Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint önök előtt is ismert, a kormány június 13-án benyújtotta hazánk jövő évi költségvetését a biztonságos növekedés jegyében. Mielőtt arra a témára részletesen rátérnék, amely felszólalásomnak a fő vonala, vagyis a hazai vállalkozások világának helyzetére ennek kapcsán, engedjék meg, hogy én is röviden reflektáljak a vezérszónoki felszólalásra. Sajnos az a helyzet, hogy az elmúlt nyolc év megszokott képét nem változtatta meg, úgy látszik, az áprilisi választás eredményének ténye sem. Vagyis azt a korábbi gyakorlatot, hogy a kormány a kormánypártokkal együtt teljesen más realitást lát Magyarországon, mint ami az ellenzéki képviselők felszólalása kapcsán előttünk itt vízióként megjelenik. Nagyon egyszerűen lebutítva, talán minden magyar honfitársunk azt a két képet össze tudja vetni, hogy az ellenzéki képviselők mondandójából előtűnő kép-e az igaz, hogy itt egy leszakadó, szétszakadó, a tönk szélére jutott és a holnapot talán meg sem érő Magyarországon élünk, vagy az a realitás az igaz, hogy egy lépésről lépésre haladó, napról napra építkező, évről évre előrejutó, egyébként az értékeit megbecsülő, dolgozni akaró és képes ország képe az, ami valós.

Hogy normális-e az, hogy a kormány és a kormánypártok, illetve az ellenzék ennyire különbözőképpen látja a jövőt, azt mindenki ítélje meg maga, illetve azt is ítélje meg, hogy valóban milyen ország van körülöttünk, hogy azt látjuk-e, hogy épül-szépül, bár sok teendő van még, vagy egy egy helyben topogó ország képe az, ami elénk tárul.

(Földi Lászlót a jegyzői székben dr. Tiba István váltja fel.)

Meggyőződésünk, hogy az elmúlt nyolcéves munkát folytatja az a költségvetés, amelyet most benyújtottunk, és helyes irányba haladunk. Persze nem tisztünk feltétlenül mindig szembesíteni ellenzéki képviselőinket az egyetlen olyan abszolút mércével, amit egy választási eredmény mutat, és amely azt támasztja alá, hogy a két vízió közül, hogy épül vagy leépül az ország, az emberek nagy többsége mégiscsak egy épülő országot lát maga körül. Erre a további út folytatására adott megbízást mind a kormánypártoknak, mind pedig magának a kormánynak. Ezt tükrözi vissza a költségvetés.

De hogy ez nem mindig volt így, azért arra is emlékeznek nemcsak képviselőtársaink, de valószínűleg az ország is. Nem győzzük hangsúlyozni, hiszen egy költségvetés egy folyamat része, egy tükör a múltról és egy elképzelés a jövőről, hogy ha visszaemlékezünk, nyolc évvel ezelőtt az ország valóban teljesen más képet mutatott, a mostanival össze nem hasonlítható gazdasági helyzetben volt. Valóban nagyon egyszerű lenne, de talán találó, itt már több képviselőtársam is hangsúlyozta, akár a Görögországgal kapcsolatos összehasonlítást idehoznunk a parlament elé. Látjuk, hogy Magyarország 2009-2010-ben a korábbi szocialista kormányok gazdaságpolitikájának köszönhetően hasonló helyzetben volt, mint Görögország. A 2010 után alakult új kormány egy gyökeresen eltérő gazdaságpolitikát választott, semmint azt az Európai Unió, illetve nagy pénzügyi befektető körök tanácsolták volna, és ha ma összehasonlítjuk csak az elmúlt nyolc év fejlődését Görögországéval, akkor azt gondolom, hogy minden egyébként az irányba mutat számunkra, hogy az elmúlt nyolc év gazdaságpolitikáját kell folytatnunk, hiszen Magyarország jelentősen lépett előre az elmúlt nyolc évben.

Míg talán a napokban olvashattuk, hogy Görögországot leveszik arról a lélegeztetőgépről, amelyre ugyanakkor tették rá, amikor Magyarországot rá akarták tenni. Ahhoz képest tudjuk jól, hogy a magyar gazdaság legtöbb mutatója már 4-5, némely mutatók 6 éve azt jelezték, hogy túl van Magyarország a gazdasági válságon.

A 2010-ben hivatalba lépő polgári kormány kiemelt célként fogalmazta meg a segélyalapú gazdaság munkaalapú gazdaságra való váltását, amely közös eredmények és erőfeszítések eredményeként valóban meghozta a várva várt előrelépést. Hazánk stabil gazdasági helyzetét, a gazdaság versenyképességét, az államadósság csökkentését és nem utolsósorban azt, hogy Magyarország ma Európa egyik legjobb teljesítményt nyújtó országa lehet.

Mint jeleztem, alapvetően a kis- és közepes vállalkozások szempontjából szeretném elemezni a 2019-es költségvetést. Fontosnak tartom elmondani, hogy egy vállalkozás életében és működését tekintve mindig is meghatározó jelentőséggel bír az ország következő évi költségvetése. Abból a szempontból legalábbis mindenképpen, hogy az mennyire stabil és kiszámítható, hiszen egy vállalkozásnak, ha a terveit meg akarja valósítani, nem egy adott pillanatot, hanem folyamatokat, tendenciákat kell alapul vennie. 2010 előtt sajnos jó néhány olyan költségvetés készült, amely ezt a stabilitást és kiszámíthatóságot nem biztosította a hazai kis- és közepes vállalkozások számára. A megfelelő üzleti környezet, a kiszámíthatóság viszont további eredményekre sarkallja a vállalkozásokat, így azt lehet elmondani, hogy ezt a kívánalmat a most benyújtott költségvetés is megalapozza.

Hogy miért mondhatjuk azt, hogy a most benyújtott költségvetés és adótörvények nyertesei a vállalkozók? Engedjék meg, hogy csak három példát hozzak ide. A vállalkozókkal 2016-ban megkötött többéves bérmegállapodás alapján jövőre tovább csökkenhetnek a munkát terhelő adók, így újabb lépéseket tehetünk a teljes foglalkoztatás irányába. Érdemes az eredmények kapcsán megjegyezni, hogy ma 750 ezerrel többen dolgoznak Magyarországon, mint 2010-ben. Nem úgy, a körülményeket figyelembe véve, mint a szocialista kormányok idején, amikor megemelték a munkavállalói járulékokat, a munkaerőpiaci járulékot, sőt még a nyugdíjas munkavállalókra is közterhet vetettek ki.

(14.00)

Az adórendszer egyszerűsítése és átláthatósága is alapvetően a vállalkozások érdeke. Ennek jegyében a szociális hozzájárulási adó mértéke jövőre a reálkeresetek alakulásának függvényében várhatóan további 2 százalékponttal, 17,5 százalékra csökken. Fontos, hogy az új szabályozás lefedi a korábban egészségügyi hozzájárulás nevet viselő jövedelmeket is, így ez az adónem lényegében megszűnik. Mindez ugyancsak éles ellentétben van a 2010 előtti kormányok adópolitikájával, amikor Magyarországon szinte mindennapos jelenség volt, hogy akár év közben is változnak az adók, az adókulcsok, kapkodás folyik az adókivetés gyakorlatát tekintve, és az adónemek száma nemhogy csökken, hanem növekszik, mértékük ugyancsak nem úgy, mint jelenleg csökken, hanem emelkedett.

S még egy példát hadd hozzak ide, kifejezetten a hazai kis- és közepes vállalkozások számára, ugyancsak az elmúlt nyolc évben kidolgozott kiva átalakításával.

A jövő évi adórendszer már 1 milliárd forint bevételig lesz választható, amely reményeink szerint több ezer vagy akár tízezer vállalkozás számára is egyszerűsítheti az adózás folyamatát. (Sic!)

(Szilágyi Györgyöt a jegyzői székben Arató Gergely váltja fel.)

A magyar kormány 2010-ben megkezdett adócsökkentő politikája tehát folytatódik 2019-ben is. Továbbra is fontos eleme marad az arányos adórendszer, azt gondolom, az az elv, hogy aki többet dolgozik, többet is keressen, minden magyar állampolgár számára elfogadható elv, amely mentén szerveződik a költségvetés. Tehát csökkennek a munkát terhelő adók, valamint nő a vállalkozások és nem utolsósorban a családok kedvezménye.

Fontos egyébként a költségvetés elemzésekor azt is idehoznunk, hogy a hazánkba érkező fejlesztési forrásokat továbbra is célzottan és hatékonyan kívánjuk a költségvetés mentén felhasználni. Vagyis ez azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló összeg 60 százaléka a foglalkoztatás és a versenyképesség növelésére lesz felhasználva. Ez érdemben segíti elő a gazdaság növekedését reményeink szerint, segíti a beruházásokat, és valóban a foglalkoztatás bővülésén keresztül a versenyképességünket is növeli.

Az uniós források mellett még egy gazdaságfejlesztési területet érdemes megemlíteni: talán itt azt a célt, amit a kormány korábban fogalmazott meg az Irinyi-terv kapcsán, vagyis azt az iparstratégiai célkitűzést, amely 2020-ra azt a célt tűzte ki, hogy a hazai ipar a GDP legalább 30 százalékát adja, ehhez elengedhetetlenül fontos a kiemelt ágazatként azonosított szektorokban való vállalkozások közvetlen támogatása. Erre azért van szükség, hiszen ezek a vállalkozások azok, amelyek képesek a nemzetközi piacra lépni, képesek olyan piaci szegmensekben megjelenni, amelyek az ország versenyképességét hosszú távon is biztosítják.

Hadd hozzam még ide, hogy valóban a legfontosabb a hazai kis- és közepes vállalkozások számára a stabilitás, a források megléte mellett az, hogy a fogyasztás megfelelően bővüljön. Itt miniszter úr expozéjában is elhangzott, hogy nagyon örvendetes módon ötven-egynéhány hónapja Magyarországon folyamatosan nő a belső fogyasztás, hiszen ez a belső fogyasztás az, amely végső soron a hazai vállalkozások számára a piacot jelenti. Amíg van belső fogyasztás, amíg a családok többet vihetnek haza a költségvetés és az adórendszer jóvoltából, addig többet is fognak elkölteni a hazai vállalkozásoknál. Ez a forrás jelentkezik a vállalkozásoknál, ebből ők profitot tudnak termelni, hatékonyságot tudnak növelni, a foglalkoztatottságot tudják növelni. Tehát nem kizárólag öncélú, bár lehetne öncélú is a családok támogatása, de a piac erősítésén keresztül, a belső fogyasztás erősítésén keresztül minden hazai kis- és közepes vállalkozás számára is a tervezhető jövőt és a bővülést jelenti.

A jövő évi költségvetést elemezve tehát nincs kétség afelől, hogy a kormány továbbra is elkötelezett a gazdasági növekedés fenntartása, az államadósság arányának csökkentése, valamint az államháztartás stabilitásának megőrzése mellett. Természetesen köszönőviszonyban sincs  még egyszer összehasonlításként  a korábbi szocialista kormányok költségvetési politikájával, amely az államháztartás stabilitása jegyében egyet jelentett a folyamatos adóemelésekkel és új adók kivetésével.

Azt gondolom, az elmúlt évek gazdaságpolitikai intézkedéseinek eredményei mára vitathatatlanok. A gazdasági növekedés meghaladja az uniós átlagot, az államadósság évről évre folyamatosan csökken, és mindeközben az államháztartás hiánya pedig rendre teljesíti az európai kritériumokat.

Mindez szöges ellentétben áll a 2010 előtti gazdasági helyzettel. Ezért is tudjuk mi mindenképpen ezt a költségvetést támogatni, és tudjuk azt mondani, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozások számára is  még egyszer  ez a költségvetés a stabilitás és a biztos növekedés legjobb feltétele.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)