Felszólalás adatai

Ami az MSZP hozzáállását illeti az alaptörvényhez, hogy akarja-e módosítani, mondjuk, alkotmánybírósági döntések után, bizonyára ön is jól ismeri még Lendvai Ildikó asszonynak, az ön párttársának, frakciótársának a nyilatkozatát, amelyet az MSZP majálisán tett 2009-ben. Ez akkor történt, amikor az MSZP aktuális Btk.-módosítását megsemmisítette az Alkotmánybíróság. Azt mondta akkor Lendvai Ildikó, hogy ha megsemmisíti az Alkotmánybíróság ezt a döntést, akkor majd mi benyújtjuk az alkotmány módosítását, mert a kisembereket meg kell védeni akár alkotmánymódosítás árán is. Ezt mondta 2009. május 1-jén az ön párttársa, Lendvai Ildikó. A hasonló típusú hozzáállást önök most abszolút nem tartják jogállaminak, nem tartják demokratikusnak, hogyha valaki így kíván élni az alkotmánymódosítás lehetőségével.

Persze, az önök számára a demokrácia közismert: könnygázból áll, mint 2006. október 23-án, a gumilövedékek elfogadhatók egy demokráciában, szabályos alaptörvény-módosítás nem. Önök hisztériát keltenek, hogy nem szabályosan lett elfogadva az alaptörvény, miközben ha itt lettek volna, látták volna, hogy egy hónap alatt általános, részletes vitával, szavazásokkal, teljesen szabályos módon ment végig az alaptörvény vitája. Úgy látszik, nagyon nehezen tanulja az MSZP a demokráciát.

Hogy mikor kellett félteni a demokráciát, arra jó példákat találunk 2002-2010 között. Ekkor volt az, hogy egy évig nem volt a Legfelsőbb Bíróságnak elnöke, de önök szerint jól működött az igazságszolgáltatás. Ekkor volt az, hogy évekig nem volt az önkormányzatoknak törvényességi felügyelete, mert önök alkotmányellenes módon állították fel a közigazgatási hivatalokat, amelyeket az Alkotmánybíróság megsemmisített, de önök szerint jól működött a jogállam. Az Alkotmánybíróságnak több ülése is elmaradt, hiszen a minimumlétszámra csökkent az alkotmánybírók létszáma, és ha egyvalaki nem tudott elmenni az ülésre, az Alkotmánybíróság nem tudott döntéseket hozni. Önök ott, akkor tényleg teljes mértékben ellehetetlenítették az Alkotmánybíróság működését, hiszen ülések maradtak el az önök által meg nem választott tagok miatt.

Ön is tudja, hogy az Állami Számvevőszéknek nem volt elnöke és nem volt alelnöke az önök idejében, tehát nem volt pénzügyi kontroll a kormányzat költései felett, arról nem is beszélve, hogy Őszödön az önök volt miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc beismerte, hogy a demokrácia felfogásába belefér, ha másfél évig nem tesz semmit, a népnek pedig csak hazudik mindarról, amiket tenne. Akkor önök Sólyom Lászlót annyira tisztelték, hogy az általa visszaküldött polgári törvénykönyvet és a Ptk. életbe léptetéséről szóló jogszabályt szinte azonnal és változtatás nélkül újra elfogadták. Akkor a köztársasági elnök véleménye annyira nem volt önöknek elég, hogy egy "a" betűt lecseréljenek a Ptké.-ben; akkor valahogy ez nem volt önöknek annyira fontos. Én úgy látom, nem a jogállammal van gond, nem a jogállam van válságban, hanem a baloldal van válságban.

(9.20)

Azért licitálnak önök egymásra, mert ha az egyik baloldali erő valamit mond, akkor a másiknak annál keményebbet kell mondani, és óriási a küzdelem már négy-öt politikai erő között az ellenzéki oldalon, hogy ki tud keményebbet mondani, ki tud a valóságtól jobban elrugaszkodni, ki tud nagyobbat dobbantani, és már abszolút figyelembe nem venni a valódi törvényeket, a valódi alaptörvényt, csak azért, hogy első erő legyen a sok versengő kisebb vagy közepesebb erő között a baloldalon. Ez az önök versengéséről szól. Azok a tüntetések, amelyek az utcán vannak, arról szólnak, hogy ki lesz a baloldal vezető ereje, ki-ki akár a saját nevében, akár névtelenül odaküldve másokat, fiatalokat igyekszik bemutatni, hogy valamiféle előnyre tegyen szert, hogy valamiféleképpen előrébb jusson a kommunikációban, és a 2014-es választásra készülve ő legyen az, aki a baloldalt majd maga mögött tudja egységben.

De szerencsére nem a jogállammal van tehát gond, hanem a baloldalon nagyon nagy a versengés, ezért állítanak önök valótlanságokat, ami nagyon-nagyon veszélyes, hiszen ha megnézi a mai külföldi lapszemlét, a többsége arra hivatkozik, hogy sok magyar politikus vitatja az alaptörvénynek egyik-másik rendelkezését. Ha önök nem tennének ilyen nyilatkozatokat, ha nem rugaszkodnának el a valóságtól, a külföldi lapokban sem jelenne ez meg Magyarországról, hiszen önökre való hivatkozással keltődik az a látszat, mintha az Alkotmánybíróságnak szűkült volna a jogköre akkor, amikor most már a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész is odafordulhat és eljárást kezdeményezhet, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az alaptörvényt vizsgálhatja az Alkotmánybíróság, de csak formai okokból, egyéb tekintetben pedig a korábbi jogkörei élnek az alkotmányjogi panasz révén, az ítélkezési szabadsága pedig kibővült, hiszen az új alaptörvény szakaszai alapján és nem a korábbi ítéletek precedensjoga alapján kell hogy a döntéseit meghozza.

Úgyhogy nincs itt válság, tisztelt képviselőtársaim, itt az alaptörvényt az Országgyűlés fogadja el, nem az Alkotmánybíróság - önöknek nyilván nehéz elfogadni, hogy nem más testületekben, mondjuk, nem a Központi Bizottságban, hanem a parlamentben dőlnek el (Az elnök csenget.) a jogállami kérdések.

A családjának pedig jó egészséget kívánok, képviselő úr. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)