akik teleplakátolták az országot azzal, hogy önöknek a gyermek az első: „Nekünk a gyermek az első!” Van egy nagyon fontos probléma ebben az országban, hiszen nagyon sok párnak, több százezerre tehető azoknak a pároknak a száma, akik szeretnének első gyermeket, de valamilyen oknál fogva ez nekik természetes úton nem sikerül. Ebben közrejátszhat az életmód, közrejátszhat a különböző táplálkozási szokásoktól kezdve sok minden, ezt vizsgálni kellene. De igen, vannak olyan párok, akiknek természetes úton nem sikerül a gyermekvállalás, mégis nagyon szeretnének gyermeket, és ezeket a gyermekeket boldogságban és a legnagyobb odaadással szeretnék felnevelni. Ezeknek a pároknak egy idő után az egyetlen lehetőségük az IVF-programban való részvétel, magyarán: a lombikbébiprogramban való részvétel.

Többször felvetettük ezt a problémát, hogy ez mekkora terhet jelent ezeknek a családoknak, mekkora terhet jelent ezeknek az embereknek, és valóban, azt is el kell mondani, hogy az elmúlt időszakban történtek olyan intézkedések az önök részéről, amik előremutatóak a lombikbébiprogrammal kapcsolatban. Viszont van egy nagyon nagy probléma, az pedig az, hogy egy-egy ilyen beavatkozás, tehát minden egyes ilyen beavatkozás, és általában a legelső nem is szokott sikerülni, nagyjából olyan 1 millió 200 ezer-1 millió 400 ezer forint körül van. Ugyan tb-támogatást élveznek, de önrésszel egy-egy ilyen beavatkozásnál a családoknak körülbelül 300-400 ezer forinttal kell rendelkezniük. Mivel sokan nem tudják vállalni ezt a 300-400 ezer forintot, ezért kiesnek ebből a lehetőségből, ebből a körből, hiszen nem tudják elkezdeni ezeket a kezeléseket, hogyha nincs 300-400 ezer forintjuk.

Éppen ezért a Jobbik Magyarországért Mozgalom évek óta benyújt egy olyan módosító javaslatot a költségvetéshez, amely egy alapítvány létrehozását célozza meg 3 milliárd forintos célkerettel, ami azt eredményezheti, hogy azok a családok, akik nem tudják vállalni ezt a 300-400 ezer forintos önrészt, azok pályázhassanak erre az önrészre, és megnyíljon a lehetőség arra, hogy nekik is gyermekük születhessen, gyermeket vállalhassanak. Önök eddig minden egyes évben leszavazták ezt a költségvetési módosítót.

Arra kérem most önöket, hogy azokért a családokért, akik gyermeket szeretnének, szeretnék boldogságban felnevelni ezeket a gyermekeket, szeretnék megadni azt a lehetőséget saját maguknak és a gyermeküknek is, hogy családban élhessenek, ezeknek az embereknek, ennek a több tízezer, százezer családnak adják meg a lehetőséget, és a 601. számú módosító javaslatot, amit kikértünk, támogassák a szavazatukkal. Adják meg ezeknek a fiatal pároknak a család lehetőségét, ha már önök azt mondják, hogy a gyermek az első. Mi is úgy gondoljuk, hogy a gyermek az első, és az első gyermek megszületését így is lehet támogatni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A következő hozzászóló Varga László képviselő úr, MSZP.

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Hadd szóljak egypár támogató szót Szabó Sándor képviselőtársam mellett, hiszen ő arról beszélt, hogy van az Országgyűlés asztalán olyan, az önkormányzatok általános helyzetét érintő módosító javaslata, amely jelentősen jobb helyzetbe hozná az önkormányzatokat, tulajdonképpen pótolná azokat a forrásokat, amelyeket önök évekkel ezelőtt elvettek az önkormányzatoktól. Hiába alakult át tulajdonképpen a feladatmegosztás az önkormányzatok tekintetében, önök kevesebb feladatot vettek el, több forrást, és ez sokszor nagyon nehéz helyzetet teremt. A fejlesztésekből bántóan hiányzik a legtöbb magyarországi önkormányzat esetében a forrás. Természetesen lehet gondolni egy-egy megyei jogú városról, mondjuk, hogy a „Modern városok” programban kapott lehetőséget, legyen elég az. Azonban ezek a programok sem teljes körűek, és nagyon sok esetben tulajdonképpen az ígéret stádiumig jutottak el egyelőre.

Úgyhogy jómagam a frakciónk által az egyes szakterületeket érintő módosítókon túl benyújtottam a szülővárosomat érintő módosító indítványokat is, Miskolcot érintő módosító indítványokat is, olyanokat, amelyek bántóan hiányoznak mind a „Modern városok” programból, mind egyébként az európai uniós lehetőségekből.

(14.10)

Úgyhogy ebben a tekintetben kérném a támogatást önöktől is, hiszen ehhez többség kell itt az Országgyűlésben. Azt gondolom, ezek mind-mind olyan kérdések, amelyeket én javasoltam, illetve a képviselőtársaim a frakciómban javasoltak, amelyek a helyben élő emberek problémáit orvosolják: az útfelújításoktól a panelrehabilitáción át adott esetben a környezetvédelem, a szmoghelyzet kapcsán fontos kérdések kezeléséig.

Okozzanak meglepetést, hiszen évről évre ezeket itt elmondjuk, akár a részletes vitában a bizottságban, akár itt az összegző módosító javaslat vitájában, hogy egy-egy ilyen ügyet igazán támogathatnának legalább szimbolikusan. Most van lehetőségük, több módosító indítványt a frakciónk is kikért, de láttam, hogy ellenzéki képviselőtársaim többsége is tett ilyen kikéréseket. Azt gondolom, szimbolikusan egy-egy ellenzéki módosító javaslat mindenképpen támogatásra érdemes volna önöktől, de akár az is egy meglepő fordulat volna, ha egész szakterületet érintő javaslatainkat is támogatnák, mint például a Szabó Sándor által elmondott, önkormányzati területet érintő javaslatokat.

Okozzanak tehát meglepetést, és támogassák az indítványainkat! Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy a frakciók részéről a fennmaradt időkeretekben kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Tisztelt Országgyűlés! A vitát lezárom.Megkérdezem az előterjesztőt, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Banai Péter Benő jelzésre:) Megadom a szót Banai Péter Benő államtitkár úrnak.

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A jövő évi költségvetésitörvény-javaslat vitájának zárásaként első szavam a köszöneté kell hogy legyen, hiszen az elmúlt bő egy hónapban az Országgyűlés jelentős energiát fordított a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos és az ahhoz szorosan kapcsolódó törvényjavaslatok megtárgyalására. Ennek a munkának egy jelentős része azt a vitát adta ki, amely nemcsak a jövő évi költségvetés egyes számairól szólt, hanem magának a gazdaságpolitikának az irányáról is, amely a 2020-as költségvetést meghatározta, és amely 2010 óta jellemzi a kormányzatot. Ez a gazdaságpolitika a munka értékét helyezi a középpontba, a családok támogatását és a biztonságot.

Azt gondolom, az elmúlt évek számai alapján ez a gazdaságpolitika sikeresnek tekinthető. Több mint 800 ezerrel többen dolgoznak ma Magyarországon, mint 2010-ben. Már a benyújtás óta is csökkent a munkanélküliségi ráta, hiszen a legutóbbi adat 3,4 százalékos munkanélküliségi rátát mutat. Az átlagkeresetek és a reálkeresetek érdemben növekednek: az elmúlt két évben a nettó átlagkeresetek évente több mint 10 százalék fölött bővültek, és jó esélyünk van arra, hogy az idei évben is 10 százalék körüli lesz a nettó átlagkeresetek növekedése.

A családok támogatása tekintetében, azt gondolom, elmondhatjuk, hogy a több gyermek vállalása ma a 2010 előtti helyzettel ellentétben nem eredményezi a gyermeket vállaló szülők elszegényedését. Tudjuk azt, hogy számos feladatunk van még, de európai mértékben is jelentős az a termékenységiráta-javulás, amit az elmúlt években láthattunk.

Végül: a biztonság hangsúlyozása, azt gondolom, szintén nem lehet elégséges, nemcsak a családok szempontjából, hanem a gazdaság bővülése szempontjából is. Ma már egy-egy beruházási döntés meghozatalakor fontos tényező az, hogy az adott ország, az adott régió biztonságose vagy sem.

Munka, család, biztonság  ez az tehát, ami a gazdaságpolitikát meghatározta, és meghatározza a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatot is.

Ha a munkát nézem, akkor az önök előtt lévő törvényjavaslat azzal kalkulál, hogy a munkát terhelő adók tovább csökkenek: itt a szociális hozzájárulási adó kulcsának a mérséklése több mint 300 milliárd forintot hagyhat a vállalkozásoknál, amelyből a bérek emelésére is juthat forrás; a kisvállalati adó kulcsa 13 százalékról 12 százalékra csökkenhet, vagy az is lényeges szempont a munka világát illetően, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum 8 százalékkal növekszik.

E tekintetben tehát nem tudom értelmezni azokat a szavakat, amelyeket az ellenzéki képviselők, például Varju elnök úr, úgy mondtak el, hogy a jövő évi költségvetés a leszakadás költségvetése. Ha mind az eddigi folyamatokat nézzük, mind a minimálbér, a garantált bérminimum növekedését, akkor azon rétegek is nyertesei lehetnek ennek a gazdaságpolitikának és ennek a költségvetésnek, amelyek jövedelme átlag alatti.

A leszakadás költségvetése kapcsán, azt gondolom, igenis meg kell nézni, hogy az állam jóléti kiadásokra mennyi forrást fordít, és ebből azt látjuk, hogy a munkanélküliséggel kapcsolatos kiadások csökkennek hál’ istennek, hiszen segély helyett ma, ahogy említettem, több mint 800 ezer fő munkából él, és egyénileg is sokkal nagyobb a jövedelme. E tekintetben tehát, ha csak a jóléti kiadások alakulását nézzük és azon belül a szociális segélyre juttatott forrásokat, akkor nem a leszakadás költségvetéséről, hanem a felemelkedés költségvetéséről kellene hogy beszéljünk.

Ami a családtámogatásokat illeti: a többször említett 2228 milliárd forint magában foglalja az otthonteremtési támogatásokat közel 300 milliárd forintos értékben. Mi azt gondoljuk, hogy a családok támogatásának egyik fontos eszköze a lakhatás tulajdon általi biztosítása. Nem az albérletben való örökké maradást kell támogatni, hanem azt, amit a magyar családok, a magyar fiatalok túlnyomó többsége szeretne, nevezetesen: önálló tulajdont. Ehhez biztosít a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat minden eddiginél nagyobb forrásokat.

A családi támogatások növekvő összege természetesen annak is köszönhető, hogy a családvédelmi akcióterv kiteljesedik, egész évben érvényesül a hatása, például hatályba lép a négygyermekes édesanyák adókedvezménye. De ha a bölcsődeépítéseket említjük, és Bősz Anett képviselő asszony számonkéri a kormányzaton, hogy az építésre szánt forrásokon túl működtetésre mennyi pénzt biztosítunk, akkor azt tudom elmondani a tisztelt Országgyűlésnek, hogy jó szívvel támogatható a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat, hiszen a magánfenntartású bölcsődék működtetésének finanszírozása is növekszik, nem csak az építésre szán többletforrásokat a kormányzat.

A biztonságról nem szeretnék több szót szólni; 174 milliárd forinttal növekednek a kiadások, mint ahogy a három kiemelt területen túl több jut oktatásra, egészségügyre, kultúrára vagy például az önkormányzatok finanszírozására.

Az egészségügyről sok szó esett, és az ellenzéki képviselők a költségvetés mindenkori vesztesének nevezik az egészségügyet. Ismét hadd mondjam el tényszerűen, hogy 184 milliárd forinttal növekedhetnek az egészségügyi kiadások. Ez magában foglalja az ápolónők bérének rendezését két ütemben: januárban 14 százalékkal, novemberben 20 százalékkal növekedhet az egészségügyben dolgozó ápolónők fizetése, amennyiben a kormány javaslatát a tisztelt Országgyűlés elfogadja.

Nyugdíjak. 136 milliárd forint többlet állhat rendelkezésre. Ez a 136 milliárd forint nemcsak a 2010 óta látott, 10 százalékot meghaladó nyugdíjreálérték megőrzését szolgálja, hanem azzal is kell számolunk, hogy nyugdíjprémium kifizetésére is nyílhat lehetőség a gazdaság növekedésének köszönhetően. Miből futja a többletekre? A 4 százalékos gazdasági növekedésből, amelyet a gazdaságvédelmi akció támogat, amely szintén értelemszerűen beépült a jövő évi költségvetésbe.

Az önkormányzatok tekintetében aggódók figyelmét felhívom arra, hogy a helyi önkormányzatok a legnagyobb nyertesei lehetnek, az egyik jelentős nyertesei lehetnek a jövő évi gazdasági folyamatoknak, hiszen a helyi önkormányzatok bevétele túlnyomórészt a helyi iparűzési adóból származik, ergo a többletnövekedés többletbevételeket kell hogy eredményezzen a helyi önkormányzatok számára is.

Ami a klímaváltozást illeti: felhívom a figyelmet arra az LMP képviselői számára, hogy az atomenergia az egyik legtisztább energia, a szén-dioxid-kibocsátást jelentősen tudjuk ezzel csökkenteni.

És azt gondolom, nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy mindezen többletek, mindezen adócsökkentések úgy tudnak megvalósulni, hogy 1 százalékos GDP-arányos hiánnyal és 1 százalék tartalékkal kalkulálunk. Azt gondolom, ez olyan biztonsági tartalék, amelyet meg kell őrizzünk, és ha komolyan vesszük azt, hogy a világgazdasági folyamatok negatívan is befolyással bírhatnak az említett, uniós átlagot jóval meghaladó magyar gazdasági növekedésre, akkor tartalékokkal is kell kalkuláljunk.

Engedjék meg, hogy ezt követően azt tudjam elmondani, hogy az ellenzék sem okozott meglepetést. Varga László képviselő úr úgy fogalmazott, várja azt, hogy meglepetés legyen. Hát, a 803 ellenzéki módosító javaslat nem okozott meglepetést a kormányzat számára.

(14.20)

Ezen módosító javaslatok ugyanis nemcsak hogy tartalmilag vitathatók  például az említett tartalékokat nulláznák ki teljes egészében , hanem egyszerűen a matematika szabályainak sem felelnek meg. A rendkívüli kormányzati intézkedések 110 milliárdos előirányzatából az ellenzéki indítványok 1113 milliárd forintot csoportosítanának át, az Országvédelmi Alap 378 milliárdos előirányzatából ezen módosító indítványok 916 milliárd körüli összeget csoportosítanának át. De a beruházások fontosságáról is beszéltünk: a beruházási tartalék 100 milliárdos összegéből közel 160 milliárd forintot csoportosítanának át az indítványok. Azt gondolom, tehát célszerű megnézni, hogy az ellenzék által beterjesztett módosító javaslat egyáltalán számszakilag, matematikailag elfogadhatóe vagy sem. Sajnos  ismétlem  e tekintetben nem hozott meglepetést a 2020-as költségvetésitörvény-javaslat ellenzéki módosítóindítvány-tömege. Ezen módosító indítványok emellett adóemeléseket is tartalmaztak, vagy pedig a hiányt növelték volna.

Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy a költségvetés alapkarakterét érdemes megőrizni. A tisztelt Országgyűlés által látott összegző módosító javaslat csak olyan indítványokat tartalmaz, ami a családok támogatásának megőrzése, az adócsökkentések érvényesítése mellett az 1 százalékos hiánycél és így a mindannyiunk által finanszírozandó államadósság finanszírozását nem veszélyezteti.

Számos feladat áll még előttünk, de azt gondolom, hogy a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat a 2020. évben sikeres gazdaságpolitikát eredményezhet. Ha a múltban a céljainkat sikerült elérni, akkor azt gondolom, hogy ez a gazdaságpolitika azt eredményezheti, hogy a családok támogatása felelős módon növekszik, az adócsökkentésekre is felelős módon kerül sor, meg tudjuk őrizni a biztonságot és a kiemelt területek finanszírozását úgy, hogy az említett átfogó államháztartási felelősséget is érvényesíteni tudjuk.

Mindezek alapján jó szívvel ajánlom önöknek a törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Felszólalások:   40   41-87   88      Ülésnap adatai