Felszólalás adatai

DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportjának álláspontját szeretném ismertetni, és felfedem kilétemet, hiszen annak a bizonyos módosító javaslatnak a benyújtása a nevemhez fűződik, s azért kénytelen vagyok elhárítani azokat a vádakat, amelyek ezzel kapcsolatosan elhangzottak.

Igaz, hogy kétszer ad, aki gyorsan ad, de idézhetném az erre az esetre szóló másik mondást is, hogy hamar munka ritkán jó. Válaszul hirtelen talán ez jutott az eszembe, mert ez a törvényjavaslat akármennyire rövid, kétségtelenül a szakszerűségével azért néhány gond felmerül.

A törvényjavaslat két alapvető, egymástól eltérő, egymáshoz szerkezetileg sem illeszkedő részében módosítja a bírósági végrehajtásról szóló törvényt. Azért mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy a sietség ennek a törvényjavaslatnak csak az 1. §-ára vonatkozhat. Ezt a sietséget kivédhették volna az oly együttérzéssel megnyilatkozó szocialista képviselő asszony, illetve szerzőtársai, amennyiben nem november 4-én érkeztetik az Országgyűlés Hivatalába a törvényjavaslatot, főleg akkor, amikor ők maguk is hangsúlyozzák, hogy ez egy évek óta fennálló helyzetet kíván törvényesíteni, hiszen az önkormányzatok, a bírósági végrehajtók a saját gyakorlatukban humánus eljárást szoktak alkalmazni, és törvényi felhatalmazás nélkül is a végrehajtási cselekményekkel, úgymond, késlekednek.

Nagyon nem lenne szimpatikus e törvényjavaslattal szemben érvelni, mert a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportjának is az az álláspontja, hogy legalább télen mindenkinek lakás jár, az elhelyezés pediglen azokat is megilleti, akik egyébként talán önhibájukon kívül jutnak abba a helyzetbe, hogy a lakhatási jogukat elveszítik.

Persze, jogállamban azért azt az érvet is fel lehetne hozni, hogy olyan esetekre vonatkozik az előterjesztők javaslata, amit vélhetően több évig tartó bírósági eljárás, illetve a bírósági eljárást általában megelőző vita előz meg, tehát az érintetteket nem éri váratlanul a bíróság döntése. A bíróság döntését követi a végrehajtási eljárás, amelyben ugyancsak számos olyan jogorvoslati lehetőség van, amely megelőzi azt az utolsó mozzanatot, amikor a lakás kiürítésére kerül sor hatósági eszközökkel. Márpediglen - bár nem szeretnék így fogalmazni - a bírósági ítéletekkel szembeni engedetlenségnek törvényes alapot adni nem jó dolog, mert azt tudnunk kell, hogy a bíróság jogerős ítéletét az ítéletben meghatározott határidőn belül végre kell hajtani. Ha ezt a kérdést kétségessé tesszük, akkor a jogbiztonság ellen érvelünk. Tehát az alaphelyzet az érdeklődők szélesebb körére tekintettel az - erre szeretném a figyelmet felhívni -, hogy egy jogellenes helyzet jön létre a bírósági ítélet végre nem hajtása következtében, nem egy váratlan helyzet jön létre, és éppen ezért az érintettek saját maguk is felkészülhetnek ennek a jogellenes helyzetnek a bekövetkezésére.

Mindezek ellenére sem fogjuk ellenezni ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását, azonban a benyújtott módosító javaslatainkat meghallgatásra és megfontolásra kérjük, mert meggyőződésünk, hogy ezek a törvényjavaslatok egyébként pontosítják az előterjesztők által megfogalmazott cél elérhetőségét is.

(19.30)

Hiszen kétségtelenül akkor sem illeti meg ez a méltányossági moratórium vagy a végrehajtási eljárás nyugvása az érintetteket, ha nem a saját tulajdonukban van ingatlan, de úgy egyébként lakáshasználatra vonatkozóan érvényes jogcímük áll fenn valamely más lakóingatlanon. És úgy gondolom, hogy a méltányosságnak is csak egy ideig kell csak tartani, mert a lakástulajdonos méltányos érdekeire is figyelemmel kell lenni. Tehát amint az a helyzet megszűnik, akkor elvárható, hogy körültekintően, de annál gyorsabban történjen meg ennek a bírósági ítéletnek a végrehajtása.

Módosító javaslataink elfogadása esetén nem fogjuk ellenezni a törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)