Felszólalás adatai

Nekünk, Abaújból származóknak vagy ott élőknek rendkívül fontos az ő személye, hiszen 1839-ben Szikszó városában született Vécsey Györgynek és Szedliczky Józsának a gyermekeként. Iskoláit Szikszón, Miskolcon, később pedig Eperjesen, az ottani gimnáziumban végezte, az egyetemet a jogászképzésben pedig Budapesten végezte. Nagyszerű, szellemiekben jól felkészült és jó nevelést kapott diákként báró Eötvös József családjában lehetett nevelő, Eötvös Loránd nevelője volt annak idején. Utána pedig elérte az a nagyszerű érzés, hogy abban a gimnáziumban, ott taníthatott, a jogakadémián taníthatott, ahova járt gimnáziumba. Az eperjesi jogakadémián tíz évig volt oktató, és ezt követően pedig 36 éven keresztül oktatta a római jogot Pesten. Még az eperjesi munkájához és életéhez tartozóan Kölcsey-kört alapított a kiváló tanulóiból, hallgatóiból. Ez is mutatta, hogy egyrészről a jog tudósaként, másrészt pedig az általános műveltségre vonatkozóan és a nemzeti érzésekben erősen megjelent az oktatásában, a munkájában.

Az Akadémiának 1881-ben levelező tagja lett, 1889 májusában rendes taggá választották, és honoris causa, tiszteletbeli taggá pedig 1911 áprilisában. Az apropó, amiről beszélünk, a sajnálatos dolog, a vég, az pedig 1912. április 14-én történt egy szép életpálya lezárásaként.

A tudósról néhány mondatot engedjenek meg. A római joggal kapcsolatosan tankönyvei jelentek meg, a római jogtan még 1868-ban, és a későbbiekben számtalan egyetemi tankönyvként, illetve a kutatások alaptémájaként is megjelenő művei voltak, a római családi jogról készített értekezéseket. És ha a parlamentben vagyunk, engedjék meg, hogy erről szóljak néhány mondatot: 1870-ben a késmárki kerületben választották parlamenti képviselőnek, majd ez megismétlődött, és amikor 1874-ben kinevezték egyetemi tanárrá, akkor lemondott a pozíciójáról, de újraválasztották itt, ebben a kerületben. Tehát így tulajdonképpen háromszor volt. Később még 1881-ig vállalt parlamenti képviselőséget, ez pedig: Torontál megyéből két alkalommal választották a nagyszentmiklósi körzetből. A parlamenti munkájában a polgári törvénykönyvvel kapcsolatosan dolgozott és végzett munkákat. Ezeknek egy része nem a parlamenti időszakában, hanem azt követően került végül is elfogadásra, de mindenképpen az őáltala végzett munkákat felhasználták a polgári törvénykönyv elkészítéséhez.

Munkája során vallotta azt a római jogtan című könyvében, hogy a római jog, amelyre azt mondta, hogy ius universum, megadja azt a lehetőséget, hogy ugyan nincs sehol sem érvényben, és mégis állandóan tankönyvszerűen okítják, és ebből alapképzésben részesítik azokat a jogvégzett embereket, akik később a saját nemzeti jogukat tudták ebből levezetni. Ahogy mondta, hogy a római jogot a "ius commune omnium gentium"-nak tekintve megállapítható, hogy ennek a tudománynak a mindennapokat irányító és a mindennapokban iránymutató tudósa volt.

Tisztelt Ház! Ennyiben kívántam rövid néhány mondatban hernád-vécsei Vécsey Tamás emlékét megemlíteni, elmondani, hogyan indult Abaújból, eljutott Magyarországon a parlamentbe, eljutott az egyetemi oktatóhelyre, illetve a Tudományos Akadémia rendes és tiszteletbeli tagjaként egy kiváló emberről tudtunk megemlékezni itt elhunytának 100 éves évfordulóján.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)