Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Bizottság 2016 szeptemberében tette közzé az európai elektronikus hírközlési kódexre vonatkozó javaslatát annak érdekében, hogy ösztönözze a nagy kapacitású, széles sávú hírközlési hálózatok kiépítését és így növelje az egész Európai Gazdasági Térség versenyképességét. A javaslatról az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament többéves tárgyalássorozatot folytatott, amelynek eredményeképp az Európai Parlament a 2018. év végén fogadta el a korábbi hírközlési keretszabályozást felülvizsgáló és újraszabályozó irányelvet, a hírközlési kódexet. A kódexet a tagállamoknak ezt követően kell átültetniük a nemzeti jogrendszerükbe. Az önök előtt fekvő törvényjavaslatnak tehát az elsődleges célja, hogy Magyarország ennek a jogharmonizációs kötelezettségének eleget tegyen.

A kódex a szolgáltatók közötti verseny erősítése, a beruházások ösztönzése, valamint a fogyasztói jogok erősítése érdekében átfogó módosításokat tesz a magyar elektronikus hírközlési törvényben.

Tisztelt Országgyűlés! A hírközlési keretszabályok legutóbbi felülvizsgálata bő tíz évvel ezelőtt történt meg, az azóta eltelt időben a technológiai fejlődés, a piaci működési modellek átalakulása és a fogyasztói igények változása szükségessé tették az új szabályozás megalkotását. Nagyon fontos azonban, hogy a törvényjavaslat ne kizárólag a globális változásokra adjon megfelelő választ, hanem a hazai hírközlési szektor elmúlt időszakban történő fejlődésére és igényeire is megfelelően reagáljon. Ez a munka elképzelhetetlen lett volna az iparági szereplők közreműködése nélkül, akiknek a bevonása a törvénymódosítás előkészítésébe már a kezdeti időszakban magától értetődő módon megtörtént.

Tisztelt Országgyűlés! A magyar hírközlési infrastruktúra a világ élvonalába tartozik. Ez a teljesítmény az elmúlt évtized fejlesztési döntéseinek az eredménye, a távközlésre ugyanis a hosszú távú gondolkodás a jellemző. Az infrastruktúránk jövőállóságát mutatja, hogy a hazai hírközlési infrastruktúra képes volt kiszolgálni például az elmúlt hetek, hónapok eddig soha nem tapasztalt terhelésnövekedését anélkül, hogy elérte volna a teljesítőképessége határát. Jelentős részben ennek köszönhetjük, hogy nem kényszerültünk arra, hogy a világjárvány hatására az ország működése leálljon, a megfelelő működés még a korlátozások alatt is biztosította és biztosítja a személyek közötti kapcsolattartást, lehetővé teszi a munkát, a tanulást és a családdal való kapcsolattartást. Ez 20 vagy 30 évvel ezelőtt valószínűleg egészen máshogy történt volna.

Tisztelt Országgyűlés! Olyan törvényjavaslatot tárgyalhatunk ma, amely a hírközlési szektorban és a ráépülő iparágakban alapvetően meghatározza a következő évtizedet. A törvényjavaslat épít a már kialakult és működő intézményekre, de fontos és régóta várt, alapvető változásokat is hoz.

Az új szabályozás egyik legfőbb újdonsága, hogy a széles sávú internetszolgáltatást alapvető szolgáltatásként, hírközlési kifejezéssel élve egyetemes szolgáltatásként határozza meg. Ez azt jelenti, hogy immár jogszabály fogja rögzíteni, hogy az ország minden lakosa számára hozzáférhetővé kell válnia az elérhető árú, megfelelő sebességű, széles sávú internetnek. Ennek az alapvető széles sávú internetszolgáltatásnak ki kell tudnia szolgálni olyan mindennapi funkciókat, mint például az elektronikus levelezés, ügyintézés, képzési és oktatási célú, alapvető online eszközök támogatása, valamint az elektronikus bankolás.

Tisztelt Ház! További fontos változás, hogy az egyetemes szolgáltatások megfizethetőségét a hatóságnak a kiskereskedelmi árakhoz és a fogyasztói jövedelmekhez viszonyítva kell vizsgálnia. Amennyiben megállapítható, hogy az egyetemes szolgáltatás nem megfizethető, a hatóság előírhatja, hogy a szolgáltatók kedvezményes díjszabási lehetőségeket vagy kedvezményes díjcsomagokat alakítsanak ki. A végfelhasználói jogok tekintetében a kódex úgynevezett maximum harmonizációt ír elő, ami azt jelenti, hogy a meghatározott fogyasztói jogokat minden európai uniós tagállamban teljesen egyformán szükséges biztosítani annak érdekében, hogy a fogyasztók az Unió egész területén egyformán magas védelmet élvezhessenek.

A törvényjavaslat a tájékoztatási és szerződéskötési követelmények között növeli a szerződések átláthatóságát, egyszerűsíti az általános szerződési feltételeket, és bővíti a végfelhasználók felmondási jogát. A módosítások érintik továbbá a szolgáltatóváltás, számhordozás szabályait, valamint az is előírás lesz, hogy a végfelhasználók részére objektív összehasonlítási és forgalommérési eszközöket kell biztosítani. Ezek egy olyan tudatos fogyasztói magatartást támogatnak, amely a szolgáltatók közötti verseny fenntartásában reményeink szerint pozitív hatással fog bírni.

A szabályozás további fontos újdonsága, hogy a hírközlési szabályok alól eddigi kibújó, beszélgetésre és üzenetküldésre használt, globális internetes platformokat is bevonja a szabályozás körébe, így az olyan számfüggetlen kommunikációs szolgáltatásokra is vonatkozni fognak a végfelhasználókat védő fogyasztóvédelmi rendelkezések, mint a Viber- vagy a Messenger-, vagy akár az e-mail-szolgáltatás.

A széles sávú hálózatok építésének további ösztönzésére a törvényjavaslat többek között újabb hálózat-hozzáférési és -összekapcsolási szabályokat, valamint olyan társberuházási modellt vezet be, amely több szolgáltató együttműködésében a beruházás és a kockázat megosztásán alapul.

Összefoglalva tehát: a tárgyalt törvényjavaslat azon túl, hogy jogharmonizációs kötelezettséget teljesít, alapvetően meghatározza és jobbá teszi a hírközlési piac működését, így pozitív hatással lesz a magyar emberek és a magyar családok életére.

Tisztelt Országgyűlés! A jogszabályi felülvizsgálat nyomán át kell értékelnünk olyan dolgokat, amelyeket meghaladt az idő.

(16.40)

Gondoljunk például a papíralapú telefonkönyvre, a nyilvános telefonfülkékre vagy a táviratra. A kihívás viszont nemcsak abban van, hogy lépést kell tudnunk tartani a változással, hanem bizonyos mértékig azt előre meg is kell tudnunk jósolni. Ki gondolta volna évekkel ezelőtt, hogy az iskoláknak ilyen gyorsan kell lépést tenniük az átálláshoz a digitális munkarendre, vagy a társadalom jelentős részének otthonról kell dolgoznia? Éppen ezért a hírközlési szolgáltatásokat olyan módon kell kialakítani, ahogy arra a polgárok társadalmi és gazdasági életben való teljes körű részvételének biztosításához a XXI. században szükség van, és ezt tudják szolgálni a kialakított szolgáltatások. A fogyasztókat segíteni kell abban, hogy ne kiszolgáltatottjai, hanem haszonélvezői legyenek a digitális szolgáltatásoknak. Mindehhez elengedhetetlen a stabil, időtálló, mindenki számára elérhető, rendkívül nagy sebességű adatátviteli hálózat, amelynek a fejlesztését ösztönözni és segíteni kell.

Céljaink szerint a törvényjavaslat ezeket a törekvéseket szolgálja. A hosszúnak mondható előkészítési időre a kormányzat, a hírközlési hatóság és az iparági szereplők közötti szoros és mindegyik fél által pozitívnak értékelt együttműködésre tekintettel volt szükség, és elmondhatom, hogy egy jól átgondolt, időtálló törvényjavaslat került a tisztelt Országgyűlés elé. Az elmúlt hónapok eseményei pedig megerősítettek bennünket abban, hogy a hírközlést érintő fejlesztések terén az eddigi évek munkája eredményes volt, büszkék lehetünk munkánk eddigi eredményeire, de nem dőlhetünk hátra, mert a digitális jövőnkről most, a jelenben szükséges megfelelő döntéseket hozni.

Éppen ezért arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)