Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés őszi ülésszakának 25. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Móring József Attila és Gúr Nándor jegyző urak lesznek segítségemre. Köszöntöm kedves vendégeinket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország Kormánya és a Szövetséges Transz­formációs Főparancsnok Parancsnoksága, valamint a Szövetséges Erők Európai Legfőbb Parancsnoksága között a NATO műveletek, gyakorlatok, és hasonló katonai tevékenységek végrehajtása során befogadó nemzeti támogatás biztosításáról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/12915. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Vargha Tamás úrnak, a Honvédelmi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Államtitkár úr, parancsoljon!

VARGHA TAMÁS honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Amikor a befogadó nemzeti támogatásról szóló szerződés kihirdetéséről szóló javaslatot tárgyaljuk, akkor az észak-atlanti szövetségesi rendszerből adódó kötelességünknek teszünk eleget. A befogadó nemzeti támogatás ‑ angol nevén host nation support ‑ a NATO katonai tevékenységének egy fontos részét képezi. Azon polgári és katonai szolgáltatások összességét jelenti, amelyet nemzetközi porondon egy befogadó nemzet a területén állomásozó, ott tevékenykedő vagy azon áthaladó más nemzet fegyveres ereje részére biztosít békeidőben, válsághelyzetben és konfliktushelyzetben egyaránt.

A gyakorlatban két szövetséges egymás területén való jelenlétét vagy egyedi megállapodások, nem­zet­közi szerződések rendezik, vagy általános keret­megállapodások könnyítik meg az együttműködést. Az előttünk fekvő általános, állandó hatályú befogadó nemzeti támogatásról szóló megállapodás célja egyrészt az, hogy lerövidítsék a megállapodások megkötésének tárgyalási időszükségletét, másrészt keretmegállapodásként alkalmazható legyen mind a gyakorlatok során, mind az esetleges műveletek érdekében áthaladó szövetséges erők érdekében, azaz bármikor azonnal alkalmazható megállapodás álljon rendelkezésünkre.

A megállapodás szerződéskötő felei a magyar kormány az egyik oldalon, valamint a NATO két stratégiai parancsnoksága, a Szövetséges Transzformációs Legfelsőbb Parancsnok Parancsnoksága és a Szövetséges Fegyveres Erők Európai Legfelsőbb Parancsnoksága. A jelen megállapodás szövegét 2016 tavaszán véglegesítették a felek, és a megállapodásra az utolsó aláírás 2016. július 5-én került. A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény alapján a megállapodás hatálybalépéséhez szükséges annak törvényi kihirdetése és kötelező hatályának elismerése.

A NATO-ban a felelős szövetségesi gondolkodásmódból adódó alapelv alapján egyik állam sem te­het szert haszonra a szövetség tevékenységének be­fo­gadásából, hiszen azok mindig a közös védelmi ké­pes­séghez kapcsolódnak. Ugyanezen alapelv tehát nem­csak Magyarországon kedvez a külföldi NATO-had­erőnek, hanem kölcsönösségi alapon a Magyar Honvédség erőit is kedvezményben részesíti, ha má­sik tagállam területén folytatnak tevékenységet a má­sik tagállam saját megkötött megállapodása alapján.

A jelen megállapodás célja, hogy rögzítse az irányokat, eljárásokat a műveleti helyszínek kialakításához, valamint befogadó nemzeti támogatás nyújtásához, amiben a NATO katonai tevékenységek során a befogadó nemzet területén lévő vagy onnan támogatott NATO-erők részesítendők. Azaz ez a megállapodás egy általános keretet teremt a NATO-vezetésű műveletekben kijelölt erők befogadó nemzet területén történő feladat végrehajtása vagy területén történő áthaladása során az erők valós logisztikai támogatásának biztosításához a befogadó nemzet, jelen esetben Magyarország erőforrásainak igénybevétele mellett. A befogadó nemzeti támogatásnak meg kell valósítania a szükséges anyagi készletek, szolgáltatások megfelelő helyen és időben történő biztosításának elvét a költséghatékonyság figyelembevételével.

Ez a jelen megállapodás természetesen összhangban van a NATO-doktrínával és -irányelvekkel, továbbá ernyőmegállapodást és működési rendszert nyújt a befogadó nemzeti támogatáshoz. Önmagában ez a megállapodás nem rendelkezik a befogadó nemzeti támogatás kapcsán teendő konkrét intézkedésekről vagy a nemzeti támogatás mértékéről. Minden egyes konkrét tevékenység esetére alacsonyabb szintű megállapodások megkötése szükséges. Ezek megkötése azonban egy, már előre megkötött és hatályba léptetett befogadó nemzeti támogatási megállapodás esetében sokkal gyorsabban megtörténhet.

Mint ismeretes, a kormány 2015. évi döntése alapján Magyarországon a NATO-erők integrációs egysége kerül felállításra, amely a NATO-haderő struktúrájába tartozó parancsnokságnak minősül majd, felerészt magyar, felerészt külföldi személyi állománnyal. Ennek előkészületei előrehaladott állapotban vannak. Az előkészítések után Székesfehérváron felállított szervezetet az észak-atlanti tanács 2016. szeptember 1-jei hatállyal aktiválta, és az ünnepélyes épületátadásra, ahova a röviden NFIU-nak nevezett egység települ majd, a napokban, november 18-án került sor Székesfehérváron. Ennek a szervezetnek a fő feladata a NATO által szervezett gyakorlatok és műveletek hazai előkészítése és támogatása.

Az NFIU feladatának betöltéséhez is elengedhetetlen a jelen törvényjavaslatban szereplő megállapodás megléte, hiszen a gyakorlatok vagy műveletek hazai fogadásának jogi kereteit ezen megállapodás adja meg. Ezért is tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy a megállapodás törvényi kihirdetését szavazatukkal támogassák. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Csenger-Zalán Zsolt képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

CSENGER-ZALÁN ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Ahogy államtitkár úr az expozéjában elmondta, az előttünk fekvő, a befogadó nemzeti támogatásról szóló törvény egy nagyon fontos dokumentum a NATO-val való együttműködésünk során. Magyarország a NATO-hoz 1999-ben csatlakozott, és erről a bizonyos befogadó nemzeti támogatásról szóló első közös dokumentum azonban a NATO régi tagállamaiban is csak 2004-ben került elfogadásra. Az első kezdeményezésre a SHAPE-től, az európai főparancsnokságtól hazánk felé ennek a memorandumnak a megkötésére csak az ezt követő évben, azaz 2005-ben került sor. 2009 körül megrekedtek a tárgyalások, és a Honvédelmi Minisztériumban 2014 májusában kezdődött újra ennek a nemzetközi egyezménynek a tárgyalása és az egyeztetése, amely 2016 tavaszára érett be.

Az általános, állandó hatályú befogadó nemzeti támogatásokról szóló megállapodás tehát egy általános keret, és célja az, hogy lerövidítsék az aktuális megállapodások megkötésének tárgyalási időszükségletét, másrészt egyfajta ernyő- vagy keretmeg­álla­podásként alkalmazható legyen mind a gyakorlatok, mind a műveletek végrehajtása során, bármikor azonnal bevethető megállapodás, alkalmazható megállapodás álljon rendelkezésre. A jelen megállapodást a kormány felhatalmazása alapján dr. Orosz Zoltán altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnök­helyet­tese 2016. június 30-án, Werner Freers vezérezredes, a SHAPE törzsfőnöke pedig 2016. július 5-én írta alá.

(8.10)

A megállapodás szerződést kötő felei tehát a magyar kormány az egyik oldalon, valamint a NATO két stratégiai parancsnoksága a másik oldalon, nevezetesen: a Szövetséges Transzformációs Legfelsőbb Parancsnok Parancsnoksága, illetve a Szövetséges Fegyveres Erők Európai Legfelsőbb Parancsnoksága, ez a bizonyos SHAPE Belgiumban.

A NATO-ban az a szabály, hogy egyik állam sem tehet szert haszonra a szövetségi tevékenységek befogadásából, hiszen azok mindig a közös védelmi képességhez kapcsolódnak. Ugyanezen alapelv kölcsönös alapon a Magyar Honvédség erőit részesíti kedvezményben, ha másik tagállam területén folytatnak tevékenységet, a másik tagállam és a SHAPE között kötött saját megállapodás, tehát egy hasonló megállapodás alapján.

A megállapodás tehát ‑ még egyszer ‑ egy keretdokumentum, amely alapján vállalják a felek a befogadó nemzeti támogatással kapcsolatos feladatok végrehajtását, jogok és kötelezettségek teljesítését, azzal a kitétellel, hogy a konkrét feladat ismeretében kerülnek a részletek meghatározásra külön dokumentumok formájában, azoknak az elfogadásával.

A megállapodás egy általános keretet teremt a NATO-vezetésű műveletekben kijelölt erők befogadó nemzet területén történő feladat végrehajtására vagy területén történő áthaladása során az erők valós logisztikai támogatásának biztosításához, a befogadó nemzet erőforrásainak igénybevétele mellett. A befogadó nemzet támogatásának meg kell valósítania a szükséges anyagi készletek, szolgáltatások megfelelő helyen és időben történő biztosításának elvét a költséghatékonyság figyelembevételével.

A megállapodás pontosan meghatározza azokat az erőket, amelyekre vonatkozik a törvény, illetve ez a memorandum: a NATO-vezetésű erők minden komponensére, amely magában foglalja a teljes személyi állományt, állatokat, eszközöket és ellátmányt, együtt ezeknek az erőknek a polgári komponenseivel. A fogalom magába foglalja továbbá az összes hajót, repülőgépet, gépjárművet, készletet, felszerelést és lőszert, valamint minden légi, szárazföldi és tengeri mozgást biztosító eszközt.

Ugyanígy meghatározza azokat a cselekményeket, amelyekre vonatkozik a megállapodás. A törvény hatálya kiterjed a gyakorlatokra, kiképzésre, műveleti kísérletekre és hasonló tevékenységekre, vagy az erők által végrehajtott hadászati, harcászati, szolgálati, kiképzési vagy adminisztratív jellegű feladat teljesítésére, a harc folytatásának folyamatára, beleértve a támadást, mozgást, ellátást és valamely harci cselekmény vagy hadjárat célkitűzéseinek eléréséhez szükséges valamennyi műveletet.

Külön kihangsúlyoznám azt, hogy a megállapodás egyrészt törekszik a költséghatékonyságra, ennek megfelelően szerepel benne, hogy a támogatás érdekében a befogadó nemzet egyeztetéseket folytat a támogatási forrásokkal, köztük polgári és kereskedelmi forrásokkal. Kereskedelemből származó támogatást versenytárgyalásos eljárás útján a legalacsonyabb összegű ajánlatot tevő pályázótól kell beszerezni. Az erőknek nyújtott erőforrásokért járó költségtérítés megállapítása céljából a befogadó nemzet ügyviteli és pénzügyi nyilvántartást vezet. A NATO költségvetéséből finanszírozott tranzakciók dokumentálására használt nyilvántartásokat könyvvizsgálatra irányuló kérés esetén a NATO rendelkezésére kell bocsátani, és azt is rögzíti a megállapodás, hogy a befogadó nemzet által szállított termékek és szolgáltatások színvonala megfelel a követő dokumentumnak, tehát egy külön dokumentumban rögzített részletes feltételeknek.

Nagyon fontosnak tartom, hogy a környezetvédelem is megemlítésre kerül. A követő dokumentumok, tehát külön megállapodások kidolgozása folyamán a befogadó nemzet a NATO-parancsnok rendelkezésére bocsátja azoknak az egészségügyi, biztonsági, környezetvédelmi és mezőgazdasági szabályoknak az angol nyelvű másolatát, amelyek a NATO katonai műveletre vonatkozhatnak, és azokét, amelyek a veszélyes anyagok tárolásáról, mozgatásáról és ártalmatlanításáról szólnak.

Összefoglalva, a transzatlanti térség és különösen Európa biztonsági környezetében bekövetkezett negatív változások szükségessé teszik a NATO-tag­álla­mok lehető leghatékonyabb és legszorosabb katonai együttműködését. A szövetség keleti és déli ha­tá­rán fekvő tagjaként hazánk számára különösen fon­tos a kialakult helyzet által megkívánt szoros és ha­tékony együttműködés feltételeinek megteremtése. A befogadó nemzeti támogatásra vonatkozó megállapodás aláírása ennek érdekében nagy előrelépést jelent.

Az Országgyűlés ezzel a törvénnyel felhatalmazást ad a Magyarország Kormánya és a Szövetséges Transzformációs Legfelsőbb Parancsnok Parancsnoksága, valamint a Szövetséges Fegyveres Erők Európai Legfelsőbb Parancsnoksága között a NATO-műveletek, -gyakorlatok és hasonló katonai tevékenységek végrehajtása során befogadó nemzeti támogatás biztosításáról szóló megállapodás kötelező hatályának elismerésére.

Kérem ezért tisztelettel képviselőtársaimat, hogy a T/12915. számú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Demeter Márta képviselő asszonynak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő asszony!

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! A NATO-tagságunk kezdete óta számos fejlesztés valósult meg Magyarországon ennek keretében, és számos pozitívum az, amit ez a tagság eddig is hozott Magyarország számára.

Így kiemelném itt a nemzetközi gyakorlatokat, a fejlesztések megvalósítását, a stratégiai tervezésnek, kultúrának a meghonosodását Magyarországon és folyamatos fejlődését, és mindenféleképpen ki kell emeljük, minthogy a NATO nem csupán katonai, hanem politikai szövetség is, hogy természetesen Magyarország érdekérvényesítő képessége is nagyban nőtt ezáltal, hiszen egy kormányközi szervezetről beszélünk, ahol mindenki egyenrangú félként vesz részt a közös döntésekben.

Ahogy az elmúlt években láttuk, nagyon súlyosan romlott a biztonsági környezetünk, rengeteg eddigi és új kihívással is szembesülnünk kellett. Az elmúlt évek eseményeit követően két, mondhatjuk, hogy történelmi csúcstalálkozóra került sor mind Walesben, mind pedig Varsóban. Ezeken a csúcsokon kiemelten kedvező döntések születtek a jövőre nézve, olyan döntések, amelyek biztosítják azt, hogy a biztonság megteremtése irányába haladjunk, és természetes, hogy ezeknek a döntéseknek a végrehajtására minden tagállamnak a legjobb tudása és erőforrásai szerint törekednie kell.

Ezeknél a döntéseknél szeretném kiemelni, amit egyébként már államtitkár úr is részben említett, mind a VGTF-ben, mind pedig az NFIU-ban történő magyar részvétel, ami, azt gondolom, hogy kifejezetten üdvözlendő. Az egyik a nagyon magas készültségű, többnemzeti erők gyakorlataiban és tevékenységében való részvétel, a másik pedig a NATO-erőket integráló elem létrehozása itt Magyarországon és Székesfehérváron.

Tehát egyértelmű, hogy a biztonsági környezet változásai miatt erősítenünk kell a NATO védelmi képességeit, és természetesen ebben Magyarország is szerepet vállal. Ahhoz, hogy ez hatékonyan tudjon megvalósulni, szükség van az eddig meglévő jogi keretek erősítésére, illetve bővítésére, hiszen ez tudja biztosítani számunkra mind a védelem erősítését, mind a gyakorlatok fokozását, esetleges műveletekre való felkészülést, és természetesen a kiképzés egy rendkívül fontos elem.

(8.20)

Említették már előttem többen a befogadó nemzeti támogatást, ami természetes, hogy az egyik alapja a szövetségben való részvételünknek. A továbbiakban ezt is erősítenünk kell. Az előttünk fekvő dokumentum a NATO két stratégiai parancsnoksága és Magyarország között megkötendő keretdokumentum, amely nem szabályoz minden részletet, de természetes, hogy a hatékonyságot időben is növeli, illetve ad egy olyan stabilitást, ami a jövőre nézve mindenképpen szükséges. Eddig 23 tagállammal került megkötésre ilyen megállapodás.

A befogadó nemzeti támogatásnak meg kell való­sítania a szükséges anyagi készletek, szolgáltatások megfelelő helyen, időben történő biztosításának az elvét. A biztosítás erőforrás-fedezetének a viselése két- vagy többoldalú követő dokumentumban kerül majd szabályozásra, és természetesen mindegyik fél részt vesz ebben. Ez egy nagyon fontos pont, s nemcsak a szövetség hatékonyságának a növelésében, de úgy gondolom, hogy ez megfelelő ösztönző a magyar kormányzat számára is, hogy biztosítsa a megfelelő erőforrásokat. Az egyezmény úgy kerül megkötésre, hogy természetesen mindkét fél vállal kötelezettségeket, és mindkét fél kölcsönösen részesül kedvezményekben is. Ez tehát egy abszolút kiegyensúlyozott kezdeményezés.

Az előttünk fekvő javaslat indokolásában a kormányzat említi az ukrajnai válság miatt bevezetett NATO-intézkedéseket. Ennek keretében is beszélhetünk az NFIU-ról, ami, azt gondolom, hogy kifejezetten pozitív kezdeményezés, és jó, hogy ez megvalósul. Itt szeretném tehát kiemelni, hogy ahogy elmondtam, üdvözlendő ez a megállapodás, az MSZP ezt mindenképpen támogatni fogja.

Ahogy az előbb is említettem, az ukrajnai helyzetre is hivatkozik a kormány, de szeretném kiemelni, hogy ennek nemcsak ilyen intézkedésekben kellene megvalósulnia. Itt már nyilván inkább egy politikai síkra térek át. Nagyon szomorú volt látni, hogy az Ukrajnát érő orosz agressziót követően a magyar miniszterelnök nem egyértelműen ítélte el Oroszországnak ezt a cselekményét. Remélem, hogy a jövőben stabilabban kiáll Ukrajna és Ukrajna területi integritása mellett is.

Az egyezmény kapcsán szeretném kiemelni, hogy nyilván már mindegyikünk nagyon sokszor hallotta azt a megjegyzést, hogy minek itt bármilyen fejlesztés, hiszen majd a NATO megvéd minket. Azt azért fontos tisztázni, hogy a NATO mi magunk is vagyunk, és a befogadó nemzeti támogatás egy alapvetése országunk és a szövetség védelmének. A befogadó nemzeti támogatás biztosításához pedig hasonló­képpen erőforrásokra van szükség, ugyanúgy, mint a magyar haderő működőképességének a megtartásához és a képességek folyamatos fejlesztéséhez. Ilyenformán is pozitív az, ha a befogadó nemzeti támogatásra nagyobb hangsúlyt fektet a kormány. Remélem, hogy tényleg motivációként szolgál az, hogy végre hatékonyabban és nagyobb mértékben fogják növelni a védelmi kiadásokat.

Azt biztosan megszokták már képviselőtársaim, hogy ilyen alkalmakkor próbálom felhívni a figyelmet arra, hogy a Magyar Honvédség kapcsán milyen fejlesztésekre és milyen lépésekre van nagyon sürgősen szükség a működőképesség megtartásához, illetve a további fejlesztésekhez. Szeretném kiemelni, hogy bár a kormány 2016-ban határozatban elkötelezte magát, hogy 0,1 százalékkal emeli a GDP-arányos honvédségi költségvetést, de én azt gondolom, hogy ez az emelés nem elegendő, ennél markánsabb emelkedésre lenne szükség. Ilyenformán 2026-ig tart egy terve a kormányzatnak.

Itt megjegyezném, hogy a NATO-szerződésből az 5. cikkelyt ismerjük és nagyon sokszor emlegetjük. A kollektív védelem alapvető fundamentuma a NATO-nak és megkérdőjelezhetetlen. A politika viszont nagyon sokszor elfeledkezik a 3. cikkelyről, amelyik pedig a nemzeti haderők fenntartásáról, működőképességük javításáról és a képességek fejlesztéséről szól. Erre mindenképpen folyamatosan oda kell figyelnünk. Éppen ezért azt gondolom, hogy a védelmi költségvetést mielőbb a GDP 2 százalékára szükséges emelni. Ez nem csupán szövetségesi elvárás, hanem egyértelműen saját nemzeti érdekünk is, hogy hatékony és modern képességekkel rendelkező honvédségünk legyen, amely képes megfelelni a XXI. század kihívásainak. Ahhoz viszont, hogy a GDP 2 százalékát elérje a költségvetés, a 2026-os vagy egy későbbi dátum nagyon távoli a haderő jelenlegi állapotát tekintve, ezért markánsabb emelkedésre van szükség. Legkésőbb 2022-re el kell érje a GDP 2 százalékát a Magyar Honvédség költségvetése.

Emellett szemléletváltásra is szükség van, ami szorosan kapcsolódik ehhez. Tehát feladatalapú ter­ve­zésre van szükség, nem pedig a szűkös forrásalapúra, hogy megnézzük, most ennyi pénzt tudtunk erre kiszorítani, és amit ebből meg tudunk oldani, az legyen. Azt gondolom, hogy ez a szemlélet nem folytatható tovább.

Itt kitérnék egy percre a stratégiák fontosságára is, hiszen ez nyilván stratégiai szemléletet követel. Úgy tudom, hogy folyamatban van mind a nemzeti biztonsági stratégia, mind pedig a katonai stratégia módosítása, átalakítása. Hangsúlyozom, hogy minden stratégia annyit ér, amennyi forrást hozzárendelünk. Ez az alfája és ómegája. Bármilyen stratégia végrehajtásának csakis ez lehet az alapja, és nagyon remélem, hogy erre oda fognak figyelni a stratégiaalkotás folyamatában.

Legalább ennyire fontos a források struktúrán belüli felhasználása is, hiszen amennyiben markánsabb védelmiköltségvetés-emelkedés lenne a mostaninál ‑ azt tudjuk, hogy 2017-ben is sajnos még csak a GDP 0,94 százaléka lesz a Magyar Honvédség költségvetése ‑, tehát ha emelés lesz, ami mindenképp szükséges, akkor ezeket a forrásokat hatékonyan kell felhasználni a rendszeren belül. Tehát egyértelmű, hogy a védelmi kiadások emelése sem más, mint pusztán politikai akarat kérdése.

Azt gondolom, szerte Európában és a világban is érzékelhető az, hogy a lakosság ellenállása a védelmi kiadások emelésével szemben egyre inkább csökken. Éppen itt az ideje, hogy a politika törlessze a védelmi kiadások emelésével kapcsolatos adósságát. Erre szeretném felhívni a kormány figyelmét.

A befogadó nemzeti támogatással kapcsolatos előttünk fekvő konkrét javaslat pedig teljesen természetesen támogatható az MSZP-frakció részéről. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Firtl Mátyás képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A megváltozott biztonsági környezetben a NATO-nak a szövetségeseivel együtt az eddigiek mellett új kihívásokat kell kezelnie. Ezek közt van már az elhangzott ukrajnai háború, az Iszlám Állam tevékenysége, az illegális bevándorlás, a növekedő terrorfenyegetettség, az energiabiztonság kérdése, továbbá Európa déli és délkeleti részének, a Nyugat-Balkánnak a stabilitási helyzete, annak biztonságpolitikai kérdései.

A technológiai fejlődéssel ráadásul új területek is érintettek a védelem és a biztonság kérdésében, így a szárazföld, a tengerek, a levegő mellett a kibertér védelme is szükségessé vált. A kritikus biztonsági helyzetben az erős katonai, politikai NATO-szövetség számára fontos, hogy a jelenleg 28, majd hamarosan 29 ország szoros együttműködéssel és korszerű eszközrendszerrel, összehangoltan tölthesse be küldetését, amelynek alapvető célja a biztonság, a védelem. Európának és az Európai Unió tagállamainak folyamatos erőfeszítést kell tenniük önmaguk és állampolgáraik védelmének a garantálása érdekében.

(8.30)

Itt egy gondolatra szeretnék kitérni. Az előbb képviselőtársam hosszasan ecsetelte, hogy mi módon teljesítsük a GDP-arányos 2 százalékos költségvetési ráfordítást. Ez valóban szükséges, én is azt mondom, de azért itt a parlamentben mondjuk el, hogy nem Magyarország az egyedüli, számtalan más ország sem teljesíti ugyanezt. Egyetértek azzal, hogy ezt kell, de szeretném, hogy a parlamentben azért elhan­gozzon, nem Magyarország a kivételes példa, hanem Magyarország egyike azoknak. Nem véletlenül fogalmaztam úgy az előbb, hogy az Európai Unió államainak is meg kell tenni mindent ennek érdekében.

Az új biztonsági körülmények közötti kihívásokra szoros szövetségi rendszerben kell Magyarországnak is válaszokat adni, amelynek keretében az együttműködés hatékonysága alapvető fontosságú. Kijelenthetjük, hogy Magyarország mint a NATO szö­vetség tagja az európai biztonság erősítésének kezdeményezője és alakítója, összhangban a NATO-dok­trínákkal és irányelvekkel, ugyanakkor adott esetben figyelemmel a befogadó nyilatkozatra. A be­fogadó nemzeti támogatásra vonatkozó megállapodás, amely egy keretdokumentum, a NATO szövetségi feladatvállalásunk teljesítésében újabb jelentős előrelépést jelent, amint ez már szintén elhangzott.

Így a T/12915. számú törvényjavaslat, a NATO-műveletek, gyakorlatok és hasonló katonai tevékenységek végrehajtása során a befogadó nemzeti támogatás biztosításáról szóló megállapodás célja, hogy rögzítse az irányvonalakat, az eljárásokat a műveleti helyszínek tekintetében, valamint a befogadó nemzeti támogatás nyújtását. A NATO-környezetben a befogadó nemzeti támogatás alapelveinek alkalmazása az eredményesség és a költséghatékonyság biztosításával kell történjen, azzal együtt, hogy a NATO-vezetésű katonai tevékenységek koordinált tervezhetőségét, a küldő nemzet igényeit, a rendelkezésre álló eszközöket egyaránt figyelembe veszi és pontosan áttekinthetővé teszi.

Fontos az a tény, hogy a tényleges eszköz­fel­hasz­nálási igényt megelőző tervezés, kidolgozás le­hetővé teszi azt, hogy a befogadó nemzeti támogatás, azaz a rendelkezésre álló polgári és katonai szolgáltatások összessége az együttműködés hatékonysága tekintetében a lehető leghatékonyabban valósuljon meg akkor, amikor az igény ténylegesen jelentkezik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magam is fontosnak tartom, és ezúton is szeretném felhívni a tisztelt Házat, hogy a múlt héten a NATO Erőket Integráló Elem székesfehérvári létrehozása újabb fontos megerősítése annak, hogy hazánk elkötelezett és felkészült szövetségese a NATO-nak, amivel Magyarország biztonságát, szuverenitását fokozzuk. Meggyőződésünk az is, hogy kulcsfontosságú a NATO és az EU együttműködése, amelynek keretében Magyarország szintén teljesíti szövetségesi kötelességeit. Ezért köszönet jár minden NATO-szövetségi kötelékben szolgálatot teljesítő magyar honfitársunknak, magyar katonának.

Szintén megemlítem, hogy a múlt héten került sor a 20. NATO-konferenciára itt, Budapesten, amely többek között jelezte, hogy Magyarország elkötelezett, szolidáris, együttműködő, megbízható szövetségese a NATO-nak, vállalásait most is és a jövőben is teljesíti. Ennek további erősítését szolgálja a most megkötendő megállapodás. Magyarország biztonságának három alappillére közül a NATO-szövetségi viszonyunk, a magyar állampolgárok áldozatvállalása mellett meg kell említenünk a Magyar Honvédségen belül elkezdődött képességfejlesztési folyamatot is, ami megerősít elkötelezettségünkben, megbízhatóságunkban, szakmai elismertségünkben a szövetségi rendszeren belül. Ennek célja, hogy kellő védelmet, stabilitást, nyugalmat biztosítson nemcsak Magyarország számára, hanem Közép- és Kelet-Közép-Európa számára és annak fejlődése érdekében.

Tisztelt Képviselőtársaim! A KDNP-frakció meggyőződése, hogy a transzatlanti térség és különösen Európa biztonsági környezetében bekövetkezett változásokra a kellően előkészített, hatékony, szoros és összehangolt NATO-tagállamok katonai együttműködése tud megfelelő választ adni, mindannyiunk biztonsága érdekében. Ezért a frakció nevében támogatásra ajánlom az Országgyűlésnek a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Kulcsár Gergely képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

KULCSÁR GERGELY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslatot az előttem szólók elég részletesen bemutatták, ezért a részletekbe nem mennék bele. Azt természetesen a Jobbik is elismeri, hogy katonai szövetség tagjaként, a NATO tagjaként kötelezettségeink vannak, illetve többször is aláhúztuk és felszólaltunk az európai megváltozott biztonsági környezettel kapcsolatban, így az ukrán válsággal, az Iszlám Állam térnyerésével és más egyéb ügyekkel kapcsolatban. NATO-tagságunkat és NATO-kötelezettségeinket a Jobbik is elismeri, és az előttünk fekvő javaslatot is támogatni tudjuk.

Viszont fel kell hívnom arra a figyelmet, hogy a jelenlegi kormány és az előző kormányok szövetségi politikájában is komoly problémák vannak. Véleményünk szerint elhibázott szövetségi politikát folytat az Orbán-kormány és az ezt megelőző MSZP-kormányok is. Sokszor azt vettük észre, hogy idegen érdekek kiszolgálójaként viselkedett a kormány ezen a téren. Hogy mikre gondolok a közelmúlt kérdéseivel kapcsolatban és a jelenlegi Fidesz-kormánnyal kapcsolatban: a külföldi missziók. A Jobbiknak az volt korábban is a határozott álláspontja, hogy magyar katonákat ne küldjünk külföldre. Úgy, ahogy mi sem szeretnénk azt, hogy hazánkban idegen katonák állomásozzanak, a mi katonáink ne vegyenek részt olyan külföldi missziókban, amelyek nem a nemzet érdekében történnek, hanem idegen érdekekért.

Mire gondolok konkrétan? Leginkább az Iszlám Állam, az ISIS elleni fellépésre. A katonáinkat kiküldjük Irakba, egy nagyon veszélyes terepre, és ezzel nemcsak az ő életüket veszélyeztetjük, hanem hazánk biztonságát is, biztonsági kockázatnak kitéve Magyarországot. Ezen túl véleményünk szerint a balti légtérvédelemben való részvétel is komoly hiba a kormány részéről. Ez nem nemzetközi kötelezettség, nem NATO-kötelezettség, ez egy önként vállalt feladat, viszont így szintén hazánk biztonsága szempontjából elhibázott lépés. Ugyanis az Egyesült Államok geopolitikai érdekeinek megfelelően viselkedik a kormány, és gyakorlatilag Oroszországgal szemben ez nem igazán baráti lépés.

Még egy dolgot szeretnék említeni ebben a sorban, ami szintén a szövetségi politika hibái közé sorolható, ez pedig pár évvel ezelőtti történet, a V4-harccsoporttal kapcsolatos. A visegrádi négyek harccsoportjában felmerült az a lehetőség, hogy Ukrajnát is felvennék ebbe a harccsoportba. A Jobbik akkor is felemelte ez ellen a szavát, ugyanis Ukrajna nem tagja egyrészt a V4-eknek és a katonai szövetségnek sem tagja, amiben mi vagyunk. Ez is egy olyan lépés, amivel az orosz oroszlán bajszát rángatja a kormány. Ez ügyben is azt a választ kaptuk, hogy ez igenis szükséges és helyénvaló lépés. Véleményünk szerint ez is komoly hiba volt.

Visszatérve a javaslatra: valóban szükséges az, hogy a NATO-tagállamok hatékonyan és szorosan együttműködjenek a mai helyzetben, ezért ezt a javaslatot a Jobbik támogatni fogja. Kitérnék én is arra, amit már az előttem szóló Demeter Márta képviselő asszony említett, ez pedig az a NATO-előirányzat, amit hosszú évek, évtizedek óta nem teljesít Magyarország. Ez a GDP 2 százalékos honvédelmi kiadás, ami az 1 százalékot sem éri el most, és úgy gondoljuk, igenis afelé kellene tendálni, hogy valóban meglegyen ez a 2 százalék belátható időn belül. De hat év alatt nem sok előrelépést láttunk a Fidesz-kormány idején.

(8.40)

Tisztelettel kérem a kormánytagokat, állam­titkár urat, hogy a honvédelmi fejlesztések tekintetében is tartsuk a lépést, ugyanis a környezetünkben lévő államok megtették azokat a lépéseket, amivel a haderejüket tudják fejleszteni és erősíteni. Mi lemaradásban vagyunk ezen a téren, és komoly lépéseket kell ez ügyben is tenni.

Még egyszer aláhúznám, hogy támogatni fogjuk ezt a javaslatot, viszont a honvédelmi politikában komoly változások kellenek, hogy Magyarországnak igenis komoly, komolyan vehető hadserege, hadereje legyen. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Független képviselők nem vesznek részt a vitában. Kettőperces felszólalásra senki nem jelentkezett.

Most megadom a szót Turi-Kovács Béla képvi­selő úrnak, normál időkeretben kért felszólalási lehetőséget a képviselő úr. Parancsoljon!

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt gondolom, hogy egy annál sokkal jelentősebb tárgyban folyik most itt eszmecsere közöttünk, mintsem ahogy ezt néhányan gondolnák. A magyar hadsereg állapota és helyzete folyamatosan kell foglalkoztassa nemcsak a kormányt, hanem magát a közvéleményt is.

Az nyilvánvaló ugyanis, hogy az a fajta veszély, amely Magyarországot egyfelől a terrorizmus részéről fenyegeti, másfelől viszont a nagyhatalmak közötti olyan ütközetek, amelyekben mi nem kívánunk ugyan részt venni, de amelyekben marginálisan mégis jelen kell lennünk, ezek egyértelműen igénylik, szükségessé teszik, hogy a magyar haderő a jelenlegi állományánál nagyobb állománnyal, jelentősen jobb felszereléssel álljon rendelkezésére az országnak. Ezt csak támogatni lehet. Megítélésem szerint ebben egy lépés, nem nagy lépés, de azért fontos lépés, amelyet ez a javaslat most tartalmaz.

Azzal egyetértek, hogy ez idő szerint az állományon belül elsősorban a tiszthelyettesi állományt kell erősíteni, természetesen a honvéd állományt is, és a tiszti állomány ez idő szerint képes betölteni azt a szerepet, amelyre hivatva van. De ez nem azt jelenti, hogy be kell fejezni ezt a fejlesztést, nem azt jelenti, hogy ezt nem kell folytatni, ellenkezőleg: ha a tiszthelyettesi állományt most sikerrel megemeljük és egy jól képzett tiszthelyettesi állomány áll rendelkezésre, ez önmagában is igényelni fogja, hogy ehhez megfelelő tiszti állomány, fiatal tiszti állomány ismét odakerüljön.

Következésképpen én a haderő fejlesztését nem egy lépésnek, hanem egy folyamatnak gondolom és tartom. Meggyőződésem szerint ezt a folyamatot célszerű és helyes lenne nemcsak meghatározni, hanem az irányát, annak ezen belül a tematikáját, az elkövetkezendő időszakokat meghatározni. Ez elsődlegesen fontos azok számára, akik élethivatás-szerűen választották ezt a pályát. Az ő számukra ez nem egy ciklusra terjedő lehetőség, hanem az életük itt zajlik majd le, annak a munkás része, annak az a része, amellyel tevőlegesen tud tenni majd a honvédelem területén. Ezért azt gondolom, hogy itt, ezen a területen nem lehetünk szűkmarkúak.

És még egy nagyon fontos kérdés itt, amit nem szabad elfelejteni: a közvélemény nincs kellően tájékoztatva arról, hogy ez mennyire fontos kérdés. Igenis, a közvélemény felé világossá kell tenni, hogy Magyarország biztonsága ezeket a jövőbeni áldozatokat ‑ mert meggyőződésem, hogy áldozatokat is kell vállalni a fejlesztés érdekében ‑ nem célszerűtlenül és nem oktalanul vállaljuk, hanem kifejezetten azért, mert szükségszerű. Szeretném fölhívni a figyelmet arra, amit itt a Jobbik képviselője elmondott, nevezetesen: Oroszország szerepe ma itt, Európában és a világban. Azt gondolom, hogy ez is olyan kérdés, amelyet óvatosan, pártpolitika szerint ki így, ki úgy értékeli. Én azt mondom, érdemes a történelemhez visszatekinteni. Teljesen világos a történelmen belül, hogy Oroszországnak megvannak a maga terjeszkedési potenciáljai, és ezt egy-egy rövid időszakot kivéve mindig igyekszik teljes egészében kihasználni.

Az nem véletlen, hogy a célpontok az ő részéről két irányba történnek, a balti államok felé hagyományosan, de a Balkán felé szintén hagyományosan, sőt azt kell mondanom, hogy mind felekezeti, vallási összefüggéseiben, történelmi összefüggéseiben ezek az orosz szempontok szerint még valahol érthetőek is. Teljesen világos, hogy amikor Izvolszkij annak idején kifejtette azt az orosz álláspontot, hogy Oroszország biztonsága valahol a Balkánon dől el, és ezért nem engedhetnek Bulgáriánál, nem engedhetnek Szerbiánál, azt gondolom, ezek az igazságok ma is érvényesek.

Következésképpen Magyarországnak arra kell felkészülnie, hogy egy kellő és elég erős haderővel képes legyen a saját határai védelmére, és egyértelműen egy olyan szövetségi rendszeren belül helyezkedjék el, amely garanciákat tud tartalmazni. Ez nem egy oroszellenességet jelent, azt nem is jelenthet. Magyarország azon a területen, ahányszor oroszellenes politikát kezdett el mereven folytatni, az mindig visszaütött. Amikor mi egyértelműen a bismarcki politika mellett foglaltunk állást és tettük le a garast Andrássyval, akkor még más erőviszonyok mellett is kétséges volt, hogy vajon ejthető‑e a nyugati, akkor francia kapcsolatrendszer. Ma sokkal szerencsésebb helyzetben vagyunk.

Meg kell mondanom, hogy a magyar kormánynak azok a törekvései, amelyek egyértelműen mutatják, hogy a NATO irányába elkötelezettség, és az Európai Unió részéről megindult ‑ és erről is szólni kell ‑ az a kezdeményezés, amely minden bizonnyal előbb vagy utóbb szükségszerűen létre kell hozzon egy uniós haderőt is, a kormánynak az a fajta nyilatkozata és az a fajta elkötelezettsége, hogy mi ebben nemcsak részt akarunk venni, hanem fontos kezdeményezői is akarunk lenni, ez kifejezetten támogatandó.

Meggyőződésem ugyanis, hogy a NATO szerepe az elkövetkezendő időkben, nem akarok már ilyen messzemenő fejtegetésekbe bocsátkozni, de nyilván­valóan, miután ez egy transzatlanti szervezet, és bár eredetileg kifejezetten Európa védelméről volt szó, ma már a világban mozog a NATO és nem kizárólag azon a területen, amire eredetileg létrejött, követ­kezésképpen Európának is gondoskodni kell arról, hogy a saját határait, a saját biztonságát védeni tudja. Erről szóltak a miniszterelnöknek azok a sok­szor félremagyarázott nyilatkozatai, amelyekben egyértelműen ennek a haderőnek a létrehozását támogatta. A magam részéről azt gondolom, hogy e kettős feladatnak megfelelni fejlesztések nélkül nem lehet. Megismétlem, ha ez első lépés és első lépésként azt jelenti, hogy az elkövetkezendő időben ezt folytatni kívánjuk, akkor igazán értelmes és jó ez a javaslat.

Tisztelt Ház! Azt javaslom, hogy az elkövet­ke­zen­dő időkben, hogy szóljak erről is, elsősorban azt kell mondanom, hogy talán valahol a nyilatkozatok területén kell óvatosabbnak lenni. Azon a területen, hogy milyen szerepet kívánunk mi vállalni azokban a ‑ én szeretem úgy nevezni ‑ gyarmatosító utó­véd­har­cokban, mert azért alapjában véve erről van szó a világ számos pontján, hogy vajon ezen a területen, ahol mi soha nem voltunk egyébként korábban ér­de­keltek, milyen szerepet vállaljunk. Úgy vélem, hogy a szövetségesi pozícióból következően a szerepvállalás kizárását nem lehet igényelni. Az egészen egyszerűen a szövetség fölrúgását jelentené, de az ezen a téren történő erőfeszítéseket igenis lehet és szükséges úgy előadni, úgy megmagyarázni, hogy abból világos legyen minden magyar polgár számára, hogy valóban az történik, hogy a szövetség erősítésével erősítjük Magyarország biztonságát is.

A következő időszakban az én álláspontom sze­rint arra kell majd törekedni, hogy azok az akciók, ame­lyek a világ számos pontján sikeresen és ered­mé­nye­sen kerülnek folytatásra, nyilvánvalóan kis lét­számú honvéd erők részéről, azok úgy kapjanak na­gyobb nyilvánosságot, hogy egyértelmű legyen, hogy nem az ottani helyzetnek a megoldása az ő feladatuk, hanem ezeken a megoldott feladatokon keresztül a haza védelmét szolgálják. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, tisztelt képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, kíván‑e még valaki felszólalni az adott napirend keretében. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok.

Az általános vitát lezárom. Megadom a szót Vargha Tamás államtitkár úrnak, aki válaszolni kí­ván a vitában elhangzottakra. Parancsoljon, állam­titkár úr!

VARGHA TAMÁS honvédelmi minisztériumi állam­titkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisz­telt Ház! Köszönöm szépen, köszönjük a támo­gató hozzászólásokat, egy valóban nagyon fontos megállapodásról beszélgethettünk, vitázhattunk. Izgalmasabbra is sikerült ez a vita, mint azt gon­dolhattuk volna az előterjesztés címéből. Nagyon sok mindenben egyetértünk képviselőtársaimmal, még az ellenzéki képviselőkkel is. Természetesen egy dologban biztosan nem; Ukrajna esetében Orbán Viktor miniszterelnök úr is és a magyar kormány is minden egyes alkalommal, amikor erre szükség volt, nagyon határozottan elmondta, hogy kiállunk Ukrajna területi integritása mellett.

(8.50)

Sőt, azt is hozzátette, hozzátettük minden alkalommal, hogy nagyon fontos számunkra az Ukrajnában, Kárpátalján élő kisebbségek helyzete is, és ezt is nagyon-nagyon fontos kérdésnek tartjuk, és ezért is teszünk.

Beszélgettünk a 2 százalék vagy nem 2 százalék GDP-arányos honvédelmi költségvetésről. Azt mindenképpen tudnunk kell és nem szabad elfelejtenünk, hogy 2010-ben egészen más gazdasági környezetben vette át ez a kormány Magyarország kormányzását, és abban a helyzetben, ahogy ezt az országot megörököltük, nem volt más lehetőség, nem volt lehetőség; arra volt lehetőség, hogy akkor szinten tartsuk a honvédelmi költségvetést. Emlékeim szerint 2012-ben kötelezte el magát a kormány a GDP 0,1 százalékával való emelés mellett, amit aztán egy későbbi alkalommal meg is hosszabbított. Tehát minden egyes alkalommal, amikor azt láttuk, hogy Magyarország gazdasági ereje, teljesítőképessége lehetővé teszi, akkor léptünk, és ez minden bizonnyal a jövőben is így lesz.

Firtl Mátyás képviselőtársamnak teljesen igaza van, a NATO-országok közül kettő vagy három ország teljesíti a 2 százalékot, a többiek messze, jóval alatta vannak, tehát nem a kisebbségi klubban, hanem a többségi klubban vagyunk. Ez természetesen nem ment fel senkit az alól, hogy nem teljesít egy előírást, de ahhoz, hogy a helyzetet világosan lássuk, ez hozzátartozik.

Természetesen egyetértünk abban is, hogy a had­erőfejlesztésre szükség van, és egyetértünk abban is, hogy az 5. cikkely mellett nagyon fontos a 3. cikkely is. Számomra egy kicsit furcsa, hogy pont az MSZP padsoraiból hívják fel a figyelmet a 3. cikkely fontosságára, hiszen 2002 és 2010 között pontosan az MSZP vezette kormány volt az, amelyik ezt a honvédséget visszafejlesztette nemcsak létszámban, hanem erőben is, hiszen komplett fegyvernemi kultúrák tűntek el fegyverzettel együtt, vagy tüntették el azokat 2010-re, amelyeket most vissza kell építeni. De egyetértünk, a 3. cikkely ugyanolyan fontos, mint az 5. cikkely, nem lehet egy szövetségben csak és kizárólag arra számítani és építeni, hogy majd jön valaki és majd megvéd minket, nekünk is részt kell vállalni természetesen ebben.

Bízom benne, hogy a képviselő asszony támogatja majd a haderőfejlesztési elképzeléseket, illetve a konkrét lépéseket, amikor azok az Országgyűlés vagy a bizottság elé kerülnek, és nem kerülünk abba a helyzetbe, amibe tegnap, tegnapelőtt kerültünk, hogy oly sokat hívott tetemre minket a Honvéd Egészségpénztár károsultjainak kártalanítása ügyében, és amikor léptünk, meghoztuk a döntést, és az Országgyűlés elé terjesztettük, akkor pontosan onnét nem kaptuk meg a támogatást, ahonnét a legtöbbször kérték, igényelték, hogy ezt a lépést tegyük meg.

Tisztelt Képviselő Úr! A szövetségi politikát nem kormányok határozták meg ‑ a magyar nép egy népszavazáson döntött arról, hogy a NATO szövetségi rendszeréhez csatlakozik. Azt a felvetését vagy véleményét pedig, amit a missziós szerepvállalásról, egészen pontosan az ISIS elleni harcról mondott, elnézését kérem, nem tudom máshogy nevezni, mint ostobaság, amit mond, amikor azt mondja, hogy veszélyes harcolni. Igen, harcolni veszélyes, és biztonsági kockázatot jelent, hogy az ISIS terrorszervezet ellen harcol mintegy hatvan ország koalíciója. Pontosan az biztonsági kockázat, tisztelt képviselő úr, ha mindenki arra való hivatkozással, hogy egyrészt harcolni veszélyes, másrészt ez biztonsági kockázatot jelent az én országomra, nem megy oda és nem harcol. Sokkal nagyobb biztonsági kockázat az, ha nem győzi le senki azt a terrorista szervezetet, mert akkor ellenőrzés és minden ellenállás nélkül néhány napon belül itt vannak Európában. Tehát pontosan az ellenkezője igaz: a kihívásokkal szembe kell nézni, bátran.

A balti légtérvédelemben NATO-országok légtérvédelmét látta el a Magyar Honvédség, kiválóan; köszönjük szépen ezúton is mind a pilóták, mind pedig a műszaki személyzet kiváló munkáját. Tesszük ezt nap mint nap a NATO egyesített légterének védelmében, mindennap szolgálatban vannak a Gripenek, és nemcsak Magyarország, hanem Szlovénia légtérvédelmét is ellátjuk mindennap. Azt gondolom, ez inkább elismerést érdemel, nem pedig kritikát.

Ami a konkrét előterjesztést illeti, azt gondolom, nagyon fontos, hogy sokszor a logisztikai támogatásról, régebbi nevén a hadtáptámogatásról nem túl elismerően szoktak nyilatkozni, megfeledkezve annak fontosságáról. Én csak egyetlen példára hadd emlékeztessem magunkat: a második világháborúban, a normandiai partraszállás után a kiváló Patton tábornok hadserege pontosan azért ütközött nehézségekbe, mert nagyon gyorsan haladt előre, hiszen kiváló hadserege és kiváló katonái voltak, és a nehézségeket pontosan az okozta, hogy a megnyúlt utánpótlási útvonalakon a logisztikai támogatás nem volt biztosítható. Ezért tehát nagyon fontos a logisztika, ezért fontos ez az előttünk lévő előterjesztés.

Még egyszer arra kérném a képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák majd. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   1   1-14   15-28      Ülésnap adatai