Készült: 2024.09.25.07:15:47 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

229. ülésnap (2009.10.08.), 16. felszólalás
Felszólaló Varga Zoltán (MSZP)
Beosztás önkormányzati miniszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:16


Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

VARGA ZOLTÁN önkormányzati miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ma már Magyarországon is mindenki tisztában van azzal, hogy a nemzetközi pénzügyi-gazdasági válság hazai hatása minden itt élő embert és minden magyar szervezetet elér, legyen az a gazdasági, a civil vagy az állami szférában. Akkor, amikor a nemzeti össztermék a gazdasági válság hatására jelentősen csökken, az állami költségvetéssel érintett valamennyi szereplőnek kisebb szelet jut a közös tortából. Az önkormányzati tárca által felügyelt területeket is érinti a kényszerű takarékosság.

Mivel a legnagyobb ellenzéki párt az önkormányzati szektor állami támogatásának változásából próbálja magának a legnagyobb politikai hasznot bezsebelni, ezért hozzászólásomban én is elsősorban erre fogok kitérni. Azt azonban el kell mondanom, hogy az önkormányzati tárca által felügyelt több területen is felelős költségvetési javaslat készült. A panelfelújítások folytatódnak, új lakástámogatási rendszer indult, mintegy 82 milliárd forint uniós fejlesztés várható a turizmusban, minden fontos sportprogramot folytatni tudunk, a tűz- és katasztrófavédelem területén rendelkezésre állnak a források a feladatok végrehajtásához, miközben folytatjuk tovább a tűzoltóságok eszközfejlesztését, és laktanya-beruházási program is indul.

A válság hatásait az önkormányzati szektor is megérzi, az önkormányzatoknak is takarékosabb költségvetést kell készíteniük. 2010-ben a helyi önkormányzatok hitel nélkül több mint 3000 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. Ehhez a beterjesztett javaslat szerint a központi költségvetés 1127 milliárd forinttal járul hozzá. Ez a 2009. évi korrigált bázishoz képest 6,1 százalékos csökkenést jelent, amely kevesebb a GDP két évre eső 7,5 százalékos prognosztizált csökkenésénél. Azt is ki kell emelni, hogy az önkormányzatok részesedése a GDP-ből jövőre is benne lesz a több mint tíz éve tartó 12-13 százalékos sávban.

Ahogy azt már a pénzügyminiszter úr is elmondta, a központi költségvetési intézmények jövőre tervezett kiadási főszáma 7 százalékkal kisebb az ideinél, a kormány tehát nagyobb arányú megtakarítást tervezett saját maga, mint az önkormányzati szektor számára. Fontos elvek a támogatás csökkentésekor, hogy ne fűnyíróelvet alkalmazzunk, hanem a forráskivonás feladatcsökkentéssel járjon együtt, a forrás biztosítva legyen az előző években vállalt kötelezettségek finanszírozására, az uniós forrást igénybe venni nem tudó kis önkormányzatok kiemelt támogatást kapjanak. A támogatáscsökkenésnek van egy automatikus része, a mintegy 90 milliárd forintot jelentő úgynevezett báziskorrekció, úgy is, mint a járulékcsökkentés hatása, a tételes eho megszüntetése, a tanulólétszám-csökkenésből fakadó hatások, a címzett támogatások 2010-es kötelezettségének csökkenése, önkormányzati fejezetből pedig más fejezetbe történő átcsoportosítások.

Ugyanakkor vannak kiemelt célok, amelyekre a támogatás növekedését terveztük, ilyen például a közfoglalkoztatás, az "Út a munkához" program plusz 13 milliárd forintja, új gyermekellátások, családi napközi és gyermekfelügyelet plusz 2 milliárd forinttal, az ingyenes étkeztetés kiterjesztésére a rászoruló hétosztályos tanulókra plusz 500 millió forint, az illetékbevétel visszapótlására 5 milliárd forint az önkormányzatok számára.

A költségek csökkentésével, a megtakarítással együtt bővítjük az önkormányzatok mozgásterét, bizonyos feladatmutatókat összevonva az önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek a felhasználásról. Az úgynevezett globális feladatokban volt bizonyos támogatáscsökkenés. Ilyen például a sportfeladat, az üdülőhelyi feladatok és a megyei önkormányzatok általános támogatása.

Az elmaradott települési önkormányzatok támogatásánál pedig javaslatot fogunk tenni arra, hogy valóban a leginkább rászorult kört érintse ez a támogatás. Mint ahogy az előző két napban már sokszor elhangzott, a kedvezményes gyermekétkeztetésben megmarad a normatíva, jövőre is 65 ezer forint/fő áll rendelkezésre a rászoruló gyermekek számára. A hazai fejlesztési forrásokat továbbra is unióssal kívánjuk kiváltani, a már megkötött támogatásokra a forrás rendelkezésre áll.

A hazai fejlesztések tekintetében pedig, bár a decentralizált források megszűnnek, a bölcsődék, a közoktatási intézmények infrastruktúra-fejlesztésére - közösségi busz beszerzése - pályázati lehetőségként a 2009. évhez képest 250 millió forinttal nagyobb összegben összesen 4,35 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Fontosnak tartjuk továbbra is a többcélú kistérségi társulások támogatását, ösztönzését. A 2010-ben várható támogatásuk 28,6 milliárd forint, amely a 2009-es 3,8 milliárd forinthoz képest csak a járulékcsökkenésből fakadó megtakarítás, és az eho nem jelenik meg kiadásként. Szándékunkban áll, hogy csak a tényleges társulások kapjanak támogatást, a névleges társulások finanszírozása csökkenjen, szoruljon vissza.

A kormány nyitott minden olyan észrevételre, amely az adott költségvetési keretszámok között jobb lehetőséget nyújt az önkormányzatok számára. Ezért minden javaslatot érdemben vizsgáltunk, amelyek az önkormányzati érdekszövetségek részéről a költségvetési tárgyalások során felvetődtek. Ennek nyomán egy sor könnyítést vezettünk be az önkormányzatok kötelezettségeinek teljesítése terén, mint a közigazgatásban a rugalmas osztály, csoportszervezési feltételek vagy bizonyos kötelező feladatok bevezetésének halasztása. A változtatásokhoz a költségvetési tervezet és az önök előtt lévő salátatörvény összehangolt módosítása szükséges.

A kormány kész tárgyalni az önkormányzatok által állami feladatok teljes átvételéről is, mint például az építéshatósági ügyek, okmányirodák vagy a tűzvédelmi hatóságok működtetése, habár ezt idáig az önkormányzati szövetségek teljes mértékben elutasították. Mindezek alapján nem nagyon értem Kósa Lajos és fideszes polgármestertársai önkormányzatokhoz intézett felhívását a parlament előtti tüntetésre. Azért sem értem, mert kezdetektől fogva biztosított volt az önkormányzati rendszer szereplőinek részvétele a költségvetés alakításában.

(9.10)

Csak magam több tíz olyan polgármesteri összejövetelen vettem részt, ahol erről beszéltünk, a költségvetés tervezett parlamenti benyújtását megelőzően pedig elindult egy egyeztetés a Kormány-Önkormányzatok Egyeztető Fórumában is. Igaz, hogy ezt a szövetségek vezetői felfüggesztettnek nyilvánították, de az érdekszövetségek szakértőivel két tartalmas szakmai egyeztetést is tartottunk. Ezúton szeretném megköszönni partnereinknek a konstruktív munkát.

Most pedig az Országgyűlés vitájában tovább alakítható a tervezet. Tehát nincs ok arra, hogy a Ház falain kívül, az utcán kelljen a kormányra nyomást gyakorolni, ráadásul annak a nagy parlamenti pártnak a kezdeményezésére, amelynek minden lehetősége adott a demokratikus vitában való részvételre. Azt kell feltételeznem, hogy a Fidesz ismét összekeveri a költségvetési kérdéseket a választási kampánnyal. Ha október, akkor vigyünk indulatokat az utcára? Ez az önök rendpártisága? Így képzelik önök a rendet abban az országban, amelyben minden október 23-a előtt feltüzelik a szélsőségeket? Ahelyett, hogy együttműködnénk a válságból való mielőbbi kilábalás érdekében, inkább mélyíteni igyekeznek azt?

Önök a politikai haszonszerzés reményében csúnyán becsapják az embereket. Ráadásul kiderült, hogy az önkormányzati dolgozókat megfélemlítve, önkormányzati költségen utaztatva biztosítják a Fidesz rendezvényein a résztvevőket. Hölgyeim és uraim, köztisztviselőket tüntetni viszünk államköltségen az utcára? Ez az önök demokráciája?

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai