Felszólalás adatai

BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Nyilván általános vita jelleggel nem lehet hozzászólni egy olyan törvényjavaslathoz, amelyik - egyébként érthető módon - egymással nem összefüggő módosításokat tartalmaz. Tudjuk, hogy a benyújtásnak az volt az alapja, hogy a Széchenyi István Főiskola teljesítette azokat a feltételeket, amelyek az egyetemmé nyilvánításhoz kellenek. Nem akarok ünneprontó lenni, de ne tulajdonítsunk magunknak olyan kérdésben érdemet, amihez - erősen fogalmazva - semmi közünk nincs. Megmondom őszintén, én annak idején nem támogattam azt, hogy a felsőoktatási törvény megalkotásánál egyetlenegy főiskolát is kiemeljünk, és egy főiskolára mondjuk el, hogy amennyiben meg fog felelni a feltételeknek, akkor egyetemmé válhat. Ezt minden főiskolára megtehettük volna. Nekünk most nyilván az a dolgunk, hogy örömmel tudomásul vegyük, hiszen nem szakmailag bíráljuk el, hogy az erre hivatott Magyar Akkreditációs Bizottság megállapította, hogy a feltételeknek megfelel, mi pedig megtesszük azt, ami a kötelességünk, rányomjuk a stemplit, és jó munkát kívánunk az egyetem valamennyi oktatójának, dolgozójának, hallgatójának.

Még egy kérdéshez hadd szóljak hozzá; nevezetesen: a finanszírozást érinti az első alapképzésben ez a bizonyos módosítás. Tudom, hogy módosító indítvány esetén kell erről majd részleteiben szólni, de hadd jelezzek már most, az általános vitában, két javaslatot. Az egyik tulajdonképpen már visszautasításra talált 1998-ban. Arról van szó, hogy létezik a párhuzamos alapképzés. Az a kérdés, hogy államilag miért nem lehet finanszírozni azt az alapképzést - hogy konkrét példát mondjak -, amikor valaki az Eötvös Loránd Tudományegyetem történész szakára jár, másodéves, és a jogi tanulmányait is megkezdi. Tételezzük fel, hogy ő annyi ideig igényelné az állami finanszírozású helyet jelen esetben a jogi karon, ameddig az első megkezdett szakján a hivatalos tanulmányi ideje tart. Ő öt évig igényelhetné az állami finanszírozást, ebből adott esetben három éven keresztül két szakra.

Megmondom, miért van ennek jelentősége. Ha annyit beszélünk az élethosszig való tanulásról, a határterületekről meg hogy milyen ismeretekre van szükség, akkor az a hallgató, aki megfelelő képességgel és szorgalommal vállalja azt, hogy a tanulmányai során menet közben felvesz egy hozzá tartozó fontos másik szakot, akkor legalább az első megkezdett hivatalos képzési idő végéig meg kellene kapnia ezt a lehetőséget. Ez nyilván nem az én törvényolvasatom során jött ötlet, hanem ezzel kapcsolatban igen sok hallgató megkeresett.

Még egy javaslatot hadd tegyek, és bízom abban, hogy az oktatási bizottság felkarolja ezt a javaslatot. Létezik a felsőoktatásban kooperatív képzés. Erről a minisztérium vezetői többször, több helyen pozitívan nyilatkoztak. Ennek gyakorlatilag az a lényege, hogy főiskolákon a harmadik évet követően sor kerül egy olyan kooperatív, együttműködő képzésre, amely az intézmény és valamilyen megfelelő, nyilván szakmai szinten működő vállalatnál, cégnél, intézménynél zajlik. A szakdolgozat-készítés - aminek a súlyát ez nyilván megnöveli - tíz hónap, és egyidejűleg a főiskolán ő megadott óraszámban további tanulmányokat folytat. Tehát a kooperáció az adott gazdasági társaság és az intézmény között áll fenn.

Ez tulajdonképpen már működik, de célszerű lenne a törvényben is megjeleníteni, mert igen sok előnye van, többek között elősegíti például műszaki területen - de nem csak itt lenne érvényes - az iparral való szorosabb és mélyebb kapcsolatot, a főiskolák és vállalatok együttműködésében ez előrelépést jelent, és semminemű állami pénzügyi kiadása nincs, mert ezt a bizonyos plusz egy tanulmányi évet kimondottan az együttműködő, kooperáló társ finanszírozza; tehát költségvetési kihatás nélkül működik. Annak idején, amikor a Budapesti Műszaki Főiskolán Pokorni miniszter úr látogatást tett, egyértelmű támogatásáról biztosította ezt a képzést.

Zárszóként hadd mondjam el szabatosan, hogy mit jelentene az értelmező rendelkezések között - ami most megnyílt - a kooperatív képzés beemelése és törvényi szintre emelése egy jelenleg működő rendszernek. Ez így hangzana: "A kooperatív képzés a főiskola és az egyetem nappali alapképzéséhez kapcsolódó, önkéntes kiegészítő gyakorlati modul, amelyben a főiskola, egyetem és valamely gazdálkodó szervezet - gazdasági társaság, vállalat, szövetkezet, intézmény, a továbbiakban: kooperáló partner - együttműködik annak érdekében, hogy a főiskolai és egyetemi hallgatók a képzési célban megfogalmazottak szerint szakmai gyakorlatot szerezzenek."

(22.20)

Hadd mondjam el végül egy nagyon nagy előnyét mindennek, hiszen éppen a diplomák kölcsönös elismertetéséről volt szó. A kooperatív képzéssel ily módon négyévessé váló főiskolai alapképzés előnye nyilván, hogy adott számú hallgató részesül benne, aki megköti a szerződést, és gyakorlatilag így válik jogosulttá az eurodiploma megszerzésére is.

Tehát bízom abban, hogy az oktatási bizottságban meg tudjuk tárgyalni ezt a javaslatot, és valamilyen módon törvényi szintre tudjuk emelni ezt az egyébként, még egyszer mondom, költségvetési vonzattal nem rendelkező és működő képzési formát.

Köszönöm szépen a figyelmet.