Készült: 2024.09.20.21:19:27 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

218. ülésnap (2001.06.26.), 36. felszólalás
Felszólaló Dr. Lentner Csaba (MIÉP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés
Videó/Felszólalás ideje 2:23


Felszólalások:  Előző  36  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Köszönöm, elnök úr. A múlt heti parlamenti felszólalásomban kifejtettem, hogy a Széchenyi nemzeti fejlesztési terv vállalkozásokat támogató programjainak 80 százaléka külföldi tulajdonosi háttérrel rendelkező vállalatokhoz megy. A Sony, a Nokia, a GE, a Tico Electronics, a VAW, a nyertes pályázatok, ezek bizony nem magyar cégek.

További probléma a Széchenyi-terv kapcsán, hogy a pályázati feltételek a magyar kis- és középvállalkozásokat sok esetben elriasztják, hiszen a mikro-, kis- és középvállalkozások a Széchenyi-terv pályázati rendszerében nehezen tudnak olyan feltételeket magukról bemutatni, amelyekkel megfelelnének a Széchenyi-programnak. A teljes fejlesztési költség 25 százalékának ugyanis a kis- és középvállalkozásnál számlapénzben vagy készpénzben, vagy állampapírban kellene lenni. A magyar kis- és középvállalkozók pontosan nem azok a vállalkozások, amelyek 25 százalékos saját készpénzerő-állománnyal rendelkeznének. A tőkeszegény kicsi vállalkozások a forrásigényes beruházásaikat több éven keresztül valósítják meg, így készpénztartalékot nem tudnak felmutatni. További probléma az, hogy a Széchenyi-programból utólag fizetik ki a vállalkozásoknak a pénzeket, sőt probléma az is, hogy már megkezdett beruházásra a Széchenyi-programból nem nyerhető támogatás.

A magyar vállalkozások helyzetét vizsgálva további aggály az, hogy a közelmúltban lejátszódott egy forint-sávszélesítés, megerősödött a forint, és a magyar kis- és középvállalkozásokat, amelyek belföldi piacon termelnek, itt szerzik be a hitelt, az alapanyagot, az exportjukat ez a forint-sávszélesítés rossz irányba befolyásolja.

Harmadsorban pedig, amire választ várnék, a minimálbérnek a megemelt összege, illetve a járulékterheinek a kigazdálkodása a magyar kis- és középvállalkozások számára szinte lehetetetlen.

Kérdezem, miniszter úr, hogy a kormány milyen lépéseket tervez a Széchenyi-program továbbfejlesztésére, illetve a magyar vállalkozások megerősítésére, támogatására. Várom a válaszát. (Taps a MIÉP soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  36  Következő    Ülésnap adatai