Felszólalás adatai

DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az élet érdekessége, hogy a nemzeti környezetvédelmi program után az egyes környezetvédelmi törvényekkel kapcsolatos rendelkezések módosítását tárgyaljuk, és milyen érdekes, mindjárt az 1. §-nál azt olvashatjuk, hogy mindenkinek joga van a környezetre vonatkozó tényeket, adatokat s a többi megismerni. Ismét csak az a kérdés merül föl, hogy törvényben rögzítjük, hogy mire van jogunk nekünk, minden egyes polgárnak, és érdekes módon minden egyes képviselőnek nincs joga, illetve nincs lehetősége, hogy minden egyes adatot, illetve környezetterhelésre vonatkozó adatot megismerjen, a környezet állapotát megismerje. (Dr. Kis Zoltán: Gyere be, és megkapod.)

Egy nagyon érdekes módosító indítvány tulajdonképpen ez az első, amelyik arról szól, hogy a környezethasználatot építsük be az igénybevétel helyett. Akár örömömet is kifejezhetném, hiszen ismerve az apparátus hozzáállását a dolgokhoz, ezt a két módosítást három módosító indítványba tettem be, mondván, hogy ne lehessen úgy lesöpörni az asztalról, ha már az egyiket nem fogadják el, a másikat pedig igen, akkor kiessen. Az elsőben szerepel mind a két módosítás. Az egyik módosításnak az a lényege, hogy az igénybevétel helyett... - egyébként törvény rendelkezik arról, hogy környezethasználati díjról beszélünk, nem is értettem, hogy az igénybevétel hogy jött ide, ezt a kormány, a környezetvédelmi tárca nagyon szépen korrigálta, és ezt a módosító indítványt elfogadta. Ezzel nincs is semmi baj.

A baj a következővel van, tisztelt képviselőtársaim és tisztelt államtitkár úr. Az az egyik legnagyobb bánatom, hogy a környezetvédelmi bizottsági ülésen nem lehet meggyőzni az apparátus embereit. Úgy vannak ezzel, ha valamit netán elírnak, azt elfogadják, hogy módosítunk rajta, ugyan már volt arra is példa, hogy nem hagyták, hogy a vesszőt módosítsam rajta, aztán csatlakozó módosító indítvánnyal történt meg. Nem hagyták, hogy meggyőzzem őket a következőről. Vajon mi az értelme annak, ha azt mondjuk, hogy valamint joga van arra, hogy a környezet emberi egészségre gyakorolt hatásait megismerje? Ez odáig rendben van, nagyon jól tudjuk, az erdőnek nagyon kellemes hatása van az emberi egészségre, tudjuk nagyon jól, egy fás, ligetes területnek nagyon jó hatása van az emberre pszichésen, fizikálisan, mindenféleképpen. Egy gyönyörű vízpartnak nagyon jó hatása van.

De vajon nem arról szól ez az egész javaslat, az egész törvényjavaslat, hogy talán azt kellene megismerni, hogy a környezetszennyezésnek milyen hatása van az emberi egészségre? És az egész nemzeti környezetvédelmi program is - ezért jó, hogy előttünk szerepel - adós marad ezzel. Nincs egy ok-okozati összefüggés, ami kimutatná azt, hogy különböző szennyezettségű területeken, például légszennyezés esetében milyen légúti megbetegedések jelentkeznek, szemben egy olyan területtel, ahol nincs légszennyezés. Itt nagyon szépen ki lehetne matematikai modellel mutatni, hogy mi köszönhető a légszennyezésnek, adott esetben egy ipari üzemnek vagy egy átmenő forgalomnak.

Hogy ez nem szerepel a törvényjavaslatban, igazából nem is értem. Ha azért nem szerepel ebben a javaslatban, mert hiszen a nemzeti környezetvédelmi programnál sem tudtunk megbirkózni azzal, hogy ezeket az összefüggéseket bemutassuk, akkor legyen ennél a törvénynél is, a környezetvédelmi törvénynél is, hogy kihagyjuk. De higgye már el nekem, államtitkár úr (Dr. Kis Zoltán: Elhiszem.), hogy ez megint nem egy olyan módosító indítvány, amelyik szétverné, szétszedné, még azt sem hiszem el egyébként, hogy ez az EU-konformitást vagy az EU-harmonizációt bántaná.

Azt gondolom, hogy nincs olyan EU-jogszabály, nincs olyan jogharmonizációs kényszer, amely arra kötelezne bennünket, hogy a környezetszennyezés és az egészségi állapot, illetve az ember egészségére gyakorolt hatást ne lehetne befogalmazni a törvénybe. Meg vagyok győződve és tudom is, hogy nem egy olyan országban, amelyik már évek óta az EU tagja, ezek a megfogalmazások benne találhatók, sőt sokkal tovább megyek, nemcsak az található benne, hogy különböző légszennyezés, vízszennyezés, talajszennyezés a táplálékon keresztül milyen hatással van az emberi egészségre, hanem komoly trendek, kimutatások, görbék mutatják azt, hogy ezen paraméterek változása hogy hat az egészségi állapot javulására, mert ilyen is lehet egy rehabilitáció esetén, illetve hogy hat az egészségi állapot romlására abban az esetben, ha ezek a paraméterek romlanak.

Azt hiszem, végeredményben ezért történik minden, hogy ezek a beavatkozások akár nemzeti környezetvédelmi programban, akár programon kívül - mert programon kívül is lehet egyébként nagyon jól környezetet védeni és az ember egészségét megvédeni - milyen trendek változnak meg, milyen tendenciák változnak meg. Azt gondoltam eddig, és azt gondolom továbbra is, mi azért vagyunk itt, hogy a romló, csökkenő tendenciák javuló és egyre jobb körülményeket biztosító tendenciákká és folyamatokká alakuljanak át.

Köszönöm szépen, majd folytatom.