Felszólalás adatai

BODÓ IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő javaslat úgynevezett salátatörvény jelleggel több, a mezőgazdaság különböző ágazatait érintő jogszabály módosításait tartalmazza. A módosítás indoka vagy az Alkotmánybíróság rendelkezéseinek való megfelelési kényszer, vagy ténylegesen a jogszabályok jobb használhatóságának, pontosításának, esetleg kiegészítésének szándéka, illetve bizonyos európai uniós jogharmonizációs kötelezettség.

Az Alkotmánybíróság 77/2008. számú határozata megsemmisítette a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. számú kormányrendelet azon részét, amely kimondta, hogy az MGSZH határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. Az Alkotmánybíróság kimondta azt az alapvető jogelvet, amelyet illett volna ismerni a rendelet megalkotóinak, hogy a fellebbezési jog korlátozása csak törvényi úton lehetséges, rendeletek ilyen kitételt nem tartalmazhatnak.

A 41/2008. számú alkotmánybírósági határozat ugyanakkor véget vet annak az utóbbi időszakban elterjedt kormányzati gyakorlatnak, hogy a törvények csak keretet szabnak, és gyakorlatilag korlátlan felhatalmazással ruházzák fel a végrehajtó hatalmat a rendeletalkotások tekintetében. Számtalanszor kifogásoltuk, hogy a Gyurcsány-kormány áttért a rendeleti kormányzásra. Persze értjük, hogy a kisebbségi kormányzás így nagyobb eséllyel oldható meg, azonban még ez sem jelentheti az alkotmányos keretek átlépését.

Az európai uniós jogharmonizációs kötelezettség az előterjesztés szerint technikai jellegű, azonban ne menjünk el szó nélkül a mellett a tény mellett, hogy erre a kötelezettségre az Európai Bizottság 2008/255. számú kötelezettségszegési eljárása keretében hívta fel a figyelmet.

Az állattenyésztésről szóló törvény módosítása adatbázis létrehozását célozza meg, amelyben meg kívánja teremteni az összhangot a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló '92. évi LXIII. törvénnyel és az Alkotmánybíróság 47/2008. számú határozatával. Ez kimondja, hogy az adatok kezeléséről törvényi szinten szükséges rendelkezni. A javaslatban szereplő adattömeg azonban túlságosan széles körű, bizonyos esetekben indokolatlan lehet termelő vagy tenyésztő szervezetekről vagy személyekről ilyen adattömeg nyilvántartása.

Szintén az Alkotmánybíróság kötelezte a jogalkotót, hogy határozza meg, a törvény azon rendelkezése, amely felhatalmazza a minisztert különböző szabályok rendeleti meghatározására, meddig terjed ki, azaz szabályozni szükséges a rendeletalkotás kereteit is. A javaslatban szereplő rendeletalkotási felhatalmazás is túlságosan széles körű, és gyakorlatilag mindent a miniszteri rendelet hatáskörébe sorol.

A termőföldről szóló törvény módosítása ésszerű és indokolt.

A hegyközségi törvény módosítása az újratelepítési jogok regisztrációját kiemeli a hegybíró hatásköréből és az MVH eljárásához köti, azaz helyi szintről, a jobb figyelemmel követés indoklásával, mintegy központosítja a szőlőtelepítéssel kapcsolatos eljárást.

Tisztelt Képviselőtársaim! A vadászati törvény módosításának egyik indoka szintén az Alkotmánybíróság határozata, amely az előzőekhez hasonlóan a rendeletalkotás jogának és terjedelmének meghatározását írja elő. A vadon élő madarakra vonatkozó jogszabályt az európai uniós jogharmonizáció teszi szükségessé. Pontosításra kerül a vadon élő állat, illetve az elejtett vad tulajdonjoga, a vadászati idény és vadászati idő, illetve a tilalmi idő fogalma, valamint a vadászható és a nem vadászható állatfajok köre. A vadászterület földtulajdonosának lehetőségei, illetve a földtulajdonosi közösség működésének szabályozása régi adóssága a jogalkotónak, amelyet most igyekeznek pótolni. A javaslat pontosítja a vadaskert fogalmát, illetve létesítésének és működésének feltételeit, valamint bevezeti a tulajdonképpen vadhús előállítására szolgáló vadfarm fogalomkörét.

Szintén alkotmánybírósági inspirációra szabályozza a javaslat a lőfegyverhasználat kérdését. A javaslat meghatározza az alkotmánybírósági döntés igényének megfelelően a miniszter rendeletalkotási kompetenciáját, azonban erről is elmondható, hogy túlságosan széles körű és indokolatlan, és nagy felhatalmazást ad a rendeleti szabályozásra.

Alkotmánybírósági döntés született a kormány jogszabály-alkotási gyakorlata nyomán a tekintetben is, hogy fellebbezés, illetve jogorvoslat kizárása rendeleti úton nem lehetséges, a fellebbezési jog indokolt esetben is csak törvényi úton korlátozható, ezért kell módosítani a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényt.

A halászatról és a horgászatról szóló '97. évi XLI. törvény módosításának célja a halvédelmi bírságolás és az ehhez kapcsolódó szankciók eljárási rendjének egyszerűsítése, az állami horgászjegy visszavonási szabályainak pontosítása. Üdvözlendő a bírság összegének emelése, amely a bírság elrettentőképességét emeli, ugyanakkor kérdés, hogy a szaporodó és várhatóan még tovább növekvő hallopások és -rablások megállításához elegendő-e. A széles intervallum, amely 10 és 500 ezer forint közé teszi, azt jelenti, hogy sok múlik a bírságot kiszabó személy mérlegelésén. Új elemként került a javaslatba az állami tulajdonú halászati vizekre kutatási célú halászati engedély lehetőségének biztosítása.

Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény módosítása a szakértői munka, a szaktanácsadói tevékenység végzését lehetővé tevő engedélyek és névjegyzékek szabályát alakítja át az európai jogrendszer szabályainak megfelelően.

Tisztelt Ház! Érdekes megoldásként tartalmazza a javaslat, hogy tulajdonképpeni hatósági feladat ellátására, amely a szaktanácsadói tevékenység ellenőrzését jelenti, a kormány által kijelölhető legyen olyan szervezet is, amely alapvetően nem lát el közigazgatási feladatot. Mint az indoklásból kiderül, a gombhoz kell varrni a kabátot, mert erre a feladatra már kijelölték korábban az MVH vidékfejlesztési képzési és szaktanácsadói intézetét, amely azonban a feladat elvégzését szabályozó törvényi feltételeknek nem felel meg, ezért módosítani kell a törvényt. Ez a megoldás mindenesetre a kormányoldal jogállamiság iránti elkötelezettségét teszi kérdésessé.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény módosítását szintén alkotmánybírósági döntés kényszerítette ki, amely a jogorvoslati lehetőséget szabályozza, illetve előírja a különböző szintű jogszabályok, így törvények, kormány- és miniszteri rendeletek összhangjának szükségességét.

A javaslat a 9. §-ban a mezőőri szolgálat létrehozását szabályozza, és végre egyértelművé teszi, hogy a szolgálat működéséhez a központi költségvetés hozzá kíván járulni. A hozzájárulás mértékének meghatározása azonban már kifogásolható, hiszen a (2) bekezdés kezdetén a működési költség felét kínálja a kormány, hogy a mondat második felében azonnal visszakozzon, és a "felét, de legfeljebb külön jogszabályi úton meghatározott összeggel" fordulattal éljen. Ez magyarul azt jelenti, hogy a felét, de természetesen lehet kevesebbet is. A vidéken tapasztalható állapotokat ismerve, a mezei lopások már-már elviselhetetlen szintre növekedését figyelembe véve sokkal inkább a rend helyreállítása iránti elkötelezett szabályozásra lenne szükség.

A géntechnológiáról szóló törvény módosítására a szokásos fellebbezési eljárási rend alkotmányossági helyretétele miatt került sor, illetve pontosításra a környezeti kockázat értékelésének a fogalma. Az Európai Bizottság 2008/2255. számú kötelezettségszegési eljárása szerint szükséges módosítani a jogszabályt, ugyanis az nem rendelkezett arról, hogy bizonyos módosított szervezetek zárt rendszerű felhasználásáról milyen módon köteles határozni az illetékes hatóság.

(12.50)

Az állatvédelmi törvény módosítása egyrészt meghatározza azt az eljárási rendet, amelyet akkor kell alkalmazni, ha az állattartó nem megfelelően alkalmazza a jogszabályba foglalt rendelkezéseket. A települési önkormányzatok feladatává teszi a jogszabály a kóbor állatok befogását, amelyhez azonban forrásokat ezúttal sem rendelnek. Új elemként kerül az állatvédelmi törvénybe alcímként az országban található őshonos növény- és állatfajokra veszélyt jelentő állatok tartásának tilalma, illetve a tiltás jogi szabályozása.

A 12. § a korábban nem szabályozott növényvédő mérnöki, növényorvosi szakértői névjegyzék jogi kereteit határozza meg.

A 13. § a növényfajták állami elismerési rendjéről szóló jogszabály jogorvoslati feltételeit igazítja az alkotmánybírósági döntéshez.

A 14. §-ban a bortörvény módosítása kerül sorra, könnyítésként kerül be, hogy a filoxérarezisztens homoktalajok tulajdonságai ne csak hatósági laboratóriumban végzett vizsgálattal, hanem bármilyen akkreditált laboratóriumi vizsgálattal igazolhatók legyenek. Ide kívánkozik azonban ismét egy kifogás, és nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a kormány szinte fű alatt, a közvélemény elől szinte titkolva privatizálta az agrokémiai laboratóriumokat, és multinacionális vállalkozás kezelésébe adta azokat. A módosítás meg kívánja szüntetni azt a párhuzamosságot, hogy a minőségi borok előállításának szabályait a hegyközség belső szabályai, illetve az FVM-rendelet is tartalmazza.

Tisztelt Képviselőtársaim! A következő részben "Az ültetvények ellenőrzése" alcím alatt a telepítés, engedély nélküli telepítés, kivágás, bírságolás szabályozásának módosítása történik meg az EU jogszabályainak megfelelően.

A 15. § a termőföldvédelmi törvényt hozza összhangba a közigazgatási eljárásról szóló törvénnyel, annak érdekében, hogy szükség esetén talajvédelmi terv legyen bekérhető a termőföld más célú hasznosításának kezdeményezése esetén. A jogalkotó észlelte azt is, hogy a termőföldvédelmi törvény egyéb jogszabályokkal is ellentétes rendelkezéseket tartalmaz, ezért tartja szükségesnek bizonyos módosítások elvégzését. Az persze érdekes felvetés lehet, hogyan születhetett több jogszabállyal ellentétes jogi szabályozás a termőföldvédelmi törvény elfogadásakor.

Az így előállt helyzet mutatja a kormányzat jogszabályalkotó munkájának színvonalát, hiszen szinte felfoghatatlan, hogy egyszerre egymással ellentétes jogszabályok legyenek érvényben.

Az élelmiszerláncokról szóló törvény módosítása, amelyet a 16. § tartalmaz, az ökológiai termeléssel előállított élelmiszerekről rendelkezik. Érdekes módon ismét megjelenik az a megoldás, hogy hatósági feladatokat adnak gebinbe, azaz nem közigazgatási feladatot ellátó szervezet ellenőrizhet és tanúsíthat ökológiai termelést, illetve innen származó terméket, ezért díjat szedhet, amely a saját bevételét képezi. A javaslat kiegészíti a törvényben lévő jogszabályt a gyógynövény-forgalmazás szabályainak megállapításával, amelynek jelentős részét a miniszter hatáskörébe utalja.

Tisztelt Országgyűlés! Összességében tehát a javaslat azért született, mert az Alkotmánybíróság számos esetben kifogásolta a kormány jogalkotási gyakorlatát, konkrét szabályi részeket semmisített meg, illetve az uniós jogharmonizáció követelte meg a javaslat benyújtását. Ezek az indokok tehát egyben kötelezettségek is a jogszabályalkotásra, azonban azt is megmutatják, hogy milyen színvonalú jogalkotás folyik a jelenlegi kormány vezetésével.

A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja az alkotmányosság helyreállítását üdvözli, a kifogásolt részeket pedig módosító javaslatokkal kívánja javítani.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a Fidesz padsoraiban.)