Felszólalás adatai

DR. PÓSÁN LÁSZLÓ, az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A bizottságban valóban megfogalmazódott kisebbségi vélemény. A kisebbségi vélemény hátterében alapvetően az húzódik meg, hogy a többségi álláspontot képviselők között voltak, akik elutasították a törvényjavaslatot, és voltak, akik tartózkodtak. A tartózkodó álláspont gyakorlatilag abból fakadt, hogy képviselőtársaink tartottak attól, hogy úgymond, felesleges ideológiai viták fogják megosztani a közvéleményt. Ez kétségtelenül respektálható álláspont.

A kisebbségi vélemény arról szól, hogy az úgynevezett ideológiai viták honnan is jönnek. Nos, tisztelt Ház, az ideológiai természetű felvetések a szocialista-szabaddemokrata oldalról érkeztek, olyannyira, hogy a bizottsági ülésen olyan kijelentések hangzottak el, amelyek nagyon rossz tartalmakat hordoztak, és végképp nem az előterjesztéshez kapcsolódtak. Konkrétan például elhangzott a numerus clausus kifejezés is. Kérem szépen, semmi köze ennek az előterjesztésnek ilyen terminus technicusokhoz, amelyek rossz áthallásokra adnak alkalmat!

A legnagyobb vita kétségtelenül a Corvin-kitüntetésekkel kapcsolatos elnevezés miatt alakult ki, ugyanis ellenzéki oldalról - ezt elsősorban Horn Gábor fogalmazta meg - ezeket a kitüntetéseket, ezt az elnevezést úgy akarják értelmezni, hogy ez nem más, mint a Horthy-korszakkal való azonosulás. Ezzel kapcsolatban én azt gondolom, hogy a Corvin Mátyás név nem oszthatja meg a nemzetet, legalábbis nagyon-nagyon nehezen tudom ezt a lehetőséget elképzelni. Aki a Corvin Mátyás névben a megosztásra való törekvést véli felfedezni, az valószínűleg nincs tisztában a magyar történelemmel.

A másik problematikus dolog, hogy ezt a tartalmat azért tulajdonították a túloldalon ülő képviselőtársaim az előterjesztésnek, mert ezeket a kitüntetéseket 1930-ban, a Horthy-korszakban alapították. A kisebbségi állásfoglalás szerint csak azért, mert 1930-tól 1943-ig létezett ilyen néven kitüntetés, ebből még nem következik az, hogy ez a kitüntetés automatikusan a Horthy-korszakra bárminemű utalással is bírna, mint ahogy természetesen azt sem gondoltam a kisebbségi véleményt megfogalmazó képviselők köre, hogy az 1948-ban alapított Kossuth-díj feltétlenül és kizárólag azonosítandó lenne a pártállamisággal.

11.10

Tehát azt gondoljuk, hogy a díjaknak és kitüntetéseknek a tényleges tartalmát kell tekinteni, nem pedig a nevekből következő rossz áthallásokra kell kihegyezni a füleket.

A kisebbségi vélemény ebből következően az, hogy a Corvin Mátyásról történő kitüntetéselnevezés igenis alkalmas arra, hogy a magyar tudomány, kultúra és oktatás terén végzett kiemelkedő tevékenységeket kellőképpen és méltóképpen elismerje. Annál is inkább, mert egyrészt egy olyan uralkodóról van elnevezve, aki e téren igen komoly mecénási tevékenységet fejtett ki, értő módon pártfogolta ezeket - a magyar történelemben kevés olyan korszakot találunk, amikor ilyen szinten, mint Hunyadi Mátyás idején, áldoztak volna a kultúrára -, másrészt pedig szimbolikus is ez a történelmi személy, hiszen ha úgy vesszük, két korszak határán állt, a középkor és az újkor határát jelentő reneszánsz fejedelem volt.

A magyar társadalom számára, amelyik most, az ezredforduló közeledtével egy új évezredbe lép át, az informatikai társadalom korába, egy teljesen más életminőségbe és kulturális közegbe, szimbolikus és jelképes is lehet az, hogy egy ilyen kitüntetést Corvin Mátyásról neveznek el. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)