Felszólalás adatai

DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatási miniszter, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A felsőoktatási törvény módosítására benyújtott törvényjavaslatunk kismértékű, ám tartalmában lényeges módosítást tartalmaz.

1999-ben a tisztelt Ház nagy többséggel fogadta el - mondhatni: egyhangúlag, ha jól emlékszem, 4 tartózkodással - a felsőoktatás intézményhálózatának átalakításáról szóló törvényt. Jól emlékszünk arra, legalábbis sokan jól emlékszünk arra, hogy mind a bizottsági vitában, mind a plenáris vitában érdemi vita folyt arról, hogy a felsőoktatási intézményhálózatnak olyannak kell-e lennie, amit akkor a törvény meghatározott.

Már abban a vitában felmerült a dunántúli régió, jelesül Győr felsőoktatásának a kérdése, az a kérdés, hogy a győri felsőoktatásban rendelkezésre állnak-e azok a személyi és tárgyi feltételek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy Győrben egyetem jöjjön létre. Akkor a kormány a szakmai testületek véleménye alapján úgy terjesztette elő a törvényjavaslatot, és a tisztelt Ház úgy fogadta el a törvényjavaslatot, hogy Győrben Széchenyi István Főiskola működött tovább. Bizonyára jól emlékeznek arra, különösen a Győr környéki képviselők, hogy akkor a törvény pozitívan, elismerően szólt arról, hogy a győri törekvéseket, Győrben egy egyetem létrehozását támogatja.

Az elmúlt hónapokban mind a minisztérium, mind a szakmai testületek megvizsgálták a győri felsőoktatás helyzetét, azokat a törekvéseket, amelyek Győrben egyetem létrehozására irányulnak, és örömmel jelenthetem a Háznak, hogy mind a minisztérium, mind a szakmai testületek úgy találták, hogy Győrben megvannak az egyetemmé válás feltételei. Ezért most azt a módosító javaslatot terjesztem a tisztelt Ház elé, hogy az Országgyűlés a győri Széchenyi István Főiskolát nyilvánítsa Széchenyi István Egyetemmé, azaz alapítsa meg a Széchenyi István Egyetemet Győrben.

Hogy ezt a törvényjavaslatot a Ház elé terjeszthetem, ebben természetesen benne van az intézmény oktatóinak, vezetőinek célratörő és minőséget produkáló munkája. Ehhez természetesen kellett az a segítség, amelyet Győr városa adott; kellett az a segítség, amelyet a kormány adott ahhoz, hogy kiépülhessen Győrben egy olyan felsőoktatási intézmény, amely, reméljük, rövidesen Európa felsőoktatási intézményeinek a térképére kerül, a Széchenyi István Egyetem rákerül arra a térképre, amelyen Európa jeles felsőoktatási intézményei vannak.

(22.00)

A felsőoktatási törvény módosítása, illetve az intézményhálózat módosításáról szóló előterjesztés is jelzi azt, hogy a felsőoktatásban nem beszélhetünk arról, hogy egy törvénnyel lezárunk egy folyamatot, és a felsőoktatásban nincs további változás. A felsőoktatás egy állandó változásban élő rendszer. Számos olyan kérdés felmerül a felsőoktatásban, amelynek szabályozására korábban nem gondoltunk, vagy korábban a szabályozását nem éreztük lényegesnek. Néhány ilyen kérdésben most a tisztelt Ház elé terjesztünk egy módosító javaslatot; részben azért, mert a képzés rugalmasabbá, sokrétűbbé vált, részben pedig azért, mert a sokféleséget, amit ma bármelyik magyar egyetemen tapasztalnak a szakok, szakváltások, halasztások, évkihagyások, külföldi tanulmányok tekintetében, a korábbi törvény nem szabályozta kellő részletességgel. Ezért most néhány részletkérdésben új szabályozást terjesztünk a tisztelt Ház elé.

Ebben a szabályozásban elsősorban a tanulmányi idővel összefüggő szabályozás pontosítására teszünk javaslatot, amelyek mindegyike a hallgatók jogbiztonságát szolgálja. Ezek közül kiemelem a hallgatók védelmét szolgáló 2. §-t, amely a hallgatói jogviszony megszűnését rendezi, egyrészt a záróvizsga letételének időpontját, másfelől a doktoranduszképzésben a hallgatói jogviszony idejét, valamint a hallgatói jogviszony szüneteltetését szabályozza. Ez a szabályozás feljogosítja az intézményt arra, ha az úgynevezett abszolutórium megszerzését, illetőleg az utolsó évfolyam sikeres befejezését követően a hallgató nem teszi le a záróvizsgát, akkor a záróvizsga-időszak utolsó napjával megszüntesse ugyan az intézmény a hallgatói jogviszonyt, de a hallgatói jogviszony szüneteltetése ellenére a törvényjavaslat minimum két évig jogosultságot biztosít a záróvizsga letételére. Természetesen az intézmény ennél hosszabb időt is megállapíthat.

Hasonlóan a tanulmányi vagy szociális okok miatt szünetelő hallgatói jogviszony időtartamának felső határát, amelyet négy félévben állapít meg, különleges méltányosságot igénylő esetekben a képzés időtartamával azonos időtartamban maximálja, és ezt természetesen intézményi hatáskörbe utalja.

Az idegen nyelvi követelmények teljesítése a felsőoktatási intézményekben sok vitát váltott ki. Vannak olyan szakok, amelyeken ezek teljesítése meglehetősen nehéz. Ezt az ellentmondást kívánja feloldani a törvényjavaslat 6. §-a azzal, hogy a képesítési követelményekre mint külön jogszabályra utal vissza, és az abban meghatározott államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzéséhez köti a záróvizsgára bocsátást.

Hasonlóan a hallgatók érdekeit szolgálja a törvényjavaslat 7. §-ában az első alapképzés fogalmának olyan kiterjesztése, amely lehetővé teszi, hogy a hallgató egy alkalommal szakot változtasson. Akik a felsőoktatásban élnek, jól ismerik a felsőoktatás belső problémáit, jól ismerik azt, hogy ma Magyarországon gyakran előfordulnak szakváltások. A szakváltás természetesen összekapcsolódik az állami finanszírozás kérdésével, és ez a változtatás lehetővé teszi, hogy a hallgató egy alkalommal szakot változtasson úgy, hogy a törvényben meghatározott ideig továbbra is államilag finanszírozott hallgatóként folytathassa már megkezdett tanulmányait. Természetesen itt a korábban államilag finanszírozott képzésben eltöltött időt beszámítja a törvényjavaslat. Azt gondolom, hogy ez így igazságos, és lehetővé teszi azt, hogy a hallgatók a tanulmányaik során szakot változtassanak.

A törvényjavaslat 1. §-a lehetővé teszi, hogy az állami ösztöndíjas doktorandusz-férőhelyek mellett a gazdasági és a társadalmi élet szereplői létesíthessenek doktoranduszi ösztöndíjakat. Erre ma több példa van, több cég, vállalat létesített már ilyen ösztöndíjat. Ennek a törvénybe való beemelésével egyfelől bátorítani szeretnénk ezeket a vállalatokat, cégeket ilyen ösztöndíjak létrehozására, másrészt a törvényes kereteket megteremtjük erre.

A törvényjavaslatban két miniszteri rendelet alkotására kérünk felhatalmazást. Az egyik a fogyatékossággal élő hallgatókra vonatkozik. Azért kérünk itt miniszteri rendelet alkotására felhatalmazást, mert számos olyan kérdés van, amelynek a fogyatékosság részleteitől függően törvényben való szabályozását meglehetősen nehézkesnek, komplikáltnak és a változtatás esetén bonyolultnak látjuk.

Az elmúlt tanévben mintegy 250 fő után biztosítottunk fejenként 84 ezer forintos kiegészítő támogatást a felsőoktatási intézményeknek. Azt gondolom, hogy a javasolt miniszteri szintű jogszabályban a fogyatékossággal élő hallgatók életkörülményeit és tanulási esélyeit kívánjuk megkönnyíteni.

Az elmúlt években a felsőoktatásban a törvényességi felügyelet tartalmát több alkalommal módosította a felsőoktatási törvény. Az állami, egyházi és alapítványi fenntartású intézmények törvényességi felügyeletében az érdekelt fenntartókkal egyeztetettek és megnyugtatóan szabályozottak a miniszteri és a fenntartói jogosultságok. Nem adnak okot vitára a törvényességi felügyeleti eljárásban előforduló törvénysértések szankcionálásának törvényben rögzített formái sem. Ugyanakkor a kért jogszabályi felhatalmazás a miniszter törvényességi felügyeleti eljárásának szabályozásáról szól, és ennek elsősorban igazgatási jelentősége van, azaz pontosan leírja a törvényességi felügyeleti eljárást és ennek a határidejét.

Az átlátható eljárás az eljárás szereplőinek pontosan meghatározza a feladatait. Az eljárás időrendjének és folyamatának egyértelmű szabályozása egyaránt az érintett személyek és az intézmények biztonságát, jogszerűségét szolgálja.

Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő T/4986. számon benyújtott törvényjavaslat a felsőoktatásról szóló törvényt módosítja. Az elmúlt években végrehajtott és a most javasolt változások jelzik, hogy a felsőoktatás nem csupán intézményrendszerében, hanem tartalmában és szervezetében is dinamikusan változó rendszer. A nemzetközi tendenciákat és a hazai igényeket követő felsőoktatási változások természetes következménye, hogy a szabályozással alkalmazkodjunk a változásokhoz. A felsőoktatási törvény javasolt módosításai csupán a megváltozott viszonyokhoz történő alkalmazkodást segítik elő.

Kérem a tisztelt Ház támogatását a törvényjavaslathoz. Köszönöm szépen. (Taps.)