Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

LÁSZLÓ TAMÁS, a Költségvetési bizottság előadója: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2015. évi központi költségvetés módosítását az indokolja, hogy a kormány az elmúlt időszakban számos olyan döntést hozott, amely megköveteli ezen intézkedések pénzügyi fedezetének előteremtését.

A javaslat szerint a központi költségvetés kiadási főösszege 61 milliárd forinttal, míg a bevételi főösszege 46 milliárd forinttal emelkedne. Ezzel összhangban a központi költségvetés pénzforgalmi hiánya 15 milliárd forinttal növekedne.

Az intézkedések között számos olyan van, amely a költségvetés tavalyi tervezésekor még nem volt előre látható, ezért indokolt utólagos beépítésük a költségvetésbe. Ilyen előre nem látható, nem kalkulálható esemény volt hazánk részvétele az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet ellen fellépő nemzetközi koalícióban Kurdisztánban. A katonai szerepvállalás várható költsége 10 milliárd forint lesz, ezért indokolt ennyivel emelni a honvédség költségvetését. Az erbíli misszióról szóló döntést több mint kétharmaddal szavazta meg a parlament, mivel a Fidesz-KDNP képviselői mellett nyolc független képviselő is mellette szavazott. Ha mondunk át, mondjunk bét is, a felelősségvállalás akkor teljes, ha a felelősséget a költségvetési támogatással is kifejezzük. Kérem, hogy mindazok, akik az erbíli missziót megszavazták, szavazzák meg ennek költségvetési fedezetét is.

(18.50)

Egy második jelentősebb tétel a költségvetés-módosításban az Erste Bank kisebbségi tulajdonának megszerzése. Az állam nem titkolt célja, hogy egy tőkeerősebb, a magyar piacon hosszú távon elkötelezett nagy bank aktív hitelezési tevékenységével támogassa a gazdasági növekedést. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal együttműködve az állam 15 százalékos kisebbségi tulajdont kíván szerezni az Erste Bank magyar leányvállalatában. A vételár pontos mértéke nem ismert, az független értékelésen alapul majd, ezért teszi lehetővé a törvényjavaslat a tulajdonrész megszerzését szolgáló kiadási előirányzat rugalmasabb módosítását. A megállapodás a hitelezés erősítésén keresztül további lökést adhat a magyar gazdaságnak.

Mire is kell tehát ez a tulajdonrész? A kormányzat a bankadó mérséklését a hitelezés kiszélesítésével együtt kívánja kezelni. Ehhez szükség van olyan bankokban való aktív szerepvállalásra, amin keresztül a hitelezést ösztönözni lehet, és abban aktívan részt kíván venni az állam is. Itt a józan előrelátást és a helyes döntési folyamat megerősítését lehet látni. Kérem, hogy önök is ezt lássák ebben a döntésben. Ráadásul a banki tulajdonrész megszerzése az uniós módszertan szerint feltételezhetően pénzügyi tranzakciónak minősül, így egyenlegsemleges lehet.

Egy harmadik jelentős tétel a közlekedés fejlesztésével kapcsolatos. A közlekedés fejlesztése alapvető fontosságú a növekedés, a versenyképesség, a társadalmi mobilitás szempontjából, ezért a kormány az útfejlesztéseket a következő években fokozott tempóban kívánja megvalósítani. Annak érdekében, hogy az összes megyei jogú város bekapcsolódhasson a gyorsforgalmi úthálózatba 2018-ig, valamint hogy az autópályák megépüljenek az országhatárig, szükséges további forrásokat biztosítani az integrált közlekedésfejlesztési operatív programon túlmenően.

A beruházások felgyorsításához a kormány nemcsak a forrásokat teremti elő, hanem egy komplex, számos jogterületet és intézményt érintő törvényjavaslatot is benyújtott az Országgyűlésnek. Ezen törvényjavaslatnak köszönhetően a nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú útfejlesztések tervezési és engedélyezési szakaszai egyszerűsödnek, rövidebbek lesznek az átfutási idők, amik összességében gyorsítani fogják a beruházásokat.

Ambiciózus terv az, hogy gyorsforgalmi úthoz jutnak a megyei jogú városok, hiszen a tervek szerint adófizetői pénzből fontos szakaszok épülnek meg 2018-ig, illetve 2020-ig országszerte. Ezek közül kiemelhető az M44-es, M85-ös út, kiemelhető továbbá az, hogy a megyei jogú városok közül jelenleg Szombathelyet, Salgótarjánt, Sopront, Szolnokot, Kaposvárt, Békéscsabát, Egert és Zalaegerszeget nem éri el gyorsforgalmi, illetve négysávos főút. Ezek közül Szombathely 2016 őszén lesz elérhető az új M86-os autóúton. A tervek szerint nyáron készül az M85-ös Győr és Csorna között, illetve az M56-os Szeleste-Hegyfalu közötti szakasza. A fennmaradó részt jövőre adják át, Szombathely és Szeleste között pedig már megépült az autóút. Ugyanígy beszélhetünk Salgótarjánról, Kaposvárról, az M85-ös Győr-Csorna közötti szakaszáról már beszéltem. A kormány tervei szerint 2018-ig Eger és az M3-as autópálya között is meglesz a gyorsforgalmi kapcsolat.

Zalaegerszeg felé az M7-estől a 75-ös és a 76-os számú főutak fejlesztésére lenne szükség. Ezt a programelemet nem támadta a Bizottságban senki. Teljesen világos, hogy az úthálózat ilyen arányú fejlesztésének kiemelt gazdaságfejlesztő hatása van. Ez összecseng az EU-s támogatások 60 százalékos kis- és középvállalkozás-fejlesztési céljaival is. Az úthálózat-fejlesztés, amit előzőekben vázoltam, több mint másfél millió embert érint. Elemi összetartozás-tudatot erősíthetne, ha ezt valamennyi képviselő megszavazná. Ebben nemzeti minimumot fogalmazhatnánk meg.

A negyedik tétel azon települések támogatása, amelyek nem vettek részt az adósságkonszolidációban. Az előttünk fekvő indítvány pozitív intézkedést fogalmaz meg ebben az ügyben. Ugyanis egy négyéves program keretében lehetőségük lesz kiemelt fejlesztési célú támogatásra pályázni. A kormány erre a célra az idei évre 9,7 milliárd forintot különített el. A program négyéves, tehát az első évtől nem lehet számon kérni a teljes programot. A program maga és az az összeg méltányos és arányos. Kérem, hogy fogadják el, már csak azért is, mert a felhasználási célok egy nagyon fontos elemmel egészültek ki, ez a munkahelyteremtés. Ezt az összegző költségvetési bizottsági módosító javaslat tartalmazza.

Az ötödik nagyobb tétel, amin vita volt, a fővárosi tömegközlekedés pénzügyi helyzetének hosszú távú stabilizálása. Ez az adósságrendezés elengedhetetlen, ugyanis a 2015-ben lejáró hiteleket rendezni kell. Ezért a BKV Zrt. korábbi időszakokról felhalmozódott adósságát, 52,3 milliárd forintot az állam átvállal. Erre több ellenzéki politikus az előké­szítetlenséget hányta a kormány szemére. Mintha nem ismernék a történetet, miszerint a BKV, BKK pénzügyi gondjai két évtizedes múltra tekintenek vissza. Mintha nem tudnák, hogy Budapest tömegközlekedése évente 1,37 milliárd utast szállít, 5,1 milliárd utaskilométerrel. Gigászi számok ezek, hatalmas rendszer. Most kell az idén lejáró tartozásokat rendezni, és ezzel együtt most látható az is, hogy a BKK, BKV olyan úton halad, ami a fővárosi tömegközlekedési rendszer fenntarthatóvá tétele felé vezet.

Sőt, van egy ezeken túlmutató másik hírem is: a fővárosi tömegközlekedés támogatása nem pusztán támogatás, hiszen ennek fejében a főváros a Dagály Uszoda területét, ahol a 2017. évi úszó-világbaj­nokságot rendezik, ingyenesen adta át az államnak. Az úszó-világbajnokságot 97 százalékban szavazta meg a magyar parlament, ekkora nemzeti egység kellene a fővárosi közösségi közlekedés évtizedek óta görgetett adósságátvállalása kapcsán.

Közétkeztetés a hatodik téma. Abban egy nagy licitálás indult el, holott a 2015. szeptember 1-jétől bővülő ingyenes bölcsődés-óvodai gyermekétkeztetéshez valamennyi fenntartói körnek összesen 58 milliárd forintot biztosít a jelen költségvetés-módosítás a többletfeladatok elvégzése számára. 2014-ben 52,6 milliárd forint, míg 2010-ben mindösszesen 28,7 milliárd forint jutott az önkormányzatoknak erre a célra. Ebben az ügyben elindult egy nagyszabású licitálás, elfeledkezve arról, hogy ez a kormány emelte 50 százalékkal az elmúlt években a közétkeztetés normatíváját, és tesz olyan lépéseket, ami az egészséges közétkeztetés felé vezet.

Kérem, hogy ne legyen ez a gyermekeink szempontjából rendkívül fontos terület politikai csatatér. A fejlődés nyilvánvaló, ugyanakkor a kiterjesztés is abszolút pozitív folyamat. Kérem, hogy a fanyalgás és az egymásra licitálás helyett örüljünk együtt ennek a rendkívüli növekménynek és a közétkeztetés terén elért paradigmaváltásnak.

A hetedik tétel a rendvédelmi, honvédelmi illetményalap mértékéről szól. A törvénymódosítás 2015. július 1-jétől határozza meg ennek a mértékét. Ha ezt nem nemzeti egyetértéssel fogadjuk el, hogyan kérhető számon a közrend, közbiztonság védelme vagy a hatékony honvédelem?

Végül itt van a legnagyobb vitát kiváltó Város­liget-projekt 11,7 milliárd forintja. A Városligetről szóló törvényt nagy többséggel fogadta el a parlament. Törvényszerű az, hogy a folytatásra is áldozni kell. Aki az egészet elutasítja, nem látja, hogy a Városliget milyen leromlott állapotban van. Nem akarja azt az egyszerű tényt sem elfogadni, hogy a tervezett épületek nem a zöldterületekre kerülnek, hanem vagy hatalmas burkolt felületekre, vagy meglévő, fizikailag és erkölcsileg egyaránt elavult épületek helyére. A zöldterület növekedése pedig egyszerű matematika. Elég, ha a Dózsa György út menti Felvonulási tér 1950-es években katonai díszszemlékre, tankterhelésre, a lebetonozott felületén kialakítható zöldfelületre gondolunk.

Köszönet az államháztartásért felelős államtitkár úr részletezéséért, a tétel felosztásával kapcsolatban. Mindenki csak a tervezett múzeumok ellen szólal fel, holott ez csak a jelen előterjesztésben szereplő összeg fele, holott a meglévő intézmények fejlesztése alprogram csaknem egymilliárd forintos tétel, benne a Közlekedési Múzeum, a Fővárosi Nagycirkusz, az Olaf Palme Ház. Vagy a kapcsolódó beruházások alprogramban az országos múzeumrestaurálási és a raktározási központ szerepel csaknem 1,4 milliárddal, a Szépművészeti Múzeum és Román Csarnok restaurációja 1,2 milliárddal.

(19.00)

Ez utóbbi második világháborús seb, tehát több mint fél évszázados adósság, vagyis szerintem nemzeti ügy, mint ahogy az előzőek is azok. Senki sem gondolhatja komolyan, hogy a Városliget nem szorul alapvető infrastrukturális megújításra, erre a tervezet 830 millió forintot fordít. A Városliget megújítása jelentős fejlesztést igényel, ehhez ezen a programon keresztül vezet az út. Vitázni még mindig lehet rajta, de immár inkább csak a részletkérdésekben.

Zárásképpen a Költségvetési Tanács véleményéről, amelyben kifejtette, hogy a fenti intézkedésekkel szemben nincsenek ellenvetései, a bevételi és kiadási előirányzatok módosítása nem jelent a végrehajthatóság szempontjából kockázatot. A Tanács felhívja a figyelmet arra, hogy az év eddig eltelt időszakában kedvező makrogazdasági és államháztartási folyamatok mellett is további gazdálkodási fegyelem szükséges a tervezett államháztartási hiánycél és az államadósság-szabály biztonságos teljesítéséhez.

Meg kell mondanom, hogy a 2015. évi költségvetési tervezés decens, visszafogott bevételi és kiadási szemlélete eredményezi azt a mozgásteret, ami a jelen módosításnak is az alapja. A költségvetés nem kőbe vésett, a módosítást az élet diktálja, az alkalmazkodás életszerű és szükségszerű.

Javaslom a 2014. évi C. törvénnyel elfogadott 2015. évi költségvetés módosításának elfogadását. Köszönöm a figyelmet. (Hegedűs Lorántné tapsol. ‑ Derültség a Jobbik soraiban.)