Felszólalás adatai

DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tekintettel arra, hogy az alkotmányügyi bizottság az elmúlt héten megtartott ülésén igen részletesen tárgyalta a módosító indítványokat, és örömünkre szolgál, hogy jó néhány kérdés tekintetében sikerült közelíteni az álláspontokat a kormány előterjesztése és az ellenzéki módosító javaslatok között, így csak nagyon röviden kívánom indokolni néhány e részre vonatkozó módosító javaslatunkat.

A kormány nem támogatta a 12. pontban foglalt módosító javaslatot, amely a törvényjavaslat 7. §-ának (2) bekezdésére vonatkozott volna. Ez egy kiegészítést tartalmaz mindössze, mégpedig azt, hogy a bíróság a pervesztes felet nem mentesítheti a pernyertes félnek járó költség viselése alól. A bizottság egyharmada támogatta ezt a javaslatot, és megítélésünk szerint a gyakorlat és a felek megnyugtatása szempontjából volna ennek jelentősége. Az igaz, hogy a törvény a mostani módosítással nem érintett egyéb helyén, tehát a Pp. 78. §-ában foglalkozik általában a költségviselés szabályaival, és ott elég részletes tájékoztatást is ad, mégis úgy érezzük, hogy nem volna felesleges duplázás, ha gyakorlatilag az általános rendelkezések és az alapelvek között megjelenne ez a nagyon generális és nagyon fontos rendelkezés. Ugyanis a gyakorlati életben számtalanszor találkozunk azzal, hogy miért viseljem én az ellenfél perköltségét, amikor engem a bíróság személyes költségmentességben részesített, és méltánytalannak tartják a pervesztes felek. Ezért úgy gondoljuk, ennek az elfogadása javítaná a törvény szövegét.

A 24. és a 27. pontban előterjesztett módosító javaslatainkat mind a bizottság, mind a kormány képviselője támogatta, így ezeket indokolni nem kívánom, hiszen ha bekerül a támogatott csomagba, a Ház nyilvánvalóan meg fogja szavazni azokat.

A 32. pontban némi módosítással elfogadta a kormány is a pénzbírság legmagasabb összegével kapcsolatos módosító indítványunkat. Három indítványt terjesztettünk elő, és a bizottsági ülésen gyakorlatilag a háromból csináltunk egyet, amelyet támogatott az előterjesztő. A lényege az, hogy marad a tervezetben szereplő 500 ezer forint bírság összege, azonban ez egyik bíróság előtt sem haladhatja meg a pertárgy értékét. Ez egyfajta megszorítás. Ugyan mi szerettük volna, ha a városi bíróságokon, tehát a helyi bíróságokon 200 ezer forint ennek az összegnek a legmagasabb határa - tehát 200 ezer forint. Az az érzésünk, hogy még ez is meglehetősen kemény lehetőségeket ad a bíróságoknak, azonban tekintettel arra, hogy a kormány hajlandó volt egy ilyen vegyes megoldású kompromisszumos javaslatot támogatni, így magam is azt kérem, hogy a Ház majd a szavazáskor ezt ilyen formában szíveskedjék támogatni.

A 34. és a 38. pontban foglalt módosító indítványaink a bizottsági vitában nem kapták meg a kormány támogatását, azonban bizottsági egyharmadot meghaladó támogatást kaptak. Itt gyakorlatilag arról van szó, hogy a keresetlevél idézés nélküli elbocsátásának körét a tervezettől eltérően szűkíteni szeretnénk. Mégpedig annak az elhagyását kérjük, hogy a 124. § (2) bekezdése alapján a bíróság a keresetlevelet hiánypótlás felhívás kiadását mellőzve, idézés kibocsátása nélkül elutasítja akkor, ha a jogi képviselővel eljáró fél keresetlevele nem tartalmazza a 121. § (1) bekezdésében foglaltakat, illetve ha a jogi képviselője nem csatolta meghatalmazását, vagy nem fizették meg az eljárási illetéket.

Itt megítélésünk szerint többletmunkát eredményez e törvénymódosítás esetleges elfogadása a bíróságok számára, ugyanis e végzések ellen, az elutasító végzések ellen fellebbezésnek van helye. Ha a fellebbezések megjárják a másodfokot, akkor az mind a bírósági adminisztrációt, mind pedig a másodfokon eljáró bíróságot munkateherrel fogja sújtani, holott megítélésünk szerint jó az a ma hatályos rendelkezés, hogy amennyiben a hiánypótlásnak nem tesz eleget, akkor ilyen esetekben idézés kibocsátása nélkül elutasítja a bíróság a keresetlevelet. Ez az egyik érvünk.

A másik érvünk pedig az, hogy problémát okozhat az eljárási illeték meg nem fizetésével kapcsolatos rendelkezés. Ugyanis ezt hogyan értelmezze majd a bírói gyakorlat? Hogyan fogja értelmezni azt, ha mindjárt előterjesztette mellette a személyes költségmentesség iránti kérelmet vagy az illetékfeljegyzési jog iránti kérelmet, de az illeték gyakorlatilag nincs megfizetve, hanem egy bírói döntéstől teszi függővé majd annak a megfizetését? Akkor ilyen esetben nem alkalmazza ezt a rendelkezést a bíróság? És mi van akkor, ha mindjárt elutasítja a kérelmet, amelyet, mondjuk, az illetékfeljegyzési jog iránt előterjeszt, és mindjárt azzal egy időben elutasítja a keresetlevelet is idézés kibocsátása nélkül? Nem értem pontosan ennek a lényegét. Lehet, hogy erre van megfelelő indok, magyarázat. Én pillanatnyilag úgy látom, hogy ezek a módosító javaslatok, amelyek a 34. és 38. pontban szerepelnek, egymást kiegészítik, ezek támogatást élvezhetnének.

Összességében annyit szeretnék elmondani a Pp. módosításával kapcsolatban, hogy valóban az a mi véleményünk is, hogy egy korszerű, jó törvénymódosítási tervezet, amely az eljárások gyorsítását, hatékonyabbá tételét fogja eredményezni. De sajnáljuk azt, hogy csomagban van, mert ez majd szavazási problémákat fog eredményezni, amelyeket majd esetleg az ötödik résznél kifejtünk, hogy a kétharmados törvények tekintetében ezek megoldódjanak.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP, szórványos taps a Fidesz padsoraiban.)