Felszólalás adatai

Felszólalások:   71-86   87-114   115      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Sztáray Péter András államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására pénteken 16 óráig van lehetőségünk.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a médiaszolgáltatással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/6355. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. (Zaj.  Az elnök csenget.)

Elsőként megadom a szót Dömötör Csaba államtitkár úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben.

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Több oka is van annak, hogy a ma napirenden lévő törvényjavaslatokat tárgyaljuk, mindenekelőtt egy jogharmonizációs kötelezettség: át kell ültetnünk a magyar jogrendbe az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelvet; ezenfelül meg kell teremteni az összhangot a hazai jogszabályokkal is; ezenfelül olyan módosítások is szerepelnek a törvényjavaslatban, amelyeket a szabályozó hatóság a gyakorlati tapasztalatok alapján javasolt és amelyek a hatékonyságot növelik; végül a módosítások egy másik csoportját az elmúlt években előtérbe került új típusú médiaeszközök indokolják. Ami a részleteket illeti, engedjék meg, hogy a kiskorúak védelmével kezdjem! A jövőben a kiskorúak személyes adatai fokozottabb védelemben részesülnek, személyes adataikat nem lehet majd kereskedelmi céllal kezelni. Egy másik változtatás révén bizonyos túlzott fogyasztásra nem javasolt, nem ajánlott ételek és italok kiskorúak részére történő reklámozását szorítjuk keretek közé. És végül, de nem utolsósorban a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett, 30 percnél hosszabb, 14 év alatti kiskorúakhoz szóló műsorszám reklámmal 30 perces időszakonként csak egyszer lesz megszakítható.

A törvénymódosító javaslatcsomag emellett kiemelt figyelmet szentel a fogyatékossággal élőknek is. A hatályos szabályozás csak a hallássérültekre vonatkozik, a különleges figyelmet érdemlők körét bővíteni szeretnénk.

Az értelmező rendelkezések közé bekerül egy eddig nem definiált fogalom, a videomegosztó-platform szolgáltatás. A meghatározás törvénybe foglalásának célja, hogy a törvény általános szabályozási keretrendszere és a médiahatóság hatósági jogköre ezekre a szolgáltatásokra is kiterjedjen.

Egyértelműbbek lesznek az NMHH és a Médiatanács különböző eljárásaival kapcsolatos szabályok, és fontos módosítás az is, hogy ha egy más uniós ország joghatósága alá tartozó szolgáltató a szolgáltatását Magyarországra irányítja, a Médiatanács kérheti az érintett tagállam hatósági intézkedését.

A törvénymódosítás, a javaslat a televíziókra és a rádiókra vonatkozóan is tartalmaz új szabályokat, ezek a jelenlegi alapvető szabályozási kereteken belül jelentenek kisebb változtatásokat. Ezek közé tartozik, hogy csökkennek a társadalmi célokat szolgáló szolgáltatók adminisztratív korlátai, ezek a közszolgálati, közösségi és tematikus szolgáltatók könnyebben indíthatnak majd új műsorokat.

Ami a csatornakiosztási sorrendre vonatkozó módosítást illeti, itt első helyen jelenleg is a közszolgálati médiaszolgáltatók szerepelnek, a jövőben annyi változik, hogy a módosítás alapján a sorrendet közszolgálati jegyzék határozza majd meg.

A nemzetközi mintákat is figyelembe vette a kormány, ezek alapján arról tudok önöknek beszámolni, hogy a szabályozás ilyen értelemben hasonló lesz a brit, a finn, a francia és az osztrák szabályozásokhoz.

A törvényjavaslatnak vannak olyan elemei, amelyek célja, hogy egyértelműbb legyen a szabályozás, és kevesebb legyen az értelmezési vita. Így például a javaslat  az eddigi gyakorlatnak egyébként megfelelően  tisztázza és egyértelműsíti, hogy a médiaszolgáltatási jogosultság egyszeri, határozott idejű meghosszabbítása a tulajdonosijog-gyakorlás körébe tartozó, mérlegelésen alapuló döntés, nem pedig hatósági ügy, és nem közigazgatási tevékenység.

Egyúttal a médiaszolgáltatási jogosultság időtartama is hosszabb lesz: a rádiók esetében az alapidőtartam hét évről tíz évre emelkedik, a meghosszabbítási lehetőség pedig mind a televíziók, mind a rádiók esetén ötről hét évre nő. A hosszabb működési jogosultság nagyobb kiszámíthatóságot jelent majd.

Egy másik módosítás a hatályos szabályozás jobb érvényesülését szolgálja. Általános szabályként a rádiós frekvenciáknál a tulajdonosi összefonódás vizsgálatát kiterjeszti a médiaszolgáltatóban befolyásoló részesedéssel rendelkező közvetlen és közvetett tulajdonosokra is. A törvénymódosítás emellett arra is javaslatot tesz, hogy az úgynevezett jelentős befolyásoló erővel rendelkező szolgáltatók a jövőben főműsoridőben megszakításmentes hírműsort biztosítsanak, természetesen egyéb időszakban más hírműsorokat is szolgáltathatnak majd.

A sajtóban is nagy nyilvánosságot kapott a jogdíjakkal kapcsolatos módosítás. A módosítást eredetileg azért tartotta a kormány szükségesnek, mert egyértelműsíteni szerette volna, hogy mi tartozik a közös jogkezelés körébe, és mi nem. A kormány az elmúlt napokban több szereplővel, számos előadóművésszel egyeztetett  ezúton is szeretnénk megköszönni a visszajelzéseiket , ezek alapján a kormány módosító indítványt fog benyújtani.

(14.40)

A szerzői jogi rész ennek alapján úgy módosul majd, hogy az ismétlések utáni jogdíj megmarad, a hatályos szabályozás azonban módosul. Ennek lényege az, hogy a jogkezelő szervezet díjat, illetve költséget csak egyszeri alkalommal számolhat fel, minden ismétlés utáni jogdíjat teljes egészében az előadóművészeknek és a jogtulajdonosoknak kell majd folyósítani. Így a költségek is csökkenthetőek, és az előadóművészek szempontjai is érvényesülnek.

Tisztelt Ház! Mindezt összefoglalva: olyan törvénymódosításokról van szó, amelyek nagyobb védelmet jelentenek a kiskorúaknak, nagyobb támogatást a fogyatékossággal élőknek, figyelembe veszik a technológiai változásokat, és végül, de nem utolsósorban hatékonyabb, kiszámíthatóbb működést hozhatnak a magyar médiapiacon. Ezek alapján kérjük a tisztelt Ház támogatását. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Dömötör Csaba államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Dunai Mónika képviselő asszonynak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

DUNAI MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz képviselőcsoportja támogatja a benyújtott törvénymódosító csomagot. A törvényjavaslat, amelyről most tárgyalni kezdtünk, több fontos tartalmi elemet tartalmaz. Az egyik fő tartalmi eleme a jogharmonizáció. Az Európai Parlament és a Tanács 2018/1808. irányelve módosította a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló korábbi irányelvét. A röviden audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló vagy AVMS-irányelv rendelkezéseit 2020. szeptember 19-ig szükséges átültetni a jogrendszerbe.

Ez az irányelv annak jegyében született, hogy alkalmazkodjon a média átalakuló piacához, amelyben a tévé mellett egyre nagyobb jelentőségük van a videomegosztó platformoknak és a felhasználók által létrehozott tartalmaknak. A módosítás célja ezekben az esetekben ennek az átültetési kötelezettségnek a megvalósítása a magyar jogrendben.

A Fidesz képviselőcsoportja különösen egyetért azokkal a módosításokkal, amelyek a kiskorúak további védelmében és további védelmének érdekében születnek. Ilyenek például a következők: a kiskorúak médiaszolgáltatók által lineáris médiaszolgáltatásban gyűjtött vagy más módon generált személyes adatai kereskedelmi céllal, így például közvetlen üzletszerzés, profilalkotás és viselkedésalapú célzott reklámozás céljából nem kezelhetők. A médiaszolgáltatásban közzétett kereskedelmi közlemény a kiskorúak számára nem állíthat be olyan tápanyagokat, olyan adalékanyagokat vagy egyéb élelmiszeripari anyagokat tartalmazó élelmiszereket és italokat előnyös táplálkozási tulajdonsággal rendelkezőnek, amelyek túlzott mértékű fogyasztása nem ajánlott.

A 14 év alatti kiskorúakhoz szóló műsorszámok sugárzása nem szakítható meg a jövőben a törvény elfogadása esetén televíziós vásárlással. A lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett, 30 percnél hosszabb, 14 év alatti kiskorúakhoz szóló műsorszám reklámmal 30 perces időszakonként csak egyszer szakítható meg legfeljebb, beleértve a reklámok és a műsorelőzetesek időtartamát is.

Változnak a benyújtott törvényjavaslat szerint a reklámok keretszabályai is, például új, eddig nem szabályozott rendelkezés is életbe lép: elkülönített televíziós reklám és televíziós vásárlási bejátszás kizárólag sportesemények közvetítése kapcsán lesz megengedhető.

A törvény módosítása tagállamok közötti joghatósági kérdéseket is rendez. Ha más EU-s tagállam joghatósága alá tartozó szolgáltató a szolgáltatását Magyarországra irányítja, a hazai szabályozás megsértése esetén a Médiatanács ezentúl kérheti azon tagállam hatékony intézkedését, amelynek joghatósága alá a médiaszolgáltató tartozik. Ennek keretében a Médiatanács kérheti, hogy a tagállam intézkedjen a Médiatanács által megjelölt jogsértések megszüntetése érdekében. Ez szigorítást jelent a jelenlegi törvényi szabályozáshoz képest.

A törvény elfogadása esetén bővül a fogyatékossággal élő személyek számára az akadálymentesítés kötelezettsége. Jelenleg, ahogyan államtitkár úr is említette, csak hallássérültekre vonatkozó szabályozást tartalmaz a médiatörvény. Jelen módosítás alapján általános kötelezettség lesz az akadálymentességre való törekvés, látássérültek számára hangalámondás vagy hangos feliratozás.

A törvény benyújtása után a kiskorúak védelmével kapcsolatos szabályozás sajtóvisszhangját és néhány ellenzéki kritikát szükséges helyre tenni, pontosítani, talán a jobb érthetőség kedvéért is. A csak 18 éven felüli nézők számára elérhető módosítás látszólag a hatályossal azonos szabályozást eredményez, azonban valójában jelen törvénymódosítás ezekre az esetekre szigorítással jár. Jelenleg a kódolt sugárzás az összes vonatkozó előírás alól kivételt jelent, tehát nincs általános tiltás, és a médiatörvény csak ajánlási lehetőséggel rendelkezik. Ezzel szemben a módosítás alapján a vonatkozó szabály az előírások körébe kerül, a kivétel megszűnik, így az NMHH hatósági jogköre kiterjed rá ellenőrzési és szankcionálási lehetőséggel.

A törvényjavaslatnak vannak adminisztratív terhek csökkentésére irányuló elemei is. Jelenleg 35 százalékos közönségarányú televízió, 40 százalékos közönségarányú rádió nem indíthat új médiaszolgáltatást, és köteles a műsorstruktúrájának módosításával intézkedéseket tenni a médiapiac sokszínűségének növelése érdekében. Ez alól tenne kivételt a módosítás a közszolgálati médiaszolgáltató, valamint a tematikus és közösségi szolgáltató esetében. A módosítás célja ebben az esetben a társadalmi célokat szolgáló szolgáltatók és műsoraik sugárzásának adminisztratív akadályok nélküli biztosítása.

A törvényjavaslat változtatásra tesz javaslatot a hírműsorokra vonatkozóan is. A jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatók hírműsoraiban szerepeltetett, mástól átvett híranyag aránya jelenleg éves szinten nem haladhatja meg a 20 százalékot. A módosítás alapján ez az arány 35 százalékra változik. Ezen módosítás célja a rugalmasabb szabályozás kialakítása.

A médiaszolgáltatási jogosultság időtartamának meghosszabbítására is javaslatot tesz a törvényjavaslat. Jelenleg rádió esetén 7+5 év, televízió esetén pedig 10+5 év. A módosítás elfogadása esetén rádió és televízió esetében egyaránt 10+7 év lesz. Ennek a módosításnak az a célja, hogy kiszámíthatóbb működést biztosítson a hosszabb jogosultsági időtartam.

A hírműsorokra vonatkozóan is tartalmaz módosításokat a benyújtott törvényjavaslat-csomag. Ezeknek a módosításoknak a célja, ami a hírműsorokat illeti, a megszakításmentes hírműsor biztosítása a jelentős szolgáltatók esetében főműsoridőben. Még egyszer hangsúlyozom, ez a főműsoridőre vonatkozik, egyéb időszakban eltérő szabály szerinti hírműsor is szolgáltatható.

(14.50)

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy a javaslatot tekintsék át, kérem, hogy amennyiben szükséges, nyújtsanak be hozzá módosító indítványokat. Nagyon köszönjük, hogy a kormány tárgyalásai, amelyek az előadó-művészeti ágazatot illetik, sikeresek voltak, és Dömötör Csaba államtitkár úr imént bejelentett módosítását is támogatjuk.

A Fidesz-frakció, a Fidesz képviselőcsoportja, ahogyan már az elején említettem, támogatja ezzel a módosító indítvánnyal együtt a benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Dunai Mónika képviselő asszony. Most megadom a szót Szilágyi György képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

SZILÁGYI GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Egy kicsit cinikusnak érzem, hogy mind államtitkár úr, mind pedig Dunai Mónika a felszólalásában, nem is számoltam meg, hogy hányszor mondta azt ezzel a törvénnyel kapcsolatban, hogy ez a kiskorúak védelmét szolgálja. Egy olyan törvényről beszélünk, amely ellentétben az ön állításával, nem szigorítja a pornográf tartalmak megjelenítését, hanem lazít ezen a lehetőségen, és nem szigorítja az indokolatlan erőszakot tartalmazó tartalmakat, hanem lazít ennek a megjelenítésén. Ezt egy kicsit cinikusnak érzem, de hát önök tudják. Egyébként az, amit ön mondott, hogy innentől kezdve majd szigorúbbak lesznek a szabályok, nem igaz, mert pontosan az ellenkezője az igaz.Az előttünk fekvő törvényjavaslat egyébként több olyan jogszabályt érint kisebb-nagyobb mértékben, amely jogszabályok a médiaszolgáltatás mikéntjét határozzák meg részletekbe menően. A média jelentőségével és közösségre gyakorolt hatásával mindannyian tisztában vagyunk, ezért különösen fontos, hogy a médiaszabályozás következetes, kiszámítható és egyértelműen betartható legyen.

A műsorszolgáltatás szabályozása során több különféle, gyakran egymással konkuráló érdekre kell figyelemmel lenni, ezen érdekek között kell megtalálni a kényes egyensúlyt. A kényes egyensúly megtalálásában a szabályok megalkotóit alapvetően azon értékek kell hogy vezéreljék, amely értékeket a módosítani tervezett törvények preambulumai is tartalmaznak. Sajnálatos módon az előttünk fekvő törvényjavaslat azonban nélkülözi mindazon értékalapú szempontokat, amelyek a szabályozási irány meghatározására hivatottak.

A törvényjavaslat 23. §-ában egy aprócskának tűnő módosítás eredményeként előállhat az a helyzet  és itt is, gondolom, a kiskorúak védelme érdekében , hogy főműsoridőben akár 72 perces egybefüggő reklámot sugározzon a szolgáltató. Ma ez nem lehetséges, mivel egy órában legfeljebb 12 perc reklám tehető közzé a törvény módosítani tervezett rendelkezése szerint. Ez a módosítás egyértelműen a reklámokhoz fűződő gazdasági érdek előtérbe helyezése a közösség érdekével szemben, így a kiskorúak érdekével szemben is  mondom ezt a fideszes képviselőtársaimnak. A tervezett módosítás a hirdetők és a reklámpiac gazdasági érdekeinek elvtelen kiszolgálását jelenti.

Hasonló a helyzet a közzétehető tartalmak esetében a pornográf tartalmakkal is, természetesen, gondolom, kizárólag a kiskorúak védelmének érdekében. A jelenlegi szabályozás kiemelten tartalmazza a pornográfiát és az indokolatlan erőszakot, mint olyan tartalmakat, amelyek lineáris médiaszolgáltatásban nem tehetők közzé, csak lekérhető médiaszolgáltatás keretében elérhetőek. A módosítás a pornográfiára vonatkozó konkrét kiemelést elhagyja, amivel a kiskorúak erkölcsi fejlődésére gyakorolt negatív hatást bagatellizálja. Különösen rossz szimbolikus üzenet ez, ha figyelembe vesszük  ez is, gondolom, összhangban van az önök gondolkodásmódjával , hogy a javaslat beterjesztője, Semjén Zsolt úr, kereszténydemokrata képviselő, aki máskor oly kényes a keresztény értékekre, az erkölcsös keresztényi nevelés fontosságára, ebben az esetben nem; a vadászatokat, ugye, már ne is említsük.

Szintén szimbolikus jelentőségű módosítás, amely szerint a jelenlegi 20 százalékról 35 százalékra növelhetik a médiaszolgáltatók a bulvártartalmakat a kötelező hírműsoraikban. Ezzel a módosítással sérül a magyar nemzet tagjainak a tájékozódáshoz és tájékoztatáshoz fűződő, a hatályos törvény 5. §-ában foglalt joga. A tervezett módosítás a jelenlegi formájában kifejezetten sérti a hatályos törvényi szabályozást.

A módosítócsomagnak van számos technikai, az Ákr.-rel történő összhang megteremtését vagy az uniós jogharmonizációt biztosító eleme, ugyanakkor számos felesleges  itt ismét említeném ezt a pornólegalizációt  vagy éppen káros módosítást is tartalmazó, a híradók hosszának maximalizálása, a bulvárkvóta emelése.

Még nagyobb probléma, hogy a jelenlegi médiarendszer már bizonyítottan hibás elemeit nem módosítja, a médiafelügyelet egypárti jellege, a közmédia duális, átláthatatlan struktúrája, szerkesztési elveken alapuló kiegyensúlyozatlansága, szankcionálhatatlansága; az önkormányzati médiumok felé továbbra sincsenek közszolgálati követelmények; nem megoldott az állami forrásokból kitartott, elvben piaci működésű média kiküszöbölése sem, ezért összességében mi nem tudjuk támogatni ezt a javaslatot.

De hogy lássák, hogy mennyire vagyunk konstruktívak, én benyújtottam jó pár módosító javaslatot. Itt láthatják a módosító javaslatainkat. (Felmutatja.) Ezeket kérem, hogy vegyék figyelembe. Ha megengedik, mert az időm még engedi, el is mondanám nagyjából, hogy ezek a módosító javaslatok mire vonatkoznak.

Az 1. §-hoz nem nyújtottunk be módosító javaslatot, pedig benyújthattunk volna, hiszen ez arról szólt volna, hogy az előadóművészek rovására elsősorban a műsorgyártók és a -terjesztők életét könnyítik meg. De amikor a kormány benyújt ilyen javaslatokat, és olyan emberekkel találja szembe magát, akikkel nem szeretné összerúgni a port, itt most közel 3 ezer előadóművésszel  milyen rosszul nézett volna ki, ha ezek az előadóművészek, ezek a véleményformáló emberek elmondták volna az őszinte véleményüket a kormányról! , ezért önök most visszavonják, és rögtön egy visszavonulót fújtak, mert ahogy államtitkár úr mondta, az előadóművészekkel ők tárgyaltak, és rájöttek, hogy jó, tényleg igazuk van, hát ne legyen így.

A probléma csak az, államtitkár úr, hogy tudja, úgy kellene törvényeket alkotni a véleményem szerint, hogy amikor van egy ilyen jó ötletük, akkor el kellett volna menni az előadóművészekhez, van nekik egy csomó olyan szervezetük, akikkel lehetett volna tárgyalni, és meg kellett volna kérdezni előre talán, hogy mi a véleményük. Minden törvénynél így kellene, és akkor az ilyen blamázshelyzeteket önök megoldhatták volna.

Aztán jön a 11. és a 14. §, amire benyújtottunk módosító javaslatot, természetesen ezen szakaszok eltörlését fogjuk javasolni. Ezek rendelkeznek a pornó legalizálásáról, tehát mi tényleg megpróbáljuk megvédeni a kiskorúakat, hiszen semmi sem indokolja a jelenlegi szabályozását liberalizálását. Aki akar, annak módja van jelenleg is ilyen lineáris tartalmakhoz hozzáférnie. E módosításnak praktikusan csak annyi értelme lenne, hogy a kormányközeli vállalkozások, illetve a kormánypárti médiakonglomerátumok, a KESMA-hoz tartozó televíziók közpénzből a késő esti órákban közvetíthessenek pornográf tartalmakat. Ez lenne végül is csak a lényeg.

A 23. §-ban önök engedélyeznék, hogy főműsoridőben az eddigi 12 perc helyett akár félórányi reklám is legyen. Ide is benyújtottunk egy módosító javaslatot. A módosítással a lineáris médiaszolgáltatók főműsoridejének egyes óráiban akár fél órára is nőhetne a reklámidő. Túl a műsorszámok élvezeti értékének elkerülhetetlen csorbulásán, a reklámok negatív hatásait már számtalan kutatás igazolta. Egy magát kereszténynek tartó kormányzat részéről értelmezhetetlen egy ilyen hiperkapitalista javaslat beterjesztése. Ezért a visszavonását javasoljuk.

A 26. §-ban lévő javaslat a híradók hosszát 45 percben maximalizálná, ezzel párhuzamosan természetesen a korábban egyébként a törvénybe jobbikos javaslatként bekerülő bulvárkvótát 20 százalékról 30 százalékra emelné fel. Érdekes módon még az előterjesztő sem akarta megindokolni, hogy milyen szándékból kívánja a híradók hosszát korlátozni. Ez az értelmetlen szigorítás ráadásul könnyen megkerülhető, ezért a törlését javasoljuk. A módosítási javaslat más fordulataiban továbbá eltörölné a reggeli híradókat, valamint megemelné a bulvárkvóta határát. Ez utóbbi természetesen nem meglepő, hiszen a kormány kedvenc híradója, a TV2 Tények című műsora, számtalanszor már hazugságon kapott műsorszáma eddig sem tartotta be a törvény ezen rendelkezéseit.

(15.00)

Ezt a kizárólag fideszes tagokból álló Médiatanács tétlenül nézte, mindazonáltal a megoldás nem a lazítás, hanem a törvények kikényszerítése lenne.

A 31. §, amely a médiaszolgáltatási jogosultságok hosszát hétről tíz évre emeli, a hosszabbítását ötről hétre, ennek nincsen más célja, mint hogy évtizedekre fideszes kezekbe adja a most megválasztandó, vélhetően szintén tisztán fideszesekből álló Médiatanács a rádiós frekvenciákat. Ez egyértelmű, hogy önök erről nem sokat beszéltek itt az elmúlt percekben, hiszen a módosítás indokolatlanul megnövelné a rádiós médiaszolgáltatási jogosultságok hosszát. A jogosultsági idő növelése, valamint a Médiatanács idén esedékes tisztújítása  ahová várhatóan ismételten csak fideszes tagokat fog a kormánypárti többség megválasztani  lehetőséget teremt arra, jól figyeljenek, hogy 2045-ig kormányközeli vállalkozások kezében maradjanak a rádiós médiaszolgáltatási jogosultságok  tehát 2045-ig! Ez jó 15 évvel haladja meg egyébként a hatalomhoz foggal-körömmel ragaszkodó miniszterelnök által uralmának korszakhatáraként kijelölt 2030. évet. Én nem hiszem el, hogy ennyire túl kellene teljesíteni! Ha már a fényes tekintetű vezetőjük csak 2030-ig tervezett, akkor önöknek nem hiszem, hogy olyan törvényjavaslatokat kell benyújtani, ami 2045-ig bebetonozza ezeket a dolgokat, de ismételten valami olyannal találjuk magunkat szembe, ami nem biztos, hogy érthető.

Aztán a 41. §  látom, megy az időm, ha nem érek a végére, akkor majd nyomok még egy sima normál felszólalást , ez is a fideszes médiakoncentrációt erősítő javaslat, amellyel a NER-lovagok és a KESMA befolyását és piaci erejét kívánják önök növelni. Természetesen erre is módosító javaslatot nyújtottunk be, hiszen a Jobbik Magyarországért Mozgalom mint ellenzéki párt, nem nézheti tétlenül, hogy önök teljes mértékben véleménymonopóliumok és a jelentős mértékű piaci részesedés elérésének nemkívánatos módjaként az akvizíciót így tiltani szükséges a már médiaszolgáltatási jogosultsággal rendelkezőknek, hogy más médiaszolgáltatókban bármilyen fokú részesedést szerezzenek, szemben az eredeti javaslat liberalizációs törekvéseivel.

A 47. §-ban itt az a szokásos kavarás az alap gazdálkodásával, ami egyébként is katasztrófa. Az alábbi módosító, amely ezt a kusza helyzetet próbálná meg rendezni, ezt is benyújtottuk, hiszen itt is vannak olyan problémáink ezzel a javaslattal  próbálok az idővel spórolni, és akkor van is olyan, amit még majd kihagyok, de majd lehet, hogy visszatérek rá , tehát a közpénzek kezelésére  gondolom, államtitkár úrnak is nagyon fontos a közpénzek kezelése  és a közvagyon használatára vonatkozóan a törvényhozónak érvényesítenie kell az általánosan elfogadott költségvetési elveket. Az egység és teljesség elvéből  lásd például a németeknél , valamint az áttekinthetőség, a transzparencia ugyancsak általános követelményéből egyaránt az következik, hogy a médiahatóság költségvetését az Országgyűlés az államháztartás, illetőleg Magyarország központi költségvetésének részeként hagyja jóvá. Az államnak egy költségvetésben kell az összes bevételét és kiadását összefoglalnia, hogy ily módon az államháztartás egész terjedelmében átlátható és az Országgyűlés által ellenőrizhető legyen.

Az egység és teljesség elvét egyébként, felhívom a figyelmüket, már az 1897-ben kihirdetett államszámviteli törvényünk is érvényesítette. A közpénzekkel való elszámolás  zárszámadás  és elszámoltatás követelményéből adódóan az NMHH éves pénzügyi beszámolójának hitelességét az államháztartás ellenőrzéséért felelős Állami Számvevőszéknek kell tanúsítania. A médiahatóság vezetőjét az Országgyűlés a számvevőszéki minősítés ismeretében mentheti fel a gazdálkodás felelőssége alól. A törvényhozó mindeddig nem gondoskodott az NMHH pénzügyi beszámolójának független pénzügyi ellenőrzéséről, vagyis az auditálásáról.

A számviteli és az államháztartási törvény egyaránt a bruttó számbavétel elvét alkalmazza, eszerint nincsenek megpántlikázott közpénzek, következésképpen a médiahatóság kiadásait, költségvetési támogatását már nem lehet bevételi forrásai terhére megállapítani. A médiahatóság gazdálkodási autonómiája nem korlátlan. A részletesség és a rugalmasság költségvetési elvéből következően sem a hatóság elnökének, sem a Médiatanácsnak nem adható olyan hatáskör, amely az Országgyűlés által jóváhagyott előirányzatok közötti, korlátozás nélküli átcsoportosítást tenne lehetővé. A javaslat szerint a korlát mértéke egyébként csak tíz százalék lehetne.

Itt most megköszönöm a lehetőséget, a türelmet, és majd folytatni fogom. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Potocskáné Kőrösi Anita és Bősz Anett tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Szilágyi György képviselő úr. Most megadom a szót Molnár Gyula képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

MOLNÁR GYULA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Bátor és határozott lépést tett újra és tesz újra a kormány, nagy tisztelettel tekintünk e bátor és határozott lépés felé. Úgy látjuk, hogy nagy lendületben vannak. Az elmúlt napon államtitkár úr kevesebbet volt bent, de itt mi átélhettünk egy nagyon komoly vitát, volt egy lex Czeglédy, a Magyar Tudományos Akadémia szétverése, aztán volt két olyan salátatörvény, amelynek eljutottunk a torzsájáig, tehát egészen a gyökeréig, amikor le tudtuk hántani a leveleket a salátáról, s meglepetésünkre olyan csodákat találtunk ott benne, mint például a Balaton-törvény. Szóval, nagyon izgalmas volt a tegnapi nap, és akkor itt megérkeztünk a médiatörvényhez. Magam is szeretném rögzíteni, hogy az lett volna a helyes, államtitkár úr, ha az elmúlt évek tapasztalata alapján behozták volna a médiatörvény átalakítását, figyelembe vették volna azt a mérhetetlen sok szakmai véleményt, politikai véleményt, külföldi véleményt, amelyik elmondja, hogy miért vállalhatatlan, miért igazságtalan és miért aránytalan a jelenlegi médiatörvény, és nem bújtak volna vagy nem bújnának egy európai uniós direktíva mögé, és módosítgatnak bizonyos részeket.

Szeretném kihasználni ezt az alkalmat, hogy ilyen nagy és széles nyilvánosság előtt mondhatom el az álláspontomat és az álláspontunkat. Szeretném elmondani, hogy Magyarországon vannak szabad sajtótermékek, vannak szabad és bátor újságírók, de összességében ez európai értelemben már nem szabad sajtó, amelyik Magyarországon van. Önök médiaegyensúlyról beszélnek, helyreállított médiaegyensúlyról a nyilatkozatban. Néha párás és könnyes tekintettel hallgatjuk miniszterelnök urat, aki azt mondja, hogy bár olyan elbírálásban lenne neki része, mint amit itt kapnak a balliberális politikusok. Ilyenkor szokták kirakni a 19 megyei lap címlapját vagy a honlapjából 15-öt, 16-ot ugyanazzal a képpel, ugyanazzal a szöveggel.

Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A szakemberek mérése szerint, ha a közszolgálati televíziót is önökhöz húzzuk, márpedig talán nem hibázunk nagyot kommunikációs szempontból, akkor ma Magyarországon 77,8 százaléka a médiának kormánypárti, kormányközeli. Ehhez vegyék még azt hozzá  és nem mondtam azt, hogy a 22 pedig természetesen az ellenzékkel van, ugyanúgy bántanak ezeken a helyeken minket is , ehhez vegyék még azt hozzá, államtitkár úr, hogy rendkívüli módon lejt a pálya. Lejt a pálya, mert olyan forráskülönbségek vannak a szabad és független médiánál és a kormányhoz közel álló médiáknál, amik gyakorlatilag emberi ésszel felfoghatatlanok reklámköltségekben, költségvetési támogatásokban és minden egyéb hozzáférési segítségben, és még ennek ellenére próbálkoznak néha olyanokkal, hogy bizonyos szolgáltatóknál bizonyos csatornákat nem tesznek hozzáférhetővé. Tehát nem elég az, hogy van ez a 77,8 százalék, nem elég az, hogy ezek a médiák ki vannak tömve közpénzzel, eközben még technológiai problémákat vagy gátakat is behelyeznek, hogy kevésbé férjenek hozzá az emberek.

Ebből következik az, hogy ma van a magyar társadalomnak egy jelentős része, amelyik számára, azt gondolom, hogy az a fajta, amit mi szabad véleményalkotásnak gondolunk, és nem támadásnak, mint önök, hanem úgy gondoljuk, hogy van egy ilyen, hogy önnek más a véleménye a világról, és ezt beszéljük meg, az nem jut el az emberek egy jelentős részéhez.

(15.10)

De akkor beszéljünk itt a törvényről is! Önök azt mondták, hogy ez egy jogharmonizációs dokumentum. Készséggel elfogadom. Itt egy rekordsebességgel elénk hozott  képviselő asszony is említette , 2018. novemberi irányelvről van szó. Örülök, hogy ebből a szempontból az EU-direktívák ilyen gyorsan suhannak át most már a magyar jogrenden. Nem volt ez mindig így, meg nem ezt sugallták az elmúlt időszakban a plakátok. Ezzel tulajdonképpen nincs is baj, vagy nem is lenne nagyon baj. De aztán van egy ilyen formula, amit talán lehet, hogy most használt is hasonló módon, hogy a jogalkalmazói gyakorlat során felmerült kisebb változásokat is itt megpróbálják átvezetni, ami már azért vet fel bizonyos dolgokat.

Én magam kilenc ilyen témát fogok most feldobni, ami kísértetiesen egyébként arrafelé halad, amit a képviselő asszony vezérszónokként elmondott, és a jobbikos képviselőtársam is, csak szeretném ezeket egy picit értelmezni is, de ígérem, nagyon rövid leszek. Az látszik, hogy a Médiatanács-ügyben önök még mindig benne hagytak egy hibát a törvényben múltkor, mert még mindig volt egy ilyen mérlegelési jog, volt egy ilyen fellebbezési lehetőség bárki számára, akinek volt lehetősége, ezt most végleg kivették ebből a dologból. Tehát nincs már semmi. Amit az önök által megválasztott és csak kizárólag pártkatonákból álló Médiatanács mond, az ellen semmilyen formában nem lehet sehova fordulni. Tehát így kell érteni azt, amit önök itt vívmányként fogalmaztak meg. Ez azt jelenti mostantól kezdve, hogy amit a Médiatanács mond, azzal szemben nincs semmilyen módon semmifajta apelláta.

Hét évről tíz évre növelik a lehetőséget a szereplőknek. Azt mondanám, hogy ez piaci viszonyok között tökéletes, hiszen itt nagyon komoly befektetéseket eszközölnek emberek, de erről beszéltem egész idáig: nincsenek piaci viszonyok. Nem akarom visszaismételni Szilágyi urat, ő ezt kiszámolta, hogy mit jelent. Valójában ez nem szól másról, mint ciklusokon túlnyúlóan bebetonoznak olyan médiaszereplőket, akik adott esetben készek és képesek arra, hogy a mindenkori vagy esetleg azokat a kormányokat, amelyek számukra nem szimpatikusak, lehetetlenné tegyék.

A legfeljebb 45 perces hírműsorügyben én magam is úgy gondolom, hogy ez egy totál felesleges dolog. Volt, ami volt, nem érzem, hogy ebből a szempontból bárkivel ki fognak szúrni, de ha már ennyire szabályozni akarnak, én egy idősebb ember vagyok, mint ön, vagy ha körbenézek, talán a teremben én vagyok most a legidősebb, nem tudom; volt egy kiváló időszak itt Magyarországon évtizedekig. Magyarország fél 8-kor leült a televízió elé. Fél 8-kor, ugyanis akkor már mindenki otthon volt, nem jártak az emberek kocsmázni. Fél 8-kor leültek a magyar emberek a televízió elé, és 8 óra 00-áig híradót néztek, időjárással, sporttal, politikával, és 20 óra 5 perckor már a Kékfény kezdődött.

Miért nem állunk rá erre akkor? Legyen az, hogy a kormány kimondja, hogy fél 8-tól 8-ig híradót kell nézni mindenkinek, az kötelező, 30 perc, aztán aki még a saját pénzén akar valamit hozzátenni, az csinálja, de az mindenképpen legyen kötelező. Nem világos, hogy miért gondolják azt  olvastam most valahol, hogy ez az RTL ellen van , nem gondolják, hogy ezt nem fogja tudni bármelyik kereskedelmi televízió úgy kijátszani, ha tényleg erre szükség van, mert 45 perc bőven elég arra, hogy elmondják az aznapi szükséges témákat.

A bulvár 20-ról 35-re növelése megint nem világos. Ez megint egy mérlegelés. Megint nem tudtuk eldönteni, hogy melyik minősül annak, melyik nem, de ne haragudjon, ez picit lenézése a magyar médiafogyasztóknak. Tehát azt üzenik, azt sugallják, hogy tessék eltolni a médiafogyasztást abba az irányba, hogy kevesebb igényesebb műsor legyen, hanem a hírblokkokat is próbáljuk meg felbruttósítani, nézettebbé tenni azzal, hogy sokkal több gyilkosság és sokkal több bulvártéma legyen benne.

Nem akarok beleszaladni abba az egyszerű csapdába, hogy a kereszténydemokrata párt elnöke pornóügyben milyen álláspontot képvisel, mert valószínűsíthetően ez egy kényes kérdés lenne. De tényleg őszintén mondom  a XXI. században vagyunk , komolyan gondolják azt, hogy ami ott le van írva, egyébként ilyen szempontból röhejes az Európai Unió álláspontja is, hogy vannak ma már olyan elektronikai és technikai és műszaki megoldások, hogy a gyerek nem fog hozzáférni abban a világban, amikor gyakorlatilag videómegosztó csatornákon bármit meg tud nézni? Ha mi beengedjük ezt a dolgot abba a médiába, amely egyébként egy gombnyomással hozzáférhető, akkor nincs az a szülői technika, amivel ezt bármilyen módon korlátozni lehet.

Ma az én kisebbik és nagyobb gyerekem jobban ért a technikai dolgokhoz, mint én. Nekem azt meg kell tanulni, neki meg a kezében és a fejében benne van.

Tehát én azt vélelmezném vagy azt gondolnám, hogy amikor egy keresztényalapú párt hosszú harcot folytat Brüsszellel évekig, megakadályozza alapvető dolgok bejövetelét Brüsszelből, és ezt saját maga számára kiteszi a címlapra, akkor egy ilyen ügyben miért nem mondja Brüsszelnek, hogy nem, hiába van benne abban az irányelvben. Igen, benne van. Miért nem mondja ebben a kérdésben, hogy tíz dolgot átveszünk, ne haragudjatok, de mi ezt nem fogjuk átvenni. Még egyszer mondom, nem akarok erre a kényes pályára sokkal jobban rácsúszni, nem is fogok ezzel most ennél jobban foglalkozni, csak ezt az egyszerű költői kérdést szeretném önöknek feltenni.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az ismétlési jogdíjban, ha jól értem, akkor megtörtek, helyesen. Én most olvastam a számokat, 330 millió forint/évről volt szó, és 9200 emberről. Annak fényében, hogy azt hiszem, 90 milliárd a köztévé támogatása, talán ez a 330 millió nem okozott volna nagy lelki törést.

A reklámidő-eloszlás  Szilágyi képviselő úr elmondta  tényleg nem világos. Volt egy szabályozás, azt sem kellett nagyon szeretni. Abban is érzékeltem azt, hogy a film izgalmasabb részeiben kicsit megtolják a reklámokat, de most tényleg az lesz, hogy abban a sávban, abban a 12 órában össze lehet sűríteni gyakorlatilag arra a 7-10 óra közötti időszakra a reklámok mindegyikét. Megint nem értem, hogy ebben mi a jó, nem teljesen világos.

Az európai filmek 25 százalékról 30 százalékra növekedése tekintetében megint azt az egyszerű kérdést teszem fel, helyesnek tartom, nagyon jónak tartom, de még egyszer mondom, itt egy olyan politikai árkot ástak közénk, hogy vannak a nemzeti pártok, és vannak a nemzetietlenek, a brüsszeli érdeket toló pártok, és önök most behozzák gyakorlatilag öt hónap alatt egy brüsszeli irányelv tökéletes átvételét, és semmilyen módon nem figyelik, nem nézik azt, hogy egyébként ez a magyar érdekek szempontjából miért jó.

Magyar színészeket sújtottak volna azzal a dologgal, a magyar filmek rovására lehet növelni az európai filmek számát, valamilyen mechanikai módon próbálják meg az erőszakos tartalmakat a gyerekektől elzárni, tehát számtalan olyan dolgot is átvesznek ebből, ami azt gondolom, talán felesleges, és nem is nagyon hasznos.

Nagyon várom azt, hogy a videómegosztó platformok ügyében mi lesz majd a javaslat. Ezt egyébként egy olyan valódi problémának gondolom, amivel szerintem a XXI. században foglalkozni kell, és ha ebben lehet segíteni, lehet valamifajta pártokon átnyúló konszenzust teremteni, akkor ezt igazán fontosnak tartom.

Ha az ember foglalkozik ezzel egy picit, akkor pontosan látja, hogy ma már olyan tartalmakhoz férnek hozzá a gyerekeink, amelyek biztos, hogy a saját lelki fejlődésük szempontjából nem hasznosak.

Szóval, tisztelt államtitkár úr, képviselőtársaim, talán nem fogok meglepetést okozni, hogy a Fidesszel ellentétben mi sem fogjuk támogatni ezt a javaslatot. Most nem kérem el Szilágyi úr maradék módosítóit a hátralévő pár percben, csak azt szeretném mondani, hogy amikor ezt az egész dolgot olvastam, akkor az a népi bölcsesség jutott eszembe ezzel kapcsolatban, hogy önök úgy vannak vele, hogy lekvár helyett önök mindig pálinkát főznek. Nehéz ezt a palacsintán megszokni, de végül is idővel meg lehet. Így vannak önök a médiával is. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiból.)

ELNÖK : Köszöntöm képviselőtársaimat. Köszönjük, képviselő úr, a felszólalást. Most megadom a szót Gréczy Zsolt képviselő úrnak, a DK részéről.

GRÉCZY ZSOLT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Hadd kezdjem azzal, hogy kevés olyan története van ennek a kormánynak, amit az ember szimpátiával tud figyelni, akinek egy kicsit is van…

ELNÖK: Képviselő úr, elnézést, tegye fel nyugodtan a mikrofont  beleszámítom az idejébe , mert recsegni fog.

GRÉCZY ZSOLT, a DK képviselőcsoportja részéről: Kicsit laza a csiptetője, úgyhogy inkább majd így fogom.

ELNÖK: Jó, megpróbálhatjuk...

GRÉCZY ZSOLT, a DK képviselőcsoportja részéről: Valamikor csináltam ezt sokszor, úgyhogy emlékszem még a mozdulatra. Szóval, szeretném aggodalmamat kifejteni az ügyben, hogy abból a kevésből, amit az ember szimpátiával néz ennek a kormánynak a tevékenységéből, abból még az egyiket is sikerült megszüntetni, ez az M3 nevű csatorna volt, és nem is értem, hogy miért kellett likvidálni, ugyanis a Magyar Televízió jelenlegi legalább nyolc csatornájából a sportcsatornán kívül a legnézettebb csatorna volt. Én nem állítom, hogy rekordokat döntött, és mondjuk, vetekedett egy Sylvester Stallone-film nézettségével, de nem tudom, miért kellett megfosztani az embereket attól, hogy ha a magyar kulturális örökség részének tekintjük a Magyar Televízió archívumát  benne Tolnay Klárival, Várkonyi Zoltánnal, Darvas Ivánnal, Dayka Margittal, Pécsi Sándorral, de mondhatnám az Illés, az Omega együttest és még sok-sok mást , miért kellett ezt egész egyszerűen eltörölni.

Szerintem a nemzeti kultúra része a Magyar Televízió archívuma. Ráadásul az a szabályozás, amit utána bevezettek, hogy feltették az internetre, nos, az a célközönség, amelyik nézte ezt a csatornát, pont nem fog fölmenni az internetre, ráadásul ezek a tartalmak ott meg sem találhatók. Úgyhogy szerintem ez egy súlyos hiba volt. Remélem, hogy ez még korrigálható vagy módosítható. Nekem például számos ismerősömnek ez volt az első csatorna, amire beállította magát, ha éppen nem politikával akart foglalkozni, hanem régi színházi közvetítéseket vagy klasszikus magyar filmeket akart megnézni. Ez ügyben szeretném felhívni az illetékesek figyelmét.

(15.20)

Ami pedig a mostani történetről szól, én is hangosan a térdemet csapkodtam, amikor láttam, hogy Semjén Zsolt, nyilván a kereszténydemokrácia nagyobb dicsőségére főműsoridőben szeretne pornót a televízióban. Aztán rájöttem, hogy megvan a megoldás, valószínűleg a „Gyere haza, fiatal!” című program keretében Staller Ilonára gondolhatott Semjén Zsolt. Így már mindjárt leírtam az egésznek a puvoárját, az egésznek a hangulatát. Ez az egyik, ami megütötte a fülemet.

De egyébként folytathatnám azzal is, hogy az se nagyon volt világos, hogy ezzel az alig 300 millió forintos ismétlési jogdíjjal miért kellett megalázni több ezer művészt. De abban bíztam, s végül is ez megtörtént, hogy ez a szabályozás erősen érintette volna azokat a művészeket is, akik Orbán Viktor különböző dísztribünjein tapsikoltak, esetleg elégedetten hortyogtak, miközben az évértékelő beszédet kellett volna hogy hallgassák valamelyik kulturális központban. De hát végül is elérték azt, amit akartak, és legalább ez a szabályozás megtörtént.

Az se nagyon világos, amire Szilágyi György képviselőtársam hívta fel a figyelmet, hogy miért kell 2045-ig bebetonozni különböző rádiós kereskedelmi csatornákat. Szeretném jelezni, hogy Orbán Viktor 82 éves lesz 2045-ben, s nagyjából arra lesz képes, hogy erősen szőrös szemöldökkel majd ő is integet a dísztribünről, mint Brezsnyev elvtárs. Tehát maximum ennyire lehet képes majd, látva azt a politikai tevékenységet, amit jelenleg is folytat a hazája ellen. Egyébként az súlyos szabálytalanság, hogy ilyen hosszú időre megpróbálnak bebetonozni cégeket, rádióállomásokat, részben nyilván azzal a céllal, hogy amíg a Fidesz-hatalom kitart, addig őket szolgálják, de ha ez mégse történne meg, akkor nyilván legyenek meg az anyagi és technikai eszközök arra, hogy egy új kormány tevékenységét megpróbálják ellehetetleníteni.

Azt is szeretném még mondani ez ügyben, valóban arról van szó, hogy ami Magyarországon van, az nem sajtószabadság, az nem médiaszabadság. Az, hogy a Médiatanácshoz már fellebbezni sem lehet, az, hogy mindent helyben eldöntenek és az ellen már apelláta sincs, teljességgel elfogadhatatlan, s hozzáteszem, hogy az önök, egyébként a DK által soha el nem fogadott Alaptörvényükkel tökéletesen ellentétben áll.

Annyit szeretnék még ehhez a történethez hozzátenni, hogy az a 90 milliárd forint, amit önök a közszolgálati médiára fordítanak  a közszolgálatit sokszoros idézőjelbe tettem , az egész egyszerűen semmi másról nem szól, mint kormánypropagandáról. S hozzáteszem azt is, hogy ez a kormánypropaganda lehet, hogy Magyarországon a belpolitikai érdekeiket éppen kiszolgálja, de többek között ez az egyik botrányköve annak, amit Brüsszelben tapasztalunk, és hogy az Európai Unió milyen kifogásokat emel a magyarországi médiaviszonyokkal szemben. Ezen is mindenképpen változtatni kell.

A törvényt a Demokratikus Koalíció természetesen nem fogja támogatni, még akkor sem, ha Semjén Zsolt esetleg a reggeli műsorsávra is kiterjesztené a pornográf tartalmak lehetőségét. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most az elsőként jelentkezett független képviselő szólhat hozzá. Megadom a szót Bősz Anett képviselő asszonynak.

BŐSZ ANETT (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Azért tartottam fontosnak, hogy hozzászóljak ehhez a napirendi ponthoz, mert igazából illúzióim nincsenek, önök nem fogják befogadni az ellenzéki javaslatokat, de olyan módosításokat tartalmaz a jelenlegi tervezet, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni. A reklámidőket érintő változtatásokról azt gondolom, hogy ez egy olyan új szabályozás, amit a piac majd korrigálni fog, mert ha betódul egy nagy csomó reklámidő valamelyik főműsoridőbe, akkor a fogyasztók egész egyszerűen el fognak pártolni bizonyos médiumoktól, amelyek élnek ezzel a lehetőséggel. Tehát annak leszünk szemtanúi, hogy a rossz szabályozás ellenére feltehetőleg a médiapiac még zavartalanul vagy relatíve zavartalanul fog üzemelni.

Ami azonban az új szabályozás többi részét képezi, az már több mint problémás. Az, hogy a jövőben a legnagyobb tévécsatornáknak nem kötelező még 15 percben sem híradót üzemeltetniük a reggeli idősávokban, gyakorlatilag azt jelenti, hogy a tulajdonosok, illetve a szerkesztők szája íze szerint lehet dezinformálni bárhogyan. Ennek eddig is szemtanúi voltunk, döntő többségében az MTVA-nak köszönhetően a magyar médiapiacon, illetve a kormányközeli médiavállalkozóknak köszönhetően. De azt gondolom, hogy ezt törvénybe iktatni kifejezetten kínos. Az, hogy a javaslat a jelenlegi 20 százalékról 35 százalékra növelné a hírműsorokon belül a maximálisan leadható bulvárhírek arányát: bennem fölmerült a kérdés, hogy miért nem akarják elbontani ezt a korlátot, mert akkor vég nélkül hallgathatnánk azokat a híreket, hogy kis zsiráf született az állatkertben, meg hogy egy székesfehérvári férfi bukósisakban rabolt ki egy nyugdíjast, esetleg azt, hogy T. Attila 39 éves üzletember feleségét lecsapta a kezéről Berki Krisztián.

Lehet ilyen híradót is csinálni, csak ezt nem híradónak nevezzük, hanem valamifajta bulvárfolyamnak, és én azt gondolom, hogy egy ilyen törvénymódosító javaslat kifejezetten kínos a jelenlegi hatalomra nézve. De úgy látom, hogy a szégyenérzet szikráját sem vélem felfedezni önökön.

Az eddigi szabályozás értelmében nem lehetett hagyományos tévés műsorfolyamban közzétenni olyan tartalmakat, amelyek alkalmasak a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyos károsítására, különösen a pornográf, szélsőséges, illetve az indokolatlanul erőszakos tartalmakra nézve. Ha önök elbontják ezt a korlátot, hiába beszélnek a kódolásról és arról, hogy kizárólag a 18 éven fölüli előfizetők férnek majd hozzá ezekhez a tartalmakhoz, szeretném felhívni tisztelt kormánypárti képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a 18 éven aluliak, tehát a kiskorúak a 18 éven felüli előfizetők otthonaiban élnek, és semmi garancia nincs arra, hogy a kikódolt pornográf vagy indokolatlanul erőszakos tartalom nem kerül olyan kezekbe, akiket viszont súlyosan érint. Gondolok itt elsősorban a kisgyermekekre, és arra, hogy akár véletlenül is megláthatnak főműsoridőben olyan tartalmat, ami pornográf, erőszakos és ilyen módon akár az egész életére kihat.

Semmi garancia nincs arra ugyanis, hogy ezek a gyerekek ezeket a tartalmakat utólag kibeszélik a szüleikkel, és valamifajta utólagos lelki segélyszolgálatot kapnak már az otthonukban. Azt gondolom, hogy ennek a lehetőségét is ki kell zárni. Nem véletlen az, hogy ezek a tartalmak száműzve vannak azokban a műsoridőkben és azokba a műsorszámokban, amelyek jellemzően a kisgyermekek alvásidejére korlátozódnak. Úgyhogy rendkívül rossz ötletnek tartom ilyen módon változtatni a szabályozásokon.

A rádiós frekvenciák kiosztása, illetve pályáztatása: azt gondolom, hogy a jelenleg előttünk fekvő tervezet csak bevallja azt, hogy az önök számára egy színház a frekvenciák újraosztása és a pályázatok. Minek is törődni ilyen rövid időközönként az újabb és újabb pályázatokkal, a frekvenciák újraosztásával, hiszen úgyis csak a kormányközeli médiavállalkozók pályázhatnak sikerrel az ilyen frekvenciákra. Teljesen felesleges ezeknek a pályázatoknak az elbírálásával akár egy percet is tölteni, hiszen úgyis tudjuk előre, hogy kik a pályázók és kik a nyertesek.

Azt gondolom, össze tudtam foglalni ennyire röviden is azt, mi a fő problémám azzal, hogy túl a jogharmonizáción és túl azon, hogy előremutatónak látom, hogy a fogyatékossággal élő honfitársaink számára segítséget nyújtanak a televíziózásban, illetve a médiatartalom fogyasztásában, ezt leszámítva azonban azt gondolom, hogy rémesen sikerült ennek a módosító csomagnak az összeállítása, túl azon, amit már ellenzéki képviselőtársaim is elmondtak, a művészvilág megalázásával, és nagyon sok olyan lépéssel, ami eddig is jellemezte a politikájukat a médiapiacon.

(15.30)

Én is merő cinizmusnak gondolom azt, ami ebben az előttünk fekvő javaslatcsomagban van, és én akkor ezennel meg is köszönöm a türelmüket és a figyelmüket. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Most kétperces hozzászólásra van lehetőség. Megadom a szót Dunai Mónika képviselő asszonynak.

DUNAI MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon-nagyon röviden szeretnék reagálni három elhangzott hozzászólásra is. Molnár Gyula megkérdezte, és egy ellentmondást vélt felfedezni a Fidesz álláspontjában, hogy az uniós jogszabályokat be kívánjuk tartani vagy nem. Szeretném jelezni, minduntalan elmondtuk, hogy eddig is betartottuk az uniós jogszabályokat a migráció kapcsán és a határvédelemmel kapcsolatban is, és most is ezt tesszük. Ebben nincs ellentmondás.

Szilágyi képviselőtársam a médiahatósággal és annak az ellenőrzésével kapcsolatos aggályait is kifejezte. Én szeretnék idézni egypár mondatot az Állami Számvevőszék megállapításából. Ugyanis 2018-ban ellenőrizte az Állami Számvevőszék a hatóság 2015 és 2017 közötti tevékenységét, gazdálkodását, és az alábbi megállapítást tette  idézem -: „A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság gazdálkodása jó gyakorlatot mutatott. Belső kontrollrendszerének kialakítása és működtetése biztosította az átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználás feltételeit. A pénzügyi és vagyongazdálkodás szabályszerűsége támogatta az átlátható közpénzfelhasználást és a közvagyon megóvását. Az integritás kontrollrendszerét a kockázatokkal arányosan építették ki, érvényesült az integritásszemlélet.”

Bősz Anettnek pedig arra szeretném felhívni a figyelmét, hogy ebben a hírműsorokra vonatkozó szabályozásban két nagyon fontos kifejezés szerepel, az egyik a „legalább”, ami a percekre vonatkozik, a másik pedig a „megszakítás nélkül”. Tehát dönthet úgy egy csatorna, egy televízió, hogy egymást követően külön műsorszámként akár többször is hírműsort tűz majd műsorára. Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Most normál időkeretben Szilágyi György képviselő úrnak adom meg a szót.

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ha már az NMHH-nál és az ÁSZ-nál tartunk, tudja, az ÁSZ-nak ki a vezetője, ugye, képviselő asszony? Domokos László, egy volt fideszes képviselő, párttag, nem hiszem el, hogy őneki nagyon fontos lenne, hogy a Fidesz által irányított testületet annyira normálisan megvizsgálja. De pont erre irányul egyébként a módosító javaslatom, a tizennégyből az egyik, hogy minél nagyobb ellenőrzés legyen, ezért kérem a képviselő asszonyt, hogy nézze meg ezeket a módosító javaslatokat, és támogassa a Jobbik által benyújtott módosító javaslatot, hogy minél erősebb felügyeletet lehessen gyakorolni az NMHH működésével, gazdálkodásával és pénzügyi költéseivel kapcsolatosan.

A másik, amit reakcióként szeretnék mondani, hogy eléggé riasztó és rémisztő ez a törvényjavaslat így is. Én arra kérném Gréczy Zsoltot, hogy ne tetézze ezt olyan horrorisztikus víziókkal, mint hogy a fényes tekintetű nagy vezető, Orbán Viktor nyolcvankét évesen, 2045-ben még majd egy VIP-emelvényről integessen a népnek. Én nem szeretném ezt megérni, remélem, hogy ez nem is lesz így. Vizuális alkatként elképzeltem, amikor ő ezeket mondta, és elég horrorisztikus kép rajzolódott ki előttem.

Ha már Molnár Gyula salátatörvényekről beszélt, akkor én folytatnám a tizennégy módosító javaslatnak a bemutatását, amit a Jobbik Magyarországért Mozgalom nevében nyújtottam be.

Pont egy jó kis salátahatálytalanító részhez érkeztünk el, hiszen a törvényjavaslat 82. §-a 4., 5., 10., 21., 22., 26. és 27. pontjainak elhagyására teszünk javaslatot  értelemszerűen változik majd a számozás is ennek függvényében, amennyiben elfogadják a módosító javaslatot.

A 4. pont  csak hogy tudják, hogy miről van szó  megszüntetné a teleshopok műsoridejének korlátjára vonatkozó kikötést. Eddig napi három óránál többet nem lehetett ilyen műsorokat sugározni, ezzel most, ha nem fogadják el a kizárást, akár tematikus tévéshopadók is indulhatnának a jövőben. Nem hiszem, hogy ez szolgálná Magyarország érdekeit.

Az 5. pont a pályázati eljárások átláthatatlanságát segítené elő azzal, hogy a jövőben a pályázatok kiírását nem kellene a Médiatanács honlapján közzétenni. Nem értem, hogy miért akarják ezt.

A 10. pont megvonná a Médiatanácstól azt a jogosultságot, hogy a nyertes pályázót visszalépés esetén szankcionálja. Ez indokolatlan, hiszen a törvény nem kötelezi erre a Médiatanácsot, hanem mérlegelési jogköre van jelenleg ennek alkalmazására, amely némi visszatartó erővel bírhatott a komolytalan vagy rosszhiszemű pályázók visszatartására.

A 21. pont is az átláthatóságot gyengíti: a Médiatanács határozatai a jövőben nem kerülnek ki a honlapjára. Így még nehezebb lesz a tisztán fideszes tagokból álló testület munkáját felügyelni, a sajtónak és az ellenzéki képviselőknek rálátni, hogy mi történik a testület berkein belül.

A 26. pont megszüntetné a Médiatanácsnak a közszolgálati médiaszolgáltatás feladatainak végrehajtására vonatkozó feladat- és hatáskörét. Ugyan ezzel eddig sem foglalkozott a Médiatanács, de egy normális összetételű testületnek biztosítani kellene a hatáskört a közmédia feladatainak betartását illetően.

A 27. pont szűkítené a befolyásoló részesedés fogalomkörét, ezzel tovább tágítaná a médiakoncentrációs lehetőségeket a kormányközeli vállalkozások számára. Tehát kérem a képviselő asszonyt és az államtitkár urat is, hogy ezt a módosító javaslatot is nézzék át, hiszen véleményem szerint ezek mind előremutató módosító javaslatok, amelyek jobbá tennék ezt a törvényt.

A 17. §-ban arra tettünk javaslatot, hogy a következő (4) bekezdéssel egészüljön ki. A (4) bekezdés így szólna a mi módosító javaslatunk alapján: Vallási médiatartalmat csak a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény alapján elismert egyházak nyújthatnak. A médiatartalom nem irányulhat a médiatartalom-fogyasztó megkárosítására, és nem élhet vissza a vallás és lelkiismeret szabadságával haszonszerzés céljából.

Miért is lenne fontos, hogy ezt a módosító javaslatunkat elfogadják? Az utóbbi években elszaporodtak az olyan jellegű médiatartalmak, amelyek, visszaélve a médiaszolgáltatásokba vetett bizalommal és a vallási és lelkiismereti szabadsággal, jellemzően idősebb magyar embereket károsítanak meg és csalnak ki jelentősnek mondható összeget tőlük különféle neopogány vagy sarlatán elvek alapján. A javaslatunk ezek jövőbeni megjelenéseit tiltaná be. A nemzeti értékek és jelképek védelmének, illetve a nemzet és a nemzeti összetartozásba vetett hit erősítése követelményének megállapítása alaptörvényi előírás létére a médiajogból egyébként kimaradt.

Nézzük azt, mert visszatérünk a kiskorúak védelmére, amire önök annyira hivatkoztak, hogy mi benyújtottunk egy olyan törvényjavaslatot, egy olyan módosító javaslatot, amit ajánlok a figyelmükbe, ha ennyire fontos a kiskorúak védelme, hogy fogadják el, és segítsenek abban, hogy ez megjelenjen a törvényben.

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény  a továbbiakban Mttv.  10. § (1) bekezdés b) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép, ez lenne a mi javaslatunk. Tehát lineáris médiaszolgáltatásban b) a harmadik kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva 17 és 05 óra között tehető közzé.

Mit is jelent ez? Azt jelenti, hogy a 6 és 12 év közötti gyermekek védelmében javasoljuk, hogy a 12 éven felülieknek ajánlott programok csak olyan időpontban legyenek megtekinthetők, amikor szüleik is velük tartózkodhatnak az idősáv szerint. Ez azért is fontos, mert az ilyen korú gyermekek a televíziókészülékeket maguktól is tudják kezelni. Tehát ez a javaslat valóban azt a célt szolgálná, hogy védjük a kiskorúakat.

Aztán arra tettünk még javaslatot, hogy az Mttv. új 23/A. §-sal egészüljön ki, amely megint egy szigorítás lenne.

(15.40)

A szigorításunk azt kívánja tiltani, hogy a közbeszerzéseken és állami pályázatokat, megbízásokat elnyert kormányközeli vállalkozások vagy állami vállalatok, illetve maga az állam közpénzből politikai kötődéssel bíró médiatartalom-szolgáltatókat támogasson és tartson fenn mesterségesen. Gondolom, ezzel önök is egyetértenek, hiszen hogy nézne az ki  vegyünk egy utópisztikus példát , ha lenne egy olyan ország, ahol az adott kormány és az adott vezetők különböző barátaiknak, haverjaiknak, rokonaiknak és mindenki másnak közpénzeket juttatnának folyamatosan, a közből elvett pénzekkel milliárdosokká tennék ezeket az embereket, és majd úgy próbálná meg ez a kormány a saját hatalmát bebetonozni és fenntartani, hogy ezekből a pénzekből, amiket a barátaiknak juttattak, olyan médiumokat tartanának fenn, amely médiumokat ők finanszíroznák, és ezek kizárólag a kormánypropagandát sulykolnák az emberekbe, kvázi végeznének egy ilyen agymosásszerű valamit, hogy megtartsák a hatalmukat.

Tehát gondolom, nem értenek ezzel egyet, hiszen ez egy diktatórikus rendszernek a kialakítását feltételezhetné, és én úgy gondolom, hogy ezt meg kellene állítani, hogy ilyen lehessen egyáltalán Magyarországon. Tehát nehogy véletlenül bármikor is egyetlenegy kormány vagy egy kormányfő, vagy akárki arra gondolhasson, hogy én majd pénzt juttatok a barátaimnak, a családtagjaimnak, és ők majd ebből vásárolnak különböző tévéadókat, újságokat, hasonlókat, és ezek a tévéadók, újságok, amiket ebből a pénzből tartunk fenn, a kormányt erősítsék. Tehát, gondolom, önök is egyetértenek ezzel, úgyhogy kérem, hogy támogassák ezt a módosító javaslatunkat is, hogy ilyen ne fordulhasson elő… Ja, már előfordult, mert most önök így vannak hatalmon. Na, mindegy; akkor próbáljuk meg ezt megakadályozni. Jó.

A következő javaslat: a 27. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészülne ki, ami hasonlít vagy kapcsolódik ahhoz, amiről az előbb beszéltem, ez pedig, hogy nem támogathat médiaszolgáltatást, illetve műsorszámot, d) a kormány és költségvetési szerv, valamint önkormányzat, olyan vállalkozás, amely egymilliárd forintot meghaladó értékben nyert el megbízást a megelőző három tárgyév során az Európai Uniótól, a kormánytól, bármely önkormányzattól vagy állami szervtől, vagy olyan vállalkozás, amiben a magyar állam vagy önkormányzat részesedéssel bír. Tehát a szigorításunk azt kívánja tiltani, hogy közbeszerzéseken és állami pályázatokat, megbízásokat elnyert kormányközeli vállalkozások vagy állami vállalatok, illetve maga az állam közpénzből politikai kötődéssel bíró médiatartalom-szolgáltatókat támogasson és tartson fenn mesterségesen.

Tehát erre is tudnánk példákat sorolni, a Lokáltól a TV2-n át nagyon sok mindent említhetnénk, meg a megyei lapokat, meg minden egyebet, ami jelen pillanatban már egy valóság, hiszen önök ezt teljes mértékben megvalósították. Mi úgy gondoljuk, hogy ezt egyébként gátolni kellene. Gondolom, ezt a módosító javaslatot nem fogják támogatni, de ha a többit elfogadják, akkor majd előbb-utóbb, gondolom, erre is sort tudunk keríteni, és hátha változik majd a világ.

A 37. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki  újabb módosítót ajánlok a figyelmükbe: A médiaszolgáltatónak folyamatosan hozzáférhetővé kell tennie a nyilvánosság számára, g) az éves pénzügyi beszámolóját és az arról szóló független ellenőrzési jelentést, valamint a politikai befolyásoltságot kizáró Médiatanács ajánlása alapján összeállított átláthatósági jelentést.

Ez azért lenne fontos, mert az átlátható médiapiac érdekében fontosnak tartjuk, hogy a médiavállalkozások gazdálkodása átlátható legyen, különös tekintettel a bevételeikre, illetve hogy azok honnan származnak. Az átláthatóság megteremtésének részletesebb szabályait a Médiatanács állapítaná meg a mi módosító javaslatunk alapján.

Arra kérem önöket, hogy ezt a 14 módosító javaslatot olvassák át és fontolják meg, hiszen ezek nagyon előremutató módosító javaslatok, és szeretnénk, ha ezeket támogatnák, még azokat is egyébként, amelyek megszüntetnék ezt a médiahatalmat, amivel önök rendelkeznek ebben az országban. De annyira felkeltették a Jobbik Magyarországért Mozgalom érdeklődését ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatosan, hogy úgy döntöttünk, és úgy döntöttem én is, és nagyon jó kodifikációs csoportunk van, talán a legjobb az egész parlamentben, amellyel összeültünk és megtárgyaltuk, hogy azokon a részeken is, amelyeket nem nyitottak most meg ebben a törvényben, megpróbálunk változtatni, és egy önálló törvényjavaslatot fogok benyújtani a napokban, amely a médiaszolgáltatással kapcsolatosan teljeskörűen megpróbálja jobbá tenni ezt a törvényt, úgyhogy kérem, hogy majd ezt az önálló törvényjavaslatot is fontolják meg.

Közösen tegyük rendbe azt a diktatórikus, egyoldalú médiatájékoztatást, ami jelen pillanatban Magyarországon van, és amellyel önök folyamatosan becsapják az embereket. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Bősz Anett tapsol.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most normál időkeretben megadom a szót Boldog István képviselő úrnak.

BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Nagy örömömre szolgál, hogy Bősz Anett képviselőtársam és Szilágyi képviselőtársam is aggódik a gyermekekért. Én ennek nagyon örülök, és nagyon támogatom azt, hogy igenis védjük meg a gyermekeinket a szexuális és egyéb aberráltságoktól, ezért kérem tőlük, hogy akkor tegyenek meg mindent azért, hogy a hamarosan következő Pride-felvonulást ne lehessen nyilvánosan megtartani. Mindenki azt csinál a négy fal között szexuálisan, amit akar, engem ez nem zavar, nem velem van vitája, hanem a természettel, de ha önök ennyire aggódnak a gyermekek érdekeiért, akkor lesznek szívesek megakadályozni, hogy Budapest utcáin félmeztelen embereket lássanak a gyermekek. Mert ha valami rossz dolgokat, rossz gondolatokat hoz egy gyermekben, akkor, azt gondolom, ez az. Úgyhogy erre is szeretném felhívni a figyelmüket. Én támogatom az önök javaslatát természetesen, ne lássanak a gyermekek a tévében sem ilyet, sem olyan jeleneteket, ahol gyilkolások vannak, ez nagyon helyes, egyetértünk, de azt szeretném kérni, hogy önök meg támogassák azt, hogy az utcán se lássák ezt a gyermekek, mert nem jó az ő neveltetésüknek (Bősz Anett közbeszól.), és nem jó ez nekik. Nagyon-nagyon szeretném, ha ezt megtenné, képviselő asszony, mert bizony ez egy fontos dolog a gyermekek életében.

Látom, hogy mindenki szeretné, ha az lenne a televízióban, főleg a közszolgálati televízióban, amit ő szeretne, de én annak örülök, hogy nem mi, képviselők határozzuk meg, hogy mi van a közszolgálati tévében. Nekem is lennének kívánságaim, én is szeretném, ha például a közmédiában sokkal több nemzeti rockot adnának (Bősz Anett közbeszól.), egy kis romantikus erőszakot, Kárpátiát, Ismerős Arcokat, Szkítiát, nagyon jó lenne, de nem én határozom meg szerencsére, hanem a szakemberek, hogy mit adnak a televízióban. Ez egy nagyon jó dolog, bár még egyszer mondom, vannak kívánságaim a közmédia felé, de hát ezek a kívánságok kisebbségben vannak, úgy látszik, a közvélemény-kutatások szerint, mert nyilván, ha sokan kérnék, hogy ilyet sugározzanak, akkor több ilyenről lenne szó. Úgyhogy ahhoz, hogy a kívánságaik teljesüljenek, kellenek nyilvánvalóan a szakemberek, akik megállapítják, hogy mit adjanak egy tévében, hogy sokan nézzék meg.

Molnár Gyula képviselő úr elment, nagyon tetszik, hogy ő aggódik a médiaviszonyokért, és az egyik szavával azt mondja, hogy nincs médiaszabadság, itt már diktatúra van, a másik szavával meg azt mondja, hogy a szabad média kis arányban van. El kellene dönteni, hogy akkor most van médiaszabadság vagy nincs. Egy biztos: hogy ő egy olyan pártnak a képviselője, amelyet Apró Antal és Lendvai Ildikó fémjelzett, a két főcenzor, nem is értem, hogy miről beszél ő, cenzúráról meg diktatúráról. Talán át kellene hogy gondolja az MSZMP utódpártja, amelyik MSZMP egyébként a valamikori ’19-es Kommunista Pártnak az utódpártja, át kellene hogy gondolja, hogy mit beszél szólásszabadságról meg diktatúráról, mert bizony rosszul hangzik az ő szájukból ez.

Úgyhogy ezt szerettem volna elmondani, és továbbra is kérem Bősz Anett képviselőtársamat, Szilágyi Györgyöt és a Jobbikot, hogy támogassák, hogy nyilvános szexuális felvonulások ne lehessenek Budapest utcáin. Én természetesen támogatom, hogy a televízióban olyan műsoridőben, amikor a gyermekek tudják nézni, ne lehessen erőszakos és szexuális tartalmakat adni, ebben egyetértünk; remélem, hogy amit én kérek, abban is egyetértünk: ne lehessen nyilvános szexuális felvonulásokat tartani Budapesten, gondolom, ez egy támogatható dolog, se heteroszexuális, se LMBTQ-, se semmilyen felvonulást. Mindenki a négy fal között végezze a dolgát, ez oda tartozik, és főleg nem tartozik a gyermekeinkre, mert a gyermekeknek nem ilyen körülmények között kell felnőni. Köszönöm szépen. (Dunai Mónika tapsol.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Kétperces hozzászólásokra van lehetőség. Elsőként megadom a szót Bősz Anett képviselő asszonynak.

BŐSZ ANETT (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy örömömre szolgál, hogy Boldog István képviselőtársam annyira fontosnak tartja a Kárpátia zenekar hangsúlyozását, hogy már itt a parlamenti patkóban és nem csak a Költségvetési bizottság ülésén osztotta meg velünk a médiaszolgáltatásokkal kapcsolatos véleményét, mely szerint több nemzeti rocknak kellene lennie az M1-en.

(15.50)

Én ennek nagyon örülök, de arra szeretném felhívni a figyelmét, tisztelt képviselő úr, hogy egyetlen feladata van a közszolgálati televíziónak, hogy az egyenlő bánásmód és az egyenlő méltóság elvét mindenek fölött valónak tartsa; hogy ne különböztessen meg társadalmi csoportokat úgy, ahogyan ön az iménti felszólalásában megtette; hogy ne sértse az alapvető jogait sem embereknek, sem társadalmi csoportoknak úgy, ahogyan azt önök teszik a kormányzásuk során.

És még egy dolog: a kiegyensúlyozott tájékoztatás. Engem nem érdekel, tisztelt képviselőtársam, hogy ön szeretie a nemzeti rockot vagy sem, vagy milyen zenét szeretne hallani a közszolgálati televízióból. Az érdekel, hogy önök olyan közszolgálati médiát teremtettek, amiben a kiegyensúlyozott tájékoztatás nyoma sem található meg.

És még egyszer szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy nem szexuális felvonulásról beszélünk, amikor a Pride-ról beszélünk. Én értem, hogy az ön számára ez egy teljesen érthetetlen jelenség, és azt is látom, hogy megspórolta azt a munkát, hogy megértsen ilyen folyamatokat; sőt, azt a munkát is megspórolja, hogy bármilyen folyamatot megértsen a társadalmi folyamatok közül, de ez az ön egyéni szociális problémája. Remélem, hogy a jövőben az M1 ki fogja szolgálni az ön zenei ízlését. Azt gondolom, hogy azt az ízlést nem szabad kiszolgálni, hogy társadalmi csoportokat megalázzunk. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Most megadom a szót két percben Szilágyi György képviselő úrnak.

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az, hogy Boldog István nem olvasta el ezt a törvényjavaslatot, az ebből a felszólalásából látszott, hiszen csak segítek önnek, sem a Pride, sem pedig az, hogy milyen műsorok, milyen tartalmú műsorok legyenek a tévében, ez nem volt ennek a javaslatnak a tartalmában benne. De szeretném még valami másról is felvilágosítani, Boldog képviselő úr. Ön nem ellenzéki képviselő. Könyörgök, kilenc éve kormányoznak! Ön kilenc éve itt ül bent, és nem vette észre, hogy a kormánypárt tagja? Ha a Pride-ot kéri számon, menjen oda, szóljon a saját kormányának, hiszen ki engedélyezi ezeket a felvonulásokat? Orbán Viktor és kormánya engedélyezi kilenc éve, tehát ha önnek ez nem tetszik, akkor menjen, és tegyen ellene! (Dömötör Csaba odamegy Boldog Istvánhoz.)

A másik. Ha azt mondja, hogy mindent megtesz azért, hogy támogassa azt, hogy ne kerüljön a fiatalok közelébe a pornográf tartalom vagy a túlzott erőszakot tartalmazó tartalom, akkor nem kell mást csinálnia mint kormánypárti képviselőnek  most Dömötör Csaba ment oda önhöz; gondolom, mondta, hogy most már ne szólaljon meg többször (Derültség az ellenzéki pártok padsoraiból.) , de menjen oda ön is Dömötör Csabához, és mondja meg Dömötör Csabának, vagy menjen oda Semjén Zsolthoz, és mondja meg Semjén Zsoltnak, hogy vonják vissza ezt a törvényjavaslatot. Hiszen ez a törvényjavaslat, amit önök nyújtottak be, ön mint kormánypárti képviselő meg majd meg fogja szavazni, mert mindent megszavaz, amit benyújtanak, nem érdekli önt, hogy miről szól, szóljon nekik, hogy ezzel sokkal könnyebben hozzájutnak majd a fiatalok, a kiskorú gyerekek a pornográf tartalomhoz. Hát ilyen egyszerű ez, képviselő úr! Nem ellenzékben van! Ott ül Semjén Zsolt maga előtt. Ön egy kormánypárti képviselő. Tegyen azért, hogy akkor az ilyen javaslatok ne kerüljenek a Ház elé. (Dömötör Csaba visszaül a helyére.)

Mindjárt sokkal jobb lenne az élet, ha lennének olyan képviselők a kormánypárti padsorokban, akik mernék vállalni a véleményüket, és nem szolga módjára, amit kiadnak nekik, azokat a gombokat nyomják meg. Tehát én úgy gondolom, hogy forduljon bizalommal államtitkár úrhoz vagy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyetteshez a problémáival. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kérdezem, hogy kíváne még valaki hozzászólni a napirendhez. (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt. Így az általános vitát lezárom, és megadom a szót Dömötör Csaba államtitkárnak a viszonválaszra.

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönöm a hozzászólásokat. Azt is köszönöm, hogy többen vették a fáradságot, hogy elolvassák az előterjesztést, sőt még módosító indítványokat is megfogalmaztak. Ezeket tanulmányozni fogjuk. Sok témát érintettek, igyekszem jó párra reagálni. A kisebbekkel kezdem.

Reklámidőkeret. A reklámidőkeretre vonatkozó módosítás az uniós irányelv átültetéséből fakad; az alapja egy uniós jogszabály. Tisztelt Képviselő Asszony! Mi a vonatkozó törvényeket mindig betartjuk. Az ellen felemeljük a szavunkat, hogyha jogokat akarnak elvenni tőlünk, hogyha lopakodó jogalkotást látunk, hogyha olyan döntéseket hoznak, amiket nem hozhatnának meg, mert nincs rá joguk, az ellen felemeljük a szavunkat, de a nemzetközi kötelezettségeinknek eleget teszünk. A reklámidőkeretre vonatkozó arány egyébként nem változik, csak pontosan az irányelv miatt tágabb időkeretben kell ezt értelmezni.

Ami az NMHH-t illeti, a költségvetését például. A költségvetését, illetve a zárszámadását is az Országgyűlés fogadja el, az ellenőrzés biztosított. Egyébként az NMHH önálló szabályozó szerv, a gazdálkodásra vonatkozó speciális szabályok a sajátos státuszra tekintettel indokoltak.

Végül egy kérdés, amit többen érintettek, bár már nincsenek a teremben  ebből is látható, hogy nem feltétlenül gondolták komolyan , ez pedig a pornográf tartalmakat illeti. Elöljáróban annyit szeretnék mondani, hogy rendkívül színvonaltalannak tartom, hogy bárki, bármely állampolgár vagy bármely politikus hitével, vallási meggyőződésével kapcsolatban színvonaltalanul viccelődnek. Ez nem fér bele szerintem.

Ami a tartalmi részét illeti: rengeteg valótlanság jelent meg ezzel kapcsolatban, és lényegtelen is, hogy ezek szándékosságból fakadnak vagy a felületes ismeretekből. Szeretném önöknek itt is elmondani, hogy az ilyen tartalom, miképp eddig is, ezután is korlátozva lesz, sőt a módosítások alapján még szigorúbban ellenőrzik majd. Ha minden vonatkozó jogszabályi részt elolvasnak az előterjesztésben, akkor látni fogják, hogy az ilyen tartalmak sugárzása ezután is szigorú technológiai korlátok közé lesz szorítva, azzal, hogy a kötelező előírások közé kerülnek. Csak titkosított és kódolt megoldással lehet majd ilyen tartalmat bemutatni.

Szilágyi képviselő úrnak is szeretném a vonatkozó részt beolvasni, mert annyiszor említette: az ebbe a „kategóriába sorolt műsorszám csak akkor tehető közzé, ha a médiaszolgáltató megfelelő műszaki intézkedéssel biztosítja, hogy a médiaszolgáltatás titkosított formában tartalmazza a műsorszámot, és a titkosítás feloldásához olyan kódra van szükség, amelyet a médiaszolgáltató vagy a műsorterjesztő csak 18. életévét betöltött előfizető számára tett hozzáférhetővé, vagy ha a médiaszolgáltató valamely más hatékony műszaki megoldást alkalmaz annak érdekében, hogy a műsorszám kizárólag 18 éven felüli nézők vagy hallgatók számára legyen elérhető”.

Mi több, innentől a hatóságnak ellenőrzési és szankcionálási jogköre is lesz, nem csak ajánlattételi jogköre. Így hát minden ellenkező állítással szemben a javaslat szigorításokat tartalmaz. A cél az, hogy a törvény jobban védje a kiskorú nézőket. Minden ezzel ellentétes állítás hazugság, fake-news, ez a helyzet. (Szilágyi György: A gyakorlatban hogyan? Mondjon egy példát, államtitkár úr!) Ne üljenek fel bizonyos cikkeknek, vagy ne próbálják meg félrevezetni a közvéleményt! Egyébként pedig a kormány nyitott minden olyan javaslatra, amely fokozott védelmet jelent a kiskorúak számára.

A szerzői jogdíjakkal kapcsolatos dolgokat, úgy hiszem, hogy tisztáztam az expozéban.

Hírműsorok kérdése. Fontosnak tartom. Szeretném felhívni a figyelmüket, hogy a módosítás alapján egy bizonyos idősávban megszakítás nélkülieknek kell lenniük ezeknek a hírműsoroknak, így sok esetben még hosszabbak is lehetnek. Másfelől semmi nem fogja gátolni a médiumokat abban, hogy több hírműsort is leadjanak, akár a főműsoridőben, akár azon kívül, erre a szabadságuk meglesz. A módosítás egy bizonyos műsorsávban határoz meg minimumkövetelményeket, azon kívül a szerkesztői szabadság érvényesül.

Ami a médiaszolgáltatási jogosultságot illeti, a szabályozás minden piaci szereplőre vonatkozik. Annyit szeretnék csupán hozzátenni, illetve reagálni az elhangzottakra, hogy nem érdemes összeadni a jogosultságot és a hosszabbítást, hiszen, amint azt említettük, a hosszabbítás nem automatikus. Ezt egyébként éppen Molnár Gyula képviselő úr kifogásolta, tehát egymásnak is ellentmondanak.

Ami pedig a magyar sajtószabadság ügyét illeti, először is a köztelevíziót: Gréczy képviselő úr, aki már nem lehet itt velünk, dicsérte az M3-as csatornát. Ez új hang azért a DK részéről. Eddig nem nagyon jöttek elő hasonló dicséretekkel, úgyhogy én csupán annyit üzenek innen neki a távolból, ha már nem lehet itt, akkor annyit mondanék, hogy ha tetszik valamilyen műsor, akkor ne fukarkodjanak a dicséretekkel. Az sokkal jobb, mint hogyha az ellenzéki pártok be akarnának törni a köztelevízió épületébe, és követelnék, hogy olvassanak be bizonyos tartalmakat.

(16.00)

Ilyet kormánypárti képviselőktől, kormányzati politikusoktól nem láthattak, és sokkal jobb, hogyha van egy ilyen párbeszéd a műsorokkal kapcsolatban, mint hogyha csirkejelmezben sértegetnék az újságírókat.

Egyébként pedig azt gondolom, hogy a magyar sajtó sokszínű, szabad, és az a helyzet  ezt mindannyian tudjuk a saját tapasztalatainkból is , hogy meglehetősen szókimondó, de azt gondolom, hogy ez jól is van így. És ami a leglényegesebb dolog: mindenki  mindenki!  megtalálja a saját maga igényeinek, vérmérsékletének és világnézetének megfelelő médiumokat, ma Magyarországon minden vélemény és minden információ utat tud törni magának, nálunk nem fordulhatna az elő, mint egy nálunk nagyobb uniós tagországban, hogy napokig ne tudósítsanak arról, hogy nők százait inzultálták egy szilveszteri éjszakán.

Én nem szeretnék abban részt venni, hogy a sajtó munkatársait sértegessem, akár szeretik a kormányt, akár nem, ehelyett itt is szeretnék köszönetet mondani azért, mert naponta azért dolgoznak, hogy tájékoztassanak Magyarország legfontosabb történéseiről.

Azt azért hozzátenném, hogy a magát legnagyobbnak mondó tévé kormánykritikus erősen, a magát legnagyobbnak mondó hetilap kormánykritikus erősen, a magát legnagyobbnak mondó portál is erősen kormánykritikus, erősen  szóval, az az érzésem van, hogy a baloldali ellenzéket néha minthogyha az zavarná, hogy egyáltalán létezik jobboldali nyilvánosság is Magyarországon. Az a helyzet, hogy azért már véget értek azok az idők, amikor a magyar nyilvánosság csak baloldali nyilvánosságot jelentett, és szinte kizárólag a Nap-kelte című műsort. Ma már nem ilyen időket élünk, minden vélemény megjelenhet a magyar nyilvánosságban, és önökkel ellentétben mi ezt a sajtó- és véleményszabadság biztosítékának tekintjük.

Köszönöm a hozzászólásokat, és állunk rendelkezésre a következő napok vitáiban. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   71-86   87-114   115      Ülésnap adatai