Felszólalás adatai

A javaslat az eljárások egyszerűbbé tétele érdekében módosítja az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló törvényerejű rendeletet több tekintetben is. Itt szeretném azt megjegyezni, hogy az, hogy itt bizonyos egyszerűsítési lépésekkel egyetértünk, az nem azt jelenti, hogy el tudjuk fogadni, no pláne, hogy támogatjuk azt, hogy az elektronikus anyakönyv bevezetése ismét elhalasztásra kerül. 2009-ben született erről döntés, és én azt gondolom, hogy nincs olyan nyomós érv vagy indok, ami miatt ismét halasztást szenved az elektronikus anyakönyv bevezetése. Én pontosan tudom, hogy a mostani anyakönyvezési szisztéma, ezek a szép nagy, vaskos anyakönyvek, amelyekbe beleírják, amikor egy kisgyerek megszületik vagy házasságot kötnek vagy haláleset következik be, ez egy régi és romantikus dolog, vagy esetleg az ehhez való ragaszkodás is, és megmondom őszintén, engem is fűz ehhez érzelem, mert az édesanyám harminc évig anyakönyvvezető volt, és gyönyörű betűivel írt bele az anyakönyvbe, de ezen azért mégiscsak, azt gondolom, túl vagyunk, a XXI. században az elektronikus anyakönyv bevezetése indokolt és szükséges.

A következő pont, amelyben még ennél is sokkal határozottabb kritikát fogalmazunk meg, ez a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény módosítása. Miközben az értesítési címre vonatkozó rendelkezések, amelyekre képviselőtársam is utalt, és egyéb rendelkezések is ésszerűek és támogathatók, de van egy olyan eleme, amit erős kritikával illetünk, nem önmagában a megvalósításáért vagy annak az előkészítéséért, ahogyan ezt most tervezi a kormány, hanem egy összefüggés miatt, ami összefügg a választási eljárásról szóló törvénnyel és a választási névjegyzék használata helyett a választási regisztráció bevezetésével. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvény a magyar állampolgárok teljes körű, közhiteles hatósági nyilvántartásának alapjait rakja le, ami a mostani fő szabállyal szemben, amely azt mondja, hogy a magyarországi lakóhellyel rendelkezők nyilvántartása ez a közhiteles nyilvántartás, most már a határon túl élő magyar állampolgárok tekintetében is kiterjeszti ennek a közhiteles nyilvántartásnak a létrehozatalát. Ezzel önmagában nem lenne baj, csak pontosan ez a törvénymódosítás húzza ki a talajt a kormánypárti képviselőcsoportok érvelése alól, ami arról szól, hogy szükség van választási regisztráció bevezetésére. Ez nem így van, itt lelepleződik az a rendkívül szűk látókörű politikai érdek, amellyel egy magas színvonalú népesség-nyilvántartást, magas színvonalú lakcím-nyilvántartási rendszert dobnak ki az ablakon annak érdekében, hogy a saját pártpolitikai szempontjuk miatt választási regisztrációra kerüljön sor. Ezt egyébként korábban tekintélyes fideszes képviselők is elismerték a nyilatkozataikban, azóta már szóltak nekik, hogy ilyet nem szabad mondani, úgyhogy most már mást mondanak, ugyanolyan meggyőződéssel, mint a 180 fokos ellentétét a korábbi időszakban. Ez tehát a Magyar Szocialista Párt számára így elfogadhatatlan, és ezt súlyos kritikával illetjük.

A magyar állampolgárságról szóló törvény módosításánál, amikor újabb egyszerűsített honosítási esetkört vezet be, tehát hogy kérelemre honosítható az a nem magyar állampolgár, aki legalább tíz éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár és egyéb feltételeknek is megfelel, én azt gondolom, hogy ez helyénvaló. Itt, ha a hatóság tudja biztosítani azt, hogy kizár nemzetbiztonsági kockázatokat és egyéb kockázatokat, egyébként látható, átlátható, hogy a feltételrendszernek megfelel, azt gondolom, hogy jó szívvel lehet ezt a részét támogatni.

A következő módosított tárgykör ebben a törvényben a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény módosítása, amely az alkotmányügyi bizottság ülésén is, de a normaszövegből is kiderül, de még inkább most a Répássy államtitkár úr által elmondott expozéból, hogy az önkormányzatok többcélú kistérségi társulására vonatkozó törvény év végi hatályát vesztését követően is a kistérségi statisztikai körzeteket fenn kívánja tartani, illetve az államtitkár úr által elmondottakból kiderült, hogy egyéb funkciót is fenn kíván tartani. Tisztelt Képviselőtársaim! Én ezt helyesnek tartom, miközben a kistérségekre vonatkozó szabályozás tekintetében nem önmagában a rájuk vonatkozó szabályozás megváltozása az, ami a többcélú kistérségi társulásokat most széthullani engedi, hanem egyéb döntései, intézkedései a kormánynak, illetve az Országgyűlésnek.

A szakember kollégák által elmondott tapasztalatok alapján, de többféle elemzés, értékelés alapján is a többcélú kistérségi társulásoknál, ahogy a nevében is benne van, többféle feladat ellátására jöttek létre. Ennek az egyik húzóterülete, húzófeladata volt a közoktatás. Tekintettel arra, hogy a közoktatás államosításra kerül és állami rendszerben fog működni - bár ezt egy kicsit megkérdőjelezik azok a sajtóhírek, amelyek szerint azoknak a kis önkormányzatoknak is hozzá kell járulni a közoktatás fenntartásához, amelyek egyébként nem vállalnak ebben feladatot, hiszen a háromezer lélekszámnál kisebb települések ezt megtehetik. Tehát ez kicsit megkérdőjelezi ennek az egész rendszernek a kormány által hangsúlyozott logikáját, de ez most nem tartozik ide, úgyhogy nem is beszélek erről többet, hanem a társulásokról.

Az én tapasztalatom szerint a többcélú kistérségi társulások, a kistérségi rendszer mind a három funkciójában eredményesen tudott működni: az önkormányzati funkcióban, ahol önkormányzati közfeladatokat, közszolgáltatási feladatokat láttak el; a területfejlesztési funkcióban, ahol a kistérségi tervezés és egyéb területfejlesztési feladatok ellátása jól megalapozta a területfejlesztés regionális és országos alapjait és szerkezetét; valamint a harmadik, az államigazgatási funkció is. Tekintettel arra, hogy az államigazgatási feladatok ellátására egy új intézményrendszerben gondolkodik a Fidesz-KDNP-kormány, és létrehozta a járási szisztémát, ez nyilvánvalóan kiüresedik. Az önkormányzati feladatellátásnál pedig, amit első funkcióként említettem, a feladatok és hatáskörök átcsoportosítása az, ami erősen gyengíti ennek az érdekeltségét és a kohéziót. A harmadik, a területfejlesztés terén, ott fennmaradnak ezek a normaszöveg, illetve államtitkár úr által elmondottak alapján. Tehát én azt gondolom, hogy ez helyes és jó dolog, sőt a területfejlesztés tekintetében én azt gondolom, bár erről még sokat nem tudunk, mert hogy a magyar rendszert hogyan fogja majd a kormány kialakítani az új európai uniós források felhasználásánál, ezt még nem ismerjük, nem tudjuk, de én azt gondolom, ha továbbra is célnak tartja azt, amire valamilyen módon utalt Répássy államtitkár úr, hogy a területi kiegyenlítés funkcióját működtesse, hogy a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásában szerepet vállaljanak az uniós források is, akkor azt gondolom, hogy a kistérségi szerkezetnek továbbra is a területfejlesztési funkcióban jelentősége lesz.

(13.10)

Tisztelt Országgyűlés! További változások a szabályozásban, a járási rendszer létrehozásával kapcsolatos módosítások, a lakcím fiktívvé nyilvánítására irányuló eljárásra vonatkozó módosítások egy része olyan jellegű, amit az ésszerűsítés jegyében azt gondolom, hogy el lehet fogadni.

Tisztelt Országgyűlés! Jól látszik tehát, hogy ennek a törvénymódosításnak vannak olyan elemei, amelyekkel egyetértünk, és vannak olyanok, amelyeket erős kritikával illetünk. Gyanítom, hogy a magyar állampolgárok teljes körű közhiteles hatósági nyilvántartása megteremtésének célkitűzésétől a kormány nem fog elállni. Ha ez továbbra is így marad, ez oka tud lenni annak, hogy a Magyar Szocialista Párt az előbb kifejtett politikai aggodalmak miatt ezt a törvényjavaslatot, annak ellenére, hogy több részét is támogatni tudja, egészében mégsem fogja tudni megszavazni.

Köszönöm szépen.