Felszólalás adatai

Először a 216. módosító javaslathoz szeretnék hozzászólni, amelyik a preambulum. Kicsit messziről kezdeném. Magának a földnek és a termőföldnek több funkciója van. Beszélhetünk arról, hogy megfelelő élelmiszert állítson elő, munkahelyteremtő, jövedelmet termelő, nemzetgazdaságot segítő. Van, aki úgy közelíti meg, hogy termelőeszköz, befektetés tárgya, spekuláció eszköze. Van, aki úgy közelíti meg, hogy a termőföld tulajdonképpen élettér. Nekem itt a felszólalásokból egyértelműen úgy tűnt ki, hogy van, aki a termelőeszköz oldaláról közelítette meg, van, aki az élettér oldaláról közelítette meg, van, aki az élelmiszer-előállításnak a termelőeszköze oldaláról közelítette meg. Én a preambulumból azt hiányolom, hogy nincsenek a prioritások meghatározva, legalábbis nem megfelelően vannak meghatározva.

Én úgy gondolom, hogy a termőföld mindenképpen több mint termelőeszköz, hiszen ebben mindannyian egyetértünk. Én úgy gondolom, hogy élettér maga a termőföld. Tehát aki termőföldet vásárol, az életteret vásárol. Képzeljék el azt, akinek van ezer hektárja, vagy ha kimegyünk a határba, akkor látjuk, hogy aki földet vesz, van rá pénze, azt körbekeríti. Tehát azt a területet más már nem használhatja, azon más már nem élhet, csak akié az a föld. Tehát én ezt hiányolom a preambulumból.

Ahogy olvastam, eszembe jutott, amit középiskolában tanultunk, hogy Angliában mi volt, amikor gyapjútermelésre kellett a termőföldeket legelővé alakítani, akkor a parasztokat elzavarták a földjeikről, és bekerültek a városba, és ebből lett a korai kapitalizmus idején a proletariátus. Na most, ettől tartok én is, úgyhogy ha olvassuk a preambulumrészt: a mezőgazdaságban a közepes méretű agrárüzemek elterjedjenek. És mekkora a közepes méret? Itt professzor úr mondta, hogy 50-60 hektár, voltak, akik 100-300 hektárban gondolkodtak. Én úgy gondolom, hogy akinek 300 hektárja van, az már nem gazdálkodó, hanem az már földbirtokos. Ugye emlékezzünk, Horthy Miklósnak, ha jól emlékszem, 532 holdja volt, az körülbelül 330 hektár, és földbirtokosnak nevezték. Tehát szerintem az nem gazdálkodó, akinek 300-500 hektárja van, ki kell mondanunk, hogy az bizony földbirtokos; szerintem, de nyilván itt önök ezt másként látják.

Van olyan, hogy a versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas méretű földbirtokok jöjjenek létre. Nyilvánvaló, hogy egy földbirtok annál versenyképesebb, minél nagyobb. Én elvártam volna, hogy ezt valahogy másképpen fogalmazzák meg. Milyen versenyképes? Vagy milyen méretű az a földbirtok, ami célszerű? Tehát én ilyen szempontból nem tartom megfelelőnek a preambulumot, és az, hogy milyen funkciója van - visszatérve - a termőföldnek, én azt hiszem, hogy nemzetmegtartó funkciója, ez az egyik legfontosabb. És az a tendencia, amit most tapasztalok és tapasztalhatnak önök is, hogy egyes falvakban 3-4-5-6 ember kezén van a teljes határ, az nem abba az irányba hat, hogy a falvak újra benépesüljenek.

Az előbbiekben sokat beszéltünk a helyi földbizottságokról és hogy azoknak van-e vétójoga. Én inkább arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy kik lesznek ezekben a helyi földbizottságokban. És utalok az előbbire, olvasom a törvényt: a helyi földbizottság, a helyi gazdálkodói közösségi érdek érvényesítése érdekében. Tehát a termőföld nemcsak a helyi gazdálkodók érdekeit kell hogy szolgálja, hanem az ott lakó közösség érdekét is. Tehát nemcsak annak a 4-5-6 gazdálkodónak az érdekét kell hogy szolgálja a termőföld, hanem minden ott élőnek.

És ha tovább nézem a zárórendelkezéseket, ami a 221. módosító javaslatban található, akkor felhatalmazást kap a kormány a helyi földbizottság működéséről szóló szabályoknak a megalkotásában. Nem tudom, újra csak arra kell gondolnom, hogy kik lesznek ebben a helyi földbizottságban. Mi alapján lesznek ők beválasztva? Nem tudom, hogy ezt az új földtörvényt lemodellezték-e önök; hogy valójában a piaci szereplők, mert tulajdonképpen ez egy piac, hogyan fognak reagálni, hogyan fognak viselkedni. Ki akar benne lenni ebben a helyi földbizottságban?

Font képviselő úr említette azt, hogy ha a földkiadó bizottság nem ad véleményt, magát a tulajdonszerzést nem lehet bejegyezni. Ő azt mondja, hogy igenis vétójoga van. Tehát nem gondolnak-e arra, hogy visszaélések lehetnek ezen helyi földbizottságok működése során? Önök úgy beszélnek a helyi földbizottságról, mintha az makulátlan lenne. Bizonyosan így is van, nem akarok prejudikálni... - úgy látom, elnök úr nem figyel, de majd folytatom. Köszönöm. Tehát, ha lemodellezik ezt a törvényt és éppen a helyi földbizottságok szerepét, akkor be kell látnunk, hogy ez a törvény nem biztosítja azt, hogy a helyi földbizottságokban visszaélések ne történjenek. És Győrffy képviselő úr valóban utalt arra, hogy annak idején, amikor a földkiadó bizottságok voltak, ott is történtek fonákságok ezelőtt több mint 10-20 évvel.

Tehát én nem akarok módosító javaslatot benyújtani, de arra ügyeljenek, hogy a helyi földbizottságokban a visszaéléseknek még az árnyéka se vetődhessék fel. Mert én nem látom ebből a törvényből. És az, hogy majd a kormány fogja a rendeletet megalkotni, hát azt kimondottan aggályosnak tartom.

Köszönöm a türelmét. (Taps a Jobbik padsoraiból.)