Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KISSNÉ KÖLES ERIKA nemzetiségi szószóló: Köszönöm a szót. Spoštovani Predsednik, spoštovane gospe Poslanke in gospodje Poslanci, cenjeni Zbor! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Hölgy és Képviselő Urak! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága a 2020. április 20-ai ülésén tárgyalta az előttünk fekvő, a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló T/10098. számú törvényjavaslatot.A mai gyakorlat azt mutatja, hogy napjainkban a kulturális intézményekben folyó munkában az eredményorientáltság lényegesen nagyobb szerepet kap, mint a korábbi évtizedekben. Úgy látszik tehát, hogy a kulturális terület is menedzsertípusú munkatársakat kíván.

Nyilvánvaló tény, hogy intézménytípusok szerinti eltérések mutatkoznak több jellemző ponton is, más attitűd várható el egy nemzetiségi múzeum vagy egy nemzetiségi tájház, kiállítótér munkatársától, mint például egy művelődési központ közművelődési és rendezvényszervező munkatársától. Ugyanakkor minden közművelődési tevékenység, tehát valamennyi kulturális intézmény sikeressége múlik annak irányító és működtető szervezetében dolgozó munkatársaktól.

Ma Magyarországon a 13 elismert nemzetiség mindegyike több kulturális intézményt tart fenn. A nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében ugyanis a nemzetiségek által létrehozott kulturális értékek Magyarország kulturális örökségének szerves részei; minden nemzetiségi közösségnek és nemzetiséghez tartozó személynek joga van a saját, a szülők, ősök születési vagy lakhelyének kultúrájához, hagyományaihoz való kötődés szabadságához és oltalmához; a nemzetiséghez tartozó személynek joga van anyanyelvének szabad használatához szóban és írásban, történelmének, kultúrájának, hagyományainak megismeréséhez, ápolásához, gyarapításához és továbbadásához.

E törvényt is figyelembe véve hoztak létre és működtetnek a magyarországi nemzetiségi közösségek olyan nemzetiségi közművelődési intézményeket, melyek a nemzetiséghez tartozók szellemi, kulturális örökségének, kulturális hagyományainak megőrzését, fenntartását, fejlesztését, továbbörökítését szolgálják. E sorban közgyűjtemények, könyvtárak, levéltárak, muzeális intézmények, kép-és hangarchívumok, színházak, tájházak, nemzetiségi közművelődési központok, de adott esetben intézmény nélkül működő kulturális egyesületek is jelentős számban vannak.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ugyancsak e törvény 2. §-ának 5. pontja definiálja a nemzetiségi kulturális intézményt, mely olyan kulturális intézmény, amelynek jogszabályban, alapító okiratában előírt feladata a nemzetiségi identitáshoz kötődő tárgyi és szellemi kultúra, kulturális értékek, javak megőrzése, hozzáférhetővé tétele, hagyományok és a közösségi nyelvhasználat megőrzése, gyakorlása, terjesztése és továbbörökítése.

A nemzetiségi önkormányzatok egyik alapvető feladata tehát a kulturális önigazgatás megvalósítása. Részt vehetnek a nemzetiséghez tartozó személyek kulturális ellátásának segítésével összefüggő állami és önkormányzati feladatok végrehajtásában, egyes nemzetiségi kulturális önigazgatással kapcsolatos ügyekben véleményezési, egyetértési joggal élhetnek, jogosultak nemzetiségi kulturális intézmények létesítésére, fenntartására, de más által létesített kulturális intézmények fenntartói jogának, illetve kulturális feladatellátásának átvételére is.

Vannak ugyanakkor olyan települések, területek, ahol tradicionálisan élnek egyes nemzetiségekhez tartozók, de nem rendelkeznek helyben nemzetiségi szervezetekkel. A nemzetiségi hagyományok és kultúra ápolása ezeken a helyeken is fontos. Fel kell tehát vállalnia a többségi társadalmat kiszolgáló kulturális intézményeknek a nemzetiségi tartalmak, különféle nemzetiségi néphagyományt őrző tevékenységek, zenei vagy folklór-, színjátszó vagy színházi csoportok működésének támogatását, nemzetiségi tartalmú rendezvények szervezését, esetlegesen egy-egy nemzetiségi vonatkozású kiállítás megszervezését is.

A bizottság megítélése szerint a nemzetiségi feladatellátás kötelezettsége e nem nemzetiségi intézményekben több kérdést is felvet. Nem ismerjük, hol, mely intézmények esetén számíthatunk arra, hogy a kulturális tartalmak között nemzetiségi tartalmakat is vállalnak. Kérdés az is, vajon kik és milyen szolgáltatások biztosítására lesznek kötelezhetők; vajon e nem nemzetiségi fenntartású intézményekben a nemzetiségi tartalmakhoz kapcsolódó feladatokat meghatározott munkatárs látja el; vane neki a nemzetiséghez valamilyen kötődése, tude a munkájába érzelmi azonosulást is vinni és így tovább.

A nem nemzetiségi fenntartású intézményeknél az intézményvezetés kinevezésére vonatkozóan a nemzetiségi közösség véleményét kérje ki az intézményt fenntartó helyi települési önkormányzat, alapítvány, egyesület vagy egyéb fenntartó. A nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében az intézményvezető kinevezésére vonatkozóan egyetértési joga van a nemzetiségi közösségnek, melynek gyakorlója helyi nemzetiségi önkormányzat hiányában a területi vagy az országos nemzetiségi önkormányzat lehet.

(22.10)

Tudjuk tudniillik, hogy az intézményvezetői munkakörre pályázók szakmai programtervéből már jól látható a különböző célcsoportokkal való foglalkozás, így természetesen a nemzetiségi közösségek irányában tanúsított magatartás is. Ne fordulhasson elő, hogy intézményvezető-váltás esetén a nemzetiségi tevékenység veszélybe kerül vagy háttérbe szorul. Minden nemzetiség számít arra, hogy a fenti feladatokat a nem nemzetiségi kulturális intézményekben foglalkoztatottak akkor is vállalják, ha alkalmazásuk nem közalkalmazotti jogviszonyban, hanem munkaszerződés alapján történik. Bizottságunk korábban a nemzetiségek jogairól szóló törvény módosítására vonatkozó tárgyalások során több esetben azt fejezte ki, hogy a nemzetiségi fenntartású intézményekben előnyösebbnek tekinti a munkaszerződés alapján kötött jogviszony szerinti foglalkoztatást, ahogy ezt a közeljövőben a parlament elé kerülő, a nemzetiségek jogairól szóló törvénytervezet is tartalmazza.

2014-2018 között ugyanakkor a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott kulturális intézmények munkatársaira vonatkozóan a szaktárca a közalkalmazotti státusz szerinti alkalmazást részesítette előnyben. Sokan át is alakították a munkatársak között a közalkalmazotti jogviszony szerinti foglalkoztatást. Azt csak reméljük tehát, hogy a jogviszony átalakulásáról szóló törvényjavaslat nem eredményezi azt, hogy a munkatársak most elhagyják a pályájukat, esetleg végkielégítéssel nyugdíjba vonulnak. Célszerű lett volna, ha az előterjesztő az előterjesztés összeállítását megelőzően kicsit korábban kikéri az országos nemzetiségi önkormányzatok véleményét is.

A törvényjavaslat egyebek mellett az alábbiakat tartalmazza. A közalkalmazotti jogviszony átalakulása esetén a jogviszonyt folyamatosnak kell tekinteni. A jogviszony átalakulása nem szakítja meg a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos igények elévülését, nem érinti a 2. § (8) bekezdése szerinti időpontban hatályban lévő határozott idejű áthelyezést, vagy nem érinti a jogviszony időtartamát, valamint a munkaidő mértékét.

A nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában működő intézmények munkatársi körének a bérfejlesztésére a 2020-as évben szintén nem készült költségvetés. A 6 százalékos béremelés visszamenőleges hatálya azt jelenti, hogy az évnek mind a tizenkét hónapjára biztosítani kell ezt a bértömeget. A nemzetiségi önkormányzatok számíthatnak arra, hogy ehhez a szükséges költségvetési támogatást meg fogják kapni? Erre természetesen biztosítékot kellene kapniuk a szaktárcáktól.

A nemzetiségi közösségekben is felmerülnek a törvényjavaslat kapcsán pró és kontra észrevételek. Mennyire marad vonzó a kulturális intézmények kínálta munkalehetőség abban az esetben, ha a közalkalmazotti jogviszonyt további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés alapján köti meg a munkáltató a munkavállalóval?

A közalkalmazottak számára a közalkalmazotti jogviszony jubileumi jutalom kifizetését határozza meg. Érzékeny kérdés ennek elvesztése. Ade a munkáltató számára lehetőséget ennek valamilyen kompenzálására a munkaszerződéssel foglalkoztatás? Ha igen, ennek az összegét tervezhetie a nemzetiségi önkormányzat a következő évi költségvetésében? Ha tervezi, lesze erre a központi költségvetésben megjelölt forrás? Felkészülteke költségvetési szempontból a kulturális intézményekben éppen a közalkalmazotti jogviszony lehetősége miatt munkát vállalók távozási szándéka esetén egy magasabb bérrel való munkaerő-megtartásra a nemzetiségi intézményfenntartók?

A közalkalmazotti státusz kiszámítható életpályát biztosít az abban foglalkoztatottaknak  előmeneteli rendszer, fizetési osztályok és fizetési fokozatok , ami ugyanakkor a bértáblához kötöttség okán kicsi mozgásteret biztosít a munkáltató számára a magasabb bérrel értékelés, ösztönzés vonatkozásában.

A közalkalmazotti bérbesorolási osztályokat szabályozó bértábla 2008 óta nem változott, nem tesz lehetővé a bérezésben jelentős mozgásteret és minőségi munkavégzés esetén differenciált bérezést, nem ad lehetőséget bérfejlesztésre, kevésbé ösztönző. A közalkalmazotti bértábla változatlansága, a fizetési osztályok és azon belül a fizetési fokozatok úgymond beragadása bérfeszültséget is okozhat a végzettség és életkor alapján meghatározott bérezés és a minőségi munkát végző, de a bérbesorolási eljárás miatt a bértábla alapján alacsonyabb fizetési fokozatban álló alkalmazottai között.

A munkajogi vagy munkaszerződés alapján kötött jogviszony rugalmasabb jogviszony? A munkavégzés minőségéhez igazodó béremelést vagy bérdifferenciálást könnyebben alkalmazható folyamattá teszi? Jobban képes igazodni a munkaerőpiac változásaihoz, a munkaerőpiaci igényekhez, a munkaszerződés alapján történő foglalkoztatás ezek alapján lényegesen előnyösebb lehet-e?

A nemzetiségi közösségek mindegyike azt várja saját kulturális intézményeitől vagy más kulturális intézményektől, amelyekben nemzetiségi tartalom is megjelenik, hogy jól szolgálja a közösség alapvető jellemzőinek, kultúrájának, nyelvének, szokásainak, hagyományainak, történelmi örökségének bemutatását a társadalom egésze számára is. Ezért kiemelten fontos, hogy az e területen munkát vállalók elhivatottsága, szakmai tudása, a nemzetiségekhez való lojalitása minél magasabb legyen. Olyan munkavállalókkal szeretnénk a nemzetiségi kultúra szakmai oldalát megerősíteni, akik ezt minden tehetségükkel minél magasabb szinten biztosítják. A kiemelt munkavégzésért természetesen a megfelelő bérezés szükséges.

Bízunk abban, hogy az előttünk álló törvényjavaslat és az önök döntése a nemzetiségi közösségek ez irányú céljait is szolgálni fogja. Köszönöm a figyelmüket. Hvala za pozornost. (Taps.)