Felszólalás adatai

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt három évben a büntető törvénykönyv két nagyobb módosítása mellett két kisebb terjedelmű törvény szólt a Btk. módosításáról. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat 86 szakaszból áll, amelyek közül 78 a Btk. módosítását, illetve kiegészítését javasolja.

Megkérdezhetnék, tisztelt képviselő hölgyek és urak - mint ahogyan többen meg is kérdezték a bizottsági vitában -, hogy miért van szükség ismételten a büntető törvénykönyv nagy terjedelmű módosítására. Erre a választ a törvényjavaslat 86. §-a adja meg, amely tíz olyan európai uniós jogforrást sorol fel, amelyekkel a törvényjavaslat rendelkezései harmonizáló szabályozást tartalmaznak. De választ ad kérdésükre a törvényjavaslat indoklása is, amely a hivatkozott paragrafusban felsorolt közösségi jogi normákon túl további tíz ENSZ-, illetve Európa tanácsi egyezményre hivatkozik az egyes rendelkezések kapcsán.

Az önök előtt fekvő törvényjavaslat középpontjában tehát az európai uniós elvárásoknak és az Egyesült Nemzetek Szervezete által kidolgozott büntetőjogi egyezményeknek megfelelő jogszabályi rendelkezések megteremtése áll.

A nemzetközi elvárásoknak való megfelelés különösen fontos jelenleg, mivel hazánk ez év őszén zárja le a csatlakozási folyamaton belül a bel- és igazságügyi együttműködésről szóló fejezet tárgyalását. Ez adja tehát a törvényjavaslat aktualitását azzal együtt, hogy az Igazságügyi Minisztériumban már elkezdődtek egy új büntető törvénykönyv előkészületi munkálatai. Az új kódex előkészítése hosszú időt, két-három évet vesz igénybe, így annak az összesen húsz nemzetközi dokumentumnak megfelelő jogi környezet kialakításával, amelyek a Magyar Köztársaságot kötelezik büntetőjogának megváltoztatására, egyszerűen nem várhatunk az új kódex megalkotásáig.

Tisztelt Ház! E bevezető után szeretnék rátérni a törvényjavaslat legfontosabb rendelkezéseinek ismertetésére. A külföldi bíróság ítéletének érvényére vonatkozó, már régen elavult szabályokat a Btk. 1998. évi módosítása során váltotta fel korszerű szabályozás. Az azóta eltelt idő alatt azonban világossá vált, hogy a magyar jognak nemcsak a külföldi ország bíróságainak ítéleteit kell elismernie, hanem a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott, illetve az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatával létrehozott nemzetközi büntetőbíróságok ítéleteit is. Ezért a törvényjavaslat egy ilyen tartalmú rendelkezéssel egészíti ki a Btk.-t.

Szólnom kell - már csak azért is, mert ez a bizottsági viták során felmerült - a törvényjavaslat azon rendelkezéséről, amely a büntethetőség elévülésének határidejére vonatkozó rendelkezéseket egészíti ki. Eszerint az elévülés határidejébe nem számít bele az az idő, amely alatt a büntetőeljárást azért nem lehetett lefolytatni, mert az érintett személyes mentessége ezt megakadályozta.

Magyarországon jelenleg mentelmi joga, illetve a büntetőeljárást akadályozó személyes mentessége van az országgyűlési képviselőnek, az alkotmánybírónak, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, az ő általános helyettesének, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosának, az adatvédelmi biztosnak, az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökeinek, valamint a bíráknak, az ügyészeknek és a bírósági ülnököknek.

A mentelmi jog intézményét az alkotmány 20. §-a alapján az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 5. §-a szabályozza akként, hogy a képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, és ellene csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást, valamint szabálysértési eljárást indítani vagy kényszerintézkedést alkalmazni.

Ezt a szabályozást veszi át az alkotmánybírákra, az ombudsmanokra és az Állami Számvevőszék vezetőire vonatkozó törvény is, míg a bírák és az ügyészek esetében nem mentelmi jogról, hanem arról van szó, hogy ellenük büntetőeljárást csak a kinevezésre jogosult hozzájárulásával lehet indítani.

A sérthetetlenség jogintézménye arra hivatott, hogy megóvja a mentelmi jog alanyát attól, hogy fontos közéleti tisztségének fennállása alatt ellene a büntetőjogilag üldözendő cselekmények miatt büntetőeljárást lehessen indítani. A javaslat ebből kiindulva rendelkezik arról, hogy a mentelmi jog, illetve személyes mentesség nem lehet gátja e jog megszűnése után a büntetőeljárás lefolytatásának.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatnak a büntetések és intézkedések körében bevezetni javasolt rendelkezéseiről külön nem kívánok szólni, ezek vagy jogtechnikai, vagy a törvényjavaslat más rendelkezéseivel összefüggésben lévő módosító javaslatok. A szankciórendszert érintő módosítások közül azonban mégis kiemelést érdemel a vagyonelkobzásra vonatkozó hatályos szabályozás teljes megváltoztatása, ideértve annak a büntetőtörvényen belüli szerkezeti elhelyezkedését is.

A vagyonelkobzás jelenleg mellékbüntetésként szerepel a Btk.-ban, ám a törvény 1988. évi módosítása óta e mellékbüntetés tényleges tartalma az intézkedésekhez közel álló tartalmat mutat.

A javaslat egyértelművé teszi, hogy a vagyonelkobzás a bűncselekmény során megszerzett vagyon elvonását szolgálja, és ezzel a szabályozási javaslattal összhangot kíván teremteni a Btk. és több nemzetközi jogi dokumentum között. A javaslat átveszi azt a több külföldi büntetőkódexben érvényesülő rendelkezést, amely szerint a szervezett bűnözés keretében elkövetett bűncselekmények esetében el kell kobozni mindazt a vagyont, amelyet az elkövető a bűnszervezetben való részvételének ideje alatt szerzett. E rendelkezés alól a javaslat csak akkor enged kivételt, ha bizonyított, hogy a vagyont nem bűnös úton szerezték.

Kriminológiai közhely, hogy a bűnözés - elsősorban a vagyon elleni és a gazdasági bűnözés - profitorientált tevékenység. Ez fokozottan igaz a szervezett bűnözésre, amelynek egyik, ha nem a legfontosabb eleme a profitszerzés. A szervezett bűnözés a bűncselekmények elkövetéséből származó hasznot megpróbálja a legális gazdaságba forgatni, ezáltal azt legalizálni. Ezért a szervezett bűnözés ellen akkor lehet a legeredményesebben fellépni, ha annak vagyoni alapjait rendítjük meg.

A javaslat tehát úgy rendelkezik, hogy a bűnszervezetben való részvétel alatt szerzett minden vagyont - ellenkező bizonyításig - vagyonelkobzás alá esőnek kell tekinteni. A bizonyítás sikertelenségének kockázatát ebben az esetben az elkövető viseli. Ha vagyonának törvényes eredete kétséges, vagyis egyértelműen nem bizonyított, hogy az törvényes eredetű, úgy a vagyonelkobzást ki kell mondani.

A javaslat e rendelkezése azonban mégsem jelenti teljesen a bizonyítási teher megfordítását, sem a javaslat, sem a büntetőeljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslat nem hárítja át a bizonyítási terhet a büntetőeljárás alá vont személyre. Továbbra is érvényesül tehát az az alapelv, hogy a bűnösség bizonyítása a büntetőügyekben eljáró hatóságokat terheli.

Tisztelt Ház! A javaslat egyik meghatározó eleme a bűnszervezet fogalmának átalakítása, amely jogharmonizációs kötelezettségen alapszik. A bűnszervezet hatályos fogalma nem felel meg a hazánk által aláírt nemzetközi jogi dokumentumoknak, ezért a módosítás az Egyesült Nemzetek határon átnyúló szervezett bűnözés elleni egyezményének, illetve az Európai Unió dokumentumaiban írt fogalomnak való megfeleltetést célozza.

Míg a hatályos jog a bűnszervezet fogalmát a bűnszövetség fogalmára építve, ahhoz kapcsolja, a javaslat önállóan határozza meg a bűnszervezet fogalmát. Figyelemmel a bűnszervezetnek a javaslatban szereplő meghatározására, a bűnszervezet keretében elkövetés megállapítható akkor, ha három vagy több személy hosszabb időre, abból a célból szerveződött, hogy ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel fenyegetett bűntetteket összehangoltan kövessen el, és egy személy legalább egy bűntettet vagy annak kísérletét el is követi.

(9.20)

A csoport azon tagjai, akik más bűntettet nem követtek el, bűnszervezetben részvétel miatt lesznek büntetendők.

A módosítás folytán a Btk. nem bizonyos bűncselekmények minősítő körülményeként határozza meg a bűnszervezet keretében történő elkövetést, hanem általános részi rendelkezéssel írja elő, hogy minden esetben, amikor az 5 évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt bűnszervezet keretében követik el, a büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik, az így megállapított felső határ azonban a 20 évet nem haladhatja meg. A javaslat által választott megoldás meghatározó eleme még, hogy a bűnszervezetben részvételt önálló, sui generis bűncselekményként rendeli büntetni.

A bűnszervezetben részvétel előkészületi jellegű tényállása már a bűntett bűnszervezet keretében elkövetésére felhívással, a közös elkövetésben való megállapodással, avagy bármilyen, az elkövetést könnyítő vagy segítő feltétel biztosításával megvalósulhat.

És most röviden a korrupcióról. Az elmúlt évtizedben sorra születtek a különböző nemzetközi szervezetekben a korrupcióval szembeni harmonizált, hatékony büntetőjogi fellépés céljával készült egyezmények, így az Európa Tanács korrupció elleni büntetőjogi egyezménye, az OECD egyezménye a vesztegetésről a nemzetközi üzleti kapcsolatokban, az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit és az Európai Közösségek tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény. Ez a nemzetközi aktivitás jelzi, hogy a nemzetközi szervezetek tagállamai alapvetően átértékelték a korrupciós jellegű bűncselekményeknek a demokratikus társadalom alapértékeit veszélyeztető jellegének súlyát és jelentőségét, és kiemelt figyelmet fordítanak a korrupcióval szembeni büntetőjogi fellépés hatékonyságának növelésére.

A vesztegetési bűncselekményekkel szemben növekedett a társadalom érzékenysége, az ilyen bűncselekmények társadalmi elutasítottsága. Erre figyelemmel, széles körű helyzetfelmérésre alapozva, a korrupció elleni küzdelem területén született nemzetközi ajánlásokat, egyezményeket feldolgozva ez év márciusában a kormány a korrupcióval szembeni kormányzati stratégiáról határozatot fogadott el. E határozat keretei közé illeszkedik a korrupcióval szembeni fellépéssel kapcsolatos módosítások körében a javaslat néhány alábbi rendelkezése, úgymint:

Egy tételkerettel emeli a közélet tisztasága elleni bűncselekmények büntetési tételeit, ezzel egyidejűleg meghosszabbítva e bűncselekmények elévülésének határidejét. A felderíthetőség és a bizonyíthatóság javítása érdekében olyan, büntethetőséget megszüntető okot illeszt be, amelynek célja megtörni a vesztegetés aktív és passzív oldali elkövetői közötti érdekközösséget. A hivatalos személyek esetében indokolt, hogy az állam szolgái, amennyiben hitelt érdemlően tudomást szereznek még le nem leplezett vesztegetésről, azt jelentsék az állam illetékes hatóságainak. A javaslat ennek érdemében szankcionálni rendeli az e speciális feljelentési kötelezettségüknek eleget nem tevő hivatalos személyeket.

A javaslat új rendelkezésként szabályozza a vallási tisztelet tárgyaira elkövetett lopás és rongálás cselekményeit. Az utóbbi időben sajnálatos módon elszaporodtak a sírok, a síremlékek, a vallási tisztelet tárgyát képező, illetve a vallási szertartások végzésére szolgáló tárgyak elleni támadások. Erre tekintettel a javaslat fokozott büntetőjogi védelmet biztosít a vallási tisztelet tárgyára elkövetett lopás, illetve az ilyen tárgyra, valamint sírra, síremlékre elkövetett rongálás esetében. Ennek megfelelően a javaslat a lopás minősített eseteként nevesíti a kulturális javak körébe tartozó tárgy mellett a vallási tisztelet tárgyára, illetve a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyra elkövetett lopást is. Ez a megoldás azt jelenti, hogy az ebbe a körbe tartozó tárgyakra elkövetett lopás akkor is bűntettnek minősül és 3 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett, ha az adott tárgy értéke kisebb mértékű, azaz a 200 ezer forintot nem haladja meg. Ezekben az esetekben a fokozott védelmet indokolja az is, hogy az ilyen tárgyak az állampolgárok alkotmányban biztosított vallásszabadságának a gyakorlásához kapcsolódnak, továbbá az a tény is, hogy a nagy nyilvánosság számára hozzáférhető helyeken e tárgyak a lopással szemben nehezen védhetők.

Hasonló kiemelt védelemben részesíti a javaslat a sírt, a síremléket, a vallási tisztelet tárgyát vagy a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat az ilyen tárgyak vonatkozásában elkövetett rongálás esetén. A sírrongálás, a vallási tisztelet tárgya, illetőleg a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyak tekintetében elkövetett rongálás az emberek kegyeleti érzését, vallásos meggyőződését is sérti. Ez indokolja, hogy hasonló védelemben részesüljenek, mint a kulturális javak körébe tartozó tárgyak, régészeti lelőhelyek vagy műemlékek.

Röviden a gazdasági bűncselekményekről. A javaslat az időközben a háttérjogszabályokban bekövetkezett módosításokra, valamint a nemzetközi elvárásokra tekintettel módosítja több gazdasági bűncselekmény tényállását. A javaslat a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének tényállásában - a jogbiztonság erősítése érdekében - az "állam által biztosított gazdasági előny" fordulatot elhagyja, és pontosan meghatározza, hogy mely cél jelleggel nyújtandó pénzügyi támogatás vagy más gazdasági előny megszerzése büntetendő, egyidejűleg pontosan meghatározza a bűncselekmény elkövetésének módját is.

E bűncselekmény nagy hasonlóságot mutat a javaslat 70. §-ával, a Btk.-ba új bűncselekményként beiktatott, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése elnevezésű bűncselekménnyel. Az új tényállás felvételével az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény büntető rendelkezéseinek megfelelő szabály került a Btk.-ba. A két bűncselekmény külön-külön tényállásban történő szabályozásának indoka, hogy az előbb említett egyezmény rendelkezései megkívánják annak az esetnek a szankcionálását is, amikor az Európai Közösségek költségvetése úgy károsul, hogy az elkövető a Közösségek felé történő tájékoztatási kötelezettségének nem vagy megtévesztésre alkalmas módon, hiányosan tesz eleget. További indok a külön tartásra, hogy az egyezmény megkívánja a vállalkozások vezetőinek büntetőjogi felelősségre vonása lehetőségének biztosítását, amennyiben a szubvenciós csalást a vezető ellenőrzése vagy felügyelete alatt dolgozó személy követte el.

Szintén jogharmonizációs célból került sor a pénzhamisítás törvényi tényállásának módosítására. Az Európa Tanács kerethatározatot bocsátott ki a pénzhamisítással szembeni büntetőjogi védelem erősítéséről, tekintettel az euró közelgő bevezetésére. A javaslat a kerethatározat rendelkezéseinek megfelelően úgy módosítja a tényállás szövegét és ezzel összefüggésben a Btk.-ét, hogy a pénzhamisítás ne csak a forgalomban lévő, hanem a jövőben egy meghatározott időponttól forgalomba kerülő, azonban az elkövetéskor már ismert formájú pénz hamisítására is alkalmazható legyen.

A pénzmosás tényállását az 1994. évi IX. törvény 23. §-a iktatta be a Btk.-ba, amely azóta több esetben módosult. 2000. július hó 1. napján hatályba lépett a 2000. évi CI. törvény, amely a pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt egyezményt hirdette ki. A hatályos szabályozás az egyezmény rendelkezéseinek megfelel, ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a megelőző bűncselekmény elkövetőinek mentesülése a pénzmosás miatti felelősségre vonás alól az egyezmény értelmében lényegében az államok számára biztosított fenntartási lehetőségnek tekinthető.

Az egyes államok pénzmosással szembeni fellépését vizsgáló szervezetek értékelési gyakorlata során kialakult elvárás a megelőző bűncselekmény elkövetői által megvalósított pénzmosás szankcionálhatóságának megteremtése, az úgynevezett saját jövedelemre elkövetett pénzmosás. Magyarország jogi megoldását 1998. október 12-16. között vizsgálta meg az Európa Tanács pénzmosás elleni intézkedéseket vizsgáló szakértői csoportja, és ajánlásként fogalmazta meg a saját alapok tisztára mosása szankcionálásának lehetőségét.

(9.30)

A javaslat erre tekintettel koncepcionálisan alakítja át a pénzmosásnak a Btk. 303. §-ában foglalt tényállását, megteremtve a megelőző bűncselekmény elkövetőinek büntethetőségét a pénzmosás miatt is.

Az elkövetési magatartások úgy módosulnak, hogy lehetővé tegyék a megelőző bűncselekmény elkövetőinek pénzmosás miatt történő felelősségre vonását. A pénzmosás tényállásának védett jogi tárgya a szervezett bűnözés elleni minél hatékonyabb küzdelemhez fűződő társadalmi közösségi érdek. A szervezett bűnözés hazai és nemzetközi elterjedésével jelentős pénzeszközök és anyagi javak halmozódnak fel a szervezett bűnözői csoportok kezében.

E csoportok a bűnös úton szerzett pénzek jelentős részét a legális gazdaságban próbálják befektetni, aminek célja, hogy a bűnös úton szerzett pénz azonosságát és eredetét elleplezzék, és így azt legális forrásból származónak tüntessék fel. A piszkos pénzek megjelennek a bankok és egyéb pénzügyi intézmények hálózatában, ezért a pénzmosás büntetendővé nyilvánítása védi az előbb említett intézmények, illetve a legális gazdaság törvényes működésébe vetett bizalmat.

Tisztelt Ház! Röviden szólnék az informatikai bűncselekményekről. Az Európa Tanács informatikai bűnözésről szóló egyezményének hivatalos elfogadására 2001 őszén kerül sor. Az egyezmény aláírására először egy 2001 novemberében Budapesten megrendezésre kerülő konferencia keretében nyílik lehetőség. Az egyezmény végleges szövege már megállapításra került. Az egyezmény büntetőjogi rendelkezéseivel összhangban lévő hazai szabályozás megteremtése érdekében a tervezet új tényállást iktat a számítógépes csalás helyébe.

Az új bűncselekmények jogi tárgya egyfelől a számítástechnikai rendszerek megfelelő működéséhez, és a bennük tárolt feldolgozott, továbbított adatok megbízhatóságához, hitelességéhez, valamint titokban maradásához fűződő érdek. Másfelől azonban szoros kapcsolatot lehet kimutatni a hagyományos gazdasági bűncselekményekkel is e tényállás kapcsán, mivel a számítástechnikai rendszer zavartalan működése, illetve az adatok hozzáférhetősége, sértetlensége és titkossága elleni bűncselekmények egyben a vagyoni, illetve a gazdasági viszonyok sérelmét is eredményezhetik.

Az új tényállás, az új formában megjelenő számítógépes csalás mellett szankcionálja a számítógépes rendszerbe történő jogosulatlan belépést, a számítógépes rendszerben tárolt feldolgozott adatok megváltoztatását, törlését vagy hozzáférhetetlenné tételét is.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat 51. §-a a hatályos Btk. 261. §-ában szereplő terrorcselekmény bűntettének törvényi tényállását javasolja módosítani. A módosítási javaslat a terrorista bombatámadások visszaszorításáról New Yorkban 1997. december 15-én elfogadott ENSZ-egyezmény rendelkezéseit vette alapul. Az egyezményt az Országgyűlés idén szeptember 4-én erősítette meg, az erről szóló országgyűlési határozatot a Magyar Közlöny szeptember 7-én tette közzé.

A kormány szeptember 4-ei ülésén döntött az alapul fekvő törvényjavaslat elfogadásáról és az Országgyűléshez történő benyújtásáról. Egy héttel később, szeptember 11-én az Amerikai Egyesült Államok két nagyvárosa ellen terrortámadást intéztek. A terrortámadás emberiségellenes, esztelen és barbár cselekedet, amelyre nem lehet indokot találni. A civilizált világ egyértelműen felsorakozott a terrorizmus elleni koalíció mellett. A terrortámadás hatására az Európai Unión belül megkezdődött a terrorizmus elleni küzdelem hatásosabb eszközeinek megteremtésére irányuló jogalkotás. Ennek jeleként az Európai Bizottság kerethatározat-tervezetet készít elő a terrorizmus elleni fellépésről, valamint az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti kiadatási eljárásokról.

Az Európai Tanács utasította a bel- és igazságügyi tanácsot, hogy legkésőbb a 2001. december 6-7-ei ülésén hozza meg a szükséges intézkedéseket a fenti jogszabályok elfogadása érdekében, és ezzel teremtse meg a terrorizmus fogalmának egységes meghatározását, valamint a személyek közvetlen átadásának lehetőségét az igazságügyi hatóságok között. A tervezet szerint a tagállamok 2002. december 31-éig kötelesek lennének a megfelelő belső jogszabályokat megalkotni. Ez pedig azt jelenti hogy a belső büntető anyagi jogi szabályok terén is szükséges újragondolni a terrorizmussal kapcsolatos szabályozást, ideértve mind a hatályos, mind pedig a Btk.-t módosító javaslat által tartalmazott szabályokat, mivel ezek a tényállások a szeptember 11-ei események előtt kerültek kialakításra.

Felgyorsult a hazai jogalkotás is. A Külügyminisztérium intézkedési tervet dolgozott ki a terrorizmus elleni harc európai politikájához, valamint akcióterveihez történő csatlakozásunk végrehajtásáról. A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a terrorizmus elleni küzdelemről, a pénzmosás megakadályozásáról szóló rendelkezések szigorításáról, valamint az egyes korlátozó intézkedések elrendeléséről szóló T/5216. számú törvényjavaslatot, kérve annak kivételes eljárásban történő sürgős tárgyalását. Sajnos, ez a tegnapi döntés alapján nem lehetséges. (Bauer Tamás: De lehet! Csak a parlament plénuma előtt!)

Tisztelt Országgyűlés! A szeptember 11-ei terrortámadások a jogban is új helyzetet teremtettek, a terrorcselekmények eddig érvényes jogi fogalmai kérdőjeleződtek meg, amely kérdésekre a választ az Egyesült Nemzetek, az Európa Tanács és az Európai Unió is keresi. A kormány a fent említett T/5216. számú törvényjavaslatban azokat a legsürgetőbb jogalkotási teendőket javasolja elvégezni, amelyek a nemzetközi elvárásoknak történő minimális megfelelést jelentik.

A Btk. módosítására vonatkozó előttünk fekvő törvényjavaslat nem számolhatott a szeptember 11-ei terrortámadással és azzal, hogy ennek nyomán a nemzetközi fórumok a terrorizmussal kapcsolatos joganyagaikat felülvizsgálják. A terrorcselekményre vonatkozó hazai büntetőjogi szabályozás teljes reformja akkor lesz elvégezhető, ha a nemzetközi szervezetek a terrorizmus elleni harccal kapcsolatos követelményeiket már egyértelműen kialakították, az a Magyar Országgyűlés és kormány számára már ismert és rögzült tartalmú.

Ezért a kormány támogatna egy olyan módosító javaslatot, amely a törvényjavaslat 54. §-át elhagyni javasolná, figyelemmel arra, hogy az Európai Unió kerethatározata, az Európa Tanács és az ENSZ jövőben megalkotandó dokumentumainak ismeretében tárgyalhassa majd a magyar parlament a terrorcselekményre vonatkozó büntetőjogi szabályozás megreformálását.

Tisztelt Országgyűlés! Az expozé bevezető részében húsz olyan nemzetközi dokumentumra hívtam fel figyelmüket, amelyek rendelkezéseinek megfelelő jogszabályi viszonyok megteremtése áll az önök előtt lévő törvényjavaslat középpontjában. Azt gondolom, hogy e rendelkezések elfogadása pártállástól függetlenül mindnyájunk közös érdeke. A kormány ennek érdekében nyitott a javaslat rendelkezéseinek jobbítását, pontosítását célzó módosító indítványok elfogadására. Ugyanakkor számunkra csak azok a módosító javaslatok fogadhatók el, amelyek úgy módosítják a törvényjavaslatot, hogy az nem jelenti egyben e nemzetközi egyezmények rendelkezéseinek történő megfelelés csorbítását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)