Felszólalás adatai

Egyértelműen látható az, hogy ez a módosítás három fő területre koncentrál. Gyakorlatilag egyértelműsíti és véglegesíti a szavazati jogok gyakorlásának a módját és az eljárás rendjét, ezen kívül teljes körűvé teszi a hegyközségi járulékrendszert, amely a hegyközségi működés alapja, és így egy megfelelő forrást fog majd biztosítani a hegyközségeknek. Ezentúl pedig rendezi a munkáltatói és munkavállalói viszonyokat a hegyközségi szervezetek esetében.

Nem jelöl ki a módosítás új irányokat, nem tartalmaz semmiféle koncepcióváltást. Gyakorlatilag, amit az előbb elmondtam a bizottsági vélemény során, ezt tudom megismételni, hogy folyamatosan figyelemmel volt kísérve a bizottság részéről, a képviselők és a módosító indítványt benyújtó képviselők részéről is a hegyközségek véleménye, a működés, illetve a törvény megfelelő pontosítása, ezért vált szükségessé egy ilyenfajta technikai jellegű változtatás vagy módosítás.

Hallottuk azt, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium érzi annak a súlyát, hogy megfelelő kontaktus legyen a hegyközségekkel, és ahogy eddig egyébként, a törvény benyújtása előtt, a szakmai szervezetekkel folyamatosan egyeztettünk. Ez a továbbiakban egy olyan intézményt fog biztosítani, egy miniszteri biztosi intézményt, amely gyakorlatilag az információkat és a hatékony munkát segíti elő, illetve gyorsítja fel, és teszi pontosabbá az együttműködést.

Mindezek mellett egyébként megjegyzem, mert Horváth képviselőtársam kitért erre, a szakmaközi szervezetekre, és arra, hogy a szőlész és borász része a szakmának, most a hegyközségi rendszerben működik, tényleg az elmúlt időszakban láthattuk azt évek óta, hogy a szakmai szervezetek, legyen ez a Magyar Szőlő- és Bortermelők Országos Szövetsége, legyen ez a Vindependent vagy legyen ez a Pannon Borműves Céh, vagy legyen akár maga a HNT, mindig is kívánták azt, hogy egy megfelelő szakmaközi szervezet irányítsa, amelyben benne van mindenki, benne vannak a kistermelők, a családi gazdaságok, a nagy minőséget adó úgynevezett presztízsborászatok, és benne vannak a nagy cégek is. Most ennek a törvénynek köszönhetően gyakorlatilag az az általunk javasolt, szerintem és sokak szerint megfelelő működési forma kezdődhet el, hogy a hegyközségeken belül, azon a hegyközségi rendszeren belül, ami az egész szőlő- és borágazatot összefogja, itt valahol majd a borvidéki szinten és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a szintjén is megfelelő kommunikáció lesz, és egy megfelelő együttműködésre adott ez a törvény megfelelő alapot.

Úgy gondolom, hogy a parlament és a kormány minden szükséges lépést meg kíván tenni annak érdekében, hogy egy jól működő, erős önszabályozó rendszer jöjjön létre, és ami az egyik legfontosabb eleme a törvénynek, hogy a területalapú szavazáson keresztül azok vesznek részt a döntéshozatalban, akik az ágazatot ténylegesen képviselik, szőlőt termelnek, bort készítenek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor egy borvidékre ellátogatunk vagy egy borvidék működését figyeljük, vagy olvasunk a borvidékről, akkor egyértelműen látható az elmúlt 20-22 évben, hogy a családi gazdaságok, a szőlővel és borral foglalkozó gazdaságok vitték előre a magyar szőlő- és bortermelés szekerét, ők teremtették meg az egyébként a 90-es évek elején nem jó minőséget produkáló Magyarország újkori bortermelését és minőségét. Ezeknek az embereknek kívánt végre ez a törvényjavaslat megfelelő döntési jogokat adni azzal, hogy a területalapú szavazásban megfelelő súllyal rendelkeznek.

Teljes mértékben támogatva a magam részéről Horváth István és Font Sándor képviselő úrnak ezt a módosító indítványát, úgy gondolom, hogy ezekkel a pontosításokkal a hegyközségi törvény még jobban fogja szolgálni az újkori magyar borászat jövőjét, és remélhetőleg a gazdák is rövid időn belül, már ebben az évben érezni fogják azt, hogy ez a törvény azért született, hogy előrevigye a magyar bor ügyét és a magyar bor jövőjét.

Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)