Felszólalás adatai

Azt feltételezné az ember valóban, hogy ilyen körülmények között, ha egy új törvényt terjeszt be a kormány - merthogy gyakorlatilag erről van szó, még ha formálisan nem is ez történt -, akkor ennek egy általános és részletes vitája a törvényalkotás menetrendje szerint kell hogy következzen. Ezért van az, hogy kénytelen az ember bizonyos általános dolgokat is mondani, merthogy egy teljesen új törvényt kaptunk, egyébként ez a megoldás kizárja a kapcsolódó módosító indítványok benyújtását is, hiszen csak az eredeti szöveghez tudunk benyújtani, de az új benyújtott szövegnek szinte semmi köze nincs az eredeti benyújtott szöveghez.

Tehát azt hiszem, hogy ebben a helyzetben egyetlen tisztességes megoldás adódott volna, hogyha az általános vitával újrakezdjük a földtörvény tárgyalását, vagyis vissza kellett volna vonni a törvénytervezetet.

De nem is ez a fő gond, ha szabad ezzel még mindig az általános kérdéseket is érinteni. Amilyen módon ez megtörtént a mezőgazdasági bizottság ülésén, az tényleg elképesztő. Ez úgy történt meg ugyanis, hogy a kormány képviselője bejelentette, hogy van itt egy hat részre szétszedett új törvényünk, amit majd a bizottság be fog nyújtani. Egyébként ő, a kormány képviselője ismertette a bizottság módosító indítványát, majd pedig ezt követően kijelentette, hogy a kormány nem támogat semmiféle módosító indítványt abból a 200-ból, amit nagy munkával összeállítottunk, és valóban alaposan végigrágva, civilekkel egyeztetve, százhetven-egynéhány civil szervezet csatlakozott ahhoz, hogy ebben az irányban kellene keresnünk a földügy megoldását.

Ezek után gyakorlatilag csak a bizottsági módosítóról volt szó, majd elnök úr volt szíves feltenni egy olyan kérdést, ami engem meghökkentett, de talán nem vagyok ezzel egyedül, hogy ki az, aki nem ért egyet kompletten a 200 módosító indítvánnyal, az LMP-től az MSZP-n át a mi 70 módosító indítványunkig. Azt hiszem, hogy ennél sokkal komolyabb ügyről van szó, semhogy ezt a 200 módosító indítványt így lehetne kezelni. Ezt követően 13 igennel természetesen nem értett egyet a bizottság a módosító indítványokkal, úgy en bloc az egésszel, pedig nagyon különböző módosító indítványok voltak ebben, azt hiszem, mondanom sem kell, ha a politikai oldalakat megnézzük, teljesen más érdekek mozgatják a módosító indítványok benyújtását is nyilvánvalóan.

Ebből a szemszögből valószínűleg nekem is majd használnom kell a kétperceseket, hogy egyáltalán valamilyen szinten egyfajta értékelését - mondjuk így - adjuk annak a benyújtott új, módosított földtörvénynek, ami a 7979-es eredeti javaslathoz képest nagyon jelentősen átalakult, mondhatom, hogy egy új törvényről van szó. Elkezdeném én is azokat a megjegyzéseket, amelyek ilyen körülmények között egyáltalán hozzáfűzhetők az előterjesztéshez.

Maga a törvény mindjárt az elején deklarálja azt, hogy nagy területek vagy nagy érdekcsoportok kikerülnek a szabályozás alól, de mindjárt az elején. Ilyenek az integrátorok, amiről komoly vitánk volt az alaptörvény módosítása kapcsán, hogy vajon szabad-e begyűrni nagy tőkeérdekeltségek alá, koncesszióba adva az egész mezőgazdaságot régiónként.

Az erre vonatkozó szabályozás utal arra, hogy itt földről is szó lesz, mert különben miért kellene említeni, ha nem földről szól a történet, utal arra ez az úgynevezett bizottsági módosító indítvány, hogy őrájuk majd más szabályok is alkothatók.

Csak remélni tudom, merthogy nincs az integrált mezőgazdasági termelésszervezésről normaszöveg, mint ahogy annak idején, amikor erről vitáztunk, az volt a megállapodás, hogy a három anyag, a földügyi csomag együtt jön be: a földforgalmi törvény, az üzemszabályozási törvény, ami azt mondja meg, hogy hány birtokot működtethet egy érdekeltség, milyen feltételekkel és milyen térmértékkel, valamint a földforgalmi törvény, ez a három együtt jön be. (Sic!) Így értelmezhetők, másképp nem értelmezhetők egyébként, vagy nagyon nehezen a törekvések. Nem látjuk az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre vonatkozó normaszöveget, mégis azt sejteti, hogy itt komoly földforgalmi kérdésekről is szó lesz, amelyek tehát kikerülnek a földforgalmi törvény általános szabályai alól.

A másik maga az üzemszabályozás, hogy tudniillik ki, hányat működtethet. Itt lehetnek változások és eltérések attól, mint amit az általános földforgalmi törvényünk kétharmados törvényként rögzíteni fog most, ahogy ezt látjuk a beterjesztett változat szerint. És még egy területet szeretnék idehozni, János barátom ezt a kettőt említette, de külön idehoznám még, hogy az állami földek úgy, ahogy van, kikerülni látszanak az egész szabályozás alól. Mi lesz az állami földekkel? Merthogy az NFA-törvény másképp rendelkezhet, azt mondja ez a fajta normaszöveg, az 2 millió hektár.

Innen folytatnám. Köszönöm szépen. (Taps.)