Felszólalás adatai

KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvényjavaslat azért került elénk, mert van egy gazdasági válság a világban, és ennek vannak következményei Magyarországon, és bizonyos lépéseket annak érdekében, hogy ezt megfelelően tudjuk kezelni, ezen a területen is mindenképpen szükséges tenni. Nyilván a vitából az kiderült, hogy ez a szituáció, ami most Magyarországon van, természetesen újabb gondolatokat és újabb cselekvéseket vált ki vagy legalábbis inspirál a képviselőben is.

Azzal az értékeléssel, amit Dancsó képviselő úr elmondott, hogy mi volt a válság kiváltó oka, azzal tudok igazából azonosulni, és ebből az is következik, hogy bár ránk tört ez a válság, de mégsem lehet azt mondani, hogy ez egy vis maior helyzet, és akkor annak megfelelően alakítjuk a szabályokat. Ezt nagyon határozottan szeretném rögzíteni.

Annak érdekében, hogy megfelelően tudjuk kezelni a kialakuló válságot, a kezdetektől fogva a pénzügyi rendszeren belül is nagyon határozott lépéseket tett a kormányzat. Egyrészt a Bankszövetséggel, a Bankszövetség tagjaival, a bankok képviselőivel a kezdetektől fogva párbeszédet folytatott a kormányzat, és világossá tette azt a pénzügyi szervezetek számára, hogy abban a helyzetben, ami nyilván nem volt előrelátható, és amelynek a mértéke is olyan nagyságrendű, amit eddig soha senki nem gondolt, hogy ez ilyenné válhat, ebben nyilván nagyon fontos, hogy milyen magatartást tanúsítanak a bankok. Ebben egyet is értettünk kezdetektől fogva, tehát gyakorlatilag októbertől kezdődően, hogy igen, azokban a szerződéses feltételekben, amelyek ebben a válságos helyzetben meglehetősen szigorúnak tűnnek, indokolt és szükséges, hogy egyfajta méltányos és önmérséklő alkalmazást tanúsítsanak a bankok. Ezt kezdetektől fogva vállalták is.

Az a válság kirobbanásának az időpontjában is látható volt, hogy azért Magyarországon akár tőkeoldalról nézzük a pénzügyi rendszer működését, akár likviditási oldalról tekintjük, és a harmadik oldal, az ellenőrzés oldaláról is, azért azt kell látni - és ezt az elmúlt hónapok visszaigazolták -, hogy a magyar pénzügyi rendszer, bankrendszer megfelelően szabályozott, és kellő óvatossággal működött az elmúlt időszakban. Mondom ezt annak ellenére, hogy nagyon sok felvetés nyilván indokolt, amit itt most a képviselők előhoztak, de ha megnézzük, hogy a világban máshol milyen problémákkal kellett szembesülni a bankrendszernek, a pénzügyi rendszernek, azért azt látni kell, hogy nálunk a bankok működése, az Országgyűlés által kialakított szabályrendszer, amire Horváth János képviselő úr utalt, hogy megfelelő módon kell ezt kialakítani, úgy érzem, hogy egész idáig azt kellett tapasztalnunk, hogy azért összességében ez Magyarországon jól működött.

Ezzel nem azt akarom mondani, még egyszer, hogy nem érzékelhetőek problémák. Éppen ezért is voltak fontosak azok a lépések, amelyeket a kormány kezdeményezett már a kezdet kezdetén, tehát hogy legyen egy megállapodás, egy párbeszéd a bankokkal, legyen egy olyan törvényi környezet, amely forrásokat is képes megfelelően szabályozott módon adott esetben, ha nehéz helyzetbe kerül valamelyik pénzintézet, akkor juttatni akár tőkeágon, akár pedig valamilyen garanciaágon.

Ezért is nagyon fontos volt a betétesek védelme, hogy a betétesek oldaláról se legyen megbillentve a bankrendszer, tehát ne álljon elő az a helyzet, hogy adott esetben az emberek úgy érezve, hogy ez a pénzügyi rendszer nem egészen stabil, kiveszik a pénzüket, és akkor ezzel még nagyobb problémát idéznek elő.

Ezen túlmenően a pénzügyi ellenőrzési rendszert is ötpárti egyetértéssel, amit most is szeretnék megköszönni - már év végén, ha jól emlékszem, november végén, december elején meghoztuk a szükséges törvénymódosítást -, megerősítettük. De hát látható módon még tovább kell menni ezen az úton. A nagy probléma veti fel azokat a szabályozási kérdéseket, amelyeket nekünk meg kell oldani, ami normál körülmények között nem biztos, hogy szükséges lett volna.

Ezért szerettem volna, az expozéban is meg a törvény indokolásban is felhívtuk arra a figyelmet, hogy itt most mi nem törekszünk egy teljes körű problémamegoldásra. Nem lehet elvárni ebben a helyzetben, hogy most mi egy teljes körű megoldást adjunk. Itt szeretnék visszautalni Dancsó képviselő úr megszólalására. Igazából nem az IMF-nek akarunk mi megfelelni, hanem saját magunknak. Az ügyfeleknek, a pénzpiacnak, a vállalkozásoknak és mindenkinek kell tulajdonképpen megfelelni, mert azért most már be lehet látni azt, hogy az a lépésünk, amikor megpróbáltunk biztonságot teremteni finanszírozási oldalról, és az első pillanatoktól kezdve, amikor naggyá vált a baj, kerestük a kapcsolatot az Európai Unióval, az IMF-fel, Világbankkal, ez a lépés - minél inkább távolodunk ettől az időponttól, egyre inkább bebizonyosodik - egy jó lépés volt, szükséges lépés volt, mert ebben a helyzetben teljesen mindegy, hogy mi volt az idevezető út, a meghatározó megítélésem szerint az volt és az kellett hogy legyen, hogy tudunk-e gondoskodni az ország finanszírozási helyzetéről, a megváltozott és radikálisan megváltozott körülmények között.

Nyilván akik a forrásokat biztosítják a számunkra, azok megfogalmazzák - csakúgy, mint a bankok egyébként az ügyfelek számára, hogy mit várnak el - az elvárásokat. Nyilvánvalóan elemi érdekünk az, hogy ezeknek az elvárásoknak megfeleljünk, de még egyszer mondom, nem egyszerűen azért, hogy az ő igényüket kielégítsük, hanem azért, hogy a mi, az ország működési feltételeit mondjuk, éppen itt finanszírozási oldalról biztosítani legyünk képesek.

Többen ezért most számos kérdést még próbáltak idehozni a vitába annak érdekében, hogy most ezen törvényjavaslat keretén belül találjunk megoldást.

(15.20)

Azt gondolom, ezeket a kérdéseket is érdemes és szükséges megvitatni, de biztos, hogy hosszabb idő szükséges ehhez.

Már utaltam néhány megszólalás egyéb nehézségeire vagy adott esetben a problematikájára. Török Zsolt képviselőtársam már nincs itt, de az egri példára utalt, hogy ha a szatócsbolt megemeli a kenyér árát, akkor bizonyos esetben az APEH bezárja. Nem az fogja bezárni, nem mennek oda az emberek, nem fognak vásárolni. És nem határozza meg ma Magyarországon senki azt, hogy mennyibe kerülhet egy kiló kenyér, vagy a tejet mennyiért lehet eladni. Érzem azt az elmúlt hónapokban, hogy van egy nagyon komoly igény arra, hogy határozzunk meg egy felső korlátot a pénzügyi rendszernél is. Nyilván be fog jönni olyan törvényjavaslat, ami erre fog irányulni. De nagyon jól végig kell gondolnunk azt, hogy vajon ennek mi lehet a kihatása. Mert az a félelem is megfogalmazódhat bennünk, hogy bár lehet ilyen korlátot felállítani, és nyilván ennek a korlátnak kellően rugalmasnak kell lenni, de van egy veszély, hogy adott esetben a korlát fogja meghatározni, és éppen egy rossz irányú folyamatot indíthat el egy ilyen felső korlátnak a meghatározása.

Az én megítélésem szerint a pénzügyi közvetítőrendszer képzettsége tekintetében, amire Koszorús képviselő úr utalt, valami alapos félreértés lehetett vagy lehet. Ugyanis ma a magyar hatályos törvények meghatározzák a feltételeket azoknak, akik be akarnak lépni a pénzügyi közvetítőrendszerbe, törvényekben meghatározzuk. Az, hogy milyen módon hajtja végre a tevékenységét, és milyen alkalmazottakat alkalmaz, ez egy egészen más kérdés.

Szintén Koszorús képviselő úrhoz kapcsolódva, amikor arról beszélt, hogy micsoda dolog az, hogy itt reklámozhatják magukat, és félrevezethetik az embereket bizonyos pénzügyi közvetítők... (Koszorús László: Ezt nem mondtam!) Akkor Ékes képviselő úr, bocsánat, Ékes képviselő úr utalt erre. Az jutott az eszembe, tisztelt képviselőtársaim, hogy elfogadtunk olyan törvényt - szerintem jó, hogy elfogadtuk -, amelyben például a dohánytermékek reklámozása teljes mértékben tiltott. (Pettkó András: Helyes!) Helyes, én is egyetértek. Sőt, még azt is elfogadtuk, hogy bizonyos közintézményekben tilos a dohányzás. És pontosan tudjuk, hogy milyen káros az egészségre. Nem kell senkinek azt itt a parlamentben sem elmagyarázni, hogy aki dohányzik, az biztos, hogy árt a saját egészségének, arról nem beszélve, hogy azok egészségére is ártalmas, akik esetleg csak passzív módon szívják be a füstöt. És ülésnapon nem tudok úgy kimenni a folyosóra, hogy ne lehessen vágni a füstöt. (Pettkó András: Meg kell büntetni!) A büntetés is megvan, a szankcionálási rendszer is megvan, tisztelt képviselőtársaim, és mégis dohányoznak a képviselők ott, ahol nem lehet, törvény tiltja, nem lehet reklámozni.

Tehát én ezt csak azért akartam elmondani, hogy persze lehet szimpatikus felvetéseket tenni, hogy miért engedi az állam azt, hogy reklámozzák magukat. És azért hoztam ezt a példát, mert nem biztos, hogy mindent a tiltással, a szankcionálással, minden egyébbel meg lehet oldani. (Ékes József: Nem ezen volt a hangsúly.) Lengyel Zoltán volt, aki még ezzel kapcsolatban itt a vitában különböző felvetéseket tett.

Abban teljesen biztos vagyok, hogy a pénzügyi tárgyú törvények módosításainál ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásával nem érünk a végére. Már jeleztem, hogy már a kormány is nyújtott be nehéz helyzetbe került, lakáshiteleket fölvett személyek megsegítésével kapcsolatban törvényjavaslatot. Nyilván megfogalmazódnak képviselői javaslatok is.

Én csak azt szeretném kérni, amire már a vitában is utaltam, hogy amikor ezeket a jól hangzó javaslatokat majd értékeljük itt a parlamentben, akkor arra is figyelemmel kell lennünk, hogy milyen kihatásai vannak a mi javaslatunknak. És nem megyünk-e túl egy bizonyos határon, ami már adott esetben az egész rendszernek a működése szempontjából káros lehet?

Tehát azzal szeretném zárni a törvényjavaslat vitájában az előterjesztői észrevételeket, hogy ismételten arra kérem a tisztelt képviselőket, hogy értsék meg ennek a törvényjavaslatnak a korlátait és a kereteit, és ne várjuk el ettől a törvényjavaslattól most olyan kérdéseknek a megoldását... - nem azért, mert adott esetben nem akarta egyik vagy másik oldal eddig megoldani, hanem azért, mert az egész rendszer szempontjából nem találtuk meg még a jó megoldást, tehát ne várjuk, hogy ezeket most ez a törvényjavaslat megoldja.

Ismételten szeretném megerősíteni azt, hogy készek vagyunk további felmerülő kérdésekben egyeztetéseket folytatni, és adott esetben, ha összeáll megint egy olyan csomag, ami szükséges, hogy szabályozásra kerüljön, vagy a csomag összeállításához szakmai segítséget kell nyújtani az államigazgatás részéről adott esetben ellenzéki képviselőknek, akkor ebben nyitottak vagyunk. Csak még egyszer szeretném kérni, hogy ne az érzelmek, ne az indulat határozza most meg a mi törvénymódosítási szándékunkat, hanem ebben a bonyolult válsághelyzetben a pénzintézeti szektor ellenőrzési rendszerének a megfelelő, kiszámítható, jó működése is vezessen bennünket akkor, amikor a felmerülő problémákra megoldásokat keresünk.

Köszönöm a vitában elhangzottakat, és kérem, hogy a benyújtott javaslatot támogassák a képviselők.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)