Felszólalás adatai

Áttérünk a napirend előtti felszólalásokra. A mai napi napirend előtti felszólalásra jelentkezett Lukács Zoltán MSZP-s képviselő úr: "Csak felszántják..." címmel. Öné a szó, képviselő úr.

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor nem olyan régen itt a megyék, a megyei önkormányzatok feladatainak átalakításáról beszéltünk, meg a megyei önkormányzatok fenntartásában lévő intézmények államosításáról, akkor a kormánypárti oldalról az hangzott el érvként mindig, hogy a megyei intézményeket azért kell államosítani, mert akkor lesznek ezek jól fenntarthatók, és azért kell ezeket átvenni, mert akkor lehet jól működtetni őket. És aztán az is elhangzott, hogy nem kell attól félni, hogy a megyék, a megyei közgyűlések kevésbé lesznek fontosak, vagy csökkenni fog a súlyuk, mert legalább ugyanolyan fontosak lesznek, mint eddig. Ehhez képest például Komárom-Esztergom megyében a megyei közgyűlés 16 milliárdos költségvetése 265 millió forintra csökkent, és ebből a fő feladatként meghatározott területfejlesztésre összességében 27 millió forint jut, amiből természetesen semmit sem nagyon lehet fejleszteni; és mutatja a szám komolyságát, hogy körülbelül ugyanennyi pénz jut a főállású elnök és alelnök bérére, juttatásaira és ennek a fenntartására. Tehát jól látszik, hogy bizony ezeknek a megyei közgyűléseknek a súlya igenis csökkent.

És hát született itt még egy törvény külön egy településre, Esztergomra, amely törvényben határozták el, hogy az Esztergom városának kezelésében lévő intézményeket államosítani kell, mert csak így lehet őket fenntartani, és így működhetnek jól, és így lehet levenni Esztergom városának válláról a terhet. Ekkor mi azt kérdeztük, van-e információ arról, hogy az intézmények mennyi állami normatívát kapnak, mennyit költenek, ha a kettő között van különbség, ez mennyi, honnan teremtik majd elő a forrást, ha ezeket az intézményeket az állam átveszi. Olyan válaszokat kaptunk, hogy meg kell majd még ezt vizsgálni, meg egyeztetni kell, meg kell beszélni. Hát egyeztettek, és megvizsgálták, ennek az lett a vége, hogy januárban 80 millió forintot, februárban 70 millió forintot próbált meg inkasszálni a Magyar Államkincstár Esztergom számlájáról. A mai nap is 60 millió forint inkasszó van Esztergom város főszámláján, tulajdonképpen az összes bevétel oda folyik el. Tulajdonképpen, ha ez így marad, ha ez az inkasszó rajta marad, akkor Esztergom város teljes mértékben működésképtelenné válik. Tudjuk azt is, hogy ebben az évben több mint egymilliárd forintot szeretnének inkasszálni Esztergom számlájáról, behajtani onnan, noha ennyi bevétellel Esztergom város nem is rendelkezik. Ez azt jelenti, még egyszer mondom, hogy a város működésképtelenné fog válni.

Hogyan gondolják, hogy ezek az esztergomiak érdekeit szolgálják, hiszen azt mondták, hogy ez az esztergomiak érdekében van. A közlekedés újra veszélybe kerül, a közvilágítás újra veszélybe kerül, az idősgondozás, a szociális ellátás, a gyermekvédelem vagy akár még a köztemetések rendszere is veszélybe kerül, hiszen egészen egyszerűen nem lesz egy fillérje a városnak arra, hogy bármit kifizessen vagy megtegyen.

Tudjuk azt is egyébként, hogy nem csak Esztergom jár így, hiszen arra készülnek, hogy más települések, illetve az általában vett települések intézményeit államosítsák. Tudjuk, hogy erre készülnek, de az a kérdés, hogy akkor erre kell-e készülni az összes többi településnek is: államosítjuk a ti vagyonotokat, az intézményeiteket azért, hogy ti könnyebben legyetek, majd pedig utána a pénzeteket is elvesszük, elvesszük a döntési jogkörötöket, elvesszük az intézményeket, de a ti pénzetekből akarjuk majd ezeken a településeken lévő intézményeket fenntartani. Azt gondolom, jó lesz, ha a fideszes képviselő, polgármester urak a szemüket Esztergom városra vetik, mert ott látszik az ő jövőjük, ott látszik, ha ez így marad, akkor ebben a dologban elég érdekes ügyek lesznek.

És hát akkor a megoldás az lenne, hogy ezt az esztergomi ügyet azonnal le kellene zárni, ebben a kérdésben szólni kellene az Államkincstárnak, és ezt az inkasszóeljárást be kellene szüntetni. De nem tudom, hogy fogják beszüntetni, mert ezt törvénybe foglalták, itt van a 2012-es költségvetési törvény, amelynek a 37. §-a erről szól, hogy egytizenketted részben le kell vonni ezt a pénzt. És még az is benne van, hogyha nem lehet, akkor az Államkincstár pedig inkasszót nyújt be a város ellen. Itt van a sorban: 1 milliárd 118 millió forintot akarnak Esztergomtól elvenni.

Kérem, uraim, hölgyeim, ez lehetetlen! Esztergomot tönkreteszik, Esztergomot kivéreztetik, már így sincs nagyon jó állapotban, és most itt van ez az újabb fideszes őrület. Én azt kérem, hogy aki tehet ebben az ügyben valamit, az tegyen, és ezt az inkasszót azonnal fejezzék be, mert úgy látszik, önök elhatározták, hogy felszántják az önkormányzatokat, és ezek alapján már csak egy kérdés marad: hogyha felszántják, akkor vajon be is hintik-e a sóval, vagy ettől eltekintenek?

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, Lukács képviselő úr. A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr kíván felszólalni. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először nézzük a tárgybeli tévedéseket, és azután a rosszindulatú megjegyzéseket a képviselő úr felszólalásában. (Zaj. - Az elnök csenget.)

Először is, az ön által említett inkasszóról csütörtökön tudomást szerzett a Nemzetgazdasági Minisztérium, és pénteken az Államkincstár le is vette Esztergom számlájáról. Tehát az a 70 millió forint, amiről ön az imént szólt, az már nem aktuális, ez az inkasszó nem áll fenn.

Ami pedig a rosszindulatú hozzáállását illeti, mint az önkormányzatok felszántása: az önök idején is nagyon sok vita volt arról, hogy az önkormányzatokat miként kell átalakítani. Rengeteg javaslatot olvashattunk, koalíciós partnerükkel, az SZDSZ-szel együtt számháborúban voltak: a 3200 önkormányzatból Magyarországon mennyi maradjon meg, kétezer, vagy elég ezer? Önök inkább azt mondták, hogy legyen kétezer, az SZDSZ inkább azt mondta, hogy ezer, bár ők inkább csak Budapestet szerették volna sokszor megtartani, a többire nem tartottak volna igényt Magyarországon. A mi önkormányzati átalakításunk, ez az egész szervezetrendszer-átvétel a 3200 település megtartásáról szól, arról szól, hogy a legkisebb, 18 fős településen is a Dunántúlon legyen saját polgármester, legyen saját képviselő-testület, az emberek tudjanak maguknak elöljárókat választani, akik a helyi ügyekben tudjanak dönteni. Ez ennek a célja, hogy mindenki ugyanolyan fontosnak érezze az életét, és saját maga bele tudjon szólni a helyi önkormányzati döntéshozatalba. Ezt célozza ez a reform.

Voltak emellett természetesen az önkormányzatoknak olyan funkcióik, amelyek évről évre egyre csak növelték az adósságot, mert évről évre - a nyolc év alatt is folyamatosan, és ha megnézik az elmúlt húsz év tendenciáit - az önkormányzatok egyre több feladat mellett egyre kisebb finanszírozást kaptak. (Tóbiás József: Ti ültetek az önkormányzatokban, Bence!) Ez bizonyos időkben felgyorsult, elsősorban a szocialisták alatt, a megyei önkormányzatoknál (Lukács Zoltán: Ti ültetek az önkormányzatokban!), máshol lassabb ütemben, de húsz évig ez történt. Az az álszent logika volt húsz évig ebben a parlamentben is, hogy az önkormányzatokra toljuk át a feladatokat, és vonjuk el a forrásokat. Ez, képviselő úr, egy bizonyos idő után már nem tartható, olyan mértékű adósságba keveredtek ezért az önkormányzatok, hogy ezen változtatni kellett. (Lukács Zoltán: Most mi van?)

Éppen ezért kellett állami fenntartásba, állami kezelésbe venni, állami irányítás és központi vezénylés alá venni bizonyos intézményeket, lassan, több lépcsőben, hiszen ez egy nagyon fokozatosan bevezetett intézkedéssorozat. Kezdődött 2010 őszén, szeptemberében, amikor újra felálltak a közigazgatási hivatalok, amelyeket önök évekig nem tudtak felállítani (Közbeszólások az MSZP soraiból.), ezáltal megszűnt a törvényességi ellenőrzése az önkormányzatoknak, önök nem biztosították a törvényességi ellenőrzést éveken keresztül; folytatódott 2011. január 1-jén, amikor létrejöttek a kormányhivatalok, közel másfél tucatnyi korábbi önálló dekoncentrált szervnek az egységes hivatalba szervezésével; folytatódott idén január 1-jén, amikor a megyei intézményeket átvették; és be fog fejeződni jövő év január 1-jén, amikor járási szintén is megszerveződnek a kormányhivatalok, és járási szinten is megtörténik a fenntartóváltás. (Lukács Zoltán: Már csak pénz nincs.)

(13.30)

Ez az a fokozatos folyamat, amely a biztosan csődbe, biztosan hiányba vezető, biztosan államadósságot és helyi adósságot termelő intézményfenntartási modellből egy fenntarthatóvá, központilag vezényeltté változtatja át a magyar államigazgatás rendszerét, és végre nem arról beszélünk, hogy csak 1200 vagy 2200 település veszti el az önkormányzatiságát, veszti el a polgármesterét, a képviselő-testületét, hanem mindegyik megtarthatja, a legkisebb és a legnagyobb egyaránt. Ehhez persze szükség van ahhoz, hogy azok a különböző intézmények, amelyek megyei vagy járási fenntartásban hatékonyabban működhetnek, azok a szolgáltatások, közszolgáltatások, amelyekhez a kellő szakértelem egy 300 vagy 800 fős településtől nem várható el - hiszen ott a jegyző hivatalában, a polgármesteri hivatalban ilyen szakértelemmel rendelkező embert nem tudnak megfizetni -, azok a feladatok kerüljenek járási vagy megyei szintre. (Varga Zoltán: Ott sem tudják megfizetni, ott sincs pénz.) De az egész alapja a 3200 önkormányzat megtartása.

Aki be akart itt bármit is hinteni sóval, aki be akart itt bármit is szántani, az az MSZP és az SZDSZ volt ebben a parlamentben: 1200-at vagy 2200-at. (Varga Zoltán: Büszkék vagyunk rád, Bence.) Önök be akarták ezeket szántani. Mi mind a 3200-at megőriztük, mert úgy gondoljuk, hogy mindenkinek az élete ugyanolyan kell hogy legyen vidéken is és Budapesten is, ne determináljon egy fiatalt az, hogy ő Kelet- vagy Nyugat-Magyarországon születik, kis- vagy nagytelepülésen, és fontos, hogy tudjuk ezt az egyenlő esélyt biztosítani mindenki számára. Ebben segít az, hogyha megyei és járási intézményfenntartók vannak. (Varga Zoltán: Nevezzétek ki az élére Meggyes Tamást!)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   1-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai