Felszólalás adatai

Azt is hallottuk, hogy a szocialisták nem is tudják támogatni ezt a törvénytervezetet, esetleg ezzel az előítélettel máris megerősítve lehetnénk, hiszen ha az ellenzék nem tudja támogatni, akkor valóban a kormány egy olyan jogszabálytervezettel állt elő, amely ezeket a terheket, az emberek terheit növelni kívánja.

De nézzünk azért bele, hogy miről is van ebben a törvénytervezetben szó, mi az, amit a szocialisták nem tudnak támogatni. Ha egy salátatörvénnyel állunk szemben, akkor talán egy kicsit nehezebb is az eligazodás, mert sok-sok jogszabály módosítása történik, olyan jogszabályhelyekre való hivatkozás, amely nyilvánvalóan azzal a kockázattal jár, hogy elveszünk a részletekben, ha nem próbálunk egy olyan vezérvonalat találni, amelyre ezek a módosítások felfűzhetők és értelmezhetők volnának. Ezért aztán amikor ezt a törvényt abból a dimenzióból nézzük, hogy mit is nem támogatnak a szocialisták, azért célszerű egy ilyen logikus gondolatmenetre is ezt felépíteni.

Először is, amit a szocialisták is támogatni tudnak, az ennek a törvénytervezetnek az első része - amely már itt az államtitkár úr részletes, pontos ismertetése által is mindenki számára nyilvánvalóvá vált -, ami egy olyan jogharmonizációs lépés, amelynek az a célja, hogy nemzetközi összefüggésekben is az adózással kapcsolatos eljárások ne csak országhatáron belül, hanem országhatáron kívül is lefolytathatóak legyenek; nyilvánvalóan ez valamennyi országnak az érdeke. Reméljük, hogy a jogkövető magatartást folytató adózóknak is az az érdeke, hogy egy ilyenfajta nemzetközi megállapodásnak, európai uniós irányelveknek a magyar jogszabályba történő átvezetése is megtörténjen, tehát ezzel kapcsolatban - ahogy ez itt a tisztelt Házban eddig történt - nagyobb viharokat valószínűleg nem lehet kiváltani, és komoly politikai vihar e körül nem lesz.

(16.50)

Ami közvetlenül és mindenki számára értékelhetően a hétköznapokban érinti a magyar embereket, az a törvénytervezet második része. Ebben a második részben - hangsúlyozom: ami a szocialisták által nem támogatható - a következő elvekre építhető fel mindaz, ami ebben benne van. Tetten érhető benne a családok támogatásának szándéka, megfogalmazódik benne a vállalkozások támogatásának a szándéka, és tetten érhető benne az a törekvés, amely röviden úgy fogalmazható meg, hogy a jó állam működésének a kialakítása. Hogyan lehet ezt ebben a salátatörvényben visszaigazolva látni?

Kezdjük azzal, hogy valóban fontos számunkra a családok támogatása, fontos számunkra az, hogy gyermekek szülessenek, fontos az, hogy azok a családok és azok a nők, akik gyermeket vállalnak, ha úgy gondolják, akkor főállású anyaként is elláthassák ezt a hivatást, de az is fontos, hogy ezek a nők munkát vállaljanak, és lehetőleg ez a munkavállalás számukra is és a munkáltató számára is a lehető legkisebb teherrel járjon.

Ez a törekvés visszaigazolódik a munkavédelmi akcióterv egyes intézkedéseiben. Gondoljunk arra, hogy a szociális hozzájárulási adó az, amelynek a jelentős csökkentése bekerült a jogszabályba, hogyha a munkáltató olyan munkavállalót alkalmaz, aki a gyesről, gyedről tér vissza a munka világába. Itt most a társadalombiztosítási törvény módosításával további könnyítéseket teszünk annak érdekében, hogy ezek az édesanyák a munka világába úgy tudjanak visszatérni, hogy közben ezt a fajta státusukat, ezt a fajta támogatást a társadalom részéről meg tudják őrizni, ami a főállású anyasággal együtt jár.

Tehát a családok támogatásáról van szó többek között ebben a törvényjavaslatban. De a családok támogatása alatt természetesen érthetjük azt is, hogy a lakás-előtakarékossági szerződések öröklése, illetve ajándékozása illetékmentes. Hiszen itt nem arról van szó - ahogy ezt szocialista képviselőtársam elmondta -, miszerint vállalkozásokat kívánnánk ezzel támogatni, nyilvánvalóan arról van szó, hogy a családokat és a családok otthonteremtési lehetőségeit kívánjuk támogatni, és lehetőleg nem szeretne itt az állam olyanfajta bevételhez hozzájutni, amelyről azt gondoljuk, hogy megnehezítené akár ezen takarékossági formának a minél jelentősebb elterjedését is egy szükségtelen illeték kivetése által. Tehát amikor ezt a módosítást idehozzuk a tisztelt Ház elé, akkor valójában a családok támogatásáról van szó.

Nagyon fontos számunkra, hogy a vállalkozásokat támogassuk, különösen a kis- és középvállalkozásokat támogassuk, ezért is hoztuk be korábban a Ház elé, és ezért is fogadtuk el a kisvállalati adót és a kisadózó vállalkozások tételes adóját. Ennek köszönhető az, hogy ez a két új adónem, természetesen megközelíthető úgy is, ahogy a szocialisták meg szokták közelíteni, hogy két további adónemmel állt elő a kormány, de azt nem szokták elmondani, hogy ez azért történik, hogy ezáltal a vállalkozások terheit csökkentsük. Valóban nagyon sok vállalkozás élt már ezzel a lehetőséggel, ahogy képviselőtársam korábban hivatkozott erre, több mint 65 ezer vállalkozás élt ezzel a lehetőséggel, de tényleg azt gondoljuk, hogy számos vállalkozásnak - különösen a kisvállalati adónem vonatkozásában - célszerű volna, ha élne ezzel a lehetőséggel, hiszen viszonylag objektíven meg lehet ezt a dolgot közelíteni. Egyrészt úgy, hogy szakértők állítása is az, hogy ha a vállalkozásoknak még egy jelentős tömege élne ezzel a lehetőséggel, akkor az számára adóelőnnyel járna, kevesebb adót fizetne a költségvetés számára, mint ahogy teszi ezt. Ezért nagyon helyes és nagyon célszerű az a szabályozásváltozás, amely ebben a törvénytervezetben szerepel, miszerint a korábbi szabállyal ellentétben a vállalkozások, amelyek beléphetnek a kisvállalati adókörbe, ne csak január 15-éig választhassák ezt, hanem az év bármely időpontjában dönthessenek ennek az adónemnek a választásáról, és akkor indul nekik egy új adóév.

Tehát ebben az értelemben itt szó nincs arról, hogy ez valamiféle statisztikajavítás volna, itt arról van szó, hogy valóban szeretnénk egy adózási könnyítést nyújtani ezeknek a vállalkozásoknak, és szeretnénk, ha a választási lehetőség megnyílna számukra az év bármely időpillanatában.

Azt mondtam, hogy a jó állam gondolata is tetten érhető ebben a törvényben. Azt hiszem, hogy amikor arról beszélünk, hogy az államnak célszerű úgy fellépnie, hogy ne valamiféle pénzforrást lásson akár a vállalkozásokban vagy a családokban, hanem partnernek tekintse, még akkor is, amikor hatóságként jár el, ez visszaigazolódik ebben a törvénytervezetben. Hiszen amikor a jövedéki törvény módosítását kézbe vesszük, ezt a szakaszt megnézzük, akkor azt látjuk, hogy éppen a hatósági jogkörben eljáró hivatal egy olyan lehetőséget kap, hogy az üzletbezárást egyrészt mérlegelje, hogy ez szükséges-e, nyilvánvalóan abban az esetben, ha egyébként a vállalkozás megsérti a jogszabályt, másrészt pedig ennek az üzletbezárásnak az időtartamában egy nagyobb mérlegelési lehetőséget biztosít a törvény, ezen döntés esetén az eddigi 30 napról ezt 12 napra is lehet szabályozni.

Ebben az értelemben azt hiszem, hogy az a fajta magatartás, amely, ismét hangsúlyozom: arról szól, hogy a hatóság is lehetőleg úgy lépjen fel a vállalkozásokkal kapcsolatban, amikor egyébként a jogszabályok betartását ellenőrzi, és kétségtelen, hogy ezeknek a jogszabályoknak a betartását ellenőriznie kell és be is kell hajtania, akkor mégiscsak egy nagyobb mérlegelési lehetősége legyen, hogy az a magatartás, amely ebben az esetben nem volt jogkövető, az milyen szankciókat érdemel. Tehát azt gondolom, hogy ez is egy fontos körülmény, és tetten érhető más vonatkozásokban is.

Egy dologgal szeretnék még foglalkozni, mert szocialista képviselőtársaim, ahogy bizottsági ülésen is ezzel a nem annyira nagyszabású, de talán mégiscsak szemléletes fordulattal éltem, hogy igyekeztek a kákán csomót keresni, hogy a végén azt tudják mondani, hogy nem támogatják ezt a törvénytervezetet, annak ellenére, hogy ha most tételesen végigmennénk mégiscsak és elvesznénk az útvesztőben, akkor azt mondhatnánk, hogy minden egyes intézkedés mellé, minden egyes törvényjavaslat-módosítás mellé oda lehetne tenni egy pozitív jelet, hogy ez kedvezőbb az adóalanyok számára. Hogy miért tudnak egy ilyen okot találni, ez leginkább a szerencsejáték-törvény módosítása, és ezzel kapcsolatban arra hivatkoznak, hogy itt a felső régióban az adó kulcsa 30 százalékról 10 százalékra csökken, és visszatér egyfajta degresszivitás ebbe a rendszerbe.

Csak szeretném felhívni a figyelmüket, amit önök nyilván tudnak, csak olyan jó egy ilyen vitában erről hallgatni, hogy önök 2005-ben, 2006. január 1-jei hatállyal állapították meg ezeknek a kaszinóknak a degresszív adókulcsát, és egyébként a 10 milliárd forint felett 10 százalék szerepelt. Tehát jelzem, hogy ez csupán visszatérés a 2012. december 31-éig önök által elfogadott és hatályos szabályozáshoz, annyi különbséggel, hogy egyébként a most majd hatályos szabályozás még mindig szigorúbb, mint amit önök fogadtak el 2005-ben.

Tehát érdemes azért a dolgokat teljes összefüggésében és az igazság erősebb kibontásával szemlélni, és akkor talán kevésbé lehet hatásosan azzal a fajta sunyi nézőponttal a dologhoz hozzáállni, ahogyan önök ezt megteszik, és ezzel valamiféle rossz szándékot kívánnak sugallni, illetve egyértelműen ezt sugallják, csak mondom: érdemes azért azt is megnézni, hogy önök hogyan jártak el ebben az ügyben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát azt tudom még egyszer hangsúlyozni, hogy ez a törvényjavaslat elemeiben a családok érdekében, a vállalkozások érdekében, a jó állam megteremtése érdekében fogalmaz meg módosításokat az adó- és közterhek vonatkozásában, és valamennyi módosítás az adóalanyok érdekében, az adóalanyok kedvezményezettjeként fogalmazható meg, ezért azt gondolom, mindannyiunk számára támogatható.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(17.00)