Felszólalás adatai

DR. BODA ILONA (FKGP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényjavaslathoz szeretnék röviden hozzászólni. Amint az az előttem lévő hozzászólásokból is elhangzott, ez az új törvény, az előttünk fekvő törvényjavaslat olyan, amely a magyar büntetőjogban eddig ismeretlen fogalmakról, új jogintézmény bevezetéséről rendelkezik, amely jogintézmény megítélése még ma sem egységes az európai államok körében sem.

A jogi személy büntetőjogi felelősségét tartalmazó jogszabályok megalkotását - amint azt a tisztelt államtitkár úr expozéjában is hallhattuk - elsősorban a nemzetközi egyezmények és az Európai Unió jogi aktusai mozdították elő. Ebből egyértelműen kiderül az, hogy mára uniós csatlakozásunk feltételévé vált a Ház előtt fekvő jogszabály megalkotása és elfogadása. Ez a fő szempont a kisgazda frakció számára ezen törvényjavaslathoz való viszonyulását illetően, amikor is kimondjuk róla már elöljáróban, hogy elfogadásra ajánljuk azt a tisztelt Ház számára.

A törvényjavaslat önálló törvényben jelenik meg, a büntető törvénykönyvtől és a büntetőeljárásról szóló törvénytől elkülönítve, pontosan azért, mert jogdogmatikai szempontból a büntető törvénykönyv rendszerébe és a büntetőeljárás rendszerébe nem illeszkedik, ezért szükséges a külön törvényben való megjelenítése.

A törvénytervezetben különbséget kell tenni az anyagi jogi jogszabályok között és az eljárásjogi jogszabályok között. Most tekintsük át, hogy mi a törvényjavaslat által bevezetni szándékolt anyagi jogszabályok lényege. Ezeknek az anyagi jogszabályoknak az a lényege, hogy a jogi személlyel szemben akkor alkalmazható büntetőjogi intézkedés, ha a természetes személyek szándékosan követnek el olyan bűncselekményt, amelynek eredményeképpen a jogi személy gazdagodott, vagyoni előnyhöz jutott. Ez tehát az alapkérdése az egész törvényjavaslatnak. Tehát a természetes személyek szándékos bűncselekménye beszámításra kerül a jogi személy hátrányára. A törvényjavaslat szerint azonban csak azon természetes személyek bűncselekményei kerülhetnek beszámításra - egy kivételtől eltekintve -, amely személyek a jogi személlyel kapcsolatban állnak, vezető tisztségviselők az adott szervezetben.

A jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedés feltétele továbbá az, hogy a természetes személy által elkövetett szándékos bűncselekményt a bíróságnak meg kell állapítania, és emiatt büntetést kell kiszabnia. Ez alól a törvényjavaslat két kivételt állapít meg, nevezetesen, akkor is lehet a jogi személlyel szemben büntetőjogi intézkedést alkalmazni, amennyiben az elkövető halála vagy kórós elmeállapota miatt nem büntethető. A törvényjavaslat szerint a jogi személy felelőssége és a természetes személy felelőssége egymás mellett és egy időben jelenik meg, érvényesül, azaz ugyanazon bűncselekmény kapcsán mind a természetes személy, mind a jogi személy büntetőjogilag felelősségre vonható. Ezt nagyon fontos kiemelésnek tartom a törvényjavaslat általános vitájában. Tehát sem a természetes személy felelősségre vonása nem zárja ki a jogi személy felelősségre vonását, sem pedig a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedés nem teszi kizárttá a természetes személy felelősségre vonását. A jogi személlyel szemben a törvényjavaslat három intézkedés alkalmazását teszi lehetővé. Ezek közül a legszigorúbb a jogi személy megszüntetése, ennél enyhébb szankció a jogi személy tevékenységének korlátozása, a legenyhébb pedig a pénzbírság kiszabása.

A parlamenti bizottságok előtti általános vita során a legtöbb probléma a jogi személyek megszüntetésével kapcsolatosan merült fel, az esetlegesen felmerülő polgári jogi igények kapcsán, amint az az előttem lévő felszólalásban is elhangzott. Voltak olyan vélemények, amelyek szerint a törvényjavaslat nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek biztosítják azt, hogy a jogi személy megszüntetése esetén harmadik személyek jogai, érdekei ne sérüljenek.

Véleményem szerint a tisztelt Háznak a jogi személyek megszüntetése kapcsán olyan megoldás végleges kialakítását kell támogatnia, amely biztosítja azt, hogy a jóhiszemű harmadik személyek, akik a jogi személlyel polgári jogi ügyletbe bonyolódtak, semmilyen körülmények között ne károsodjanak.

Most tekintsük át a törvényjavaslat eljárásjogi rendelkezéseit! Az eljárásjogi rendelkezések az új, 2003. január 1-jén hatályba lépő büntetőeljárás rendelkezéseire tekintettel lettek kialakítva, hiszen a törvényjavaslat csak a csatlakozási szerződés aláírásának napján fog hatályba lépni, azaz még egyszer hangsúlyozom: elsődlegesen ez okból támogatjuk a törvényjavaslatot, hiszen uniós csatlakozási kötelezettségnek teszünk eleget a törvényjavaslat elfogadásával.

Az eljárási rendelkezések külön törvénybe foglalásának indoka az, hogy a jogi személynek nincs önálló büntető anyagi jogi jogalanyisága, tehát a jogi személy nem válik a Btk. értelmében elkövetővé, ebből következően pedig a büntetőeljárási jog szerint sem lehet terhelt. A jogi személy tehát a büntetőeljárás során nem terhelt, ezért a felelősségre vonása a büntetőeljárás során mindvégig a természetes személyhez kapcsolódik.

(12.40)

A természetes személyekkel szembeni büntetőeljárás részletes szabályait pedig a mindenkori büntetőeljárás tartalmazza, így irányadó lesz ebben az esetben is a jogi személy származékos felelősségre vonásának a rendelkezési köre és lehetősége. Erre tekintettel amellett, hogy a törvényjavaslat azt is egyértelművé teszi, hogy az eljárásra általános jelleggel a büntetőeljárási szabályok az irányadók, a büntetőeljáráshoz képest speciálisak a törvényjavaslat által tartalmazott eljárási rendelkezések, amely pontosan a jogi személy sajátosságából, különlegességéből adódóan eredendő. A jogi személy érdekében a büntetőeljárás külön rendelkezéseként mindig ügyvédnek kell eljárnia, amely ügyvéd jogi helyzete a büntetőeljárás által szabályozott védő jogállásához hasonlít leginkább. Szükségszerűen azonban a jogi személy nevében eljáró ügyvédre vonatkozó szabályok nem egyezhetnek meg teljesen a természetes személy védőjére vonatkozó előírásokkal, ezért e tekintetben eltérő szabályokat is tartalmaz a törvényjavaslat.

Még egyszer kiemelem tehát, hogy új jogintézményről van szó, az új jogintézmény bevezetését elsősorban az uniós csatlakozásunkkal egybefüggően kell szemlélni, és ezért ez okból, kifejezetten ez okból a törvényt támogatásunkról biztosítjuk.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)