Felszólalás adatai

DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatási miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A külföldi oklevelek és bizonyítványok elismeréséről szóló törvényjavaslat kapcsán arról szeretnék szólni az expozéban, hogy miért szükséges a törvényi szintű szabályozás, és milyen jelentőséggel bír a törvény hazánk európai uniós csatlakozása küszöbén.

Az európai régióban az integrációs folyamatok felgyorsulásával a határok jelentősége egyre csekélyebbé, formálisabbá válik. A gazdasági élet szereplői ma már gond nélkül alapíthatnak cégeket, leányvállalatokat az Unió bármely országában. A gazdaság ilyen mértékű mozgásához nagymértékben kötődik a szakképzett munkaerő szabad áramlásának lehetővé tétele, amelynek lényege abban ragadható meg, hogy egyik tagállam sem akadályozza indokolatlanul a másik tagállamból érkező munkavállalók elhelyezkedését, munkavállalását.

A személyek, vagyis a munkaerő szabad áramlása biztosításának elengedhetetlen feltétele, hogy a különböző végzettségeket és képzettségeket valamilyen egységes szabály szerint értékeljük. A szabályozásnak két funkciója van. Az egyik a már említett cél, hogy biztosítsák a személyeknek az uniós alapjogként nyilvántartott szabad mozgást, a másik pedig egy garanciális elv, amely a képesítések megszerzéséhez vezető tanulmányok összehasonlításával, a szakmai gyakorlat figyelembevételével szabályozza a szakmák gyakorlásához szükséges minimális, minden tagállam számára irányadó követelményeket.

A törvényjavaslat összhangban áll a felsőoktatásban megindult európai méretű integrációs folyamatokkal, amelyek célja, hogy összevethető és átjárható felsőoktatási rendszerek alakuljanak ki. Ennek alapjait a sorbonne-i, majd a bolognai nyilatkozat fektette le. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat egységes elismerési rendszert alkotva ezt az európai szabályozást emeli a magyar jogrendbe.

Tisztelt Ház! Az oklevelek és bizonyítványok elismeréséről szóló törvény megalkotásának elsődleges oka hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozása és az ebből származó jogharmonizációs kötelezettség. Az egységes törvény megalkotásának kötelezettségét a közösségi vívmányok átvételének nemzeti programja, továbbá az azt ütemező jogharmonizációs programról szóló kormányhatározat fogalmazta meg.

A törvény megalkotását az is időszerűvé teszi, hogy az egyes iskolai végzettségek, szakképesítések és szakképzettségek elismerését eddig különböző jogszabályok rendezték. Az elismerést érintő jogszabályok szabályozási szintje egyrészt változó volt, törvény, kormányrendelet és miniszteri rendelet egyaránt található közöttük. Másrészt: egyes jogszabályok - mint például a közoktatási és felsőoktatási törvény - egy-egy átfogó szabályozási témakör sajátos részterületeként tartalmazzák az elismerésre vonatkozó rendelkezéseket, illetve a törvényi végrehajtási rendeletek formájában önállóan rendelkeztek az elismerés egy-egy részterületéről.

A beterjesztett törvényjavaslat egységes abban a tekintetben, hogy az elismerés szempontjából megpróbálja lefedni a külföldön szerzett végzettségek teljes körét az alapfokú oktatástól a felsőfokú képzésig terjedően. A jogszabály horizontális értelemben is egységes, ugyanis az eddig hatályos szabályozás alapjaira építve pontosan meghatározza mind az Európai Unióban, mind pedig az Európai Unión kívüli országokban szerzett végzettségek, szakképesítések és szakképzettségek elismerésének szabályait is.

Az elmondottakon túl az új törvény megalkotása révén lehetőség nyílik az elismerést végző szervek eddig heterogén rendszerének áttekintésére is. A jogszabály egyértelműen, a hatásköri jogosítványokat meghatározva állapítja meg az elismerést végző szervek feladatait, tevékenységük körvonalait.

Az Unióban az oklevelek és bizonyítványok elismerésének kereteit három általános irányelv határozza meg. Az irányelvek a tagállamok azon polgáraira vonatkoznak, akik végzettséget és szakképzettséget tanúsító okirataikat valamelyik tagállamban szerezték, és szabályozott tevékenységet kívánnak folytatni egy másik tagállamban, azaz a fogadó államban alkalmazottként vagy önálló vállalkozóként. Szabályozott szakmai tevékenységnek azon tevékenység minősül, melynek megkezdését vagy folytatását egy tagállam oklevél, bizonyítvány vagy képzettségről szóló más okirat birtoklásához köti.

Az irányelvek rendelkezései nem minden foglalkozásra, hanem csak az olyanokra terjednek ki, amelyek az irányelvek értelmében szabályozott szakmai tevékenységnek minősülnek, ugyanakkor minden olyan szabályozott tevékenység a hatálya alá tartozik, amelyre nem vonatkozik ágazati irányelv. A törvényjavaslat irányelvekre épülő fejezete azonban csak azokban az esetekben alkalmazható, ha a kérelmező végzettséget és képzettséget tanúsító okirata elismerését azzal a céllal kéri, hogy hivatását gyakorolhassa a fogadó államban.

Ugyancsak nem vonatkozik a törvényjavaslat jogharmonizációs része a továbbtanulás céljából történő elismerésre sem. Amennyiben a kérelmező tanulmányait egy másik tagállamban kívánja folytatni, tanulmányai elismerését a fogadó állam azon felsőoktatási intézményétől kérheti, amelyben tanulni szándékozik. Ezek mellett bizonyos szabályozott szakmák vonatkozásában különös szabályokat tartalmazó ágazati irányelvek születtek, amelyek értelmében aki az irányelvekben meghatározott bizonyítvánnyal vagy oklevéllel rendelkezik, azt nem megfelelő képzettségre történő hivatkozással nem lehet kizárni a fogadó tagállam munkaerőpiacáról. A törvényjavaslat ezen közösségi szabályok rendelkezéseit is figyelembe veszi.

A törvény hatálybalépése, a jogharmonizáció és az Európai Unióhoz történő csatlakozás nem igényli a Magyarország által megkötött nemzetközi, úgynevezett ekvivalenciaegyezmények felmondását, mivel ezek a továbbtanulás szempontjából történő elismerés kérdését szabályozzák. Ez a jogterület azonban kívül esik az Európai Közösség jogalkotásának körén.

A jogszabály azon része, amely a közösség országaiból érkező végzettségeket és képzettségeket tanúsító okiratok elismerését szabályozza, csak Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásakor lép hatályba. Ezáltal a magyar oklevelek európai mércével mérve mintegy felértékelődnek majd. Bizonyos tudományterületeken szerzett oklevelek minden további vizsgálat nélkül, automatikusan azonos elbírálásban részesülnek, mint az adott ország hasonló minőségű diplomája. A többi, ágazati irányelv hatálya alá nem tartozó oklevél esetén a diploma elismerése könnyített elismerési eljárás után válik lehetővé. A jogszabály összességében a magyar állampolgároknak az Európai Unióban, illetve a közösség polgárainak Magyarországon történő munkavállalását segíti elő.

Tisztelt Ház! Mindezek fényében kérem önöket, hogy támogassák ezt a törvényt, amely egy fontos, de mindeddig megfelelő jogszabályi szinten, azaz törvényben kielégítően nem szabályozott jogterületet kíván az európai közösségi joghoz illeszteni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)