Felszólalás adatai

KOPPÁNNÉ DR. KERTÉSZ MARGIT (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az Országgyűlés a magyar alkotmány 32/B. §-ának végrehajtására fogadta el az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvényt.

A törvény 29. §-ának (1) bekezdése határozza meg azokat a szerveket, amelyeket az állampolgári jogok országgyűlési biztosa meghatározott jogkörében jogosult vizsgálni. A T/5117. számú törvénymódosító javaslatot az indokolja, hogy az Alkotmánybíróság a 7/2001. számú alkotmánybírósági határozata értelmében megsemmisítette a törvény "hatóság" fogalmának három elemét, megállapítva, hogy ezek jogbiztonságot sértő, bizonytalan tartalmúak. A három meghatározás: az államhatalmi, az igazságügyi szerv és a bíróságon kívüli jogvitát kötelező érvénnyel eldöntő szerv fogalmát jelenti.

Ezen túlmenően az Alkotmánybíróság azt is kifejtette, ahogy az államtitkár úr az expozéjában említette, hogy az országgyűlési biztosok az Országgyűlés szervei, ezért hatáskörük az Országgyűlés közhatalmi tevékenységének vizsgálatára nem terjedhet ki.

A törvényjavaslatról az alkotmány- és igazságügyi bizottsági ülésen az Igazságügyi Minisztériumot képviselő Kovács úr elmondta, hogy noha az Alkotmánybíróság az alkotmánybírósági határozathoz fűzött útmutatásában nem mondotta ki, de ebből nyilvánvalóan következik, hogy indokolt áttekinteni és egyértelművé tenni a törvényben a "hatóság" fogalom tartalmát, azon mérték szerint, amelyet a határozatban előírtakban megszabott az Alkotmánybíróság.

(17.30)

Tehát szükségessé vált, hogy az Országgyűlés a megsemmisítés időpontjáig a bizonytalan tartalmú törvényi szabályozás helyett az alkotmányos követelményeknek megfelelő meghatározott, egyértelmű rendelkezéseket hozzon.

Kiderül, hogy a hatóság fogalmának újradefiniálásakor továbbra is csak a hatályos törvény szerinti megoldás a járható út. Eszerint a vizsgálható szerveket nem lehet egyedileg, tételesen meghatározni, mert az állami szervezet fejlődése gyakori törvénymódosítást igényel, ezért általános jellegű meghatározás szükséges, amely továbbra is részint a szervtípus, részint a feladatkör oldaláról ragadja meg a meghatározás elemeit.

A javaslat - ahogy szintén már elhangzott képviselőtársaimtól is - két irányból is meghatározza a hatóság fogalmát: egyrészt pozitív felsorolást ad a vizsgálható szervekről, illetve feladatokról, másrészt ad egy negatív felsorolást is. Az utóbbiban azokat a szerveket sorolja fel, amelyek akkor sem vizsgálhatók, ha egyébként a pozitív felsorolás körébe tartozókként is értékelhető tevékenységet végeznek.

A magyar államszervezeti rendszer és hatáskörelosztás ugyanis szerves fejlődés eredménye, amely a társadalom bonyolultságát tükrözve nem minden esetben ellentmondásmentes. Előfordulnak olyan feladatkörök, melyek jellegüket tekintve más szervezettípusra emlékeztetnek, mint például a köztársasági elnök állampolgársági ügyekben hozott, de tartalmilag közigazgatási jellegű döntése, amely közjogi jogállása folytán mégsem tartozik abba a körbe, amely tekintetében az országgyűlési biztosi vizsgálat megengedhető. Ennek folytán bizonytalanságok, értelmezési nehézségek keletkeznek, amelyek csak úgy küszöbölhetők ki, ha a törvény nemcsak pozitív, hanem negatív meghatározást is ad a vizsgálható szervek köréről. Ez a megoldás különösen a jogkereső állampolgárok szempontjából indokolt, mert egyértelmű eligazítást nyújt az országgyűlési biztosnak az alapvető jogokat érintő hatásköréről.

A javaslat ezenkívül olyan technikai jellegű módosítást is tartalmaz, amelyre az Alkotmánybíróság nem tért ki, így például pontosítja az országgyűlési biztos által kérhető tájékoztatásra vonatkozó szabályokat, valamint meghatározza az 1993. évi LIX. törvény megalkotása óta nyomozati, illetőleg titkos információgyűjtési jogot nyert szervek tekintetében az országgyűlési biztos iratbetekintési jogának korlátait és az ilyen iratokkal kapcsolatos eljárást.

A módosítás figyelemmel volt arra, hogy a hatályos törvényi szabályozásokban a rendészeti szerv kategóriát a rendvédelmi szerv fogalma váltotta fel a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 1. § (1) bekezdése értelmében. Ezért a hatályos törvény "rendőrség és rendészeti szervek" szövegrészének helyébe a "rendvédelmi szervek" meghatározás lép.

A módosítás egyértelművé kívánja tenni az országgyűlési biztos eljárása megindításának egyik alapvető feltételét, nevezetesen azt, hogy az eljárás megindításának feltételévé teszi a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslat kimerítettségét. Rögzíti azt is, hogy az ombudsmantörvény alkalmazásában a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata nem minősül közigazgatási jogorvoslatnak.

Pozitív eleme a javaslatnak annak megállapítása, hogy az országgyűlési biztoshoz fordulás miatt senkit hátrány nem érhet. Az országgyűlési biztosok munkájának megkönnyítése érdekében egyértelművé teszi, hogy az országgyűlési biztos a vizsgált ügyben hatóságnak nem minősülő szervektől is kérhet írásbeli magyarázatot, nyilatkozatot, felhívást vagy véleményt.

Tekintettel arra, hogy a törvény meghatározza, mely szervek milyen tartalmú iratait nem vizsgálhatja az országgyűlési biztos, az is meghatározásra került, hogy az iratbetekintési jog korlátozása folytán az országgyűlési biztos a vizsgálatot a hatáskörrel rendelkező minisztertől, az ügyészségi nyomozást végző szerv esetében pedig a legfőbb ügyésztől kérheti.

A jelenleg hatályos törvény nem rendelkezik arról, hogy a megkeresett szervek milyen határidőn belül kötelesek eleget tenni az országgyűlési biztos megkeresésének, a módosítás ennek megfelelően kiegészíti a törvény 18. §-át azzal, hogy a megkeresett szerv az országgyűlési biztos által megállapított legalább 15 napos határidőn belül köteles a megkeresésnek eleget tenni.

A vizsgálható szervek rendszerében újszerű megoldás a nyomozó hatóság külön nevesítése. A nyomozóhatósági funkció az alkotmányos jogok korlátozását, illetve megsértését leginkább lehetővé tevő közhatalmi megnyilvánulási forma, amelynek megnyilvánulásait az ombudsmannak különösen figyelnie kell.

Lényeges eleme a módosításnak, hogy az ügyészség nyomozást végző szervét is a nyomozó hatóság fogalma alá vonja, és ezzel egyértelműen lehetővé teszi az országgyűlési biztos számára az ügyészségi nyomozó hatóság vizsgálatát.

A javaslat a vizsgálandó szervek közé sorolja a kötelező tagságon alapuló köztestületeket is; itt azonban elsősorban azokról a köztestületekről van szó, ahol az adott szakma csak a köztestület tagjaként gyakorolható, például orvosi kamara vagy ügyvédi kamara. Ezenkívül a vizsgálható szervek közé sorolja a kisebbségi önkormányzatokat is, illetve annak különféle változatait, ezek az önkormányzatok ugyanis, ha eltérő jogkörökkel is, de mindenképpen részt vesznek a közhatalom gyakorlásában, ezért indokolt tevékenységüket az országgyűlési biztos vizsgálati jogkörébe vonni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a rövid, mindössze hat szakaszt tartalmazó módosító javaslat eleget tesz az alkotmánybírósági határozatban foglaltaknak, éppen ezért a Független Kisgazdapárt támogatja a javaslatot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból. - Erkel Tibor tapsol.)